Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-03 / 78. szám
XXXVII. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. ÁPRILIS 3., SZOMBAT Hitelek a vidéknek Döntött a Pest Megyei Közgyűlés Megmenekül a Rókus, fellélegezhetnek a betegek Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlése tegnapi ülésén csaknem húsz napirendi pontot vitatott meg. Mindemellett a legnagyobb érdeklődést az a vita váltotta ki, melyet a Szent Rókus Kórház eladása ügyében Veresegyház polgármestere, Pásztor Béla napirend előtti hozzászólása kezdeményezett. Végül is úgy döntött a közgyűlés, hogy eláll az egészségügyi intézmény eladásától. Mielőbb új alapokra kell helyezni a mezőgazdaság finanszírozását. A vidék bankjával kapcsolatos eddigi koncepció, amely lényegében a takarékszövetkezetekre épült volna, nem bizonyult megfelelőnek. Kétéves vajúdás után sem születtek kézzelfogható eredmények — jelentette ki Raskó György, a szaktárca közigazgatási államtitkára. Elmondta: a jelenlegi elképzelések szerint széles alapokon nyugvó pénzügyi rendszerben kívánják a vidéket hitelhez juttatni. A hálózat kialakításában részt vállalna több kereskedelmi bank is, például: az OKHB, az MHB, a Mezőbank, az OTP és természetesen több tőkeerős takarékszövetkezet. Ebben már egyetértés született, jelenleg a bankvezetők között a részletekről folynak tárgyalások. Kifejezetten vidéki bankhálózat létrehozására azonban jelenleg sem pénz, sem idő nincs — szögezte le az államtitkár. Arról nem is szólva, hogy a szaktárca nem érdekelt a likviditási gondokkal küszködő takarékszövetkezetek szanálásában. A tervek szerint az üzleti tervek kidolgozását az országos szaktanácsadói hálózat segítené. Az üzleti terveket a bankok helyi fiókjaiba lehetne benyújtani, az elbírálást esetleg már máshol végeznék. A magángazdáknak kisebb hitelfelvételükhöz elegendő lenne az úgynevezett kollektív kezesség is. Mindehhez a már meglévő garanciaalapot meg kellene erősíteni, hozzávetőlegesen mintegy 2 milliárd forinttal. Az államtitkár ugyanakkor arra is utalt: a mezőgazdaság finanszírozási problémái igen mély gyökerűek. Ennek megszüntetése érdekében elengedhetetlen az állami szerepvállalás. A jelenlegi negatív támogatottságot :— vagyis az elvárások meghaladják a szubvenciókat — minimálisan nullszaldóssá kell tenni. Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere azt sérelmezte napirend előtti felszólalásában, hogy míg a honi sajtó meglehetősen bő terjedelemben foglalkozik a Szent Rókus Kórház eladásának ügyével, addig a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlése nem tűzi a kérdést napirendre. A képviselők — úgy tetszett — egyetértettek ezzel a gondolattal, ezért a közgyűlés alelnöke, Bányai Judit ismertette a testülettel a Szent Rókus Kórház eladásával kapcsolatban eddig megtartott két bizottsági ülésen történteket. S míg a gazdasági bizottság képviselője arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy a sajtóban a testület határozatáról némileg pontatlan tudósítások jelentek meg, a népjóléti ügyekért felelős képviselők vezetője megismételte azt a lapunkból is ismertté vált, s az ügyben feltehetően nyomós érvként szereplő döntést, miszerint a Szent Rókus Kórház épületének eiadásáx'al kapcsolatos semmiféle ajánlattal a továbbiakban nem kívánnak foglalkozni, s ezt a közgyűlésnek sem javasolják. A fenti döntések újbóli ismertetése után egy dolog egyértelművé vált — legalábbis a képviselők részéről. Az, hogy ők szeretnék mielőbb dűlőre vinni a dolgot. Ezért is vetették el a közgyűlés elnökének, Inczédy Jánosnak azt a javaslatát, hogy — esetleg újbóli testületi egyeztetések után — halasszák el, illetve tűzzék későbbi időpontban napirendre ismét a Szent Rókus Kórház eladásának ügyét. Különben is, tette hozzá az'elnök, itt most nem az intézmény eladásáról kezdett az egyik képviselő vitát, hanem annak sajtóügyéről... (Folytatás a 4. oldalon) a munkaadók a munkavállalók és az önkormányzatok foglaltak helyet — véleményezte a pályázatokat. Peráth Béla, a Pest Megyei Munkaügyi Központ igazgatója elfogadta a munkaügyi tanács javaslatait, így a negyvennégy nyertes tanfolyam keretében ezeregyszáz ember átképzése indulhat meg ebben az évben. (Folytatás a 4. oldalon) Vetőmag olcsó áron-m A gazdálkodók figyelmébe ajánlja, a Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége: kedvezményes áron lehet vásárolni napraforgót és étkezési zöldborsót termelési célokra. Ezen kívül még kedvező' feltételek mellett kínálnak eladásra eró'- és munkagépeket is. Képünkön a megrendelőnek szállítják a vetőmagot. Erdősi Ágnes felvétele Határozott a munkaügyi központ Átképző tanfolyamok az állásnélkülieknek A Pest Megyei Munkaügyi Központ a napokban hozta meg döntését arról, milyen átképző tanfolyamok indulnak ebben az évben a munkanélküliek számára. Az 1993. évi megyei decentralizált foglalkoztatási alapra kiírt képzési pályázatokra olyan oktatásszervező intézmények jelentkezhettek, amelyek vállalják, hogy a tanfolyamok hallgatói létszámának ötven százalékát egy éven belül elhelyezik. Az ötvenhét oktatásszervező képzési osztályának előkéáltal benyújtott háromszáz- szítő munkája után a Pest harmincnégy pályázatból Megyei Munkaügyi Tanács kettőszázkilencvenkilenc által delegált szakképzési volt értékelhető. A központ munkacsoport — amelyben Teleki Pál Ezen a tájon nem életbiztosítás miniszterelnöknek lenni. Az elsőt, gróf Batthyány Lajost a Habsburg-önkény kicsinyes bosszúja adta hóhérkézre. A mai .felelős minisztérium” előtti utolsó legális miniszterelnök, Nagy Imre, akit az ’56-os forradalmi nép is magáénak tekintett, a bolsevizmus áldozata lett. Tisza István, századunk egyik nagy formátumú államférfija a Károlyi-féle forradalom első lázas napjaiban orvgyilkos áldozata lett. Bethlen Istvánnal, aki tízéves miniszterelnöki munkájával kivezette az országot a proletárdiktatúra és Trianon okozta sokk utáni anarchiából, a szovjet „igazságszolgáltatás”végzett. Teleki Pál, aki a második világháború kitörése élőit néhány hónappal vette át a kormányt, 1941. április 3-án önkezével vetett véget életének. A kiváló államférfi, tudós és nevelő tettével tiltakozott az ellen, hogy Magyarország Hitler oldalán belesodródjék a háborúba. Churchill nagyra értékelte Teleki önkéntes áldozatát. Kijelentette, hogy a világháború győzelmes befejezése után, a béketárgyaláson egy üres szék fog emlékeztetni a magyar miniszterelnök erkölcsi nagyságára. Mint tudjuk, a párizsi béketárgyaláson hiányzott ez az üres szék. Igaz, maga Churchill is. Az 1945-ös választásokon ugyanis megbukott. Miért akart Teleki kívül maradni a háborún? Akkoriban Európa tele volt Hitler katonai sikereivel. Egyedül Nagy-Britannia állt ellen, de még ott is sokan ki akartak egyezni a náci Németországgal. Telekire nem hatott az európai hangulat. Nem, mert világosan látta, hogy a náci Németország el fogja veszíteni a háborút. Halála előtt két nappal ezt mondta egyik barátjának: „A németek elvesztik a háborút, utána teljes összeomlás következik. És akkor orosz megszállás alá kerülünk, de ez se fog örökké tartani, a bolsevizmus is összeomlik, mert embertelen és az emberi természettel ellentétes gondolat.” Teleki Pál élete azt bizonyítja, hogy a politikában sokszor azt is meg kell tenni, ami ellenkezik igazi lényünkkel. Látnoki szavai azt üzenik nekünk, hogy az embertelen, az emberi természettel ellentétes eszmék — akár nácizmus, akár bolsevizmus a nevük — előbb vagy utóbb elpusztulnak. Önként vállalt halála arra tanít, hogy Magyarországért, édes hazánkért, ha szükséges, még életünket is fel kell áldozni. Halálának ötvenkettedik évfordulóján hajtsunk fejet Teleki Pál emléke előtt! Török Bálint A tavak rendszerváltása Pert vesztett a Mohosz A rendszerváltás hajnalán láthatatlan mozgásba lendült Gödöllőn az Isaszegi út menti tórendszer északi csücske. (A másik, a Babati-völgyben található tófűzér déli végén még békésen pihengettek az ideiglenesen hazánkban állomásozó hadsereg vezetői.) Elúsznak a gödöllői tavak? — írtuk, miután megtudtuk, hogy az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont kezelésében lévő tavak közül az 1-es számút az MSZMP budapesti pártbizottságának Béke Horgászegyesülete tulajdonba vette. Ezt úgy tehette, hogy a 2-es tóról, amit az elsővel együtt bérelt lemondott. „Pénzforgás” nem történt. Már 1990-ben a régi vágya volt a gödöllőieknek, hogy ne legyenek elzárva sem a tavaktól, sem az erdőktől. Az elkezdődött tóprivatizáció, amire a tanácselnök-helyettes figyelt fel, felháborította az akkori — az átmenetet elősegítő — városi egyeztető fórumot is. Roszik Gábor a Parlamentben interpellált, majd a helyhatósági választások után az önkormányzat vette kezébe az ügyet, fáradhatatlanul harcolva a helyi érdekek érvényesítéséért. A közelmúltban bíróság előtt bizonyosodott be, hogy a Béke Horgászegyesület jogtalanul vette tulajdonba az 1-es tavat. Április elsején ismét bíróság tárgyalta a gödöllői tavak ügyét. — A Földművelésügyi Minisztérium egy évvel ezelőtt a.városnak adta a halászati jogot — emlékeztetett a tárgyalás után Gémesi György polgármester. — Ennek törvényességét vitatta a Mohosz, s támadta meg bírósági úton a határozatot. A Fővárosi Bíróság a keresetet elutasította. így tehát 2-0 a javunkra. (Folytatás a 4. oldalon)
