Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-02 / 77. szám

§ PEST MEGYEI HÍRLAP ŐSZUTÓ 1993. ÁPRILIS 2., PÉNTEK 7 A Miénk a színpad Nagykátán Együtt az unokákkal A Nagykáta környéki nyugdí­jas klubok amatőr énekesei, táncosai és színjátszói találkoz­tak a tavasz első napján a nagykátai Bartók Béla Műve­lődési Házban. A Miénk a szín­pad címmel elindított bemuta­tósorozat korábbi előadásán a helyi Mátray Gábor Általános Iskola diákjai dobogtatták meg a színpadot. Káprázatos színű népviseletek A fiatalos hév, a lendület az öregekből sem hiányzott a mostani bemutatkozáson. A nagykátai, tápiószecsői, süly­­sápi és kókai klubok fellépő tagjai egymást biztatták a füg­göny mögött, de produkció közben is. A nézőtér zsúfolá­sig megtelt érdeklődőkkel, csa­ládtagokkal, rokonokkal, szomszédokkal. Láthatóan mindenki kíváncsi volt a má­sikra, még ha olykor a műsor­számok hasonlítottak is egy­máshoz. A nagykátai klub idős asz­­szonyai a hímeves Tápiómen­­te együttest lepipáló lendület­tel járták a cigánytáncot, majd mindezt megtetézték egy meg­lepetéssel: fergeteges kán-kán­nal rukkoltak elő. Persze a fia­talokhoz, a Tápiómentéhez való hasonlatosság nem vélet­len, hiszen Apró Mária, az együttes táncosa tanította be a számokat Nagy Menyhértné klubvezető segítségével. Önfeledten ropták a táncot a tápiószecsőiek is. S vajon ki más arathatta volna ismét a legnagyobb sikert, mint a nyolcvanadik életévéhez kö­zeljáró Ofella Sándor, a sze­­csői nyugdíjas klub és hagyo­mányőrző vezetője, két öné­let- és néprajzi jellegű könyv írója? A sülysápi nyugdíjasok a gyönyörű sülyi népviseletbe öltöztek: már a látvány is meg­kapta az embert. Szűcs István énekkarvezető jókedvűen diri­gálta a férfi vegyes kórust, de nem maradtak le tőlük a Ko­­hajda Istvánná vezette női pá­vakörösök sem, akik a sápi úr­napi körmeneten is így, szé­pen beöltözve énekelnek, tán­colnak. Farkas Pál, a 235 tagot számláló klub vezetője sorolta a szünetben, hogy több, önfenn­tartó vállalkozásuk is működik. Lakatos munkához értő tagjaik például hosszú asztalokat készí­tettek elsősorban saját rendez­vényeikre, de kedvezményes bérleti díj fejében odaadják má­soknak, így a sportkörnek, vagy a lakodalmasoknak is. Megkapták a művelődési ház pincéjét, amit közös munkában rendbe tesznek, s utána ott tart­ják összejöveteleiket, de kiad­ják használatra is a helyi közös­ségeknek. Hozzátette: szépen kapnak támogatást az önkor­mányzattól, pályázatokat is nyertek — például a Lakitelek Alapítvány huszonötezer forint­tal segítette őket — de hát so­kan vannak. Az idei nőnapon — lehettek legalább négyszá­zan a művelődési házban — a férfiak igencsak kitettek magu­kért. Ám a férfiszív mégsem elég, kell hozzá egy kis pénz is. Megyei találkozó Nagykovácsiban A kókai nyugdíjasklub ugyan­csak vállalkozik: ők rendezik a helyi vásárokat, amiért jut valami a közös kasszába. A nagykátai színpadon most Tóth Istvánná művészeti veze­tő irányításával cigányegyvele­get adtak elő — együtt fellép­ve az unokákkal. Varró István alapítótag a férfiakat biztatta, amikor rész­leteket mutattak be abból a nagy sikerű összeállításból, amit Kókán a télen kétszer is zsúfolásig telt házban