Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-17 / 89. szám
{ PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. ÁPRILIS 17.. SZOMBAT A művészvilág közepe? Az idő Balogh Lajos grafikusművész karikatúráit láthatják hétfőtől, április 19-étől az érdeklődők Dunakeszin a Gárdonyi Galériában. A három hétig nyitva tartó kiállítást Szuhay Balázs, a Ludas Matyi főszerkesztője nyitja meg délután 6 órakor. Ennyi a hír. De hogy emögött mennyi energia, mennyi fáradozás és szellemi befektetés rejtőzködik, azt csupán az érti (vagy sejti) meg, aki a népművelési, pontosabban: közművelődési rejtelmek nem éppen kíméletes sűrűjébe egyetlen egyszer legalább betévedt. Úgy tűnik, a dunakeszi Gárdonyi Galéria mindenese, Horpácsiné Horváth Emília egyszer „betévedt” ide... és azóta is fáradhatatlan. — Könyvtáros voltam a dunakeszi Gárdonyi Géza Szakközépiskolában — kezdi a beszélgetést —, s látva láthattam a munkásgyerekek vonzalmát a szépségek iránt. A színre, a zenélni tudó képek árnyalataira épp oly szüksége van a tanulónak, mint annak a művészembernek, aki hivatást múlhat, de a képtár marad ■ érez benne... És megszületett az ötlet (1978-ban volt), rendezzünk időszakonként igazi művészi élményt nyújtó kiállításokat... — Ön lett tehát a Gárdonyi Galéria megszervezője. Kik segítették és segítik a munkájában? — kérdezem. — Azok, akikért a Galéria megszületett: a szakmunkástanulók, és természetesen a kollégák is... És a beszélgetésünk során kiderül, hogy volt olyan eset is, amikor éjjel háromig rámáztak, üvegeztek, takarítottak a tanulók, csakhogy másnap Szabó Gábor művész érmeit megcsodálhassa az iskola, meg a szülők, Dunakesziről, Vácról. Amikor a kiállító képzőművészekről érdeklődöm, egész lajstromra rúgó névsort tár elém. Szabó Iván Munkácsydíjas szobrászművésszel kezdi — nem hiába. Az iskola 1992 októberében emléktáblát avatott fel névadójáról, és e domborművet Szabó Iván készítette. Érdekesség gyanánt megjegyzi: az emlékműavatáson Apor Elemér író is megjelent, és egy különös könyvvel — az Egri csillagok őáltala írt „folytatásával” — ajándékozta meg a művészt. De Eger képviseletében mások is ott voltak, tudjuk meg Horpácsiné Horváth Emíliától, ami talán azt is jelzi, Dunakeszin is, sőt, megyénkén is túlmutató rendezvény volt. — Mi a fizetség mindezért? — Egy krajcárt sem igényel senki — mondja. — Sem jómagam, sem a munkálatokban társaimmá szegődött tanulók. Akik ráadásul szabadidejüket áldozzák fel... a Gárdonyi Galériáért. Visszatérve a kiállító művészekre: Szabó Ivánt Várady Sándor szobrász követte, majd Szász Endre aranyozott nyomatait állítottuk ki; vendégünk volt Losonci Lilla festőművész, az említett Szabó Gábor szobrász... Hírünk annyira elterjedt, hogy egy íroroszágban élő művész is jelentkezett — Esteban Fekete, aki színes fametszeteit hozta el. Persze, a mostani művészvendéget sem szabad kihagynunk. Beszélgetésünk végén híres vendégkönyvükről ejt szót, (amit Váci György ferencesrendi baráttól kaptak), majd nyugdíjba vonulásáról... Nemrég átadta a könyvtárvezetést másnak, ámde, amint megjegyezte: a Gárdonyi Galéria az marad. Bágyoni Szabó István József Attila Alapítvány A József Attila Művészeti Centrum Alapítvány olyan kulturális tevékenységeket támogat, amelyek méltó örökösei József Attila szellemiségének — hangzott el az Alapítvány sajtótájékoztatóján. A pártsemleges és nyitott Művészeti Centrum a szabadidő tartalmas eltöltése érdekében megteremti a nyitott klubélet feltételeit, kiállításokat, előadóesteket szervez. A jelenlegi József Attila kiállításon 35 művész alkotása látható, a Köztársaság tér 26-ban lévő kiállítótermükben. Az 1992-ben bejegyzett