Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-20 / 91. szám
LEVELÜNK JÖTT Elakadt újság 5^ Nagyon örültem, ami- i kor lehetőség adódott im I arra. hogy három sze'"r'" mély részére térítés nélkül meg lehet rendelni a Pest Megyei Hírlapot. Nagyon okos ötletnek találtam. Kitöltöttem a megrendelőlapot a pontos adatokkal, s örömmel tudattam előre a három általam megjelölt személlyel, hogy egy hónapig ingyen kapják az újságot, s ha tetszik nekik, megrendelhetik későbbre is. Nekem egyébként tetszik a lap, régi előfizetőjük vagyok. Ezután ért a meglepetés. Két személy április 1-jétől kapja az újságot, egy azonban nem. Ennek az okát nem tudom, hiszen három személyről volt szó. Talán kisorsolták azt, hogy ki kapjon újságot, s ki nem? Ez mindenesetre nem állt a megrendelőlapon. Az, aki nagyon várta az újságot — Lajtner Tiborné, Monorierdő —-, még a helyi kézbesítőt is megkérdezte: ő véletlenül nem kap újságot? Meg is kapta a választ: majd ha előfizeti. Lehet talán, hogy Monorierdőn a kézbesítő nem ismeri ezt az akciót? Nem tudom. Örömömbe tehát üröm is vegyült, s ez egy kicsit bánt engem, becsapottnak érzem magam. Ha lehet, tudassák velem, hogy hol akadt el a harmadik ingyenes újság. Szabó Istvánné Monor * Kedves Olvasónkkal együtt mi is, a szerkesztőség is csak szeretné tudni, hogy hol akadt el a harmadik ingyenes újság. Szeretnénk tudni azt is, hogy sok olvasónk miért nem kapta meg azt a szelvényt, amely az egy hónapos akciónk része volt. Mint ahogy szeretnénk tudni azt is, miért nem kapja meg egy-egy település egy-egy lapszámunkat időben — legutóbb például húsvétkor. Aki e kérdésekre tudja a választ, kérjük tudassa a szerkesztőségünkkel is. Valamit persze azért mi is sejtünk... A Szerkesztő * Van egy ember, aki a fenti kérdésekre minden bizonnyal tudja a választ, ő a Posta vezérigazgatója. Persze lehet. hogy tévedek és a vezérigazgató úr nem kifejezetten jól informált a Pest Megyei Hírlap terjesztési ügyeiben, ám mint tudomásomra jutott, egy úr, amikor a Posta első embere panaszkodott ránk, megjegyezte: válaszoljon mindazokra a Postát ért bírálatokra, amelyek lapunkban az elmúlt időben elég gyakran megjelentek. Ám a vezérigazgató kijelentette: ilyenfajta eszmecserébe keverednie a Pest Megyei Hírlappal méltóságán aluli. Csak figyelmeztetni szeretném, hogy a Posta minden példányunk terjesztése után annak árának 40 százalékát kapja meg. Méltóság ide, méltóság oda, tán nem járunk messze az igazságtól, ha kimondjuk: a vezérigazgató úr prémiumában a Pest Megyei Hírlap után kasszírozott összeg bizonyos része is benne van. A Főszerkesztő Szakmai döntóE A dunakeszi Gárdonyi Géza Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában a nevelőtestület és kollektívája jó munkáját minősíti az évek óta elért eredmény. Szabó Mihály igazgató 12 éve vezeti az intézményt. A Munkaügyi Minisztérium minden évben megrendezi a szakmunkásképző iskolának 20-30 szakmából az országos döntőt. A legjobbnak jutalma az, hogy sikeres versenyzés esetén megkapják a szakmunkásoklevelet, és április 1-jétől szakmunkásként dolgozhatnak. Iskolánkból vasúti járműszerelő szakmában Bessenyei Gábor, Madura Attila indult. Bessenyei Gábor sikeresen vizsgázott a debreceni országos döntőn. Őt az iskolánkban is jutaímazzuk év végén. Műszergyártó és karbantartó szakon Gergely Zoltán tett sikeres vizsgát. A szaktárgyi versenyen Benedek Ferenc jutott az országos döntőbe. Kevesen tudják, hogy Dunakeszi, Állomás sétány 12. alatt a szakmunkásképzés berkein belül szakközépiskola nappali tagozata is működik — immár 17 éve. A képzés elektronikai műszerész, vasúti vontató és vontatottjármű-szerelő szakon folyik. Beindítjuk az általános gépszerelő szakot is. Solymosi László Dunakeszi HISTÓRIA A volt kisantant két országa, Csehszlovákia és Jugoszlávia több kisebb állammá alakult át. Azt hinnénk, hogy ezzel a térség immár két évszázados etnikai