Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-10 / 107. szám

i PEST MEGYE1 HÍRLAP SZÜKEBB HAZÁNK 1993. MÁJUS 10., HÉTFŐ 5 A révhajózás adósságairól Öncsőd után új vizeken A Pest Megyei Révhajózási és Hajóépítő' Vállalat jó ideje az érdeklődés középpontjában van. A több mint 140 mil­lió forint adósságot, amely az elmúlt években felhalmozó­dott, a csődegyezség szerint szeptember 30-ig kell kifizetni a hitelezőknek. Szegedi Pállal, a megyei önkormányzat gazdasági bizottságának az elnökével arról beszélgettünk, miben látja a csődbemenés okait és lát-e lehetőséget a kilá­balásra. — Több mint egy éve annak, hogy a vállalat élére kineve­zett új igazgatót eltávolítot­ták a székéből. Azóta nem hogy javult volna a helyzet, de egyre reménytelenebbé vá­lik a talpra állítás lehetősé­ge. Hogyan jutottak idáig? — Az biztos, hogy 142 mil­lió forint adósság halmozó­dott fel hét hónap alatt. Var­ga István idejében. Ez nem kevés pénz egy közüzemi vál­lalatnál, amelyet nem lehet akkora adóssággal megterhel­ni, mint egy jól menő céget. A fő bevételi forrás a kom­pok menetjegyéből adódik, amelyet nem lehet nagy ér­tékben felemelni. Semmilyen hiteles információt nem kap­tunk arról, milyen elképze­lés, üzleti terv alapján gon­dolta az előző vezetés a fel­vett hitelek visszafizetését. — Egyesek úgy vélik, nagy hiba volt Varga Istvánt kinevezni. — Ebben az időszakban a közgyűlés, a képviselők jó ré­sze zöldfülű volt, magamat is beleértve. A rendszerváltás kellős közepén voltunk. A képviselők többsége talán a közéletben sosem vett részt. S ha részt is vett, ez egy spe­ciálisan gazdasági ügy. Na­gyon sokan pályáztak, de ah­hoz iddő kell, amíg kiderül, hogy amit a jelentkező el­mond magáról, valóban úgy van-e. Én a magam részéről Vargát egy dinamikus, tehet­séges embernek tartottam. Egy hibája volt: túlterhelte a vállalatot. Talán hosszabb távra kellett volna ütemezi az elképzeléseit, és nem kel­lett volna egyszerre ennyi adósságot csinálnia. Ez egy olyan vállalat, amely koráb­ban sem volt hatalmas nyere­séggel megáldva, hiszen ál­landóan támogatásra szorult. A helyzet kialakulásában köz­rejátszott az is, hogy Varga nem a saját pénzét kockáztat­ta. Ennek ellenére ha elképze­léseit három évre ütemezni, és úgy terheli meg a vállala­tot, hogy a yisszafizetés is ga­rantált, akkor a világon sem­mi probléma nem lett volna. De abban a pillanatban, ami­kor be kellett jelenteni az ön­csődöt, minden elképzelése egyértelműen rossznak bizo­nyult. — Az igazgató eltávolítá­sa után Szűcs Andrást nevez­ték ki vállalati biztosnak. So­kan őt is hibáztatják a kiala­kult helyzetért. — Szűcs Andrással kapcso­latban egyetlen kritika hang­zott el a közgyűlésen, hogy miután lejárt vállalati biztosi mandátuma, nem számolt be a közgyűlésnek, ő több olyan szerződést felbontott, amely az előző igazgató idejéből származott. Helyettük előnyö­sebb megállapodásokat kö­tött, olyanokat, amelyek több pénzt hoztak a vállalatnak. —A közgyűlés tavaly októ­bertől a főjegyzőre bízta a vállalattal kapcsolatos ügyek intézését. Mi a szerepe most a gazdasági bizottságnak? — A főjegyző bizonyos időközönként beszámol a bi­zottságnak a dolgok állásá­ról. A mi dolgunk ezeket vé­leményezni és esetleg határo­zati javaslattal élni a közgyű­lés felé. Bár korábban na­gyon sok időmet, csaknem fél évemet elvette a vállalat, amióta a főjegyző úré lett a felelősség, mint a gazdasági bizottság elnöke, nem fólyok bele az ügyekbe. A főjegyző egy szakértői tanácsadó cé­get bízott meg, hogy kidol­gozzon egy kilábalási tervet. Ebben a hitelezők is partne­rek, hiszen az ő érdekük is, hogy talpra álljon a vállalat. — 142 millió az, adósság, viszont a vállalat kasszájából 250 millió forint hiányzik. Ez mit jelent? — A 250 millió az elmúlt három év alatt felhalmozó­dott gazdasági veszteség. A vállalatot terhelő 142 millió forint adósságon kívül a beru­házásokból, a kompok ráfize­téséből és más kiadásokból jött össze. — A törvény szerint ebben az évben privatizálni kell a vállalatot, azaz az önkor­mányzatok tulajdonába kell adni az egyes településeken lévő vagyont, ha kérik. — Lényeges dolog, hogy a vagyont — a parti műveket, a kikötőket — csak az adós- ságteherrel együtt lehet tulaj­donba adni. Ezért várható, hogy nem minden önkor­mányzat fog igényt tartani az átadásra. Ha a települések nem igénylik a vagyont, az a megyei önkormányzat tulaj­donába kerül. — A megyei önkormányza­tot nem kötelezi törvény ar­ra, hogy fenntartsa a révhajó­zást. Elképzelhetőnek tartja- e, hogy megszűnik a megyé­ben ez a szolgáltatás? — Kizárt dolognak tartom. Egy korábbi közgyűlésen, ahol a révhajózás téma volt, az egyik kompos fölállt, és el­mondta: ha a vállalatot felszá­molják, ő akkor is járni fog a kompján. — Van-e esély arra, hogy a hitelezők a csődegyezség­ben megfogalmazott határ­időre hozzájutnak a pénzük­höz? — Az én személyes véle­ményem szerint ez nem fog megvalósulni. Esetleg abban az esetben, ha a felkért ta­nácsadó cég egy nagyon jó tervet dolgoz ki, ami be is vá­lik, s emellett minden objek­tív és szubjektív körülmény kedvezően alakul. Erre pedig kevés esély van. Halász Csilla Lakás és zöldövezet Testületi ülés Vácott jjÉjT Az országos előírá- sok a települések vUgjD közhasznú zöldterü­leteire vonatkozóan nem határoznak meg általá­nos normatív előírásokat. A zöldterület fogalmi megha­tározásából azonban követ­keztetni lehet annak kívána­tos nagyságára. Ezt a gondolatot foglalta írásba Kövics Csabáné, a váci polgármesteri hivatal osztályvezetője. Alapos, a város levegőjét zöld környe­zetét vizsgáló tanulmányt készített és terjeszt ma a képviselő-testület elé. Eb­ből tudhatjuk meg, hogy Vác belterülete 1 ezer 147 hektárt foglal el, a nyilván­tartott zöldterület nagysága 750 ezer négyzetméter. A 34 ezer 700 lakosra tehát 21, 6 négyzetméternyi ter­mészetes környezet jut a tömbházak, betonutak za­jos, benzinfüstös világában. A parkok virágágyásainak, füves térségeink, a fák ár­nyat adó lombjainak a szép­ségen túl egészségvédő, kö­zérzet meghatározó szere­pük van. Csakhogy a 20-25 éve megfakult, gyomoso- dott pázsit, negyedszázada komolyan nem rendezett te­rület már felújításra szorul. A sok-sok tennivalóról ezért tájékoztatják ma a tes­tületet. A 14 órakor kezdődő ta­nácskozáson több rendele­tet kell módosítani, 15 napi­rendi témát kell megtár­gyalni. A polgármester ja­vaslatot tesz többek között a Könnyűipari Alkatrész El­látó Vállalat forgácsoló üzemének önkormányzati tulajdonba vételére. Ismét tárgyalnak a cigány kisebb­ség szociális helyzetéről. Késhegyi László, az Ipartes­tület titkára a szolgáltatá­sokról, a polgármesteri hi­vatal és a vállalkozó együtt­működéséről ad tájékozta­tást. Rendelettervezet készült az első lakáshoz jutás helyi támogatásáról, melyet a szociálisan rászorulók kap­hatnak, ha legalább két éve állandó lakosként éínek már a városban. A képviselő-testület ülé­se mint mindig, ma is nyil­vános lesz. Közhírré tétetik... Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak időről időre a me­gyénk településein megjelent helyi lapokból. Önkormány­zatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi kö­zösségek adják ki ezeket a népszerű újdonságokat. Lapoz­gatva bennük, újra és újra bebizonyosodik: rendkívül gaz­dag, színes Pest megye településeinek élete. ÚJ POSTAHIVATAL felépíté­sét tervezik Pomázon, a szelis- tyei területen, mert a meglévő a megnövekedett forgalom mi­att nem tudja feladatait ellátni a megfelelő színvonalon. Pél­dának a solymári hivatalt tekin­tik. A tervezés az első félév­ben várható, s remélhetőleg az építés sem tart majd fél évnél tovább. KÉT ÉS FELSZÁZ ügyirat érkezett a szabálysértési ható­sághoz tavaly — adja hírül a Pomázi Polgár, az önkormány­zat lapja. A szabálysértések kö­zött a legnagyobb számban a tulajdon elleni cselekmény sze­repel, ez ötven esetben fordult elő. Köztisztaság elleni sza­bálysértést huszonketten követ­tek el, míg a tankötelezettséget huszonegy szülő szegte meg. HARMINCKILENCEN ré­szesültek rendszeres szociális segélyben az elmúlt év során, rendkívüli segélyt pedig több mint ezerháromszáz rászoruló kapott. Az ezekre a célokra ki­fizetett összeg megközelítette az ötmillió forintot. A Ml ÚJSÁGUNK LOMTALANÍTÁS lesz Kis- kunlacházán, a Duna-parton a hónap közepén. Az üdülőhelyi bizottság kéri a telektulajdono­sokat, hogy május 16-ig készít­sék ki a háztartási lomot, teher­gépkocsival járható helyre. UFO-KLUB működik Kis- kunlacházán, s híre eljutott a község határain túlra is. Az ér­deklődőket minden kedden este várják a művelődési ház­ban. négy lakossági képviselőből. A beruházás még jórészt elké­szítés alatt áll, az azonban már biztos, hogy a MATÁV és az önkormányzat aláírta az együtt­működési szerződést és elké­szült a beépítési tanulmány- terv is. MEGEMLÉKEZIK a Mo- nori Strázsa, a városi önkor­mányzat lapja a 74 éves korá­ban elhunyt Gyebnár György­ről, a monori helytörténeti kör alapító tagjáról, híres bélyeg- gyűjtőről. .Munkásságának ki­emelkedő része a harmincas években Monoron működő műkedvelő színjátszó kör, vala­mint a helyi katolikus cserkész- csapat történetéről készített monográfia. Nagymarosi Hírek KÉRDEZNEK a nagymaro­saiktól az alpolgármesterek, hogy a válaszból tanulhassa­nak. A polgármesteri hivatal szeretné felmérni munkájának eredményességét, illetve hiá­nyosságait, ezért a Nagymaro­si Hírek olvasóihoz fordul. A többi között arra várnak vá­laszt, hogy elégedettek-e a pol­gárok az ügyintézéssel, s ha nem, mit változtatnának az ügymeneten? S mi az, amire büszkék, illetve amit szégyell­nek a nagymarosiak? MIKROBUSSZAL gyarapo­dott a nagymarosi iskola. A GENERALP GMK méltányos áron eladta használt járművét, amelyet a szakiskolai osztály felújított és üzembe helyezett. PttsfwradÓ A KÖZBIZTONSÁGRÓL tájékoztatta a pilisi képviselő- testületet dr. Matiz Iván rend­őr alezredes, monori városi'ka- pitányságvezető. Elmondotta, hogy tavaly először csökkent, igaz kismértékben, a kapitány­ság területén a bűncselekmé­nyek száma. Ez Pilisre is érvé­nyes, ám az elkövetők gátlásta­lansága, agresszivitása egyre növekszik. AZ IDÉN IS megrendezik a Monori Májusi Napokat, amelynek megnyitó ünnepsége 21-én, pénteken este 6 órakor lesz a művelődési központ szín­háztermében. A tíznapos