alapítvány kuratóriumának elnöke Baranyi Ferenc. Tagjai: Sós László, Ancsel Éva, Borsány György, Dunai Tamás, Gyurcsek Ferenc és Lendvay Kamilló. Hiányzó sétabot (Horváth Imre halálára) A botoknak történetük van — tartotta Horváth Imre. A botoknak és a rímeknek, tette hozzá, hisz költő volt, és nem is akármilyen. A magyar líra hatalmas templomának erdélyi építői közé tartozott; valahányon úgy néztünk rá, mint aki a Holnap városában nem csupán '48-as elődeire nézhetett vissza (nagyapja a szabadságharc egyik legfiatalabb honvédtüzére volt), hanem feltekinthetett Ady élő glóriájára is. Bot és rímkezelés... örök életében sétabottal jártkelt Nagyvárad utcáin, szerkesztőségeiben. A barokkos békeidőkben, és ezt nem csupán őtőle tudtuk, a sétabot az érettség jele volt. Valahányszor Váradon összefutottunk, rózsafabotját magasra emelve köszöntött, s a sztorik csak utána következtek. Unta a politikát — inkább megcsömörlött tőle —, történetei inkább kortársairól szóltak. Vagy Nagyvárad hajdani hírességeiről. Ezek olyanok voltak, mint négysorosai — tehát mesterművek. (Az összmagyar lírában aligha találni párját, úgy ismerte a négyesek csínját-bínját.) A rímkezelése mellett a verscímekre vigyázott talán legjobban. Erre is megvolt a sztorija: valahol egy Kosztolányivers előadására került sor... a művésznő (Tessitori Nóra) bemondta a címet — A húgomat a bánat eljegyezte... Mire egy öregúr a hátsó sorokból: „hát, az nem volt egy jó parti!” megjegyzéssel valósággal befagyasztotta a vers és költő körül a levegőt. Napokkal ezelőtt Horváth Imrét — nyolcvanhét évesen — a halál eljegyezte. Anyanyelvűnk, botramankóra kényszerülő erdélyi irodalmunk lett szegényebb gazdag életművének a befejezésével. (bágyoni) A magyar nyelv hete megyénkben A jövő hét a magyar nyelv hete lesz. Pest megyei rendezvényei nem is egy, de csaknem két hétig tartanak — április 19—29-ig —, s Pest megye ad otthont az országos megnyitónak, valamint az országos záróankétnak is: előbbire Vácott, utóbbira Cegléden kerül sor. Vácott a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola hangversenytermében április 19-én délután 4 órakor kezdődik az ünnepélyes megnyitó Fehér Ferenc, Vajdaságban élő költő Nyelv és varázs című versével, melynek elhangzása után Bartos Ferenc, Vác város polgármestere köszönti a megjelenteket. Dr. Katona Tamás történész, miniszterelnökségi államtitkár ünnepi beszédét dr. Grétsy László Sajtónyelvében él a nemzet? című előadása követi. Dsida Jenő Templomablak című költeménye és a zeneiskolások bemutatója zárja a rendezvényt. Az országos megnyitóhoz kapcsolódó előadásokat á megnyitó napján már reggeltől tartanak Vác közép- és általános iskoláiban. Közülük íme néhány: Szűts László Nyisd ki a szád, megmondom, ki vagy?!, Költői Adám Nyelvhelyesség a változó nyelvben, T. Urbán Ilona Helyesírásról — felsőfokon, Fábián Melinda A diáknyelv... * Rendezvények, előadások, nyelvi vetélkedők zajlanak majd április 19-e és 29-e között szerte a megyében. Gödöllőn 19—23-ig naponta lesz nyelvi program a Hajós Alfréd Általános Iskolában. 19-én Nagykőrösön két előadás hangzik el: Bujdosóné Halmai Mária A helyesírás tanítása az iskolában, Eőry Vilma Anyanyelvoktatás és nyelvhasználat. Ráckevén Kovács József tart előadást Hitviták — nyelvi gazdagság, fordulatok az 1600-as években címmel. Szobon az általános iskolában lesz rendezvény: Játék a szavakkal. Budakeszin és Cegléden játékos nyelvi vetélkedőt tartanak. A következő napokon továbbiak csatlakoznak a már említett helységekhez. 