Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-02 / 77. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. ÁPRILIS 2., PENTEK ✓ Látogatóban Kecskés Agnes iparművésznél A fokozatokat nem lehet kihagyni. Csodálatosan szép kárpittal szemben ülünk Kecskés Ágnes iparművész lakásában. Két ajtó között beborítja a falat, kék alapon oroszlánok, madarak, stilizált bokrok látszanak rajta: paradicsomi állapot — az oroszlánok nem bántják a madarakat. Kecskés Agnes lakástextil céljára tervezte ezt a mintát, úgy gondolta, lakótelepi lakások függönyeit díszíti majd. A művésznő' az egyik kárpitja előtt Közös tárlat — Ami nappal függönyként szolgált volna, este, belülről kapva a világítást, a freskó szerepét tölthette volna be. De sem ez, sem más mintáim nem kerültek aztán lakótelepi lakásokba. Divatba . jöttek az olasz tapéták, azokat alkalmazták, pedig többe kerültek, mintha kimeszelik a falat és textillel díszítenek. Kecskés Ágnes Rózsa Anna-díja, Munkácsy-díja után most kapta meg Gödöllőn az Elő gobelin című kiállításon a Nagy Sándor-díjat. Vele együtt kiállító pályatársai szavaztak úgy, hogy ő legyen közülük az idén alapított díj első kitüntetettje. Több, Gödöllőn most látható munkája a Víz alatt címet viseli. Falevelek a víz alatt... Supka Magdolna művészettörténész megnyitó beszédében azt mondta róluk: tódul-tódul kifelé a minta a képből... Valami „tódulást” érzek én is Kecskés Ágnessel beszélgetve. Hogy sokkal több van benne, mint amennyit megmutat, megmutathat, hogy sokkal több dolgot létrehozhatna, mint amennyit alkalma van létrehozni. Tódulna belőle a mondanivaló, a rajz, a kép — de nem lehet. Miért nem lehet? Milyen pályát járt be eddig? — Komáromi vagyok... ’61-ben érettségiztem Pesten, a Török Pál utcai képzőművészeti gimnáziumban. Akiket nem vettek fel rögtön a főiskolára, azoknak fizikai munkát kellett vállalniuk. Én öt A Nemzeti Alaptanterv előkészületei iránt még mindig nagy az érdeklődés pedagóguskörökben. A legújabb változat előreláthatólag már a végleges lesz. Éppen ezért ma már nem annyira hozzátenni, véleményezni akarnak a tanítók, tanárok, mint inkább alaposan felkészülni a végrehajtására. Ez tapasztalható a dunakeszi tantestületekben is. Amikor a városban híre év késedelemmel kerültem be végül az Iparművészeti Főiskolára, kézifestést, nyomottanyag és gobelin szakot végeztem. Ezt a területet éreztem legközelebb a festészethez —. a gimnáziumban festő szakos voltam. A főiskola elvégzése után a férjemmel, aki festő, anyagilag nagyon takarékon éltünk. Megszülettek a gyerekek, de nem kaphattam táppénzt a Művészeti Alaptól, mert nem volt meg az erre feljogosító havi ezer forintos átlagjövedelmem. Ha eladtam is valamit, az érte kapott pénzt nem mertem „megenni”, hanem befektettem a következő munkámba. Mikor úgy volt, hogy Párizsba visznek kiállítani, százezer forintos adósságot csináltam, hogy megfelelő kiállítási anyagot tudjak készíteni. Ebből a kiállításból nem lett semmi... de kiállítottam máshol. Hatvan-hetven kiállításom volt huszonhárom év alatt. ’76-ban és 77-ben a Fészek Klubban és a Fényes Adolf teremben voltak az első komoly és jól sikerült kiállításaim, rpelyek hozták maguk után a többit. Megrendelések? Állami megbízások? Mint izgalmas, ám nem mindig sikeres kalandokról beszél Kecskés Ágnes ezekről a feladatairól. A koronázópalást másolásáról. A pannonhalmi apátságban üveg között őrzött Szent István palástjának nem tudni mikor készült, „kagylószakállból font selyemből” szőtt, festett változatát másolta le kelt, hogy a Széchenyi István Általános Iskola pedagógusai tájékoztató megtartására hívták Burányi Károlyt. a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetőjét, több intézményből jelentették be a nyílt konzultáción való rész-1970-ben a Nemzeti Galériában rendezett évfordulós kiállításra. — Azt szoktam mondani, ennek a jövedelméből születtek a gyerekeim. A Vízügyi Főigazgatóság rendelése alapján jött létre a Dunakanyar című gobelin. — A Dömös fölötti Prédikálószékre jártam fel a Dunakanyart rajzolni, oda, ahonnét a Szent Mihály-hegyet szemben látja az ember. Aztán kifizették a rajzot, de nem rendelték meg a gobelint. Kaland a Domus Áruházzal... De oltárterítőit láthatjuk Ond, Sümeg és Kemenespálfa templomában, és kárpitokat készített a körömi templom szentélyébe a plébánia gobelinszövő szakkörének közreműködésével. — Négyéves voltam, amikor Komárom Szlovákiához került részéből kitelepítettek minket. Én Komáromból hoztam a képességemet a helytállásra, onnét ered az ellenkezésem is, az edzettségem is. Mikor a főiskolára kerültem, Magyarország képzőművészete éppen felszabadult a szocreál kényszere alól. Nyugatra lehetett tekinteni, az avantgárdot követni. Érdekelt, de én nem tudtam magamévá tenni. Nem irányzatokat akartam követni. A művészetnek úgy vételüket. A nagy érdeklődésre való tekintettel módosítani kellett a rendezvény tervét: nem csupán- iskolai, hanem már városi tanácskozásként került sor az eseményre, a Radnóti Miklós Gimnáziumban. Itt a közel kétszáz általákéne lennie, mint ahogy a madár fütyül. Azonkívül, a magyar képzőművészet útja, fejlődésének ritmusa más, mint a nyugatié. A gödöllői művésztelepnek öt perc adatott a művészet történetének időfolyamából, de nézzük meg, mit tudtak ebben az öt percben létrehozni. Mert megvolt az alapjuk, tudtak rajzolni, ismerték a számukra érvényes hagyományokat, tudták, mit akarnak, ezért fel tudtak zárkózni a világszínvonalhoz. Mára sok mindent elfűrészeltek, ami innét nőtt ki; pedig alap nélkül nem nőhet fel művészet. Tavaly ősszel Tokióban állítottam ki a Magyar napokon, s a japánoknál is tapasztalhattam: azért lehet nagy az avantgárd művészetük is, mert a hatezer éves hagyományukra épül. A Nyugat is fokozatosan fejlődött oda, ahol most van, mi nem ugorhatunk egyet, fokozatokat kihagyva, mert annak csak viszszaesés lehet az eredménye. Lehetnék sikeresebb, csak rá kéne szállnom a hajóra, ami most megy. Eladhattam volna függönyöket, ha az olasz tapétákat utánzóm velük — de akkor mit keresek Magyarországon, és miért vagyok művész? nos és középiskolai tanár és tanító körében először Szabó Lajos, a Regionális Oktatási központ (ROK) igazgatója adott általános tájékoztatást az intézmény megalapításának indokairól, körülményeiről, működéséről, az ott megkezdett munkáról. Ezt követően Baranyi Károly tartott részletes tájékoztatót az alaptantervről, annak legfontosabb céljáról. Lépő Zoltán: Kitörés (fa) Lépő Zoltán, Solymáron élő szobrászművész és Daniel Bidelnica komámói festő- és gobelinművész munkáit állították ki nemrég a Szlovákiai Kulturális Intézet (Rákóczi út 15.) galériájában. Lépő Zoltán hónapokkal ezelőtt telepedett A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése idén is kiadja a Szép Magyar Könyv-díjakat. Az eredményt tegnap ismertették, az ünnepélyes díjkiosztásra azonban csak június 4-én, az Ünnepi könyvhét nyitányaként kerül majd sor. A zsűri megállapította: a könyvkiadók nehéz helyzetük ellenére is megjelentetnek szép könyveket, s talán növekszik is ezek versenyének jelentősége. Az idén hét kiadóval több nevezett be a versenyre, mint tavaly — igaz, húsz művel kevesebbel. Díjakat és okleveleket ítéltek oda a kiadványoknak. A legtöbb szépnek talált könyvet a Helikon Könyvkiadó adta ki, 2 díjat — egyiket a négykötetes Múzeumi kalauzért, másikat Csenkey Éva Zsolnay szecessziós kerámiák című könyvéért — valamint 8 oklevelet -nyert el. A Zsolnay szecessziós kerámiák Anhaza családostul Japánból, ahová a Kádár-rendszer kultúrpolitikája elől menekülve jutott ki. Munkáin a magyar és a keleti kultúra meglepő összefonódása figyelhető meg. "A „Színes szelek” című közös tárlat április 15-ig tekinthető meg. tall József miniszterelnök különdíját is megkapta. Az Officina Nova könykiadó 3 díjat és 3 oklevelet nyert. Díjazottjai: Hargitai— Budaházi: Kenyér című könyve, John Brookes: Kert a lakásban és Jalsovszky—Tomsk's: A tegnap világa. Utóbbi megkapta Demszky Gábor főpolgármester különdíját is. Sikeres volt a versenyen a Springer Hungarica kiadó — 1 díjat és 8 oklevelet mondhat magáénak. A díj Hütte: A mérnöki tudományok kézikönyvéé. Díjat kapott még a Tankönyvkiadó Tolnai Gyuláné: Anyanyelvi munkafüzetéért, a Móra kiadó Szép Palkó című könyvéért és a Park kiadó Képes gyermekenciklopédiájáért. A szép kiadványokat készítő nyomdákat is díjazták, legtöbb elismerést, 3 díjat és 7 oklevelet a Kossuth Nyomda kapott. Nádudvari Anna Kecskés Ágnes: Szüretelő angyal (gobelin) Hancsovszki János felvételei Dunakeszi konzultáció Tanárok közt az új tantervról Tápiómenti templomok Tápiómenti templomok címen vándorkiállítást rendeznek április 3. és szeptember 24. között Horváth László festményeiből. A maratoni tárlat első állomása a nagykátai művelődési központ (április 10-ig tart nyitva), majd Tápióság, Tápiószecső, Farmos, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiószentmárton és végül Tápiószele következik. A Nagykátán nyíló rendezvénysorozat anyagi támogatását az Országos Közművelődési Alap, valamint a nagykátai Bartók Béla Művelődési Központ vállalta. 1992 legszebb magyar könyvei
