Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-17 / 89. szám
PEST MEGYE1 HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. ÁPRILIS 17., SZOMBAT A visszavont rendelet Milliókat fial Gyömrónek a gázvezeték Kitaktikázta Gyömró'ről — és Maglódról — magát a Ti- —, miből is áll a szolgáltaszántúli Gázszolgáltató Vállalat. Vereséget szenvedett évtizedek óta hagyományos és kizárólagos felségterületén, mert nem ismerte fel időben, hogy valamelyest változott a világ s hogy mindinkább a piac törvényei szerint gazdálkodnak az önkormányzatok. Skultéty Sándor nyilatkozata Az önkormányzatok többsége jogszerűen működik A két önkormányzat előszerződést a gázszolgáltatásra új partnerrel, a Fővárosi Gázmüvekkel kötött, üzleti alapon. Ez a gyakorlatban azt jelenti Gyömrő vonatkozásában, hogy a 350 milliós beruházás, a több tíz kilométer hosszú utcai gázvezeték az önkormányzat tulajdonában marad, fizet a használatáért a Gázművek s átenged a gáz hasznából is a településnek valamit. Mindez részben múlt, részben jövő időben mondható, az építkezés ugyanis Gyomron ezekben a napokban is, javában folyik, s pont az egész nagy vállalkozás végére várhatóan a nyáron kerül. Ünnepélyes fáklyagyújtás — Való igaz, nehéz Gyömrőre ráismerni, legalábbis ami az utcák állapotát illeti — mondja Garádi István polgármester. — A munkák terv szerint haladnak, s ez az INNOTERV RT. dicsérete. A kivitelezőt Gyömrő, Maglód és Üllő húsz pályázó közül választotta ki, s a jelek szerint: jól. Az építkezés tavaly júniusban indult, először a nagy-középnyomású vezeték került Vecséstől Gyömrőig, illetve elágazva a két másik községig a földbe, azután következtek az utcák. Tervezési gondok miatt késéssel, de végül elkészült az átadó állomás is. Szó ami szó, az idén február 5-én délután egy óra 40 perckor a Fővárosi Gázművek szakemberei Zombor Gábor vezérigazgató jelenlétében a Nefelejcs utcában ünnepélyesen meggyújtották azt a gázfáklyát, amely több mint három méteres lángjával jelezte, hogy Gyömrőre megérkezett a vezetékes gáz! — Ünnepélyes pillanat lehetett. Az időpont azonban azt mutatja, hogy a gyömrőiek az elmúlt télen még szénnel, fával fűtöttek... — így van. Sajnos, eredetileg sem tervezhettük másképp, ezt mindenki tudta, ezzel mindenki tisztában volt. Gond ebből nem származott; persze, én is jobban örültem volna, ha már karácsonykor gáz melegíti a lakást. Februárig a községnek körülbelül az egyharmadát hálózta be a vezeték, ma ez az arány ötven százalék. Ez utóbbi, mintegy tizenöt kilométer azonban még nincs nyomás alatt, ezt a részt a Gázművek a közeli napokban az Erzsébet-teleppel együtt helyezi gáz alá. Az INNOTERV május 15-ig szeretne végezni a Petőfi-teleppel, s azután mennek le a régi falusi részre. A teljes gyömrői program eredeti befejezési határideje ugyan az év vége, de van esély arra is, hogy már a nyáron elvonulnak az építők. Akadékoskodó polgármesterek — Mindez így elmondva érthető, világos. De hol jön be a képbe a Tigáz-zal a vita? S az ön, illetve a három község polgármesterének levele az ipari államtitkárhoz? Mert levelet is írtak s ennek szélesebb körben híre is ment... — Még javában érvényben volt az az 1977-es NIM-rendelet, amely szerint „a gázvezetéket térítésmentesen a gázszolgáltató részére át kell adni", amikor mi ezt már nehezményeztük! Magam különösen. Olyan ez, mint amikor építek egy házat, azt át kell adnom más tulajdonába, s még én fizetek azért, hogy benne lakhassak! Szóvá tettük mi ezt a Tigáz központjában, Hajdúszoboszlón, hát nem mondhatom, hogy az örömtől a nyakunkba borultak volna. Olyannyira nem, hogy azután rendre nem, vagy késve jelentek meg szakembereik az elkészült vezetékszakaszok ellenőrzésein, a műszaki átadás-átvételeken s szerelőik révén arról informálták a lakosságot, hogy a polgármesterek akadékoskodása miatt nem is lesz gáz a településeken. Képzelhető, mi volt azokban a napokban a polgármesteri hivatalban! Egyenként magyarázhattuk az embereknek... — Mit? — Azt, hogy ezzel a régmúltat idéző rendelkezéssel nemcsak a józan ész, a logika, az igazság szenved csorbát, ennek nagyon komoly anyagi kihatásai is vannak. Eddig ugyanis a gázszolgáltatók egyszerűen rátették a kezüket az emberek és az önkormányzatok pénzéből épült s a települések területén húzódó hálózatokra, senkinek nem fizettek semmit érte, estik a hasznot vágták zsebre, vagy fordították ki tudja mire. — Ennek fejében viszont — maradjunk ennél a kifejezésnél — szolgáltattak, szolgáltatnak. Az állampolgárnak otthon csak meg kell gyújtania a tűzhelyben a gázt, semmi más gondja nincs... Ha valami baj van, jön a Tigáz, vagy a Gázművek. — Gondoljunk bele — magam mérnökember vagyok tas. Valaki kinyitja a halozat elején a csapot, s másvalaki leolvassa a lakásban, a gázórán a fogyasztás mértékét. S néha végigmegy az utcákon, a vezeték fölött egy szimatoló masina. Ezeket a mai műanyag csöveket még a rozsda sem eszi, s ha valahol mégis baj van, öt évig az építő, jelen esetben az INNOTERV garanciában javít, vagy fizet. Ha valaki megsérti az utcai vezetéket, a gázszolgáltató vállalat kijavítja és azonnal kiszámlázza a kártokozónak. — Mi előnye lett Gyömrőnek abból, hogy az önkormányzat tulajdonába kerül a hálózat? — A Tigáz azt követően is ragaszkodott a tulajdonjoghoz, hogy az ipari miniszter visszavonta azt a bizonyos rendeletet. Úgy gondolhatták, kiszolgáltatottak vagyunk nekik, merthogy ők évtizedekig egyedül voltak s ma is egyedül vannak a piacon. így jártak a többi között a pátyiak is. Kuthy Ákos polgármester kollégám javaslatára a győri székhelyű Észak-Magyarországi Gázszolgáltató Vállalattal kezdtünk tárgyalni, csakhogy ők messze vannak. így jutottunk el a Fővárosi Gázmüvekhez, ahol örömmel fogadtak minket. Terjeszkedni a megyében Az agglomerációba történő terjeszkedés ugyanis része új üzletpolitikájuknak, a Gázművek kinőtte a fővárost, új piacok után néz. Mindemellett számukra még úgy is gazdaságos Gyömrőn — és Maglódon — a gázszolgáltatás, hogy a mi hálózatunk használatáért bérleti díjat fizetnek, az önkormányzatnak átutalják az amortizáció öszszegét és bizonyos százalékkal a gáz hasznából is részesülünk. Ez az első időkben évente Gyömrőnek mintegy tízmillió forintot jelent, s később — ahogy csökken az amortizáció értéke — sem sokkal kevesebbet. A pénzt természetesen bankszámlára helyezzük, de az összeg kamataiból is rendbe hozathatjuk például a község egész úthálózatát. — Mit szólt mindehhez a Tigáz? — Nyilván eljutott hozzájuk a hír, hogy az ÉGÁZ- zal, a Gázmüvekkel tárgyalunk, mert jelentkeztek, hogy a Gázmüvekéhez hasonló előszerződést végül ők is készséggel megkötnek velünk, s Maglóddal. Ám a Fővárosi Gázművek olyanynyira korrekt volt, hogy nem változtattuk meg az adott szavunk. Az üllői önkormányzat úgy döntött, a Tigáz lesz a partnere. Deregán Gábor A köztársasági megbízotti hivatalok elsődleges feladata az, hogy törvényességi szempontból ellenőrizzék a több mint háromezer önkormányzat tevékenységét. Az összesített adatok szerint tavaly — 1991-hez képest — javultak a törvényességi mutatók. A legtöbb helyi jogszabály az egyik legnagyobb területen, Jász-Nagykun Szolnok, Pest és Nógrád megyét magába foglaló régióban született. Skultéty Sándor címzetes államtitkárt, a hivatal vezetőjét, arról kérdeztük, az országos tapasztalat mennyire érvényesült e térségben? Gyarapodott a jogismeret — A törvényességi ellenőrzési munka mennyisége az elmúlt évben növekedett — mondotta. — Mintegy negyvenhétezer önkormányzati rendeletet, határozatot ellenőriztünk ilyen szempontból. Örvendetes viszont az, hogy a törvényességi észrevételek száma csökkent. Összességében megállapítható, hogy a régióban működő önkormányzatok alapvetően törvényesen és eredményesen tevékenykednek, intézik az állampolgárok ügyeit. Ez több tényező együtthatásának következménye. Számos önkormányzat kéri előzetesen véleményünket, szakmai tanácsunkat. Erős az igény — különösen a kisebb apparátusé polgármesteri hivatalok részéről — az előzetes konzultációk iránt. Ennek igyekszünk eleget tenni, bár ez rendkívül munkaigényes. Az is tény, a képviselő-testületek tapasztaltabbakká váltak, jobban érzékelik az önkormányzatiság kereteit, jogszerű lehetőségeit és korlátáit. Több, az év során megjelent jogszabály bizonytalan kérdéseket tisztázott. Végül, de nem utolsósorban a jegyzők jogismerete gyarapodott, véleményük, kiállásuk határozottabb lett, bár még mindig elenyésző az általuk megtett törvényességi észrevétel. Polgármesterek karosszékben — Ez nem abból adódik, hogy a jegyző munkáltatója az önkormányzat, és így nehezebb szembefordulnia egyes kérdésekben a testülettel? — Valóban, a jegyző szerepköreit nem tudta a közigazgatás úgy megfogalmazni — törvényességi szempontból a jegyző az első fokú hatóság, törvényességi ellenőr —, hogy adott esetben megtehesse észrevételeit a munkáltatóval szemben. Úgy gondolom, hogy erre a kérdésre a jövőben választ kell találni. Pest megyében egyébként huszonnégy településen betöltetlen a jegyzői állás, és öt helyen vannak az önkormányzaton belül működési zavarok. Ezek az esetek véleményem szerint a közigazgatási törvény újragondolásának szükségességét vetik föl. A polgármesterség választott funkció, a visszahívás bevezetésével nem értenék egyet, de azzal igen, hogy ha elvesztették a lakosság, a testület bizalmát, elmozdíthatok legyenek. Előfordulhat jelenleg az is, hogy okirathamisítás miatt büntetőeljárás indul a polgármester ellen, és a börtönből kikerülve folytathatja munkáját. Ez így kissé rendezetlen terület, amit nem ártana tisztázni. Az ország stabilitásának legfontosabb tényezője a közigazgatás jó működése. A belpolitikai egyensúly oszlopa pedig az önkormányzatok megfelelő munkája. Ehhez kell megteremteni igen pontosan megfogalmazott rendeletekkel a szükséges jogi keretet. * Uj alapra a közigazgatást — Gyakran hallani arról, hogy időszerűvé vált a közigazgatás reformja. Ön hogy látja ezt a kérdést? — Ma már tisztázódtak a „beteg pontok”, lefektethetőek az új közigazgatási alapok. Sokszor elhangzik az, hogy mennyire felel meg a hazai hagyományoknak az újonnan kialakított régió. Nálunk a megyerendszer honosodott meg, és ez úgy tűnik, javukra dönti el ezt a kérdést. A másik oldala a dolognak viszont az, hogy mennyire csereszabatos európai kapcsolatainkban egy kétszázezres lélekszámú megye. A régión belül alakulnak ki a kisebb, természetes egységek, a jászok önkormányzata, a kunsági önkormányzat és így tovább. Szerintem ez lesz a közigazgatás alapja, a közös érdekek alapján létrejött szerveződések. A közigazgatásban fontos a régióban való gondolkodás, emellett igen jelentős szerepet tölthetnek be a civil szerveződések, gondolok itt a kamarákra. Munkájuk nagyobb szűrő lehet, hiszen nem érdekük, hogy azok is csatlakozhassanak hozzájuk, akiknek tevékenysége nem felel meg az elvárásoknak. — Idei feladataik? — Folytatnunk kell a polgármesteri hivataloknál a hatósági ellenőrzéseket, kezdeményeznünk kell a Belügyminisztérium és a hivatal törvényességi ellenőrzési osztályain dolgozó munkatársak közötti konzultációs lehetőség biztosítását, a másodfokú hatósági tevékenység folyamatos elemzése alapján az első fokú ügyintézés színvonalának, jogszerűségének emelése érdekében a tapasztalatok ismertetését. J. Sz. L
