Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-17 / 89. szám

§ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. ÁPRILIS 17., SZOMBAT 3 Érdekvédelem Józan önmérsékletet Az érdekvédelmi szervezetek józan önmérsékletét és konst­ruktív együttműködését szor­galmazta Szabó Iván pénzügy­­miniszter a Magyar Szakszer­vezetek Országos Szövetségé­nek tegnapi fórumán. Az ön­mérsékletet többek között a bérigények visszafogásánál tar­totta fontosnak a miniszter, mi­közben egy olyan gazdasági programhoz kérte az együttmű­ködést, amely visszafogja a nem produktív állami kiadáso­kat, de forrásokat teremt a gaz­daság fejlesztésére. A MSZOSZ az utóbbi pon­ton — a reálszféra fejlesztésé­ben, a reorganizációban — tá­mogatja a kormányzati törek­véseket. Cserébe javaslataik fi­gyelembevételét kérik — mondta Sándor László, az MSZOSZ alelnöke. Vélemé­nyük szerint viszont a munka­jövedelmek növelése kulcskér­dése a magyar gazdaságnak. Főként azután, hogy három éve a jövedelmek reálértéke még a tervezettől is elmaradt — hangsúlyozta a szakszerve­zeti vezető. Szabó Iván gazdasági hely­zetelemzésében megerősítette, hogy az idén a nemzeti összter­mék stagnálására, kismértékű növekedésére számítanak. Vé­leménye szerint a leginkább az iparban várható a fellendü­lés, ezt erősítik meg a múlt év végi és az idei adatok. A gép­ipar és a kohászat termelése és exportja 20-20 százalékkal nőtt az első negyedévben. Szintén az élénkülésre utaló jel, hogy az építőipari vállala­tok rendelésállománya február­ban már elérte előző évi ren­delésállományuk 60-70 száza­lékát. MDF Akadémia A magyar irodalom üzenete A magyar költészet különleges a világirodalomban: szorosan kötődik a nemzet sorsához. Mindez más nemzetek irodal­mára nem jellemző. Erre a gon­dolatra fűzte föl mondanivaló­ját Benedek István egyetemi ta­nár előadásában az MDF Aka­démia csütörtök esti összejöve­telén. Tételét számtalan vers­sel, versidézettel támasztotta alá Zrínyi Miklóstól kezdve Vörösmarty Mihályon, Köl­csey Ferencen, Petőfi Sándo­ron, Arany Jánoson, Ady End­rén, Gyóni Gézán, Juhász Gyu­lán, Tóth Árpádon, József Atti­lán, Radnóti Miklóson keresz­tül egészen Illyés Gyuláig. (Saj­nálatos, hogy a professzor az időből kifutva a népi-nemzeti irodalom nagyjaira Illyés Gyu­lán kívül már nem hivatkozott.) Benedek István gyakran tért ki egy-egy költemény bemuta­tásakor a kor politikai helyzeté­re, s utalt annak mai üzenetére is. A reformkor taglalásakor például kihangsúlyozta, hogy a változások soha nem egy-két év alatt mennek végbe, az ilyen elvárások tehát történel­mietlenek. A professzor még előadásá­nak elején utalt arra, hogy az el­múlt napokban jelent meg má­sodszor, vagy talán már har­madszor Rendületlenül címmel az a versantológia, amelyet a legszebb magyar, hazaszerete­­tet kifejező versekből állított ösz­­sze. A kötet kiadásának számát illetően azért volt bizonytalan Benedek István, mert az 1989-es könyvnapra megjelent kötet gyanúsan hamar, szinte pillanatok alatt fogyott el. Oly­annyira hamar, hogy a könyves­boltokba már meg sem érke­zett. .. Később a Könyvklub is­mét megrendelte a köteteket — 20 ezer példányban. Nem lehet pontosan tudni, hogy a végül megkapott könyveket újra nyomták-e, vagy pedig valame­lyik raktár mélyéről került elő az eredeti kiadás. Annyi bizo­nyos, hogy még ma is fel-fel bukkannak kötetek a boltokban az 1989-es kiadványból. (Hardi) Mától két hétvégen sétarepülésre invitálja a kíváncsiakat és a bátrakat a Dunai Repülőgépgyár Rt. a Tököli Repülőté­ren. Az egykori Pest Vidéki Gépgyár megszervezte a PZL—104 (Wilga) Cessna—172, valamint a Nyírség—II., az ultrakönnyű repülőgépeken a légi kirándulást. Előzetes jelentkezés alapján lehetőség nyílik az útvonal megválasztá­sára is Tököl, Halásztelek, Szigetszentmiklós és Szigetha­lom települések felett, valamint a Halásztelek—Csepel közti területen tízperces, továbbá a Budai-hegység felett biatorbá­­gyi, illetve a Kis-Duna feletti ráckevei húszperces repülési idővel. Képünkön Hartmann György és Seress István a cég hangárjában a Wilgát készítik elő a sétarepülésre. Hancsovszki János felvétele Kormányszóvióí tájékoztató Csökkent az infláció üteme (Folytatás az 1. oldalról) Egy másik döntésével engedé­lyezte a kabinet, hogy a Műve­lődési és Közoktatási Miniszté­rium létrehozza a Magyar Tör­ténelmi Alapítványt. A tárca az idei költségvetésben az elmúlt évtizedek magyar történelmét feldolgozó filmek támogatásá­ra elkülönített 350 millió forin­tot csoportosítja át az alapít­vány céljaira. Ennek nyomán tehát a tárca helyett szakmai­művészi kuratórium dönt majd a jelentős összeg felhasználásá­ról. A pénzt elsődlegesen az 1956 utáni magyar, vagy arra jelentős hatást gyakorló más történelmi események feltárásá­ra és filmen való megörökítésé­nek támogatására fordítják. A tájékoztató vendégeként Cinkotai János kormány-főta­nácsadó, a legfrissebb statiszti­kai adatok alapján beszámolt az infláció alakulásáról. Közöl­te, hogy márciusban tovább csökkent az infláció üteme: 0,8 százalékkal emelkedett a fo­gyasztói árszínvonal február­hoz képest. A múlt év márciu­sában a növekedés 1,9 százalé­kos volt. Hozzátette ugyanak­kor, hogy a következő hóna­pokban számítani kell majd az év eleji forint-leértékelés ár­szintnövelő hatására. Összessé­gében valószínűnek tartotta, hogy az infláció az év végére a 16—19 százalékos kormány­­prognózis felső határa körül alakul. Juhász Judit végezetül közöl­te: a Szigetközben alkalmazan­dó műszaki megoldásokról is tájékozódtak a miniszterek. Várhatóan a jövő heti ülésen hoznak döntést ez ügyben. Az Országgyűlés napirendjén Határozatok, törvények Az Országgyűlés hétfőn dönt arról, hogy sürgősséggel napi­rendre tűzi-e a Brüsszelben alá­írt magyar—szlovák alávetési nyilatkozat megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot. Szabad György ház­elnök tegnapi sajtótájékoztató­ján elmondta azt is, hogy a T. Ház jövő heti zsúfolt program­ja során várhatóan eljut egy sor, napirenden lévő javaslat ál­talános, illetőleg részletes vitá­jának lezárásához, valamint fontos törvények határozathoza­tala is szerepel a tervezett mun­karendben. Ha az elképzelések szerint si­kerül haladni, akkor kedden délután módosítják a Munka­­vállalói Résztulajdonosi Prog­ramról szóló törvényt, sor ke­rül a bányászati törvény határo­zatképtelenség miatt elhalasz­tott, mintegy négyórás szavazá­si procedúrájára. Határozat szü­letik a nemzeti és etnikai ki­sebbségi szervezetek