Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-08 / 82. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK A román prefektus ellen Kovásznai bojkott A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Kovászna megyei választottai keddi tanácskozásukon úgy döntöttek, hogy bojkottálják a kormány által kinevezett új, román nemzetiségű, nacionalista kijelentéseiről ismert prefektust. A sepsiszentgyörgyi megbeszélésen polgármesterek, megyei és helyi tanácsosok vettek részt, ott volt László Gyula, a székelyföldi, 75 százalékban magyar lakosságú megye tanácsának alelnöke is. Részt vett a megbeszélésen Király Károly, a megyei RMDSZ- szervezet elnöke, Kozsokár Gábor, az RMDSZ sepsziszentgyörgyi szenátora, Váncsa Árpád, a megyei RMDSZ politikai alelnöke is. Elhatározták, hogy amíg, a kormány nem vonja vissza kinevezési határoztát, nem működnek együtt a perfektusi hivatallal, és ha április 30-áig nem teljesítik követelésüket, az RMDSZ- választottak együttesen benyújtják lemondásukat. Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára ugyancsak kedden ismét kifejtette, hogy a kormány jogszerűen járt el a prefektusok kinevezésénél, az nem etnikai, hanem poltikai döntés volt, amelybe az RMDSZ-nek, mint ellenzéki pártnak, nem lehet beleszólása, hiszen a prefektus a kormányt képviseli. így pillanatnyilag nincs jele annak, hogy kompromisszumra kerülne sor a konfliktusban. Aláírás Brüsszelben Hónapok óta készen volt Brüsszelben tegnap Martonyi János külügyi államtitkár és szlovák kollágája, Jan Lisuch aláírta azt a dokumentumot, amelyet a két ország közösen nyújt be a hágai Nemzetközi Bíróságnak a bősi erőmű ügyében. A több hónapos tárgyalássorozat után megszületett úgynevezett közös alávetési nyilatkozatot — amelyben a felek egyebek között kinyilvánítják, hogy elfogadják majd a nemzetközi jogi testület döntését — a vitában közvetítő EK-bizottság brüsszeli központjában, Hans van der Broek külkapcsolatokért felelős bizottsági tag jelenlétében látta el kézjegyével a magyar és a szlovák diplomácia helyettes vezetője. Emlékezetes, hogy a nyilatkozat szövege lényegében már hónapok óta készen volt, aláírását azonban késleltette, hogy a szlovák fél hosszú időn át a Duna vizének megosztásáról intézkedő, úgynevezett ideiglenes vízgazdálkodási rendszerről való megállapodáshoz kötötte elfogadását. Magyar részről ezt a fajta „árukapcsolást” tarthatatlannak minősítették, mivel magában rejtette annak lehetőségét is, hogy ha nem sikerül megegyezésre jutni a vízmegosztás kérdésében, ezzel még a jogi orvolás is lehetetlenné válhat. A szlovák kormány végül is elállt a két kérdés ilyen formájú összekapcsolásától, helyette a nyilatkozat elvi bevezetője utal rá, hogy mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonít az ideiglenes vízgazdálkodási rendszer kérdésében való mielőbbi megegyezésnek. Elfogyott a türelem Nemzetközi intézkedések Jugoszlávia ellen Vranitzky Pekingben Franz Vranitzky osztrák kancellár szerint célszerűtlen lenne Kínát emberi jogi kifogások miatt elszigetelni. — Gazdasági együttműködéssel eredményesebben lehet befolyásolni a kínai politikát — vélekedett Vranitzky tegnap tartott pekingi sajtóértekezletén. Kifejtette, hogy az osztrák kormány nagy lehetőséget lát a Kínával való gazdasági együttműködésben. Szavai szerint a kínai gazdasági reform eredményei mély benyomást tettek rá. Vranitzky kínai látogatásán, melynek során tárgyalt Li Peng kormányfővel, Csu Zsung-csi miniszterelnök-helyettessel és Csien Csi-csen külügyminiszterrel, megállapodást írtak alá arról, hogy Ausztria mintegy 1 milliárd schillinges kedvezményes hitelt nyújt Kínának, osztrák cégek kínai beruházásainak finanszírozásához. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a tervek szerint már hétfőn elfogadja a nyugati határozati javaslatot a Jugoszlávia elleni, igen kemény rendszabályokról. A legutóbbi boszniai fejlemények tükrében a BT várhatóan úgy dönt, hogy nem ad még kéthetes türelmi időt sem, hanem a szankciók a határozat elfogadása után haladéktalanul érvénybe lépnek. A várakozások szerint a BT valamennyi tagja, köztük Oroszország is támogatja majd a döntést. A már korábban az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és Spanyolország által egyeztetett, és a napokban tovább szigorított javaslat előirányozza, hogy külföldön fagyasszák be minden, nyíltan vagy burkoltan jugoszláv tulajdonban lévő vagy onnan irányított ' vállalat pénzügyi forrásait, foglalják le ingatlanvagyonukat, és tiltsák el mindenfajta ám beszállítását Jugoszláviába a szárazföldön és vízi úton — kivéve a humanitárius szempontból szükséges termékeket, köztük élelmiszert és gyógyszert. Szigorúan korlátoznák, egyedi engedélyezés alapján, a tranzitszállítmányokat is, s azokat a szomszéd országok csak egyes, kijelölt határállomásokon engednek át. Az ENSZ tagállamai lefoglalnának minden jugoszláv tulajdonban levő földi és vízi járművet, repülőgépet, és — amennyiben azokat az embargó megsértésére használták fel — el is koboznák. Jugoszlávia vállalatai, polgárai számára külföldön megtagadnának mindenfajta pénzügyi és egyéb szolgáltatást, kivéve a humanitárius jellegűeket és a távközlési, a postai és a jogi szolgáltatásokat. A tagállamok jogot kapnának arra, hogy a gazdasági embargót megsértő hajókat üldözve behatoljanak jugoszláv vizekre, s a napokban tárgyalt további elgondolások szerint e vizeken mindenfajta hajózást eltiltanának. A határozati javaslat végül rámutat: amennyiben a szerbek aláírják a boszniai béketervet, a rendszabályokat felülvizsgálják, s a tagállamok mérlegelik, hogyan járulhatnak hozzá Bosznia újjáépítéséhez. Újabb Csernobil? Robbanás Tomszkban Havannai KISZ-titkár A rendszer élni fog Mintegy ezer hektár nagyságú területet ért sugárszennyeződés a szibériai Tomszk térségében, miután kedden robbanás történt egy radiokémiái üzemben — jelentette a BBC. Az ITARTASZSZ-nak egy helyi illetékesre hivatkozó jelentése szerint a halálos áldozatot nem követelő baleset méreteiben nem hasonlítható a csernobili katasztrófához. A Greenpeace környezetvédő szervezet a BBC által Moszkvában megszólaltatott egyik képviselője ugyanakkor a balesetet nagyon súlyosnak, a sugárszennyeződés mértékét pedig a hivatalos adatoknál nagyobbnak minősítette. Az orosz hírügynökség tegnapi jelentésében a tomszki terület közigazgatásának vezetőjét, Viktor Kresszt idézte, aki szerint csak az üzem területén nagyobb a sugárzás a természetes háttérsugárzásnál. Tomszkban és a vegyi üzem melletti Tomszk—1 nevű városban a megengedett határon belül van a sugárzás. Kressz szerint a balesetet nem lehet a csernobilihez hasonlítani. A robbanás kedden reggel történt a radiokémiái üzemben. Egy ipari célú uránoldatot tartalmazó tartály robbant fel. A keletkezett tűzben kigyulladt az üzemépület födémje. A tűzoltók, akik a tüzet gyorsan eloltották, adatok szerint 0,6 röntgenes sugáradagot kaptak ott-tartozkodásuk alatt. Roberto Robaina kubai külügyminiszter cáfolta annak a napokban Miamiban közzétett, s a kubai kormánynak tulajdonított titkos jelentésnek az eredetiségét, amely idén júliusra jósolja a kubai gazdaság teljes összeomlását. Az újonnan kinevezett, 37 éves miniszter, a kubai KISZ eddigi első titkára kedden este találkozott a Havannában akkreditált külföldi tudósítókkal. A kérdéses dokumentumot állítólag a kubai kormány végrehajtó bizottsága készítette még egy tavaly novemberi minisztertanácsi ülésre. A jelentés szerint a kubai nemzeti össztermelés a múlt év végére az 1986 és 1989 közötti szint 37 százalékára esett vissza, a külföldi valuta-tartalékok 12,3 millió dollárra apadtak, a cukortermelés és -export jelentősen csökken. E visszaesés idén folytatódik; a tömegközlekedés és szállítás ez év közepére szinte teljesen megbénul, s a fokozódó ellátási gondok nyomán várható lakossági elégedetlenség elnyomására esetleg a fegyveres erőket is be kell majd vetni. Robaina az újságírókkal beszélgetve kijelentette, hogy a titkos jelentés hamisítvány, hozzátéve: tartalmát hivatalosan nem tartják szükségesnek cáfolni, mert az „abban rejlő ellentmondások önmaguk is megteszik ezt”. VÉLEMÉNY Ismét terítéken a nacionalizmus — mint autentikus élmény és mint világkép —, a „mi a magyar?”, a nemzettudat és a nemzeti identitás kérdése. Egymás után fejtik ki idevágó nézeteiket azok a szakemberek, akik kellő filozófiai és politológiai ismeretek birtokában könynyen emelkednek a tudományos gondolkodás legmagasabb szférá_ iba, amikor e tárgykörökben felvilágosítanak minket. Igaz, ránk is fér, mert néha nem tudjuk, kik vagyunk, honnan jöttünk, s hová tartunk. Illetve tudunk valamit, de a katedrák magasáról egyesek úgy vélik, szükségünk van az eligazításra. Néhány hete egy Londonból hazaruccanó magyar származású politológus professzor határozta meg előadásában a nacionalizmus alapelemeit. Szerinte a nacionalista meg van győződve arról, hogy mindenkinek tartoznia kell egy nemzethez, de csakis egyhez. Meg van győződve arról, hogy a világ nemzetekből áll és csakis nemzetekből, és úgy tartja, hogy a nemzeti lét egy földrajzilag meghatározható területhez kötődik. A professzor úr természetesen nem fogadja el a nacionalista világképet, ugyanakkor elismeri, hogy a nemzet autentikus, valódi politikai kategória. Ennél fogva sajnálatosnak, pontosabban felelőtlenségnek, sőt ostobaságnak tartja, hogy Ma-1 A kioktatók kiváltsága gyarországon a liberálisokat is magába foglaló baloldal átengedte a „nemzetbenvalóság stratégiáját” a jobboldaliaknak. Egy „nagy magyar író” nemrég, talán épp e dorgálás hatására az önzsugorító, illetve az öntágító nemzeti stratégiáról értekezett, s okfejtésében odáig jutott, hogy az általa rejtelmesnek, megfoghatatlannak tartott nemzeti identitás helyett jobb lenne nemzeti stratégiáról beszélni. De ennél is messzebb jutott, amikor papírra vetette: „Legjobb tehát nem sokat okoskodni azon, hogy mi nemzeti és mi nem nemzeti. Élni kell, és mellesleg azt mondani: én vagyok a nemzeti... igen tisztelt magyarok... ha éppen szenteskedni vágyunk, szenteltessék meg az elillanó pillanat, ami a hétköznapba valamit belecsempész a létezés mámorából... Ezzel egyébként ki-ki teljesítette az ő hazafias kötelességét.” Nos, igen tanulságos vélekedések ezek a magyarságára érzékeny, nemzetben gondolkodó halandó számára, aki még véletlenül sem nacionalistának, hanem történetesen magyarnak tartja magát. Aki nemzetéhez ragaszkodik, hiszen a nemzet közösséget is jelent a számára, ahová tartozni akar, amelynek tagjaként erősebbnek érzi magát, s amelyben utódainak szebb jövőjét is biztosítva látja. Aki nem tud mit kezdeni a nacionalizmus világképével, mert tisztában van azzal, hogy bolygónkon a társadalmi közösségek nem azonos mintára szerveződnek, ugyanakkor természetesnek tartja, hogy mindenki ragaszkodik a magáéhoz és ettől még nem veszíti el az árnyalt és kifinomult gondolkodás képességét. Aki fel nem foghatja, mi értelme lenne a nemzeti identitást nemzeti stratégiára cserélni, hiszen eddig úgy tudta, hogy a kettő nem zárja ki egymást, s nincs értelme az egyikért feladni a másikat. A magyar ember bizonyára nem érti, miért tanácsolja neki a nagy író, hogy ne okoskodjon azon: mi nemzeti és mi nem. Eddig éppen azt tapasztalta, hogy az okoskodás nem az ő privilégiuma, hanem azoké, akik őt erről lebeszélni szeretnék. Bizonyára szöget üt a fejébe, hogyan fogadjon el tanácsot azoktól, akik a hazafias kötelesség teljesítését összetévesztik a szenteskedéssel, a hétköznapba belecsempészett mámorral. És hogyan fogadjon el tanácsot olyanoktól, akikkel alig van beszélő viszonyban.