láthatott a közönség. Keller János, a kókai klub vezetője — egyben az Eletet az éveknek nyugdíjas klubok Pest megyei elnöke — már a következő hónapokról beszélt. Május 29-én Nagykovácsiban rendezik meg a megyei klu­bok műsoros találkozóját. Ez a nagykátai összejövetel most jó alkalom volt a készülődés­re, de még inkább az öregsé­get, fáradtságot, rosszkedvet feledtető, kellemes együttlétre. (tóth) Orvosság a tavaszi fáradtságra Idősek is legyőzhetik Lassan feléled a természet, és mi, emberek, ilyenkor fárad­tabbak vagyunk az átlagosnál. Szakemberek megállapították, hogy a tavaszi fáradtság oka az erősebb napsugárzás, mely­nek hatására anyagcserénk és hormonháztartásunk átalakul, és ez fokozottabban igénybe veszi szervezetünket Könnyen úrrá lehetünk a ta­vaszi fáradtságon. Próbáljuk ki reggel a hideg-meleg vizes váltó zuhanyzást, és a száraz masszázst, melyet mindig .alul­ról, a lábaktól kezdjünk, és fel­felé haladjunk a szív irányába. Ez lendületbe hozza a vérke­ringést. Sétáljunk, kocogjunk rendszeresen. Inkább lassan, de hosszabb ideig maradjunk a szabad levegőn. A kerékpá­rozás is jó frissítő. Mi segít még? Például a fehéijében, ás­ványi anyagokban és vitami­nokban gazdag étrend, és — bármilyen paradoxnak is tűnik — a megfelelő időtartamú al­vás. Régi bevált háziszerek is segítenek, például igyunk meg reggel és este egy-egy csésze gyermekláncfűteát, és bevehetünk hozzá még a pati­kában és gyógynövényboltok­ban kapható gyermekláncfű­szirupból két evőkanállal is. Másik ajánlatunk a csalán­kúra, mely szintén élénkíti az anyagcsereműködést, és erősí­ti a szervezet ellenállóképes­ségét. A kúra négy-hat hetes. Ezalatt igyunk meg reggel és este egy-egy csésze csálánte­­át, melyet a következőkép­pen készítünk el: három­négy teáskanál szárított csa­lánlevelet leöntünk egy csé­sze forrásban lévő vízzel, és tíz percig befedve állni hagy­juk, leszűrve fogyasztjuk. Ki­egészítésként ajánlott a friss csalánlevelekből készült salá­ta vagy csalánfőzelék fo­gyasztása. Ügyeljünk azon­ban arra, hogy a csalánlevele­ket ne forgalmas utak mellől gyűjtsük. Történelmi emlékidézd a Árulások, vesztett csaták Friessner német vezérezredes 1994 júliusában kapta megbízatását Hitlertől, hogy Románia, illetve Magyar­­ország területén állítsa meg a szovjet hadsereget. A tá­bornok a koronatanú szándékával írta meg visszaemlé­kezését, mintegy mentséget és magyarázatot keresve a vereségre. Az Árulások, vesztett csaták című könyv, amelyből részleteket közlünk, új összefüggéseket tár fel a magyarországi harcokról. A hangszer újjászületik Kétszáz éves orgonaszekrény Ezen a nyáron várhatóan harmadszor is újjászületik a tihanyi apátsági templom sokak által megcsodált han­gú orgonája. Eveken keresz­tül ezrek zarándokoltak Ti­hanyba, a Filharmónia által megszervezett orgonahang­versenyekre, de kevesen tudták, hogy a hangszert ma is az 1765-ben készült, finoman megmunkált orgo­naszekrény fogadja magá­ba. Az a szekrény, amelyet az Ausztriából származó Stuhlhof Sebestyén tervezett és alkotott meg a barokk templom fából faragott, fes­tett berendezéseivel és ara­nyozott szobraival teljes összhangban. Az eredeti orgona, Silber­mann salzburgi mester mun­kája, egészen 1945-ig szol­gálta a bencés rendi kolos­tor céljait, amikor is közvet­lenül a virágvasárnapi mise után gránát csapódott be és elpusztította a becses hang­szert. A háborút követően a pécsi Angster cég vállalta a helyreállítást. Hárommanuá­­lossá alakították, korszerűsí­tették a működését, s a Fil­harmónia bekapcsolódásá­val bizonyos bővítéseket is végrehajtottak. Az idő azonban eljárt az orgona fölött, s a templom­belső restaurálásának egyik lépéseként a német cégek előtt pályázatot nyert Aquin­cum orgonaépítő üzem 2 manuálos, pedálos, 24 re­giszteres több mint kétszáz éves orgonaszekrényébe. Bár a templombelsőben még állványerdő fogadja majd a látogatókat, de vár­hatóan már július 15-én megszólal a barokk muzsika az új orgonán. Előtte azon­ban közel egy hónapig tart a hangolás, s ezalatt csak a szentmisék idejére nyitják ki a templom ajtaját. SZEPTEMBER 12-ről 13-ára virradóan Hitler kifej­tette véleményét a világhely­zetről. Szokásos hallgatósá­gán kívül jelen volt Vörös tá­bornok, az időközben megér­kezett magyar vezérkari fő­nök, Greiffenberg tábornok és Himmler birodalmi SS-vezető. Hitler elsősorban a légifö­lénnyel magyarázta az ango­lok és az amerikaiak sikereit a nyugati hadszíntéren. Reméli, fejtegette, hogy a nyugati fal­nál megszilárdul majd az arc­vonal. A birodalmi SS-vezető fogja szervezni az ellenállást. Feltűnő, hogy az angolok a tengerpart mentén kis terület­re összpontosított hadosztá­lyokkal törnek előre, míg a mintegy 25 amerikai hadosz­tály széles fronton támad. Most az a feladat, hogy Mante­­ujfel tábornok 5. harckocsi­hadserege Strassburg térségé­ből külön-külön csapjon le az amerikai hadtestekre és sem­misítse meg azokat. Ennek persze az a feltétele, hogy az ellenséges légierő ne avatkoz­­hassék a harcba az eddigi mér­tékben. Meg kell tehát várni, míg beköszönt az erős ködkép­ződés időszaka. OLASZORSZÁGBAN tel­jesen szilárd a helyzet, és re­méli, hogy tarthatók- lesznek a Pó-síkság előtti kedvező, ma­gaslati állások. Sőt abban bí­zik, hogy a rossz idő beálltá­val — a hegyekben már hava­zott is — néhány hadosztályt el is vonhatnak innen. Olaszor­szágban az az egyetlen ve­szély, hogy az ellenség megkí­sérel partra szállni a dalmáciai tengerparton. A balkáni helyzetről szól­va, Hitler kifejtette: meglepő, hogy Krétáról és a többi gö­rög szigetről anélkül sikerült teljes létszámban elszállítani a csapatokat, hogy a levegőből vagy a tengerből zavarták vol­na a hadműveletet, pedig ha az angolok akaiják, meg is akadályozhatták volna az eva­kuálást. Körte tábornok, a bal­káni légierő akkori vezénylő tábornoka, később az alábbi helyesbítő megjegyzéseket fűzte Hitler helyzetértékelésé­hez: NEM IGAZ, hogy Krétá­ról és a többi görög szigetről az ellenséges légierőtől és ha­ditengerészettől bántatlanul, teljes létszámban elszállítot­tuk volna a csapatokat. Hitler állításával szemben: 1. Krétát és a többi szigetet nem ürítettük ki maradéktala­nul. 2. Kréta és a többi sziget ki­ürítését — nagy nehézségek árán — a légierő hajtotta vég­re; a haditengerészet, amely vállalkozott a feladatra, nyom­ban visszalépett, mihelyt ellen­ségbe ütközött. 3. A kiürítést nagyon nehéz repülési feltételek között sike­rült lebonyolítani, méghozzá csak éjszakánként, mert erős volt az ellenséges légvédelem. Az angolok mindent elkövet­tek a hadművelet megakadá­lyozására. Azt is megtették, hogy mintegy kilométernyire a szigetektől, tengeralattjáróik­kal megvilágították a tenger felszínét, hogy repülőgépeink a szigetek repülőtere helyett a vízre szánjanak le. Athén és Szaloniki térségében pedig ál­landóan támadták a repülőtere­ket és a partizánakciók is meg­élénkültek. Éjszakánként min­den gépünk átlagosan 3-4 be­vetést hajtott végre. Mintegy 30 000 katonát sikerült kihoz­ni a szigetekről. Dél-Görögor­­szágból pedig körülbelül 8000 sebesültet szállítottunk Zágráb körzetébe. BIZONYOS helyek céltu­datosan hamis jelentéseket ad­tak Hitlernek. A britek magatartását — úgymond — valószínűleg az oroszokkal való érdekellentéte­ik magyarázzák. Hitler a keleti hadszíntér ér­tékelését Finnországgal kezd­te. Az oroszok most arra töre­kednek — magyarázta —, hogy teljesen hatalmukba ke­rítsék Finnországot, és flottá­jukkal be akarnak hatolni a finn öblökbe. Az Észak hadse­regcsoport számára a Rigától délre fekvő terület a legveszé­lyeztetettebb. A harmadik ve­szélyzóna a Beszkidek térsé­ge, ahol pillanatnyilag erős tá­madásokat hajt végre az ellen­ség. MEGLEPŐ bejelentés kö­vetkezett ezek után: Hitler kö­zölte, hogy a szovjetek politi­kai célja már nem Németor­szág, hanem a Boszporusz! Tu­lajdonképpen most ez az igazi probléma. Szovjetoroszország most előtérbe fogja állítani a Balkán és a Boszpomsz kérdé­sét. Legkésőbb hat héten belül ki fog éleződni itt a helyzet, és ez számukra kedvező, döntő fordulatot eredményez majd a háború menetében. Anglia lát­hatólag nem akarja földig rom­bolni és megsemmisíteni Né­metországot: Németországra mint ütközőállomásra szükség van. Ki kell tehát tartani és mindent el kell követni, hogy a Balkán térségében ne omolja­nak össze az arcvonalak. Hitler ezzel kapcsolatban utalt Finnor­szág, Románia és Bulgária elhi­bázott döntésére: az utolsó pil­lanatban elhagyták a zászlót. EGYRE inkább elárasztják őket a bolsevisták, akik a régi kíméletlenséggel viselkednek, és rabszolgálj ukká teszik eze­ket az országokat. Magyaror­szágra is ilyen sors vár, ha nem tart ki Németország oldalán. (Folytatjuk.) Szilágyi Domokos • • Öregek könyve Részlet a verseskötetbcíl Mi itt szeretjük, két nemlét között: tavasszal szilvafák hóvirágos ágait, nyáron szent búza fejevételét, ősszel a musttá taposott szőlőt, télen — télen a lábunkban fölkúszó hideget, szorongva várunk, amíg szívünkig ér, és egyre rokonabbak leszünk a földdel, föld-anyánkkal! kinek méhe halált fogan nekünk! nekünk fogan — tőlünk fogan — izzadok és vacog a fogam, a levegőt kaparászom, markolom, fogom — akkor kezdődik a baj, ha érzi magát az ember, érzi, hogy van szíve, van tüdeje, van mája, s így tovább: érzi a testet, amely nemsokára tetem lesz, ó, erőt, erőt, erőt a türelemhez! A test, a test. Ragaszkodunk hozzá, mint ő mihozzánk. Mért ragaszkodunk ahhoz, ami fáj? Mert a fájdalom is: élet. Virág a fájvirág is. Mégis nehéz a válás önmagunktól. Vagy éppen emiatt. PLUGOR SÁNDOR illusztrációja

Next

/
Oldalképek
Tartalom