költségve­tési támogatásáról, várható a végszavazás a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemi­tizmus elleni országgyűlési nyi­latkozat ügyében, s minden bi­zonnyal törvényt fogadnak el a képviselők a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről. Mindezeken kí­vül valószínűleg lezárul a rész­letes vita az ombudsman-tör­­vényjavaslat, valamint a frek­venciagazdálkodásról szóló tör­vényjavaslat ügyében. Magyar—francia—osztrák konzorcium nyert s Ut épül Európába (Folytatás az I. oldalról.) Schamschula György az aláírást követően arról szólt, hogy a megkötött szerződéssel új feje­zet kezdődött a magyarországi közúti közlekedés infrastruktúrá­jának történetében. Mint mon­dotta: — örömömre szolgál, hogy a mai napon egy jól előké­szített, többlépcsős versenytár­gyalás eredményeképpen olyan koncessziós szerződést útiatok alá, amelynek következtében sor kerülhet a szűkös hazai pénz­források miatt félbeszakadt autó­pálya-építés folytatására. Ä közlekedési tárca vezetője annak a reményének adott han­got, hogy a mostani sikeres meg­állapodást hamarosan több ha­sonló követheti. Mint köztudo­mású, Schamschula György hi­vatalba lépése óta legfontosabb teendőjének tekinti a tárca irá­nyítása alá tartozó nagyberuhá­zások felgyorsítását. Ezek kö­zött jelentős — ha nem a legje­lentősebb — részt képviselnek az útépítések. A munkálatok finanszírozásá­val kapcsolatban a következő­ket tartotta fontosnak megemlí­teni a miniszter: — Belső' pénz­ügyi erőforrásaink egyelőre nem elegendőek csonka autópá­lyáink befejezéséhez, ezért a köz­pénzek mellé külföldi és belföl­di magántőkét is mozgósítunk. Olyan megoldást kellett keres­nünk, amellyel — nem a költ­ségvetés terheit növelve! — megvalósíthatók az országunk fejlődése szempontjából elen­gedhetetlenül fontos beruházá­sok. A versenytárgyalásról és a nyertesről a következőket mond­ta a közlekedési tárca vezetője: — A Transmute vezette fran­cia—osztrák—magyar konzorci­um ajánlata volt az, amely a kö­vetelményeknek legjobban meg­felelt. Tekintettel arra, hogy az épít­kezésre kijelölt területek állami tulajdonban vannak, a munkát nem késleltethetik hosszadal­mas kisajátítási eljárások. Felte­hetően nem lesz akadálya an­nak, hogy a jövő év végéig az Ml-es elérhesse az országha­tárt, az Ml5-ös pedig elkészül­hessen 1997 végére. A tegnap megkötött szerződéssel megkez­dődik egy folyamat, amelynek eredményeként megszűnhetnek belátható időn belül a korábban félbehagyott autópálya miatti bosszúságok, a sok kényelmet­lenség és a fokozott balesetve­szély. Z. B. Perelik Torgyán Józsefet Jóska, itt vagyunk! Nagy érdeklődés övezte tegnap Torgyán Józsefnek, az FKGP el­nökének a perét. A kisgazda ve­zért hatóság nyilvánosság előtt történt megsértése vádjával idézték a Pesti Központi Kerüle­ti Bíróságra. Az írott és az elek­tronikus sajtó képviselői mellett számos Torgyán-barát tolongott a bíróság földszinti folyosóin. A tárgyalóterem hamar megtelt. A kintrekedtek hangos tiltakozá­sa miatt a tárgyalást nem tudták időben elkezdeni. A felszólítás­ra, hogy zárt tárgyalást rendel­nek el, ha nem lesz csend, a fo­lyosón zajongó tömeg elcsende­sedett. Amíg nyitva volt az ajtó, a fotósok és a filmesek padokra állva