ese­ménysorozattal bizonyítani kí­vánják. hogy a város képes igé­nyes kulturális program össze­állítására és meg tudja tölteni a nézőteret a kultúra iránt érdek­lődőkkel. A SZŐLŐTERMESZTŐK védőszentjének szobrát avat­ják föl Monoron május 22-én délután 3 órakor a Strázsahe- gyen. A diófából készült más­fél méteres, fatönkbe csapolt egyméteres Szent Orbán-figu- rát a kézdialmási Tamás Ká­roly készíti el. MEGALAKULT a Telefon­beruházást Felügyelő Bizott­ság, három önkormányzati és A KATOLIKUS ISKOLA önkormányzati támogatásáról készített előterjesztést jóvá­hagyta a városi képviselő-testü­let és határozott arról, hogy az iskola szeptember 1-től leg­alább 1994. június 30-ig kapja meg az általános iskolákat megillető önkormányzati támo­gatást. A PEST MEGYEI Nemzeti­ségi Találkozót május 16-án rendezi meg Ráckevén az Ács Károly Művelődési Központ­ban a megye és a város önkor­mányzata, valamint a művelő­dési központ. A nagyszabású programot dr. Kulcsár István polgármester nyitja meg. MA VAN a mentősök nap­ja, s erről Ráckevén is megem­lékeztek. A mentőállomás húsz évvel ezelőtt költözött mai helyére és az ott dolgozók a nap huszonnégy órájában lát­ják el szolgálatukat. KILENCVENNYOLC fia­tal búcsúzik az Ady Endre Gimnáziumtól, a szombat dél­előtti ballagáson. HORGASZVERSENYT rendezett felnőttek részére a Ráckevei Horgászegyesület. Hetvenhárman vetették be hor­gaikat a Piac tér hosszában és sok kis halból jöttek össze a pontok. AUGUSZTUS 20-ÁN nyit­ja meg.kapuit az Örkényi Falu­múzeum —jelenti be az évtize­dek óta várt jó hírt az Örkényi polgárok lapja. Az állandó kiál­lításon a hagyományos Örkényi élet minden kellékét szeretné bemutatni a falumúzeum „gaz­dája”, a Szabadidő Központ. A gyűjtemény majdnem teljes, azonban néhány helyen még ki­egészítésre szorul, ezért fordul most segítségért a település la­kóihoz a rendezőség. Kérik, ad­ják oda, vagy adják kölcsön a felesleges hagyományőrző tár­gyaikat. Az adományozók ne­veit feltüntetik majd a kiállítá­son és beírják az Örkényi Falu­múzeum Aranykönyvébe is. RENDRE KÖZLI a reformá­tus egyház híreit a Mi Újság Örkényen című újság. „Az el­múlt hónapban házasságát meg­áldana templomunkban: Zsig- mond Károly és Kovács Ildikó fiatal testvérek. Az Úr áldása kísérje a fiatal pár életét”. NÉGY szolgálati lakás építé­sét határozta el az Örkényi ön­kormányzat, a Móricz Zsig- mond és a Tulipán utca által ha­tárolt területen. Az első két la­kás várhatóan még az idén, a másik kettőt pedig jövőre ad­ják át rendeltetésének. 376 nyilvántartott munkanél­küli volt április l-jén Örkény­ben, és többségük járadéka még az idén lejár. Ezzel szem­ben viszont megindult a munka­hely teremtése Örkényben, Tá­borfalván és Pusztavacson is. Irigylésre méltó rendőrőrs­épületet adtak át a közelmúlt­ban Örkényben. A munkálatok tavaly nyár végén kezdődtek a község által felajánlott három- százezer forintból, ám a költsé­gek értéke meghaladta az egy­millió forintot. A tetemes kü­lönbség a körzetbe tartozó ön- kormányzatok és vállalkozók jóvoltából az Örkényiek Együtt Egymásért elnevezésű közbiztonsági alapítványon gyűlt össze. * Kérjük kedves kollégáin­kat, a helyi lapok szerkesztő­it, hogy újságjuk legfrissebb számából juttassanak el egy- egy példányt rovatunkhoz. Készséggel adunk hírt létezé­sükről, szemlézünk írásaik­ból a jövőben is. Összeállította: Deregán (íábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom