Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-21 / 92. szám

PEST MEGYE1 HÍRLAP SZÜKEBB HAZÁNK 1993. ÁPRILIS 21.. SZERDA 5 A lakosság tiltakozik Megyei vezetőnk a miniszternél Utórezgések Némediben A március 20-ai al- i sónémedi nagy tűz­­nél nem voltam je­len, ám ennek elle­nére „élőben” láthattam a pokoli színjáték legmegdöb­bentőbb jeleneteit. Egy he­lyi amatőr videós három­órás dokumentumfilmet ké­szített az egekig törő lán­gokról, az oltás és mentés mozzanatairól. A lakosság aláírásaival alátámasztott petíció mellé ezt a videofel­vételt is hozzácsatolják, a némediek ugyanis azt köve­telik, hogy a tűzesetért fele­lős MÉH-telepet számolják fel a községben. A tűzeset utáni vizsgálat a szabálytalanságok egész sorát fedte fel. Ezek közt a leglényegesebb, hogy a. 16 ezer köbméternyi, gyúlé­kony gumiköpenyt nem vet­ték körül biztonsági föld­sávval, sőt a gumihegyek az 50 köbméteres víztározó körül voltak felhalmozva, s így gyakorlatilag a tározó megközelíthetetlen volt a tűzoltók számára. A vétkes felelőtlenség egy másik pél­dája: 69 darab oxigén- és dissou-gázkeverékes palac­kot tároltak úgyszintén sza­bálytalanul, amit az utolsó pillanatban a lakosság men­tett át biztonságos távolság­ra. Ha ezek a palackok fel­robbannak, a MÉH-telep körüli házak többsége ma romokban heverne. Kétmillió forintos számla Szintén jellemző: több évti­zedes fennállása óta a telep egymást követő vezetői egyetlen tűzcsapot nem sze­reltek fel, ezzel szemben a mindössze hároméves ön­­kormányzat két ilyen tűz­csapot telepített a környé­ken. Részben ez a két csap, másrészt a közeli horgásztó szolgáltatta az oltáshoz szükséges vizet. A felhasz­nált mennyiség érzékelteté­séül: a közel kéthektáros tó vízszintje a 24 órás oltás so­rán 30 centivel apadt le! Eh­hez jött még 20 ezer liter ol­tóhab és a fél megye szer­kocsijainak üzemeltetési költsége. A tűzoltóság számlája kétmillió forint, s aligha kétséges, hogy ezt a számlát a Budapest és Vidé­ke Nyersanyag-hasznosító Rt.-nek (a MÉH utódjának) fogják benyújtani, ahová a némedi telep is tartozik. Ez a telep nem először került a közvélemény látó­szögébe, az 1976-os fenol­botrány országos tiltako­zást váltott ki. A telepen, akkor, vegyi anyagokkal szennyezett hordók mosá­sát végezték bérmunkában, s a fenolos szennyvizet úri „nagyvonalúsággal” beleve­zették a közeli bányatóba, ahonnan szép lassan elszi­várgóit a községi kutakba. Elképzelhető, hogy milyen következményekkel járt ez egy olyan településen, ahol a fő foglalkozás a zöldség-Végh Ágonston a háza eló'l választott el a lángoktól! termesztés, aminek elsődle­ges feltétele az öntözés. — Egyetlen szezonban három palántatelepítésem égett ki — emlékszik visz­­sza a tizenhét évvel ezelőtti eseményekre Végh Ágos­ton, a most megindult tilta­kozási kampány egyik ve­zéralakja. Akinek a háza és két fóliasátra csak azért nem égett le a mostani tűz során, mert egy tűzoltócso­port órákon át vízfüggöny­­nyel védte. — Ez a ronda telep olyan a községnek, mint gennyes fekély egy egészsé­ges testen — mondja egy másik tiltakozó, Gelencsér István, akinek a háza úgy­szintén tűzveszélyben volt. Honnan ez a közelség? A községházán előkeresett térkép szerint a MÉH-telep megépítésekor még nem lé­teztek azok a lakóházak, amik ma egy önálló lakóte­lepet alkotnak, s amit a köz­nyelv pelenkanegyedként emleget, lévén, hogy az itt lakók többsége fiatal há­zas, s alig van olyan porta, ahol ne lenne egy-két kis­gyerek. Engedély akkutárolásra — Nem volt elég a fenol­szennyezés meg a tűz, most még azt is megtudtuk, hogy a környezetvédelmi felügyelőség* megadta a hozzájárulást a használt ak­kumulátorok gyűjtésére, tá­rolására — háborog Végh Ágoston. — Ön ez ellen nem tilta­kozott? — kérdeztem György Balázs polgármes­tertől. — Meghaladja a hatás­körömet. A telep a köz­­igazgatási belterület hatá­rán kívül van. De ettől füg­getlenül a jelen törvények értelmében a tevékenység­­bővítéshez csak szakható­sági engedély szükséges, az önkormányzatnak nincs beleszólása. Igaz, a szakhatóság szigorú előírá­sokhoz köti az akkumulá­t: csak egy keskeny földút tortárolást. De mi a garan­cia, hogy nem történik majd emberi mulasztás? A lakosság aggodalma érthe­tő. Véleménykutató utam so­rán dr. Tholt Mária közsé­gi orvost is megkerestem. — Nehéz helyzetben va­gyok. Mint orvos, én is azt mondom, úgy környezetvé­delmi, mint esztétikai szem­pontból a telepet meg kell szüntetni. Viszont önkor­mányzati képviselőként azt is meg kell fontoljam, mi lesz a sorsa annak a 38-40 helyi lakosnak, akit a telep foglalkoztat. A telepet meg kell szüntetni György Balázs kevésbé „megértő”. — A tűzesetet követő la­kossági fórum egyértelmű­en a telep megszüntetését kérte. És nekem, mint a la­kosság érdekei első számú képviselőjének, ehhez kell igazodjak. Igaz, a telep 38 embernek, 38 családnak biztosít kenyeret. A megol­dás mégis az lenne, ha el­költöztetnék a községből egy másik, településtől tá­voli területre. Emellett azt is elvárjuk, hogy a szakha­tóságok többet törődjenek az előírt technológiák betar­tásával. Az nemcsak itt, Né­mediben, de az egész or­szágban megengedhetetlen, hogy egy vállalat vízre, ta­lajra, levegőre káros tevé­kenységet folytasson. A némedi tüzet eloltot­ták, ma már csak a megsze­­nesedett fák, a kormos, ki­égett szemű irodaház árul­kodik a történtekről. Ám a lakosság indulata most is iz­zik, szikrázó szemekkel és ökölbe szorított kezekkel tiltakoznak, követelik a te­lep megszüntetését. Elnézve a kaotikus álla­potokat, Gelencsér István­nak igaza van. Egy fekély­től csak úgy lehet megsza­badulni, ha kivágják. Kü­lönben — idővel — az egész test elpusztul.- matula -Alapítvány a kisvasútért (Folytatás az I. oldalról) — Pest megyében, gondo­lom, vannak még egyéb meg­oldásra váró, sürgős gon­dok. Schamschula György alig egy hónapja vette át a tárcát. Mi az, ami még szó­ba került a mai beszélgetésü­kön? — Évek óta húzódó problé­ma a 2-es út. Vácott lakom, pontosan tudom, mit jelent délután három és este kilenc között abban a körzetben ha­ladni. Az ottlakóknak is óriá­si megterhelést jelent ez az út, tehát mindenképpen ki kell telepíteni lakóterületen kívülre. A tervek, rajzok meg­vannak több mint tíz éve. A miniszter űr részletekről még nem tájékozódott, abban egyeztünk meg, hogy ezekre rövidesen visszatérünk az érintett települések polgár­­mestereivel. A másik téma, amit felvetettem, a Pest Me­gyei Révhajózási és Hajóépí­tési Vállalattal kapcsolatos. Ez megyei tanácsi alapítású vállalatnak lett nyilvánítva valamikor, tehát egy állami vállalat, melynek sorsa bi­zonytalan. Kérdés, hogy az önkormányzatok tulajdonába adható-e, továbbá, hogy az önkormányzatok kötelések-e elfogadni, tekintettel arra, hogy vagyonánál nagyobb az adósságterhe? Igazából nem megyei önkormányzati fel­adatot látnak el ezek a kis ha­jók. Szakértők szerint ebben a formában nem is lehet nye­reséges. Hogy milyen lehető­ségek vannak, ez nem az ön­­kormányzat feladata, javasla­tainkat megtesszük, de számí­tunk a szakminisztérium se­gítségére. Bartos Csilla Viharos ülés Dunaharasztin Tájékoztatást kérnek a részvényesek (Folytatás az I. oldalról) Sípos József könyvvizsgáló­nak az volt a véleménye, hogy a következő évek ered­ményes gazdálkodásával ez a veszteség eltüntethető, mert ezt a majdani nyereségből le lehet írni. Többen úgy gondol­ták, hogy a tőkecsökkentés a pénz kidobását jelentené, s emellett természetes, hogy van veszteség, hiszen az rt. a tevékenységét még nem kezd­te meg. Fehér Ish’án szerint nem szabad pesszimistának lenni, hiszen a részvénytársa­ság tevékenységének ma sok­kal inkább van létjogosultsá­ga, mint eddig bármikor. El­hangzott, nem szabad elfelejte­ni azt sem, hogy ez egy indu­ló vállalkozás, s ilyen esetek­ben mindig számítani kell ar­ra, hogy a működéshez szük­séges eszközök beszerzése pénzbe kerül. A közgyűlés az éves beszá­molót és az 1992-es mérleget elfogadta. Kocsis Mihály. Kiskunlachá­­za polgármestere annak a meg­győződésének adott hangot, hogy túl korai volt a részvény­­társaság megalapítása. Nincse­nek meg a jogszabályi feltéte­lek, ezért elsietett volt annak idején a célok kitűzése is. Most az rt. csak önmagáért van, nem tud felmutatni sem­mit. Ezért el kell gondolkodni azon, hogy figyelembe véve a jogszabályi és a gazdasági fel­tételeket, tovább tudnak-e lép­ni, mert ha nem, még mindig nem késő abbahagyni. Dunavölgyi Ferencnek, Szi­gethalom alpolgármesterének viszont az volt a véleménye, éppen azért kellett annak ide­jén létrehozni az rt.-t, hogy a kormányzatot és a parlamen­tet rászorítsák arra, hogy a megfelelő törvényt hozza meg. A viharos hangulat kialakí­tásáért Kína István szigetcsépi polgármester szerint az ügyve­zető igazgató a felelős. Vele együtt sokan kifogásolták, hogy nem kapnak megfelelő tájékoztatást a dolgok alakulá­sáról. Hoffman Pál tököli pol­gármester pedig kifejtette, minden gazdasági társaságnál alapvető dolog, hogy konkrét számítások készüljenek a tevé­kenység alakulásáról. Az 1993-as év felvázolt működé­si tervéből azonban ez hiány­zik, ezért azt javasolta, újból készítse el az ügyvezető igaz­gató az ez évi elképzeléseit és írásban juttassa el az önkor­mányzatoknak. Mivel többeknek ez volt a véleménye, a részvénytársa­ság nem szavazta meg az 1993-as év működési tervét. Aláírták viszont az önkor­mányzatok képviselői azt a ké­relmet, amely szerint igényt tartanak a területen a koncesz­­sziós pályázat kiírására. Mint megtudtuk, a telefon­­hálózat elvi építési engedélyé­nek a kérése folyamatban van. A megvalósíthatósági ta­nulmányterv elkészítéséért az rt. másfélmillió forintot fize­tett a Műszertechnikának. A kivitelezési tervet a Műszer­­technika Kft.-je, a MT Tele­com fogja elkészíteni. Már több településen folyik a kiviteli tervek készítése, és ezzel párhuzamosan rövide­sen megkezdik a lakásokon belüli hálózat kiépítését, hogy ezzel is időt nyerjenek. Fehér István ismertette a tu­lajdonosokkal az eddigi leg­kedvezőbb befektetési ajánla­tot, amelyet egy Magyarorszá­gon is képviselettel rendelke­ző amerikai cégtől kaptak. Ez a befektető megfelelő pénz­ügyi háttérrel rendelkezik, és jónéhány távközlési beruhá­zást megvalósított szerte a vi­lágban. A várakozásoktól elté­rően azonban az ügyvezető igazgató nem kérte a közgyű­lés felhatalmazását a keret­megállapodás aláírására. Halász Csilla Olcsó kolbászvásár van Kerepestarcsán. A MÉTA BT. üzlete leginkább a kis- és nagykereske­dők igényeit szeretné kielégíteni. A betérő' vásárló nap mint nap talál élelmiszert, háztartási árut olcsóbban, sőt ha valaki nagyobb tételben szeretne bevásárolni, további kedvezményben részesül. Most a házikolbász a legkelendőbb áru. Erdősi Ágnes felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom