Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-21 / 92. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1 993. ÁPRILIS 21., SZERDA 3 Próbaperek ideje A különféle intézményeket és hivatalokat akkor is érdemes perbe fogni, ha az egyszerű állampolgárokat az ö hibájukból mindössze csak néhány forintnyi veszteség vagy kisebb jogsérelem éri. Az igazságkeresésnek ez a módja visszatartó erejű lehet a hivatalok a számára — fogalmazta meg a véleményét tegnap délelőtt a Kossuth adó Törvénykönyv című műsorában az egyik alkotmányjogász. Mélységesen együtt kell értenem azzal, hogy az elmúlt évtizedekben megszokott hivatali arrogancia mit sem változott az utóbbi két-három esztendőben. Mielőtt bárki is azonnal tiltakozna, hozzá kell tennem: akadnak azért olyan helyek is, ahol már előre köszönnek az ügyfélnek, s az asztal túlsó felén lévő' alkalmazott némi érdeklődést mutat az állampolgár kérése, panasza, bejelentése iránt. Sajnos azonban nem ez az általánosan jellemző'. Emlékszem, tavaly ősszel, amikor a nagyobb bajt megelőzendő', a rendőrséghez fordultam segítségért, az ügyeletes azzal utasított vissza, hogy papagájként ismételgetett egy mondatot: „A jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy bármit is csináljunk.” Persze nemcsak az elmúlt esztendőben akadtak boszszantó példák. Itt van az idei súlyadó esete. Miután hiába vártam heteken át a befizetési csekket, magam mentem el a hivatalba. Amikor megkérdeztem, hogy miért nem küldték ki, a magas postai költségekre hivatkoznak. S az én költségeim és az idó'm? Erre csak vállvonogatás volt a válasz. Persze saját kis sérelmeim orvoslására nem kerestem jogi megoldást. Mindössze csak a bosszankodásig jutottam el. Ugyanúgy, ahogyan ismerőseim, barátaim legtöbbje is, ha sérelem éri vket. Lehet, hogy mi is hibásak vagyunk azért, hogy néhány hivatalban a rendszerváltást nem követte kedvező' változás? Sokfelé még mindig úgy gondolják, hogy az állampolgár van ó' értük, s nem fordítva. Talán valóban a próbaperek ideje következik? Cs. J. Testőrségre emlékezve MDF választmányi ülés Megszűnik a szembenállás Külügyi tájékoztató Magyarország alapvetően fontosnak tartja, hogy a nemzetközi közösség megfelelő eltökéltségről tanúskodó üzenetet közvetítsen az egész térség stabilitását súlyosan veszélyeztető nagyszerb törekvések képviselői felé — mondta Herman János külügyi szóvivő, indokolva a Kis- Jugoszlávia elleni szankciók megszigorítására adott magyar voksol. Budapest diplomáciai úton felhívta a vezető nyugati államok figyelmét arra, hogy a dunai tranzitszállítások további szigorítása az eddigieknél is súlyosabb gondokat okoz a magyar iparnak, a szárazföldi tranzitszállítások korlátozása a gazdaság más szektoraiban is érezteti hatását. Budapestet emellett aggasztja a vajdasági magyarság életkörülményeinek romlása. Az MDF Országos Választmányának hét végén sorra kerülő ülésén az új választmány tagjai megismerik egymást, „névsorolvasást” tartanak, de az alakuló ülésén sem határozát, sem pedig állásfoglalás nem várható — mondta Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője. A frakcióvezető szerint az ülés mégis rendkívüli jelentőségű, mert azzal lezárul az MDF VI. országos gyűlésével megkezdődött általános tisztújítási folyamat. — A januári országos gyűlésen elfogadott új alapszabály szerint a helyi MDF- szervezetektől a választókerületi egyeztető fórumokon és a megyei választmányokon keresztül egészen az országos testületig a tagság alulról építkezve, a lehető legdemokratikusabban választotta meg képviselőit — hangsúlyozta Kónya Imre. A politikus arra is rámutatott: a szombati ülés jelentőségét az adja, hogy egyértelművé válnak az MDF belső erőviszonyait és értelmüket veszítik az országos gyűlés után is folytatódott viták. „Persze nem valószínű, hogy mindenki hajlandó lesz tudomásul venni a realitásokat, de abban biztos vagyok, hogy most már hamarosan meg fog szűnni az MDF-et megosztó szembenállás” — mondta végezetül a frakcióvezető. ■■■ mm m Surján László javaslata Veszekedés helyett tárgyalásokat Surján László KDNP-elnöki minőségében a Fidesz hét végi tanácskozásán elhangzottakra reagálva a kijelentette: egyetért a fiatal demokratákkal abban, hogy a gazdasági kérdésekről az ország politikai erői között konszenzusra és átfogó megállapodásra van szükség, de ezzel nem volna jó várni a választások utánig, hanem azonnal hozzá kellene látni a kidolgozásához. A pártelnök hangsúlyozta: nem hatpárti tárgyalásokra gondolt, mert az eddigi ilyen típusú megbeszélések nagy része veszekedésbe fulladt. Ehelyett a pártelnök szerint az után, hogy — mint fogalmazott — a Fideszben megszületett a konstruktivitásra való ígéret, a pártoknak erre azonnal reagálniuk kellene, és először kétpárti alapon tárgyalva előkészíthetnének egy későbbi tárgyalássorozatot. Példaként említette Surján László Németországot, ahol az egyesülés előtt a kormány egyezményt kötött a legnagyobb ellenzéki párttal a várható problémákról. Ehhez azonban Surján szerint megfelelő helyzet és politikai légkör kell, azaz az, hogy a pártok ne ellenségként viszonyuljanak egymáshoz, és ne egymás tönkretételére törekedjenek, hiszen ennek a lakosság és a demokrácia látja kárát. A mai magyar helyzetre utalva Surján László szerint a választások közeledtével akkor nőnek a konszenzusos politika lehetőségei, ha a politika szereplői néhány, a nemzet életét döntően meghatározó esetben nem akarják választóikat bizonytalanságban tartani, és lemondanak arról, hogy bizonyos ügyeket választási fogásként kezeljenek. A KDNP elnöke szerint ma nincs Magyarországon olyan politikai párt, amely biztos lehet abban, hogy 1994-ben kormányra kerül, de ugyanakkor — a kisgazdák kivételével — nincs olyan parlamenti párt sem, amelynek nem kellene számolnia azzal a „teherrel”, hogy megnyeri a választásokat. Egy ilyen helyzetben az ország számára Surján László szerint az lenne a jó, ha nem „fagyasztanák” a lakosságot egy éven keresztül. Surján László hangsúlyozta, hogy álláspontját a tárgyalásokról nem egyeztette sem a kormánnyal, sem más pártokkal, de KDNP-elnökként rendkívül fontosnak tartaná azokat. Erdősi Ágnes felvételei A Köztársasági Őrezred Parancsnokságának Honvéd utcai épületében emléküléssel és -kiállítással emlékeitek meg az 1944. október 16-án felszámolt és megszüntetett Magyar Királyi Testőrségről. A Sabjanics István ezredes, ó'rezredparancsnok elnökletével megtartott rendezvényen beszédet mondott Kállay András egykori testőr főhadnagy, a napokban Kállósemjénben, a család őse szálláshelyén végső nyugalomra helyezett miniszterelnök Fia, és Zimányi Tibor, a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség Elnöke. A Hadtörténeti Múzeum — amely komoly segítséget nyújtott a kiállítás megrendezéséhez — munkatársa, dr. Gazsi József a testőrség történetéről, s különösen a királyi vár védelmében tanúsított helytállásáról tartott előadást. Ezt követően az egykori testőrök elevenítették fel élményeiket, s emlékeztek meg elhunyt bajtársaikról. (bánó) írók a Rádióról A Magyar írószövetség elnökségének nyílt levele Csúcs Lászlóhoz: Elnökségi ülésünkön megtárgyaltuk a Magyar Rádió irodalmi műsorainak mára kialakult, új szerkezetét. Bizonyos megnyugvással állapítottuk meg, hogy az írószövetségi választmány levelében korábban kifogásoltakhoz képest kedvező változás észlelhető. Ehhez feltehetően mi is hozzájárultunk azzal, hogy március 2-ai választmányi ülésünkön véleményeztük az akkor rendelkezésünkre bocsátott tervezetet. A kölcsönös bizalom építése, és a folyamatos, pontosabb információk érdekében szeretnénk, ha legközelebbi választmányi ülésünkre Ön és az irodalmi főszerkesztőség vezetője elfogadná- meghívásunkat. Üdvözlettel: A Magyar írószövetség Elnöksége Törvényességi észrevétel Demszky és Szentgyörgyvölgyi Péter címzetes államtitkár — a 23 fővárosi önkormányzat törvényes működését ellenőrző budapesti köztársasági megbízott — törvényességi észrevételben kezdeményezte a fővárosi képviselőknél, hogy május 15-ig vonják felelősségre Demszky Gábort, mert a főpolgármester, mint a közgyűlési napirendek összeállítója, rendszeresen határidőn túl terjeszti a testület elé a törvényességi észrevételeit. Az államtitkár levelében megállapítja: a közgyűlés törvénysértést követ el azzal, hogy a törvényben előírt kötelezettségeit figyelmen kívül hagyva, nem tárgyal időben az általa vélelmezett törvénysértésekről. Szentgyörgyvölgyi Péter egy konkrét példával alátámasztva, különösen sajnálatosnak tartja, hogy a közgyűlés másfél hónap alatt sem vizsgálta felül az általa törvénysértőa határidők nek vélt határozatát a díszpolgári cím adományozásáról. Emiatt az államtitkár rákényszerült arra, hogy keresetet nyújtson be a díszpolgári címek adományozásáról szóló határozat hatályon kívül helyezésére. A köztársasági megbízott rámutatott: keresetének benyújtásával természetszerűleg nem a díszpolgári címek odaítélésének indokoltságát vagy a kitüntetettek érdemeit kívánta megkérdőjelezni. A közgyűlés, illetve a főpolgármester törvénysértése azonban szükségképpen bizonytalanná teszi a díszpolgárok helyzetét. Az államtitkár végül utalt arra is: ha a képviselők, a főpolgármester javaslatára, időben megtárgyalták volna észrevételét, akkor vélhetően még a bírósági kereset benyújtása előtt korrigálni lehetett volna ezt a jogsértést. így a kitüntetettek sem kerültek volna abba a méltánytalan helyzetbe, hogy a bíróság döntésétől függjön elismerő címük jogossága. Elmaradt az egyeztetés Az előzetes tervvel ellentétben mégsem kezdődött meg a politikai egyeztetés a kétharmados többséget igénylő honvédelmi törvényről, mert csak a KDNP, az MDF és az SZDSZ képviselői jelentek meg délelőtt a Honvédelmi Minisztériumban. Az MSZP képviselője, Szili Sándor levélben nehezményezte, hogy az Országgyűlés Házbizottsága a jövő hétre napirendre tűzte a honvédelmi törvényjavaslat általános vitáját. Szénáiéi László,& HM politikai államtitkára szerint félreértés miatt kerülhetett programba a honvédelmi törvényjavaslat általános vitája. A jelenlévő pártok képviselői megállapodtak abban, hogy megkísérlik a további politikai egyeztetést. Vörös csillagot féltó" borsodiak A Borsod megyei kommunisták mintegy ezerötszázan tiltakoznak a magyar parlament vörös csillagot és horogkeresztet egyaránt tiltó törvénye miatt. Magam tökéletesen egyetértek azzal, hogy nyilvánosan ne viselhessen senki horogkeresztet az öltözékén, hiszen e jelképhez olyan embertelen cselekedetek tapadnak, amelyek csírájukban irtandók. Ám a horogkereszt mellett a vörös csillagról is hasonlóan vélekedem, hiszen a vörös csillag égisze alatt emberek millióit sodorták a halálba. nemzeteket tüntettek el a föld kerekéről, azaz a vörös csillag, mint a kommunista diktatúra jelképe, ugyanarra a sorsra való, mint a horogkereszt. Nem szabad elfelejteni, hogy csak Kárpátalján hány tízezer magyart internáltak és küldtek a halálba a vörös csillagos hóhérok. A Borsod megyei kommunisták, akik must a vörös csillagot féltik, igenis felelősek azért, hogy Magyarország a szocializmus évei alatt olyan mélyre süllyedt, hogy évekig eltarthat, míg onnan az európai normáknak megfelelő szintre emelkedhet. A borsodiak egyenesen a köztársaság elnökéhez, Göncz Árpádhoz fordultak kérésükkel: a parlament vörös csillagot tiltó határozatát ne írja alá. Nem hiszem, hogy az elnök úr ez esetben nehéz helyzetben lenne, hiszen több millió magyar veszi tudomásul minden bizonynyal iszonyattal, hogy a vörös csillag használatának kérdése a rendszerváltozás után három esztendővel még kérdés lehet. A vörös csillagot, a sarló-kalapácsot, s az e jelképekhez tartozó embertelen eszméket a horogkereszthez és csatolt részeihez hasonlatosan csírájukban kell elfojtani. (Vödrös)
