Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-29 / 99. szám

É PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. ÁPRILIS 29., CSÜTÖRTÖK 5 Kezdődik az idegenforgalmi szezon Miniszteri biztos az oktatásról Elsőrendű feladat az idegennyelvtanár-képzés Az 1990-es adatok alapján az orosznyelv-oktatás számának zsugorodását feltételezve azt prognosztizáltuk, hogy körülbelül tizenötezer nyugatinyelv-szakos tanárra lesz szükség. Egyebek mellett ez hangzott el kedden este a ceg­lédi kaszinóban, a Kossuth Kör összejövetelén, ahol dr. Kézdi György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium biztosa az idegennyelvszakosok képzésének lehetőségeiről, a távlati elképzelésekről, az orosztanárok átképzéséről tartott előadást. Ne adjuk fel (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanez a kft. tartja fenn a Pap­szigeti kempinget, ahol éppen a nyitás előtti utolsó simításokat végezték. Meszelés, csaptelepek pótlása, víz-, villanyvezeték javí­tása — megannyi költség. A ko­rai vendégek már kitelepedtek, lakókocsikkal, kutyával, kony­hai felszereléssel. A leányfalui kemping vezető­je, Lukács Gábomé részletesen, alaposan megmutogatja a három­féle szállási lehetőséget: komfor­tos faház — előtérrel, kicsi kony­hával, zuhanyozóval és hálóval, mindez frissen felújítva, csem­­pézve. Amelyek nincsenek fel­újítva, azok éjszakánként 400 fo­rinttal olcsóbbak, de lényegesen alacsonyabb a színvonaluk. A komfort nélküli faházak emele­tes ágyakkal, négy személynek nyújtanak alvási lehetőséget. Következő állomás a Horány Gyöngye kemping. Eltekintve at­tól, hogy két napja betörtek a te­lepre, siralmas látvány fogadja az ideérkezőt. A Horthy idejé-Magyarországon 700 ezer és 2 és fél millió közé tehető a szembetegek száma. Ez a szakorvosokra lebontva napi 3-4 esetet jelent. Hogy mit tud ezekkel a páciensekkel kezdeni a rendelőintézetben dolgozó szakember, az első­sorban a helyi műszerezettsé­gen, illetve az orvos korszerű diagnosztikai ismeretein, tu­dásán múlik. Ez utóbbiak fej­lesztésén, növelésén fárado­zik a fővárosi I. Számú Sze­mészeti Klinika, ahol a na­pokban szervezték meg ta­valy december óta a harma­dik szakirányú továbbképzést a gyakorló kollégák számára. — Az ideghártya-megbete­­gedésekről, a kontaktlencse­beépítés lehetőségeiről, s leg­utóbbi, a szemészeti ultrahan­gos vizsgálati módszerekről tartott tanfolyamok még ak­kor is nagy érdeklődést váltot­tak ki az orvosok körében, ha Ma vitatja meg a zsámbéki képviselő-testület a helyi • adókról és az önkormányzati lakások értékesítéséről szóló rendelettervezetet. Mivel idén nagyon kevés pénzt for­díthatnak fejlesztésre, ezért kívánják bevezetni a vállalko­zókat érintő adót, amelyet a foglalkoztatottak létszáma után fizetnének. Kedvez­ményt kínálnak azoknak, akik helybéliekkel dolgoztatnak, részükre visszafizethetné az igényeinket! ben cserkésztelepnek szánt üdü­lő épületei vizesek, dohosak, omladozó vakolatúak, az ágyne­mű — éppen kiterítve a fűre — nyomorúságos hajléktalan tanyá­kat idéz. Tóth József, a Duna­­tours kereskedelmi osztályának vezetője az egyik képviselő kér­désére, hogy mit szól ehhez a tisztiorvosi szolgálat, azt vála­szolja, inkább fizetnek valamit, minthogy költsenek a helyreállí­tásra. A visegrádi turistaház és kem­ping ezek után már nem kelt bennünk különösebb meglepe­tést. Szellőztetik a szobákat, le­hetőség szerint tisztaság, rend van, hiszen már érkezik az első csoport. Sajnálatosan mindenütt azt halljuk: jó ez a gyerekeknek, fiataloknak. Vajon valóban jót