Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-29 / 99. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. ÁPRILIS 29.. CSÜTÖRTÖK Védett övezeteket Boszniában! Nincs hiány szerb katonákban Európa Tanács — Románia Kényes kérdések Bili Clinton amerikai elnök várhatóan a héten dönt a to­vábbi lépésekről a boszniai válságban, de a terveket nem hozzák nyilvánosság­ra: Warren Christopher kül­ügyminiszter még egyezteti majd azokat Párizsban, Lon­donban és Moszkvában. Tegnapi értesülések sze­rint a kormányban és a tör­vényhozásban tovább fo­lyik a vita, milyen lépések­hez folyamodjanak, és a né­zetek változatlanul eltér­nek. Albert Gore alelnök nyomatékosan sürgeti a be­avatkozást, míg a katonai vezetés nagy többsége to­vábbra is ellenzi a légicsa­pásokat. Nézetük szerint el­kerülhetetlen, hogy ameri­kai gépeket lelőjenek, sze­mélyzetük fogságba essen, s így háborúba bonyolódja­nak Szerbiával. A The Wall Street Jour­nal szerint a légierő amúgy is rendkívül nehéz' feladat­nak tartja beásott szerb tü-Walesa tervezete Lassan már megszámolni sem könnyű, hány alkotmányterve­zet készül Varsóban, az azon­ban biztos, hogy közülük az egyik legfontosabb az állam­fő javaslata. A Gazeta Wyborcza tegnapi száma sze­rint a Belweder elképzelése a „fél-elnöki” rendszer beveze­tése, ami a jelenleginél össze­hasonlíthatatlanul nagyobb ha­talmat adna az államfőnek. E szerint az államfő a végrehaj­tó hatalom feje, aki ezt a jo­gát részben közvetlenül, rész­ben a kormány útján gyakorol­ná. Szabad keze lenne a mi­niszterelnök kinevezésében és leváltásában, erről a parla­ment nem is szavazna, s bizal­matlansági indítvány benyújtá­sához is legkevesebb 111 kép­viselő aláírása kellene. A köz­­társasági elnök lenne a fegyve­res erők főparancsnoka, joga lenne népszavazást kiírni, ki­nevezni a legfőbb ügyészt és a legfelső bíróság elnökét, dekrétumokat kiadni. zérségi állások megsemmisí­tését: az polgári áldozatok­kal is járna. Inkább hajla­nak arra, hogy figyelmezte­tő légicsapásokat mérjenek katonai raktárakra, hidakra, olajfinomítókra, Bosznia szerb területén vagy Szer­biában — de kérdés, hogy ez érdemben befolyásolná-e a helyzetet. Ratko Mladic tábornok, a boszniai szerb erők parancs­noka biztos abban, hogy az Owen—Vance-terv elvetése ellenére nem kerül sor kül­földi katonai intervencióra. Ezt a tábornok jelentette ki a boszniai szerb televízió egyik műsorában. Mladic elmondta, hogy csapatainál nincs hiány kato­nákban, de ha mégis kato­nai beavatkozásra kerülne sor, akkor még a nőket is mozgósítani fogják.-— Javasolni fogjuk a Biz­tonsági Tanácsnak, hogy alakítsanak ki — Srebreni-Fejlesztési Bank (EBRD) megtartja eddigi stratégiai irányát: a nemzetközi pénz­intézetek között egyedülál­lóan ezentúl is a magángaz­daság fejlesztését tekinti fő céljának működési terüle­tén, azaz Kelet- és Közép- Európa szerte, de a City-be­­li pusztító pokolgépes me­rénylettől meg nem rettent bankkormányzók ezen be­lül új taktikai irányokat is találtak az EBRD London­ban befejeződött második közgyűlésén. A Hetek és az EBRD kö­zös orosz kisvállalkozási alapjának mintájára a bank átfogó, tőkebefektetést is tartalmazó programot szer­vez a kis- és közepes vállal­kozások előmozdítására, fi­nanszírozására. Technikai együttműködéssel és befek­tetéssel hozzájárul a pénz­ügyi szektor fejlesztéséhez. dett övezeteket Boszniában, ahonnan ki kell vonni a szerb csapatokat, és ahol megoltalmazhatják a polgá­ri lakosságot. Erről számolt be Erdős Andre nagykövet az MTI-nek. A magyar ENSZ-képviselő tagja volt a hattagú, magas rangú tény­feltáró küldöttségnek, amely a BT megbízásából az elmúlt napokban Boszniá­ban, Szerbiában és Horvát­országban járt. Erdős elmondotta: jóllehet Srebrenicába a szerbek nem vonultak be, a gyakorlatban mégis ők ellenőrzik a várost. Az eredeti 8-10 ezer ember he­lyett ma több mint harmincez­ren zsúfolódtak össze a város­ban, amelynek víz- és áram­szolgáltatását a szerbek elvág­ták, ahol nincs gyógyszer és orvos — pontosabban egy szerb orvos van, aki eldönti, kit menthet ki az ENSZ. Az emberek — köztük sok gye­rek — szörnyű körülmények között tengetik életüket. Különleges szerkezetátala­kítási