20-án Gödöllőn Lázár Tibor beszél az ifjúság nyelvéről, Inárcson Szűts László az anyanyelvi nevelésről az iskolában, Nagykőrösön Szabó Attiláné a nevek világáról. Pilisvörösváron Eőry Vilma előadásának címe: Novellaelemzés az iskolában, Szigetszentmártonban Wacha Imre Kommunikációs gondjaink, kommunikációs gátjaink címmel tart előadást. * Se szeri, se száma az izgalmasnak ígérkező előadásoknak. Kemény Gábor Nagykátán és Tápiószelén is arról beszél: Hogyan (ne) beszéljen a fiatal?! Ugyancsak Kemény Gábor kis nyelvi illemtan órát ad Vácott: Grétsy László aktuális nyelvi kérdésekről értekezik Dunaharasztiban, míg Érden Kubassek János Körösi Csorna Sándor angol—tibeti szótárának hatásáról a nyelvtudásra — s még hosszan sorolhatnánk a neveket, címeket. Április 29-én délután 2 órakor Cegléden a Városháza dísztermében az országos záróankéton — melynek elnöke Mácz János polgármester lesz és az Erkel Ferenc Zeneiskola növendékei működnek majd közre — a magyar nyelv hetét Benczédy József nyugalmazott főiskolai tanár, Deme László nyugalmazott egyetemi tanár és Költői Ádám főiskolai docens értékelik, valamint várják a kérdéseket, hozzászólásokat. (Nádudvari) Simon László: Pilinszky arcképe. (A dombormű a Gellért Szállóban megnyílt MUK-tárlaton látható.) Erdősi Ágnes felvétele A vers ünnepnapja Kilencek Pilisborosjenőn A költészet napjának tiszteleg ma délután 4 órai kezdettel — a pilisborosjenői művelődési házban — a helyi Irodalombarátok Köre. A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság és a Magyar Rádió támogatásával megszervezett rendezvény költővendégei a hajdani „Kilencek” versantológia szerzői: Győri László, Kiss Benedek, Konczek József, Kovács István, Mezey Katalin, Rózsa Endre és Utassy József — valamint a költeményeket tolmácsoló színművészek. Az amerikanizálódás veszélyei Egy induló tv-sorozat elé A televízió 2-es csatornáján április 18-án, vasárnap láthatják a nézők a Nahát?! címmel egy induló ötrészes nyelvi sorozat nyitóbeszélgetését. A forgatókönyvíró, műsorvezető — Cegléden élő — nyelvésztől, dr. Költői Ádámtól megtudtuk: a műsort a közelgő magyar nyelv hete is ihlette. Arra keresik a választ, hogy az úgynevezett amerikanizálódás, a nyugati divatstílus mennyire hat a magyar nyelvre és egyáltalán a magatartásra. A bevezető beszélgetésben megpróbálják főbb vonalakban bemutatni a különböző jelenségeket. Voltaképpen idegen hatások mindig értek bennünket — a történelmi helyzet szerint — egykor erősebben, máskor kevésbé. Úgy látszik, hogy agresszívan „támad” minket a nyugati kultúra. (Nyilván a gazdasági, politikai helyzet — és néhány más dolog — okozza ezt.) A Nahát?! ennek a veszélyeit villantja majd fel egy igen tágra rajzolt körben. Az első rész (április 19-én, hétfőn 19.50-kor) az érintkezési kultúrát — a köszönéstől a kapcsolatteremtésig — mutatja be. A további négy téma: miként beszél az ifjúság?; az utcai feliratok és a falfirkák; az írott sajtó (hogyan érvényesül az idegen hatás); valamint a televízió nyelve. Az ELTE Tanárképző Főiskolai Karának docense nem titkolta, valójában az alkotó gárdának az jelentette a gondot, hogyan lehetne — a konkrét életet érzékeltetve — igényes, rövid műsort létrehozni. Olyat, amely nemcsak egy rétegnek, hanem — a diákoktól a politikusokig — mindenkinek szól. Azt volt nehéz kigondolni, hogy egy-egy téma elemzése, érzékeltetése szakszerű, könnyed és szórakoztató legyen. A felvételeket nem a stúdióban készítették, hanem eredeti helyszíneken forgatták. Áz alkotók azt remélik, hogy ezzel a sorozattal — ötször ötpercben — sikerül felhívni a figyelmet az említett témákra. (Egyébként nemcsak a rosszat, de a jót is elénk tárják.) Amennyiben a Nahát?! a nézőknek tetszeni fog, akkor a későbbiekben újabb részekkel jelentkeznek. f. f.