gondjai megszűntek. Báró Eötvös József nevezetes munkája: „A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra" a „nemzetiség”-ről, vagyis a nemzeti érzés- és gondolatvilágról is kifejti nézeteit. Ma, a XXI. század küszöbén megállapíthatjuk, hogy Kelet-Közép-Európában a XX. századnak is a nemzeti gondolat az uralkodó eszméje, és ez az eszme a XXI. században továbbra is fennmarad. E nemes érzelem szélsőséges hajtásai akkor tűnnek el régiónkban, amikor a gazdaság fejlődése lehetővé teszi a mai nyugat-európai életszínvonalat nálunk is, s megtörténik teljes integrációnk az Európai Közösségekbe. Addig azonban ugyanúgy jótékony takaróként használják lelkiismeretlen politikusok a térségben, mint ahogyan Trianon után hazánkban Harsányi László A kisantant változásai II. Szlovákia Nemzetiség % Vallás % is bizonyos irányzatok megtették, és ezzel hallgattatták el a jogos és sürgető szociális törekvéseket és igényeket. Térségünk nemzetiségi megoszlása mellett a vallási megoszlást is feltüntetjük, változatlanul a Fischer-féle évkönyv adatai alapján. A külföldi kiadású évkönyv megmutatja, hogy a tőlünk távoleső államok miként látják-érzékelik a mi térségünk jelenségeit, mit tartanak abból fontosnak. A vallási megoszlás megismerése több okból is fontos a mai magyar olvasónak. Egyrészt nemrégiben olyan törekvések jelentek meg hazánkban, hogy a vallási hovatartozandóság a legszemélyesebb emberi jogok egyike; aztán a szélsőségesebb értelmezés már azt is megtiltotta volna, hogy akár statisztikai célra is adatgyűjtés történTessedik Sámuel születésnapja Tessedik Sámuel, a 18. századi Magyarország legkiemelkedőbb gazdásza, pedagógusa, az alföldi nép felemelkedésének fáradhatatlan munkása 1742. április 20-án született Alberti (a mai Albertirsa Alberti és Irsa falvak összevonásából keletkezett) községben, ahol édesapja evangélikus lelkész volt. Id. Tessedik Sámuelt 1744-ben Békéscsabára hívták, így Tessedik eszmélése Békés megyéhez kötődött, felnőttként is oda tért vissza, Szarvason hozta létre gazdasági és ipariskoláját. A gazdasági munkát már kisgyermekként megismerte, mint Önéletírásában feljegyezte: „Szüleim (...) oly nagy kedvet ébresztettek lelkemben a kertészet és gazdászat iránt, hogy azokat egész éltemen át sok és fontos teendőim között is nagy szenvedéllyel űztem, s hetvenhét éven keresztül legkevesebb tizenötezer vadoncot és oltványt neveltem”az Alföldön. Szívós munkával bebizonyította, hogy a szikes alföldi talaj is alkalmas lehet megfelelő szakértelemmel virágzó mezőgazdaság megteremtésére. Amikor Szarvason megkezdte lelkész! hivatását, a vallás „álcája alatt borzasad zavart, hamis néphitet, babonaságot, előítéletet” talált, melyek a falusi nép lelkében „sötétséget, a szívben aggodalmat és az életben nyomort terjesztenek”.¥t\\smerte, nem elég a földet művelni mintaszerűen, a nép szellemi, műveltségben felemelkedése elengedhetetlen a haza üdvéhez. 1780-ban létrehozta iskoláját, mintagazdasággal, könyvtárral, megfelelő eszközökkel, gépekkel. Célja az volt, hogy „értelmes embereket, jó keresztyéneket, munkás polgárokat, ügyes gazdákat és gazdasszonyokat” képezzen, ezért a legkülönfélébb gyakorlati ismereteket oktatta a kor színvonalán. Pogány György hessék. Másrészt — s ez a fontosabb — a vallás a térségben kezdi visszanyerni létjogosultságát, megszűnt az üldöztetése, ezáltal a szellemikulturális életnek fontos tényezője lesz, miként az volt hosszú évszázadokon át. Harmadsorban a vallási megoszlás — legalábbis Kelet-Európa felé -— nagy választóvonalat is jelent. A katolikus Európa lelki irányítója Rómában székel, s különbözik a világi parancsolóktól. A keleti, pravoszláv egyház legfőbb irányítását az orosz cár végezte: e jelenség nem kis szerepet játszott a két kontinensrész eltérő politikai fejlődésében (nyugaton a hatalmi megosztás kialakulásában, keleten a központosított egyeduralom elfogadásában). Kelet és nyugat között az elmúlt negyven év hamis különbséget tett, a kommunista befolyási övezet szerint tagolva földrészünket. Az ideológia bukása után előjönnek azok a mélyebb különbségek, amelyek a bizánci és nyugati fejlődésre rányomták bélyegüket, s a mai és holnapi világ megértéséhez mindenképpen szükségesek. Ezek után lássuk hazánkat, a mai hét szomszédos országot és a volt kisantant immár nem szomszédos új képződményeit. Magyarország Nemzetiség % Vallás % magyar 90 róm. kát. 64,6 német 2,3 görög kát. 2,9 szlovák 1,0 református 19,2 délszláv 0,9 evangélikus 4,1 cigány cca 5-6 görögkeleti 2,6 zsidó 0,8 Hazánk nemzetiségi megoszlása kon kívül él. A vallási hovatartomellett az évkönyv megjegyzi. zásnál történik említés 3000 fő hogy ötmillió magyar a határainmohamedánról is. Ausztria Nemzetiség % Vallás % osztrák 98 róm. kát. 80,6 horvát 0,3 protestáns 4,9 szlovén 0,2 mohamedán 1,5 magyar 0,15 Ausztriában 542 300 fő külföldi is él (7,0 %) Románia Nemzetiség % Vallás % román 89 román-ortodox 87 magyar 7 róm. kát. 3 cigány 2 protestáns 3,5 német 0,5 gör.keleti 1,0 Romániában — a régi szovjet török és tatár nemzetiség él az minta szerint — a zsidókat országban, vallásilag pedig nemzetiségként is nyilvántartbaptisták és mohamedánok ják (9000 fő), emellett ukrán. (0,1% alatt valamennyi). Ukrajna Nemzetiség % Vallás % ukrán 72 %-os adatok nincsenek, a lakosorosz 20,3 ság nagy része ukrán-ortodox, zsidó 1,3 mellettük görög katolikusok és fehérorosz 0,8 unitáriusok találhatók. moldován 0.6 szlovák 87 Túlnyomóan katolikusok, kemagyar 11 vés protestáns (6-8%), de melcseh 2 lettük 475 ezer huszita, 150 ezer görögkeleti és 15 ezer zsi-Csehország dó. cseh 93 szlovák 4 A vallási megoszlás nem szeregörögkeletiek feltehetően többpel külön a két országra nézve; a ségben Kelet-Szlovákiában élnek. Horvátország Nemzetiség % Vallás horvát 80 róm. kát 76,5 szerb 12 ortodox 11,0 jugoszláv 2 mohamedán 1,2 Szlovénia szlovén 90,5 róm. kát. 90 horvát 2,9 mohamedán 0,9 szerb 2,2 magyar 0,5 Kis-Jugoszlávia szerb 63 nincs adat albán 17 montenegrói 6 jugoszláv 5 magyar 4 horvát 2 bosnyák 1 A nemzetiségnél érdekes a „jumegjelölés: Szerbián belül Kogoszláv" önmegjelölés, felteheszovó 10 887 km'-rel és a Vajtőleg a lelkesebb mozgalmi szedaság 21 506 km -rel azt jelenmélyek jelölték így a nemzetiti, hogy az ezek nélküli Szerbia ségüket. Kis-Jugoszlávia vemindössze 55 968 km", melletgyes nemzetiség-megoszlásátűk az együvé tartozó Montenak jó tükörképe a tartományi negró területe 13 812 km". Makedónia Nemzetiség % Vallás makedón 67,2 Nincs adat albán 19,8 török 4,5 szerb 2,3 cigány 2,3 Bosznia-Hercegovina bosnyák 44 mohamedán 39,5 szerb 31 szerb-ortodox 33 horvát 17 róm. kát. 19 jugoszláv 8 Igen sok ukrán él az Újvilágban (Kanada: 1,0 millió, USA: 1,5 millió. Brazília: 0,4 millió), de Oroszországban 4,0 millió, Fehérorországban 0,3 millió. A táblázatokra tekintve vég nélkül mondhatnánk a kommentárokat, következtetéseket. A legfontosabb: bármely részén a világnak, bárki, bármit gondolhat Trianonról, a győztesek ott megvalósítani kívánt szándéka ma már a múlté. Egyetlen maradandó kövülete: a 15 milliós magyarság etnikumának szétszakítása; 10 és félmillió az anyaországban, kör zel ötmillió a különböző — ma már még számosabb — utódállamokban. A másik fontos körülmény: a tökéletesen összekeveredett etnikumi elrendeződés — talán az egy Felvidéket kivéve -— a területi rendezés elvét kizárja. (Ezért nem képesek az érintettek ma Bosznia ügyét kielégítően rendezni.) A nemzetiségi probléma megoldására néhány európai ország jó modellt ad (pl. Olaszország nemcsak Dél-Tirolra, de 1991 novembere óta az egész országra, így többek között Szardíniára vagy Friaulban a 100 ezer szlovénra). Bízva a békés fejlődésben kontinensünkön is, a gondolat érvényesülést fog találni térségünkben. (Befejező rész a jövő szombati számunkban.)