programot indít a ne­hezen privatizálható cégek feljavítására, későbbi érté­kesítésük végett. Továbbra is erőteljesen finanszírozza az infrastruktúra fejleszté­sét, de figyelemmel lesz az ilyen monopóliumok —: víz, áram, telefon — privati­zálásának lehetőségére is. A bank megvizsgálja, mi­ként mozdíthatná elő a ke­reskedelem fejlesztését. Szabó Iván magyar pénz­ügyminiszter támogatta az EBRD kisvállalkozási prog­ramját, de elmondta, hogy Magyarországon ez nagy­részt a forgótőkehiány eny­hítésére irányuljon. Attali bankelnök zársza­vából kiderült, hogy a rész­letekre még várni kell. A kis- és közepes vállalkozási program Oroszországban in­dul, de nem tudni, mikor terjed tovább. Magyarország feketelistán? A szerzői jogvédelem alá eső termékek vonatkozásában a nemzetközi kereskedelmet leginkább eltorzító országok közé sorolta Magyarországot az Egyesült Államok Keres­kedelmi Kamarája és szigorú szankciókat követel ellene. A kamara 16 országot vá­dol az amerikai szellemi tulaj­don megfelelő védelmének hiányával, s Magyarország a megvádoltak első csoportjá­ban foglal helyet — jelentet­te a Reuter. Ivan Gorr, a kamara elnö­ke sürgős lépéseket követelt az amerikai kormánytól, mondván, hogy ezek az orszá­gok „megtagadják az ameri­kai szellemi tulajdontól a ha­tékony védelmet és a méltá­nyos piacrajutási feltételeket”. A kamara javasolja, hogy mind a 16 országot vegyék fel arra a feketelistára, ame­lyet a kormány pénteken tesz közzé, s amelynek „élmező­nyét” kereskedelmi szankci­ók fenyegetik az Egyesült Ál­lamok részéről. Az érintett or­szágok 30 napot kapnak arra, hogy tárgyalás útján rendez­zék a problémát. A C'inton­­kormány több ízben értésre adta, hogy az amerikai szelle­mi tulajdon védelme elsőbb­séget élvez kereskedelempoli­tikájában. A szellemi tulaj­don, közte a szerzői és szaba­dalmi jogok, a video- és au­diofelvételek, a számítógép­­programok az Egyesült Álla­mok egyik legjövedelmezőbb exportját alkotják. Jacques Chirac hadjárata Jacques Chirac megkezdte vá­lasztási hadjáratát a két év múl­va esedékes elnökválasztásra. A Tömörülés a Köztársaságért nevű párt elnöke pártja több mint hétszáz tagú országos ta­nácsának ülésén a legnagyobb győzelem kivívását, az Elysée palota birtoklásának megszer­zését tűzte pártja elé feladatul. A pártelnök a maga részéről legteljesebb bizalomról biztosí­totta a párt soraiból kikerült mi­niszterelnököt, Edouard Balla­­durt és megígérte neki együtt­működését. Nem hozott döntést bukaresti ülésén az Európa Tanács jogi bizottsága a Románia ET-fet­­vételével kapcsolatban megte­endő ajánlását illetően, de elemzéséből kitűnt: Románia eltökélten akar haladni a de­mokrácia útján, az Európa Ta­nács elveinek megfelelően. A bizottság értékelte azt a tényt, hogy ezek az elvek tük­röződnek a romány alkot­mányban, amely az új törvé­nyek alapja, és hogy a törvé­nyeknek az európai normák­hoz való alkalmazása erőtelje­sen folyik — jelentette ki Martin Strimitzer.a jogi bi­zottság alelnöke. A romániai Magyar Szó Mario Segni, a népszavazást kezdeményező, volt keresz­ténydemokrata politikus, a re­formtábor elismert vezetője el­utasította a részvételt Carlo Azeglio Ciampi megalakítan­dó kormányában. A kijelölt kormányfő miniszterelnök-he­lyettesi posztot ajánlott Segni­­nek és az intézményi refor­mok felügyeletét, ő azonban elhárította az ajánlatot. Az ellenzéki pártok — első­sorban a Baloldali Demokrata Párt (BDP) és az autonomista liga — a kormányfői posztra javasolták Segnit az elsöprő népszavazási siker nyomán, a köztársasági elnök azonban a kereszténydemokrata párt vé­tójába ütközött, s végül nem neki adott megbízást. Izrael — amerikai közvetítés­sel — listát juttatott el a pa­lesztin tárgyalóküldöttségnek Washingtonba, harminc olyan palesztin nevével, aki­ket 1967 és 1987 között, vagyis az Intifáda kitörése előtt toloncoltak ki a meg­szállt területekről, és akiknek visszatérését most lehetővé te­tegnap beszámolt a sajtó kép­viselőivel lezajlott találkozó­ról, amelyet — mint írja — az jellemzett, hogy a bizott­ság tagjai kényes kérdéseket tettek fel: hozzájut-e a sajtó az információhoz, kényszerít­­hetik-e az újságírókat a hírfor­rás kiadására, állást foglalt-e a sajtó azzal kapcsolatban, hogy a marosvásárhelyi ese­mények után kizárólag ma­gyar és cigány nemzetiségűe­ket ítéltek el, mi a helyzet az antiszemitizmussal és idegen­­gyűlölettel. A kormánypárti média képviselői siettek vála­szolni, méghozzá olyan bőbe­­szédűen, hogy másnak ne jus­son idő. Segni kijelentette, hogy új politikai erő megteremtésén kíván dolgozni a jövőben: a megújulásra képtelen keresz­ténydemokrata párt helyett új népi katolikus szervezetet akar létrehozni, s ezért nem vállal kormánytisztséget. Elutasította a részvételt a kormányban Giuliano Amato volt miniszterelnök is, akinek a külügyi tárcát ajánlotta fel az államfő és a kijelölt kor­mányfő. Ciampi neves közgazdászo­kat és értelmiségieket kér fel szerepvállalásra kományában, amely szakértői kabinet lesz, de kiszivárgott értesülések sze­rint az Amato-kormány több minisztere is számíthat kineve­zésre. listája szik. Az ammani palesztin forrásból származó értesülés szerint a palesztinok még nem fogadták el a névsort. Az izraeli miniszterelnök szóvivője tegnap ugyanakkor cáfolta azt a hírt, hogy az or­szág ez idő szerint a paleszti­nokkal való megegyezésnek biztosít elsőbbséget. ea példájára — további vé-EBRD-közgyűlés Új taktikai irányok Az Európai Újjáépítési és Olasz kormányalakítás Segni nemet mondott Palesztin kitoloncoltak Izrael VÉLEMÉNY Fanyalgás és demagógia A hét elején, akárcsak világszerte mindenütt, úgy idehaza is az embe­rek túlnyomó többsége nagy meg­nyugvással fogadta az oroszországi népszavazásról szóló legfrissebb hí­reket, amelyek Jelcin elnök és egy­ben a demokratikus megújulás fölé­nyes győzelméről tudósítottak az el­nök megbuktatására szövetkező ré­gi-új elvtársak fölött. A népszavazás eredménye világosan megmutatta, hogy az orosz nép — bármilyen nagy terheket ró rá a szükségszerű átalakulás és az örökölt nyomor — nem kér egykori uraiból, a kommunista visszarendeződés semmilyen formájából. Nem mindenki örült azonban nálunk sem Jelcin elsöprő győzelmének. Azok a volt kommunisták, akik nyíltan megvall­va vagy csupán leikük mélyén már régóta az orosz elnök meg­buktatásában reménykedtek, most nyilván csalódottan vették tudomásul a vasárnapi népszavazás eredményét. A baloldali lapok sem lelkesedtek Jelcin nagyarányú győzelméről szóló tu­dósításaikban, de legalább tisztességesen beszámoltak a nép­szavazásról és eredményeiről. Ám nem így a magát liberálisnak valló bulvárlap, amely már címlapján a következő órási, piros betűkkel szedett címével hívta fel magára a figyelmet: „Borisz cár ígérget, népe koplal". Sok mindent kifejez ez a provokatív, nyilvánvalóan de­magóg és cinikus cím. Azt is persze, hogy a címadó szer­kesztő mennyire nem szívleli az orosz elnököt. Hogy mi­ért nem, azt csak találgathatjuk. Talán azért, mert Jelcin nem „liberális”? Mert bevallottan is erősen nemzeti érzé­sű — akárcsak az orosz nép —, amellett, hogy igazi de­mokrata is egyben? Mert a kommunisták minden támadá­sa és ármánykodása ellenére is, még mindig annyira nép­szerű a hazájában? Nem tudjuk. Csak azt tudjuk, hogy a lap mélységesen igazságtalan az orosz elnök megítélésében. Jelcin, mint tudjuk, nem ki­sebb feladatra vállalkozott, mint arra, hogy a teljesen le­pusztult és demoralizálódott Oroszországot, az összeom­lás, a mérhetetlen szociális nyomor mindennapos fenyege­tésével küszködve kivezesse a több mint hetvenéves dikta­túra embertelen sötétségéből és rabságából. Ám a lap ezt az embert, a demokratikus orosz átalakulásnak és melles­leg a Janajev-féle kommunista puccs leverésének hősét gúnyosan csak „Borisz cár”-nak titulálja. Olyan minden­ható „cáratyuskának” állítva be az elnököt, aki csak ígér­get felelőtlenül, miközben népe koplal... A lap csak önmagát minősíti ezzel a rosszindulatú, ha­mis beállítással. Jelcin vasárnapi fényes győzelme ugyan­is minden itthoni fanyalgónak és ellendrukkernek is csat­­tanós választ adott. Mert ez a sokat szenvedett, szegény, sőt nyomorgó orosz nép a jelek szerint nagyon is jól tud­ja, miért kell neki most ilyen szegénységben élnie. Ezért is szavazott nagy többségük ismét bizalmat Jelcin elnöknek. (Vass László)

Next

/
Oldalképek
Tartalom