fényképeztek, filmeztek: „Torgyán úr, nézzen erre! Kö­szönöm! Legyen szíves emel­kedjen meg! Köszönöm!” — kiabáltak be a fotósok, filme­sek. ,Jóska, itt vagyunk!” — ki­áltották a kintrekedtek. Nem ele­gendő bizonyítékok hiányában a tárgyalást felfüggesztették. Torgyán József a vádirattal szemben harmincötoldalas vádi­ratot teijesztett be. Ebben (pre)koncepciós pernek nevezi az ellene indított eljárást. Kéri azonnali felmentését a vád alól, többször hangsúlyozva, hogy az áldozat ellen indítottak bünte­tőeljárást. Ezt politikai húzás­nak véli, „mellyel az ország leg­nagyobb taglétszámú és tömeg­támogatottságú parlamenti párt­jának elnökét és rajta keresztül pártját is szeretnék a politikai palettáról törölni, nehogy meg­nyerje az 1994-es országgyűlési választásokat.” A félreértések és félremagya­rázások tömkelegét vonultatta fel a tegnapi felfüggesztett per. Az elkövetkezőkben nem lesz könnyű dolga a bíróságnak. b.b.j. Kinevezés A Magyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök javaslatá­ra — április 15-ei hatállyal dr. Kemény Attilát, a Környezet­védelmi és Területfejlesztési Minisztérium közigazgatási ál­lamtitkárává kinevezte. Magyar sorskérdések Centrumpolitika, stabilitás, új pálya a mottója az MDF Kereszténydemokrata Kör or­szágos találkozójának, amely tegnap délután nyílt meg Za­laegerszegen, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola nagyter­mében. A társadalom gazda­sági, politikai, erkölcsi és szo­ciális sorskérdéseivel foglal­kozó eszmecsere célja az ál­láspontok összehangolása, s e kérdéskörökben a kormány­zati munka segítése, javítása. Az első nap előadói sorában Szabó Tamás tárca nélkül mi­niszter a privatizáció, a befek­tetések és a bankrendszer ösz­­szefüggéseit elemezte. Szemben az árral A szerző a kéziratába azonnal „beledolgozta”, hogy írása minden bizony­­nyai nem fog nyomdafes­téket látni. Tette ezt azért, mert mintegy öt oldalon kifejtett véleményében több alkalommal is határo­zottan szót emel magyarsá­ga mellett, s úgy véli, ma Magyarországon magyar­ságról beszélni a közvéle­mény szerint elítélendő cselekedet. Napjainkban népet és nemzetet emleget­ni korszerűtlen, ami jól megmutatkozott ama már­cius 15-ét megelőző televí­zióadásban is, amelyben egy fiatalember kijelentet­te, ha megfizetik, akkor föltűzi a piros-fehér-zöld kokárdát kabátja hajtókájá­ra. Értsd: népről, nemzet­ről, hazaszeretetről szólni sokkal korszerűtlenebb, mint azt az ostobaságot szajkózni, hogy bizony a pénz az úr. Nagyon jól tu­dom, hogy az ilyen „ha megfizetik” kijelentés csu­pán „folklorizálódott”, hi­szen ezt a gondolatot olya­nok ültették el a fejekben, akik nagyon jól tudják: számukra az az üzlet, ha a magyar nemzet arra a véle­ményre jut, mely szerint pénzért odaadhatjuk akár termőföldjeinket is. Azt a kéziratot, amelybe a szer­ző beépítette: „nem való­színű, hogy nyomdába ke­rül”, természetesen lead­juk. Előreláthatólag 20-án, kedden olvashatják is, hi­szen a szerző, ki az 56-os forradalom egyik kiemel­kedő személyisége volt, oiyen gondolatokat vet fel, amelyek éppen akkor válnak fontosakká, ami­kor a másik oldalról — hogy stílszerfl legyek nehéz fegyverekkel lőnek bennünket. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom