Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-03 / 101. szám
XXXVII. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM Ara: 13,50 forint 1993. MÁJUS 3., HÉTFŐ Jön a királynő A pénteki Die Presse részletesen beszámol II. Erzsébet angol királynő budapesti látogatásának előkészületeiről. A Die Presse a látogatás különlegességei közé sorolja, hogy Erzsébet királynő beszédet mond a parlamentben. Beszámol a bécsi lap arról is, hogy a magyar sajtó igyekszik szélesíteni a protokolláris ismereteket, amire fél évszázadon át Magyarországon nem volt szükség. Béke Athénban Természetes, hogy a jó és a rossz közül a jót választotta Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője — jelentette ki tegnap délután Athénban Konsztantin Micotakisz görög miniszter- elnök, . sajtóértekezletével lezárva a kétnapos nemzetközi Bosznia-konferenciát. A Karadzic által is aláírt Wance—Owen-terv szerint a harcok beszüntetése után kilencfős átmeneti koalíciós államelnökség alakulna Bosznia-Hercegovinában a muzulmánok, a szerbek és a horvátok három-három képviselőjéből. Az ideiglenes testületben hathavonta rotációs rendszerben váltaná egymást az államfői poszton a három nemzet képviselője. A nemzetközi szervezetek értékelése szerint 18 hónap után már lehetőség lenne az általános és szabad választások megtartására, az új alkotmány elfogadására. (Tudósítás a 2. oldalon) Helycserés forduló A labdarúgó NB I-ben sorsdöntő forduló volt a mostani. A hármas élboly tagjai közül a Kispest Honvéd váratlan vereséget szenvedett Siófokon, a Vác FC-Sam- sung csak döntetlent ért el otthonában, a Ferencváros viszont mindkét pontot elhozta Diósgyőrből. Úgy látszik, ez számukra kedvező helyszín, hiszen az elmúlt bajnokságban itt harcolták ki az aranyérmet. Mivel a második helyre feljött Fradinak egy elmaradt mérkőzése van a Békéscsaba ellen, vesztett pontok tekintetében ők jobban állnak, mint Pest megyei vetélytársuk. A labdarúgó NB I eredményeit a 15. oldalon közöljük, s a 14. oldalon is változatos sportösszeállítást olvashatnak. Európai Régiók Gyűlése Párbeszéd és együttműködés Pest Megye Önkormányzata elnökének, Inczédy Jánosnak a meghívására, Közép-Euró- pában először, Magyarországon került sor az Európai Régiók Gyűlésének elnökségi ülésére. A megyei önkormányzat vendégei Pujol I. So- ley úr, a Katalán Autonóm tartomány miniszterelnöke, az ERGY elnöke, Erwin Taufet úr, Baden Würtenberg tartomány miniszterelnöke és F. Lachat úr, Jura kanton elnöke, az ERGY alelnökei voltak. Az Európa Tanács mellett, strasbourgi székhellyel működő Európai Régiók Gyűlése 1985-ben alakult azzal a céllal, hogy a kontinens régiói közötti párbeszédet biztosítsa, megszervezze együttműködésüket, erősítse képviseletüket az európai intézményeknél, együttműködjön a helyi területi testületekkel, támoSzombat délelőtt 10 órakor megkondult a váci székes- egyház harangja. Bent a templomban a Cecília kórus énekelt Varga László karnagy vezényletével, majd felbúgott az orgona, s kezdetét vette a váci Szent József Kollégium avatóünnepsége, ahol jelenleg hetven piarista diák kapott otthont négy tanulmányi esztendőre. Az ünnepi eseményen részt vettek a középiskolás diákok szülei, megjelent a város vezető testületé képviseletében Moys Csaba és gassa azon szervezeteket, amelyek a későbbiek folyamán beléphetnek az ERGY- be. A kétszáznál több régiót tömörítő európai szervezet .Székesfehérváron tartotta elnökségi ülését, ahol megvitatták az egyesület kommuniHarmati Ferenc alpolgármester, a váci Híradó ezred parancsnoka, Márk József alezredes és a város intézményeinek, társadalmi szervezeteinek képviselői. A püspökség és magas rangú egyházi személyek társaságában Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök fogadta a szertartást végző Angelo Acerbi címzetes érsek, apostoli nunciust, s jelen volt az eseményen dr. Surján László népjóléti miniszter, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. kációs eszközökkel kapcsolatos politikáját, ismerkedtek a kelet-európai országok problémáival és megállapodtak abban, hogy a következő tanácskozás július 8—9-én lesz, Moszkvában. (Folytatás a 3. oldalon) — Örülök, hogy Vácott lehetek ezen az ünnepen. Köszöntőm Keszthelyi Ferenc püspök urat, Surján László miniszter urat, a szülőket, híveket — szólalt meg magyarul a pápai követ, aki később, a szertartás több részletében beszélt és mondott imát magyarul. Szentbeszéde témájául a szentcsalád életét választotta. Józsefről, az ácsról és fiáról, Jézusról szólt a példa, melyet tolmács segítségével olvastak fel. (Folytatás a 4. oldalon) Apostoli nuncius szentelte Piarista kollégium Vácott Vimola Károly felvételei Tb-káposzta Köztársasági elnökünk egy szakszervezeti közgyűlésen a társadalombiztosítási önkormányzatok megválasztásáról szólva kijelentette: „A saját sorsunkba történő' beleszólásnak ezt a lehetőségét egyszerűen nem szabad kihagyni. Aki kihagyja, magára vessen, pórul jár.” Miért járunk pórul, ha nem megyünk el, s miért nem, ha elmegyünk — ez sokunk számára még mindig nem világos. Amit tudunk, az lényegében alig több annál, hogy eredményes választások esetén a táppénzek és a nyugdíjak kezelésének feladatkörét két új testület, a munkavállalók és a munkaadók képviselőiből álló hatvan-hatvan fó's egészség- és nyugdíjbiztosítási önkormányzat veszi át az államigazgatástól. Tudjuk még, hogy jelöltet állíthat minden munkahelyi képviselettel rendelkező' szakszervezet, a választásra jogosultak tíz százaléka, továbbá ötven ember, és azt, hogy a május 21-i szavazás többnyire a szokott szavazóhelyen történik. Ezzel szemben nem tudjuk, miért lenne rossz, ha a Tb-ügyek az államigazgatás kezében maradnának, hiszen ebből az következik, hogy már eddig is pórul jártunk, s miért járnánk jól, ha ezek ne adj’ isten a Nagy Sándor-féle MSZOSZ kezébe kerülnének. Netán változna az elosztható járulékok összege? Több lenne a nyugdíj és a táppénz? Nem valószínű. A nyugdíjasok aránya a dolgozókéhoz képest egyre nő, Magyarország nem tartozik a jómódú európai nemzetek sorába, és különben is, a leendő önkormányzatok csak a parlament által meghatározott Tb-költségvetés alapján gazdálkodhatnak. A választások igazi tétje tehát az, hogy ki kezelje a pénzt, illetve a társadalombiztosítás vagyonát, vagyis kire bízzuk a hatalmas kasszát! Jelölőlistákkal jelentkezik a Munkástanácsok Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, a Liga és a MSZOSZ is. A döntést némileg megkönnyíti, hogy a nagy érdekvédelmi szervezetek között van a munkástanácsok szövetsége, amelynek erkölcsi hitelét erősíti, hogy az ötvenhatos munkástanácsok szellemi örökösének tekinthető, nem a pártállam idejéből mentette át magát, és a jelek szerint valóban alulról szerveződik. Nem könnyíti, de szükségessé teszi a döntést, hogy egy ilyen nagy horderejű ügyben élhetünk a demokrácia adta lehetőséggel, mert valóban csak akkor alakíthatjuk szőkébb és tágabb közösségeink sorsát, ha nem mondunk le a választás jogáról. Igaz, május 21-én nem a nyugdíjak és a táppénzek ösz- szegének mértékéről döntünk, de tehetünk valamit azért, hogy ne kecskék őrizzék a társadalombiztosítás káposztáját. Bánó Attila Béke Nyugdíjas Oázislánc Vásár és találkozó E hét végén, pénteken a Béke Nyugdíjas Alapítvány nagyszabású rendezvénynyel mutatkozik be Érden. Az alapítvány kebelén belül működő Béke Nyugdíjas Oázislánc szervezeteinek országos találkozóját tartják meg a városi Művelődési Központban. Délután háromkor megalakul a Nyugdíjas Oázislánc érdi szervezete, s a Művelődési Központban egész napos kedvezményes vásár lesz, mintegy illusztrálandó a Béke Nyugdíjas Oázislánc lényegét. Az alapítvány életrehívója, a budapesti Vázsonyi József maga is nyugdíjas. Aktív korában a munkája a világ számos pontjára, így az Amerikai Egyesült Államokba is eljuttatta. Ott győződhetett meg arról, hogy a nyugdíjasok a világ gazdagabbik felén is támogatásra szorulnak, és ezt a támogatást a társadalom meg is adja. Nonprofit szervezetek nyújtanak a piaci árnál lényegesen olcsóbban szolgáltatásokat az idős embereknek, a jogszabályok beszerzési körök szervezését teszik lehetővé, amelyeken keresztül — a termelővállalatok együttműködésének köszönhetően — jelentős engedményekkel jutnak élelmiszerekhez, napicikkekhez. A működő minta tehát ismert volt Vázsonyi József előtt, ehhez társult a hazai viszonyok ismerete. Mint az közismert, Magyarországon alapítványok ezrei kérnek adományokat nemes célokra. Közülük azonban nagyon kevésnek sikerül elegendő pénzt összegyűjteni, hiszen az adakozásra hajlandó jómódú vállalatok és magán- személyek teherbíró képessége véges. Ezért Vázsonyi József nem könyöradományt kér a nyugdíjastársadalom számára, hanem arra a tényre alapozza a szervezet működését, hogy ha egy-egy nyugdíjas kevés pénzzel is rendelkezik, több milliós táboruk az országban mégis az egyik legnagyobb vásárlói réteg. (Folytatás az 4. oldalon)