teszünk, ha az ifjúságot igényte­lenségre neveljük, egészségtelen épületekbe kényszentjük? Es va­jon kárpótolja-e őket a valóban csodálatos természet az elszen­vedett kényelmetlenségekért? Bartos Csilla az egyes településeken, ahol a gyakorlati munka zajlik, a szakrendelőkben nincsenek meg a fenti kezelések elvég­zéséhez szükséges műszerek — mondta Süveges Ildikó, a klinika igazgatója. A nagyfo­kú érdeklődés okáról (példá­ul a legutóbbi rendezvényre a várt 5-6 orvos helyett 120 ér­kezett!) a Honvéd Kórház képviseletében a sajtóbeszél­getésen megjelent Aczél Klá­ra szakorvos elmondta, hogy a szakorvosok a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges mű­szerek hiányában is sokat pro­fitálnak az említett tovább­képzéseken hallott ismeretek­ből. Ezek birtokában ugyanis maguk is pontosabb diagnó­zist adhatnak a betegeknek, il­letve a kórházi kezelésről a körzetbe visszaérkező páci­ens utókezeléséhez is bizto­sabb tudással állhatnak hozzá. mé. önkormányzat az adó össze­gét. Most kínálnak föl eladás­ra mintegy ötven önkormány­zati tulajdonban lévő lakást, elsősorban a benne lakóknak. A rendeletterv szerint a for­galmi érték ötven százaléká­ért hozzájuthatnak majd a la­kásokhoz az ott lakók. A rész­letfizetésre is kínálnak lehető­séget, aminek módozatait a képviselők ezen az ülésen dolgozzák ki.-szi-A miniszteri biztos bevezető­jében szólt arról, hogy 1989-ben, amikor az oktatási kormányzat meghirdette a szabad nyelvválasztást, két alapvető gondra keresett meg­oldást: a nyugatinyelv-szakos tanárhiány enyhítésére, vala­mint az orosz szakos pedagó­gusok — mint lehetséges munkanélküliek — gondjai­ra. Voltaképpen ez az intézke­dés politikai jelentőségével a rendszerváltozást segítette. Ezért a jelenlegi kormányzat — s feltehetően a későbbi is — nyugodt lelkiismerettel vállalhatja azt. Annak ellené­re, hogy nagyon is nyugtala­nító a mostani "helyzet. Az általános iskolák al­sóbb osztályaiban egyre keve­sebben tanulnak oroszul, a nyugati nyelvek valamelyike jelent meg az órarendben. Az természetesen szakmai kér­dés, hogy az idegen nyelv ta­nítását mikor indokolt és ér­demes elkezdeni. Mindeneset­re a szülő véleményét és szán­dékát is figyelembe kell ven­ni. Jóllehet ezen igények tel­jesítéséhez nincs elég nyelv­­oktatásra alkalmas pedagó­gus, s az iskolák lehetőségei is elmaradnak az ideálistól. Aligha vitatható az a megálla­podás, hogy a szülők és diá­kok vonzódnak például a (Folytatás az 1■ oldalról) Hubay Adám elöljáróban le­szögezte, a cél,, amiért egybe­gyűltek, 40 ezer ember érde­két szolgálja. Mint egy áldást várták a repülőtér építését és beindítását, mely előzetes szá­mítások szerint mintegy 10 ezer embernek adna munkale­hetőséget a térségben. Az év elején megjelent 3007 számú Kormányhatáro­zatot a térség önkormányzatai és a lakosság úgy értelmezte, hogy a lacházi légikikötő meg­építése eldöntött tény. Ám ki­derült, hogy Lacháza csak egy alternatíva, mely mellett a kunmadarasi repülőtér haszno­sítása is felmerült, mint lehető­ség. A két repülőtér infrastruk­túrája és pályahossza nagyjá­ból azonos. Jelen pillanatban úgy áll a helyzet, hogy nem a gazdaságosság játszik elsődle­ges szerepet, hanem a környe­zetvédők aggályait kihasznál­va egy érdekcsoport Kunma­darast dobta be a köztudatba. A környezetvédők azzal érvel­nek, hogy a repülőtér zaja és forgalma károsan hat ki az itt élő állatfajokra, mindenek előtt a madárvilágra. A hozzászólások közül elő­ször Paczal István, Apaj és Ürbó'puszta vadászmesteré­nek véleményét idézem. francia vagy az olasz nyelv­hez, csak az említett korlátok miatt nem választhatják azt. Kézdi György a későbbiek­ben beszélt arról, hogy a mi­nisztérium vezető' testületéi el­fogadták azt a stratégiát, mi­szerint elsó'rendű feladat az idegennyelvitanár-képzés, il­letve átképzés, valamint nyu­gati vendégpedagógusok és oktatók meghívása és foglal­koztatása a felső- és közokta­tásban. Ennek megfelelően — mennyiségileg — ugrás­szerű fejlődést regisztrálhat­tak, s változott a belső arány­­szám. A fordulat 1991-ben volt. A tudományegyetemek­re és a négyéves tanárképző főiskolák nyelvtanári szakjai­ra mintegy tizenöt-húsz szá­zalékkal több hallgatót vettek fel. Ekkor alapították a felső­­oktatási intézmények a há­roméves egyszakos nyelvta­nárképzőt. Már az indulás évében mintegy hétszázan kezdhették el tanulmányai­kat. A számok imponálóak. Ám a tények azt mutatják, hogy a diploma megszerzése után ezeknek a pedagógusok­nak a jelentős része nem a ta­nári pályán helyezkedik el. Az előbbiekhez kapcsolód­va az előadó kifejtette, a fel­sőoktatásban nyelvtanári dip­lomához jutók közül évente — 1970 óta dolgozom a tér­ségben, előtte magam is öt évig repültem. Igaz, sok ma­dárfajta kiveszett, elköltözött a környékről, de nem a repü­lők miatt, amik 1920 óta röp­ködnek Lacháza környékén. A belvizek esztelen lecsapolá­­sával, az apajpusztai halasta­vak és a hozzájuk tartozó rizs­földek felszámolásával meg­szűnt az az élettér, amiben a kócsag, a szürke lúd vagy a vadrécék otthonra találtak. Ami a túzokot illeti: szemé­lyesen győződtem meg róla, hogy a betonpályák végétől alig néhány méterre, ahol a gépek le- és felszálláskor 30-40 méter magasban repül­tek, a túzok vígan költött, megszokta, nem félt a gépek­től. Ugyancsak a vadászok vé­leményét tolmácsolta Mészá­ros Tibor, ráadásul elhozta a Magyar Közlöny ez évi 10-es számát. Ebben jelent meg a 7/93. FM rendelet, ami a vad­gazdálkodási alap kezelését és felhasználását szabályozza. Az 5. számú melléklet felso­rolja azokat a területeket, ahol mindenfajta madár vadá­szata tilos, vagyis kiemelt vé­dettséget élvez, tekintetbe véve a madarak vonulási irá­nyát is. Ebben a felsorolás­körülbelül ezerötszáz, míg az orosztanárok átképzési prog­ramjában résztvevők közül mintegy hétszáz kollégára számíthatnak a közoktatás­ban. A jelenlegi helyzet tehát komoly intézkedéseket igé­nyel. Ezért született az a meg­oldási javaslat, miszerint az átképzési programot ki kell terjeszteni a nem orosz sza­kos alapdiplomás, s a közok­tatás valamely intézményé­ben tanító másoddiplomások­ra is. A miniszteri biztos kitért arra is, hogy valószínűleg még sokáig szükség lesz az átmeneti intézkedések néme­lyikére. Elsősorban arra, amely lehetővé teszi, hogy az idegen nyelveket az alap- és középfokú oktatási intézmé­nyekben nyelvvizsgával is ta­nítani lehessen. A tárca szak­embere érintette az oktatás foglalkoztatási nehézségeit. Majd taglalta az át- és másod­diplomás-képzést. Ezt követő­en szólt a pedagógusokat erő­sen foglalkoztató törvények egy részéről. A felsőoktatási törvény tervezetéből két lé­nyeges elemet — az oktatás időtartamára, valamint az akkreditációra vonatkozó leg­fontosabb elképzeléseket — vázolt fel. A miniszteri biztos az ban szó sincs a Kiskunsági Nemzeti Parkról, még kevés­bé Kiskunlacházáról. Szomorközi Miklós kun­­szentmiklósi vállalkozó — és vele együtt mások is — an­nak a gyanújának adott han­got, hogy az oly sokszor meg­lovagolt környezetvédelmet egyesek arra akarják felhasz­nálni, hogy így hívják fel ma­gukra a figyelmet és így sze­rezzenek szimpatizánsokat pártjuknak az elkövetkező vá­lasztásokra. Szomorközi Mik­lós egyszerű gazdasági-föld­rajzi tényekkel érvelt. Kiskun­­lacháza és a Csepeli Szabadki­kötő közt mindössze 30 kilo­méter a távolság, tehát a légi és vízi szállítást gyakorlatilag össze lehet kapcsolni, az or­szágúti környezetkárosító és drága kamionfuvarozást a mi­nimumra csökkentve. Ezzel szemben Kunmadaras 200 ki­lométerre van Csepeltől vagy Ferihegytől. A felvetett kérdéssel kap­csolatban Farkas József, a Lé­giforgalmi Igazgatóság nevé­ben határozottan kijelentette, az ő érdekeiket tekintve Kun­madaras mint lehetőség fel sem merült, szóba sem jöhet, pont a távolság miatt. Lengyel Endre, a hazai és nemzetközi légikikötő-terve­orosztanárok képzése kap­csán rámutatott — ezt és az előző témaköröket is statiszti­kai táblázatokkal illusztrálta —, hogy az angol és német nyelv túlzottan előtérbe ke­rült. Pedig valójában semmi­féle központi prekoncepció nem befolyásolta a felsőokta­tási intézményeket, illetve az átképzésben nyelvet választó pedagóguskollégákat. Remél­hetőleg a rangsor a későbbi­ekben jelentősen megválto­zik, s nagyobb felső- és köz­oktatási bázisa épülhet ki a francia, olasz és spanyol nyelvnek is. Kézdi György végezetül hangsúlyozta, a pedagógus­­képzés, illetve a közoktatási intézmények valamennyi szintjén jelentős tevékenység folyik az európai nívójú nyelvtudás társadalmi elter­jesztésére. Emögött egy-egy iskola áldozatos erőfeszítése, a tanárok és a felsőoktatási szakemberek munkája áll. A művelődési tárca feladata in­kább a menedzselés, a finan­ciális és jogi háttér kidolgozá­sa. A tényleges teendők oroszlánrészét az iskolák fa­lai között végzik. Ez utóbbi­ért a biztos tolmácsolta a mi­nisztérium köszönetét a jelen lévő pedagógusoknak. zés elismert szaktekintélye el­mondta, a légikikötők megépí­tését általában 10-15 éves hu­zavona, egyeztetési tárgyalás előzi meg, s még nem volt rá precedens, hogy a környezet­védők ne hallatták volna a sza­vukat. Egy olyan kérdésben, mely közérdeket szolgál, első­sorban a helyiek érdekét, igé­nyét kell tekintetbe venni. A fórumon szóba került —• pontosabban kiderült —, hogy mind a mai napig nem készült el az a környezeti ha­tásvizsgálat s ennek alapján egy tanulmányterv, amit ama 3007. sz. kormányhatározat írt elő a LRI részére. Ez a ha­tásvizsgálat nem csupán az ökológiára terjed ki, hanem az egész térség tűrőképességé­re, légszennyeződésre, zajárta­lomra, területre, úthálózatra, infrastruktúrára... Ennek hiá­nyában az UVATERV sem vállalkozhat egy konkrét fej­lesztési program elkészítésére. Amiben a térség vélemé­nye egységes: a Ferihegyi re­pülőteret kiegészítő tranzit lé­gikikötőt Kiskunlacházán kell megvalósítani, s ebben ne po­litikai szándékok, asztal mel­lett kiagyalt elméletek vagy a természetbarátok ambíciói döntsenek. Matula Gy. Oszkár Szemésztovábbképzés Pontosabb diagnózis Amellett, hogy hazánkban viszonylag kevés — 10-12 da­rab — korszerű szemészeti ultrahangvizsgálatra alkal­mas műszer van a kórházakban és a klinikákon, a szak­orvosok mégis szívesen vesznek részt az e témában rendszeresen megtartott továbbképzéseken — mondta egy újságíró kérdésére Süveges Ildikó, a fővárosi I. Szá­mú Szemészeti Klinika igazgatója azon a tegnapi sajtó­­beszélgetésen, amelyen az orvosok számára április 22. és 24. között megtartott tanfolyam eredményeit és ta­pasztalatait összegezte. Helyi adók, lakáseladások Döntés előtt Zsámbékon F. F. Egységes a térség véleménye Repülőtér — Lacházán

Next

/
Oldalképek
Tartalom