Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-24 / 95. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KICSIKNEK — NAGYOKNAK 1993. ÁPRILIS 24., SZOMBAT Kányádi Sándor Néma tulipán Mondanom sem kell, mert mindenki tudja, hogy a vi­rágok az illatukkal beszél­getnek. Amelyik virágnak nincsen illata, az néma. Ilyen a tulipán is. Néma. Még suttogásnyi illata is alig van egyik-másiknak. De nem volt ez mindig így, nem bizony. Valami­kor, a kezdet kezdetén, úgy illatozott s olyan kü­lönb s különb illattal min­den virág, hogy a méhek már jó hajításnyiról meg­­érezhették, „meghallhat­ták”, merre van a rezeda, a jácint vagy éppen a tulipán. De volt egy kertész, egy nagyon sürgő-forgó ember­ke. Szakálla térdét verte a fejében fészkelő nagy böl­csességtől. Volt ennek a fura kertésznek egy csodá­latosan szép virágoskertje, telides-teli mindenféle-faj­ta, szebbnél szebb, illato­sabbnál illatossabb virág­gal. Örült a kertész a kert­jének, művelte is tőle telhe­tőén. Öntözte, kapálta, ka­rózta, nyeste. Csak azzal nem volt kibékülve, hogy ahány virág, annyi illat. Bántotta az orrát az illatok sokasága. Egyedül a bazsa­likom illatát szenvedhette. S elhatározta, hogy bazsali­komillatúvá varázsolja az egész kertet. Bazsalikomil­latúvá minden virágot. Megszeppentek a virá­gok, amikor kertészük szándékát megneszelték. Tudták, hogy amit a fejébe vesz, abból nem enged. Tű­zön-vízen keresztülviszi. De maguk a bazsalikom­virágok sem örültek. Hogy jöhet ahhoz példá­ul holmi kis, kavicsok közt kapaszkodó puskaporvirág vagy — rágondolni is rossz — a szagos müge, hogy egyszerre csak bazsa­likomillatú legyen? Féltékenyek lettek az il­latukra. Szomorúság szállott a kertre, amikor megjelent a kertész egy hatalmas szívó­kával meg egy ennél is ha­talmasabb illatpumpával Legelőször a tulipán illa­tát szívta ki. Majd vette a pumpát. De a tulipán ököl­be zárta szirmait, s megráz­ta magát. Hiába mesterke­dett a kertész, a bazsali­komillat nem fogott a tuli­pánon. Dühbe jött, toporzékolt a kertész. Ollóval, késsel, sarlóval, kaszával fenyege­tőzött. De hiába. A tulipán inkább néma maradt. De nem vette föl a bazsalikom illatát. Hanem elkezdett csodá­latosnál csodálatosabb szí­nekben pompázni. Illat he­lyett most gyönyörű szí­nekkel mutatta az utat az elbizonytalanodó méhek­­nek, pillangóknak és más röpdöső szorgoskodónak. Meghökkent a kertész. Elámult, még a száját is tátva felejtette a nagy ál­­mélkodástól. A megma­radt illatú virágok pedig valóságos illatzivatart zú­dítottak rá. Tikogni sem volt ideje a kertésznek. Úgy maradt, ahogy volt, ámultában. Most is ott áll, kertitörpévé zsugorodva. A tulipánok gyönyörűbb­nél gyönyürűbb színek­ben pompázva némán mo­solyognak össze a feje fö­lött. Nyelv és magatartás A magyar nyelv hete van. Nyelvi játékok, nyelvi ve­télkedők zajlanak az isko­lákban. Részt vettem az egyik gödöllői általános is­kolában Rudolf Ottóné Nyelv és magatartás című foglalkozásán. Rudolf Ottónét, Éva né­nit már ismerték a jelen levő gyerekek, nem elő­ször járt náluk. Az egyik gyerek emlékezve rá meg is szólította az udvaron: maga tart majd délután nyelvi játékot? Rávezette a gyerekeket, ne szólítsanak úgy egy fel­nőttet, hogy maga. Mond­ják: Éva néni, tanár néni, néni... Hogyan köszönjünk? Ez is nagy gond. Legoko­sabb, legegyszerűbb, ha a napszaknak megfelelően: jó reggelt, jó napot, jó es­tét. Úgy lehetőleg ne, hogy jó éjszakát, éjszaka már aludjanak a gyerekek. És mondják nyugodtan, mondják ki szépen: vi­szontlátásra. Hogyan mutatkozzunk be? Mindig a nő nyújt ke­zet a férfinak. Lány a fiú­nak. Két lány, vagy két fiú közül pedig mindig az idősebb kezdeményezze a kéznyújtást. A nevünket érthetően mondjuk, a má­sik pedig figyeljen oda, je­gyezze meg a nevét an­nak, aki bemutatkozott ne­ki. Holnaptól valószínűleg nem fogtok másként kö­szönni mint eddig, de re­mélem, hogy eszetekbe fog jutni, amit most tanul­tatok — mondta Éva néni. Megkérdezte, ki szokott csúnyán beszélni? Jelent­keztek a gyerekek, ami ör­vendetes, mert az őszinte­ségükre vall, de szomorú is, mert talán mindenki je­lentkezett. Mindenkinek a szájából ugrálnak a varan­­gyosbékák — mint Éva néni a csúnya szavakat ne­vezte. Többnyire nem azzal van baj, amit mondunk, hanem ahogyan mondjuk — hívta fel rá végül a fi­gyelmet. A foglalkozás­nak, a játéknak, annak, hogy eljátszottak köszö­nést, megszólítást, vége lett, de ezen a megállapítá­son gondolkodhattak to­vább is. Nádudvari Anna / Építkezés Kresz Bence 7. c., Erkel Ferenc Általános Iskola, Gödöllő Szabó Lőrinc Kicsi vagyok én Kicsi vagyok én, majd megnövök én, mint a tüdő a fazékból, kidagadok én. Kicsi vagyok én, majd megnövök én, apámnál is, anyámnál is nagyobb leszek én. Kicsi vagyok én, erős leszek én, világ minden óriását földhöz vágom én. Kicsi vagyok én, bátor leszek én, óriások palotáit elfoglalom én. Kicsi vagyok én, nagy úr leszek én, arany szobát adok minden testvéremnek én. Kicsi vagyok én, vezér leszek én, én leszek a legjobb ember a föld kerekén! GYERMEKREJTVENY A T M T~ í 6 q 40 ti 44 15 **» o 46 <4 18 >9 20 24 21 25 2M 25 Vo 25 30 3| ií S3 3U 35 3b 3T 38 34 ___L 440 m M3 M2) MH K * 45 H<q 48 Gyerekek! Mai rejtvényünkben két községet látogattunk meg. Az egyik Pilisszentiván, a másik nevét meg kell fejte­netek! Vízszintes: 1. A hurka burka. 4. Bécsi 11, de nem focicsa­pat. 7. Régi hosszmérték. 10. Kiváló labdarúgó volt, egy ide­ig még ebben az évben az UTE edzője is volt (Ferenc). 14. Ezen a napon, csak itt fordítva. 15. Pilisszentiván község területén, dolomittördelékes lejtőkön él a világon csak e helyről ismert szép, aranysárga virágú növény. Ennek neve? 16. Literátor. 17 Belga folyó, a Schelde mellékvize. 18. Új-Zélandon élő futómadár, egyben egy egzotikus gyü­mölcs neve is. 19. Minden út ide vezet a mondás szerint. 21. A gépkocsi egyik fontos alkatrésze. 23. Leánynév, Kosz­tolányi szép verset írt róla. 24. Ez a község közel van Pilis­­csabához, arról nevezetes, hogy Kossuth Lajos itt lakott 1843—1846 között. A ház ma is áll, előtte emlékoszlop van Kossuth-domborművel. Melyik községről van szó? 25. Néma rém! 26. Ez a fizika gondolkozási módszer. 27. Nagyobb folyócska. 29. Ércpénz. 31. Ácsa egyik fele! 33. Finom rétesfajta. 36. Vas megye egyik szép, vadregényes ré­sze. 38. Aki hamisan játszik. 39. Pénzintézet. 40. Komoly le­ánynév. 40. Részesül valamiben. 43. Az egykori Baskírja fő­városa. 45. A csavar szélei! 46. Éles elméjű. 47. Görög hegy, magyar leánynév. 48. Káposztafajta. 49. Japán pénz­nem. Függőleges: 1. Nyelvbotlás. 2. Zola személyneve. 3. Hí­res zeneszerző és hegedűs volt (János, 1764—1820). 4. Rit­ka leánynév (febr. 26.). 5. Vezényszó a lovardában. 6. A fu­vola másik neve. 8. Páratlanul őriz! 9. Francia pénznem. 10. Szorosan együtt maradó versenyzők csoportja. 11. Egyel! 12. Évszak. 13. Idea, elv. 20. Osztrák és norvég autójel. 22. Vetélkedés a sportban. 26. Medve/bocs. 27. Nem amatőr. 28. Japán őslakói. 29. Érvekkel bizonyít valamit. 30. Mérő­műszer. 32. Csupán. 34. Becézett Ilonka. 35. Szibériai fo­lyó. 36. Kis édesvízi díszhal. 37. Cérna németül (Garn). 42. Olasz folyó és síkság. 44. Juttat. Gyerekek! A vastag betűkkel szedett sorok megfejtését, a többi áprilisi megfejtésekkel együtt — egy levelezőlapon — május 10-ig küldjétek be a szerkesztőséghez. Már egyet­len heti helyes megfejtéssel is lehet nyerni!

Next

/
Oldalképek
Tartalom