Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-21 / 92. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. ÁPRILIS 21.. SZERDA Gyáli kezdeményezés Közös összefogással kallódó sorsokért Gyimesi István polgármester és Karikás Pál ipartestületi elnök értékelik a fafaragók munkáit Még alig zajlott le a Bartók Béla iskola névadó ünnepsége, máris újabb, hasonló eseményre kaptunk meghívást Gyálra. Ez alkalommal egy Kossuth utcai tanintézettől, mely Kossuth Lajos Általános Iskola és Speciális Szakiskola néven kezdett „új életet” az elmúlt napokban. Nevet többnyire csak újszülötteknek szokás adni. Márpedig ez az iskola nem új, épp negyedszázada nyitotta meg kapuját. És mert meglehetősen kívül esik a központtól, vagy mert akkoriban csak ennyire telt a költségvetésből, viszonylag szerényebb küllemű, mint a többi iskola. Ez viszont nem azt jelenti, hogy kevesebbet nyújt, s laposabb tarisznyával bocsátja útjára tanítványait. Sőt. Vadászná Sárközi Márta iskolaigazgató tájékoztatójából az derült ki, hogy az iskola egy egyéni vállalkozásba kezdett, s ezt jelzi a nevében is szereplő speciális szó. Az emberi sors alakulása már a gyermekkorban elkezdődik, az emberek nagy többségénél az általános iskolában elért eredmények döntik el, hogy felfelé ívelő szellemi pályát futnak be, vagy be kell érjék egy szerényebb fizikai szakmával. E kiválasztódást számtalan tényező befolyásolja. Szorgalom, karakter, befogadókészség és -képesség, avagy a családi háttér. Tény — és ezt senki sem vitatja —, minden iskolának és minden promóciónak van néhány olyan végzettje, akik bár nem buktak meg, átsliszszoltak egyik osztályból a másikba, az elért átlageredményeik alapján még egy szakiskolába sem jutnak be. Az ilyen emberkék rendre elkallódnak, terhére vannak a családnak, idővel önmaguknak, s nemegyszer komoly gondot okoznak a társadalomnak is. Gyálon tavaly 27 ilyen gyerek sorsa vált kérdőjelessé, ami bár nem sok egy huszonötezer lelkes településen, a társadalmi összefogás mégis úgy döntött, nem hagyják őket magukra. így született meg a merőben újszerű kezdeményezés, az egyik általános iskola bővítse ki tevékenységét szakoktatási profillal. Ehhez az iskola adta a termeket és tanárt is, az önkormányzat vállalta az anyagi háttér megteremtését, az ipartestület pedig a szakmai felügyeletet, illetve szakmailag patronálja az oktatást. Az első kísérleti osztály 27 tanulója három szakma: a gépi és kézi hímzés, a kertibútor- és kosárfonás, valamint a fafaragás közt választhatott. A szakoktatókat az ipartestület elnöke, Karikás Pál választotta ki, majd kérte fel őket e nem könnyű feladatra. Annál is inkább nem könnyű, mert mindhárom elfoglalt ember, kiváló művelői, sőt művészei a szakmának. Tóthné Gondos Irén hímzései, Fresch Gábor fafaragásai és Horváth Gábor vesszőből font „költeményei” nemcsak a magyar, de sok külhoni otthon díszítő tárgyai, igen keresettek a hazai és külföldi piacon. A névadó ünnepséggel egy időben Karikás Pál megnyitotta azt a bemutató kiállítást, mely az első évfolyam tanulóinak munkáiból adott ízelítőt a látogatóknak. A tanároknak és oktatóknak pedig azt az elégtételt, hogy nem fáradtak hiába. — E tárgyakat elnézve nyugodtan ki merem jelenteni, a 27 gyerek sorsa, megélhetése megoldott probléma — sommázta a látottakat Gyimesi István polgármester, akinek nem kis része volt abban, hogy a szakminisztérium áldását adta a gyáli próbálkozáshoz. Hasonló szavakkal reagált Karikás Pál is: — Nem ablakon kidobott pénz volt, amit anyagra és gépekre adtak össze az ipartestület tagjai. — Lesz folytatás is? — kérdeztük Vadászná Sárközi Mártától. — Természetesen. Az őszszel újabb osztályt indítunk, sőt bővítjük a palettát, más, kihalóban lévő kézműves szakmák oktatását tervezzük. A gyáli speciális szakiskola kétéves, s végzőseinek a hagyományos szakiskolákéval egyenértékű szakmunkás-bizonyítványt ad. Matula Gy. Oszkár Ezeket a vesszőiről font csodákat Horváth Károly népművész formatervezte, s az ő irányításával készültek el a gyakorlati órákon A szerző felvételei mmmm Néhányat me a többit ellopták Megújulnak a város parkjai Cegléden mintegy háromszázharmincezer négyzeteit méter a fenntartott zöldövezet. Ebhói nyolcvanezer a külterjes rész, amelynél elegendő', ha évente néhányszor kaszálnak. A többi területen intenzívebb munkálkodás szükségeltetik. A település belső' szegletén és a lakótelepeken összesen harminc park van. Ezeket magánszemélyek kezelik — vállalkozásban —, akikkel az önkormányzat korábban szerződést kötött. Kovács Józseftől, a polgármesteri hivatal kertészétől megtudtuk, hogy a harmincnégy gondozó — egy-két kivétellel — elvégezte a tavaszi „nagytakarítást”. Hamarosan a füvet is nyírni fogják. Ugyanakkor a város különböző pontjain —• Vörösmarty tér, egykori hadipark, köztemető és autósmozi környékén — körülbelül nyolcszáz díszfacsemetét ültettek el. Természetesen a fásítást ősszel szeretnék folytatni, elsősorban a település főbb útvonalainál. Voltaképpen a gondozók többsége beállt a sorba és lelkiismeretesen elvégzi azokat a teendőket, amiket a város kertésze kér tőlük. Megértették azt, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos. Mi tagadás, a lakótelepen tevékenykedőknek nincs könynyű dolguk. Hiába vannak mindenütt kukák, hulladéktároló konténerek. Sajnos elég gyakran előfordul, hogy egyegy fegyelmezetlen, komolytalan polgár az ablakon dobja ki a szemetet, mert rest lefáradni vele. Lehangoló, hogy a vandálok továbbra is „derekasan szorgoskodnak”. Évente mintegy százezer forint kárt okoznak. Esztelen „virtuskodásukról” összetört padok, virágtartók, kiszaggatott virágok látványa tanúskodik. A Béke téren a napokban elültetett örökzöld cserjék sem kerülhették el sorsukat. Néhányat megkíméltek, a többit ellopták. Nem ritka eset, hogy a szakemberek még szinte el sem tüntetik a rongálások nyomait, s az egészet kezdhetik elölről. Az idei elképzelések szerint még ebben az esztendőben hozzáfognak a Szabadság tér rekonstrukciójához. (Erre a célra a költségvetésből négymillió forintot szántak.) Új aljzatot kap a tér — kicserélik az elektromos és vízvezetéket — és díszburkolattal rakják le, amely harmonikusan illeszkedik majd Cegléd központjának arculatához. Elkezdték a Kossuth tér füvesítését és csinosítását is. A képviselő-testület két és fél milliót szavazott meg a zöldövezet felújítására. Ebből az összegből szeretnék a Széchenyi út — amelyet szintén az idén fásítottak — mindkét oldalát zöldfelülettel szebbé tenni. Az egykori szovjet lakások környezete — a tulajdonviszony rendezése után — szintén megújulásra vár, akárcsak a Kölcsey tér burkolata. A Gubody kert helyrepofozása akkora summát emésztene fel, hogy erre egyelőre nem gondolhatnak. A jelenlegi koncepció szerint először a városközpont arculatát igyekszenek széppé formálni. Végezetül Kovács József akként vélekedett, a gondozók hiába követnek el mindent, ha egyesek fegyelmezetlenek, s nem vigyáznak a környezetükre. S elcsúfítják — vagy éppenséggel elpusztítják —, amit a vállalkozók kínkeservesen rendben tartanak. f. f. Ácsán, Gödön, Csornádon Megkezdődött a jelöltállítás Lovászi Lajos, Göd első polgármestere a kilencvenes választások idején KDNP-támogatással jutott be a község képviselő-testületébe. A múlt évben tisztségéről lemondott, helyét Hantos Lászlónak átadva, képviselőként vett részt a további munkában. A legújabb hírek szerint már erre a tisztére sem tart igényt, ezért a nagyközség 6. sz. körzetében időközi képviselő-választást írtak ki. Erre május 21-én, a társadalombiztosítási önkormányzat választásával egy időben kerítenek sort. Választanak ezen a napon Ácsán is, ahol — mint lapunkban már hírt adtunk róla —, Czebe Pál polgármester mondott le tisztéről. Az ügyeket most Krekács József alpolgármester intézi. A községházáról már kibocsájtották az ajánló cédulákat. Harmincháromnak kell visszaérkeznie ugyanazzal a személyre szóló javaslattal, hogy valaki a jelöltek listjára kerülhessen. Mint olvasóink előtt ismeretes, a Csornádon lemondott Eszlényi László evangélikus lelkész, volt polgármester, helyett is új vezetőt kell választani. Itt május 9-én kerítenek sort a voksolásra. A községben már több jelöltre is lehet számítani. Egyelőre Gyöngyösi Pál nyugdíjas tanárt, a község alpolgármesterét szólították meg a polgárok: — Szíveskedjék magát polgármesternek jelöltetni. Viszik, hordják a kopogtató céduláit, adják az ajánlásaikat. Polgármesterjelöltként jön még számításba Szász Gábor képviselő is, akinek műanyag-feldolgozó vállalkozása van a községben. Csornádon április 22-éig gyűjtik az ajánlócédulákat. K. T. I. Csömörön új hagyományok alakulnak A jó hangulat meghatározói Sokat elárul egy település szociális érzékenységéről, humánus magatartásáról az, hogy a polgármester, amióta csak a hivatalt vezeti, fizetésének 50 százalékát alapítványok támogatására jegyzi be. Bátovszki Györgynek, a csömöri önkormányzat vezetőjének ars poeticája, hogy a közösségek, az önszerveződő civil csoportok a jó hangulatnak részei. X Van olyan alapítvány Csömörön, amelyik már egy évtizedes múltra tekint vissza, de a legtöbb — főként azok, amelyek tanulóifjúsággal, illetve a magukra maradt időskorúakkal foglalkoznak — az utóbbi két és fél év „termései”. A demokrácia nemcsak jogi lehetőségeket teremtett az alapítványtevéshez, illetve az egyesületek létrehozásához, de olyan társadalmi, emberi, együttélési feltételeket is kialakított, amelyekben ismét értelme van a kis közösségek önszerveződésének. Vagy ahogyan Csömör polgármestere mondja: a közösségek a jó hangulat meghatározói. Amióta ez a testület áll Csömör élén — mondja Bátovszki György —, folyamatosan támogatjuk az alapítványokat. Különösen annak örülünk, hogy az említett szerveződések többsége az ifjúságot segítik. Ilyen például az evangélikus egyházközség alapításában működő „Csömöri evangélikusok a keresztyén ifjúságért alapítvány", amelynek fő célja, hogy segítséget nyújtson* a községben élő gyermekek és fiatalok kulturális tevékenységének, egészséges életmódjának, sportolásának, táboroztatásának, nyaraltatásának és általában szabadidős tevékenységének keresztyén szellemben történő eltöltéséhez. Egy másik hasonló indíttatású alapítványt éppen az önkormányzat hozott létre. Ez a kétmillió forintos törzstőkével beindított szervezeti forma célul tűzte ki a helyi kulturális élet fellendítését és a rossz szociális körülmények között élő fiatalok továbbtanulásának és nyelvtanulásának támogatását. — Az alapítvány elsősorban a közép- és a felső szintű oktatásban részt vevő csömörieknek nyújt afféle ösztöndíj-kiegészítést — mondja a polgármester. — Emellett pályázatokat írunk ki. képzőművészeti alkotásokat dotálunk, s egyéb, a fiatalokat érintő kulturális és oktatási célra nyújtunk támogatást a törzstőke kamataiból. Elsősorban szociális indíttatású a keresztény családsegítő szolgálat, amelynek hátterében is egy alapítvány működik. A helyi önkormányzat ezt a szerveződést is támogatja, illetve mintegy ezzel párhuzamosan maga is kezdeményezi a település szociális helyzetének feltérképezését. — Az állást kereső fiataloktól s a magukra hagyott öregekig mindenkit meg akarunk ismerni Csömörön — fejti ki az új törekvés lényegét a polgármester, aki szerénytelenség nélkül megvallja, hogy amióta hivatalt tölt be, fizetésének 50 százalékát az önszerveződő közösségek és az alapítványok céljára jegyzi be. — Nagyon fontosnak tartom, hogy az emberek újból közelebb kerüljenek egymáshoz. Ezt pedig a spontán szerveződő közösségek tudják a leghatékonyabban előmozdítani. S nem utolsósorban: az egész község érdeke, hogy az alapítványi tevékenység révén, a sorra alakuló egyesületek aktivizálódásával új hagyományok alakulnak ki Csömörön. mailár
