Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-01 / 76. szám

l PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. ÁPRILIS L, CSÜTÖRTÖK 3 Utazók Egy reklámújságban neves idegenforgalmi irodánk külföldi képviselői nyilatkoznak. Azt mondja a párizsi hölgy: „Idén márciusban tartják (tartották) Franciaországban a tön’ényho­­zási választásokat. A hagyományoknak megfelelően az ezt megelőző időszakban a franciák nem utaznak, így jó elősze­zonra nem számíthatunk..." Hogy ennek következtében milyen lesz (volt) nálunk az elő­szezon, az őszintén szólva hidegen hagy; legyen az a Hungari­an Travel Company gondja. Hanem hogy ófranciák a válasz­tásokat megelőző időszakban nem utaznak!? A választások napjaiban meg nyilvánvalóan^— különösen nem? Érdekes ha­gyomány, szép hagyomány. Gondolom, azért nem utaznak, mert úgy érzik, erkölcsi kötelességük, vagy talán még inkább: jól felfogott érdekük.képviselőik tudatos megválasztása, saját ügyeik elrendezése, ezen az úton-módon is. Lám, a fránya fi'anciák nem távolmaradásukkal szavaznak, a vonzóbbnál vonzóbb külföldi programokra rá se néznek. A választások napján szép komótosan megisszák a reggeli — híg — kávéju­kat, s azután kényelmesen elballagnak a szavazóhelyiségbe. Mondják ők: nincs ebben semmi rendkívüli. Ezzel szemben hogy megy mindez nálunk? Ha jól belegon­dolok az utóbbi egy-másfél év időközi képviselő-választásai­ba, azt gyanítom: mi utazó nép vagyunk. Már ki tudja, hogy hány kényszerű nekifutásra sikerült nagy nyögvenyelősen hon­atyát küldeniük például tavaly a kisbérieknek. Soha sem jött össze ugyanis az elégséges számú szavazó, és ebből követke­zően a szavazat. Keleti úr végül ugyan győzött, de miért? Mert a szocialisták, ellenállva a csábításnak, mégsem utaztak el a Kanári-szigetekre. Nagy huzavona van hónapok óta Bács-Kiskun megyében is. A jelek szerint nem csak a kisbériek, hanem a kunszentmik­­lósiak sem fi-anciák, hagyományaik bizonyosan nem esnek egybe. Mert íme, itt a szomszédban is volt már néhány fordu­ló, de elégséges voks ez ideig még itt sem gyűlt össze. Ezek szérint a kunszentmiklósiak is járhatják a világot, kivéve ta­lán — lámcsak, itt is — a szocialistákat. Merthogy eddig az ő jelöltjük gyűjtötte he a legtöbb szavazatot. Mármint viszony­lag a legtöbbet. (dégé) Tényleges érdekképviseletet! Az élelmiszeripar eladó? A magyar termék védelméért Új agrárkoncepciót dolgoz ki a Mezőgazdasági Termelők Or­szágos Szövetsége. A jelenlegi magyar körülményekre, sajátos­ságokra és hagyományokra épü­lő program májusban kész lesz — közölte Horváth Gábor, a MOSZ megbízott főtitkára teg­nap Balatonfüreden, a mezőgaz­dasági termelők megyei küldöt­tértekezletén. Az új koncepció egyben a pártok jelenlegi agrár­­politikájának kritikája is. A főtit­kár szerint — és ebben egyetér­tettek a résztvevők — egyetlen pártnak sincs olyan agrárkon­cepciója, amelyet a magyar gaz­daság egészének részeként, a kölcsönhatásokat is figyelembe véve dolgoztak volna ki. Kriti­zálták a kisgazdapártnak a far­mergazdaságokat túlhangsúlyo­zó koncepcióját. A kisgazdasá­gok térhódításához ugyanis meg kellene kétszerezni a mező­­gazdaság eszközállományát, Alkotmányellenesnek ítélte és megsemmisítette a vagyonnyi­­latkozat-tételi kötelezettséget megállapító rendelkezéseket az Alkotmánybíróság. A testület határozatát — a külföldön tar­tózkodó dr. Sólyom László tá­vollétében — dr. Herczegh Gé­za, az Alkotmánybíróság helyet­tes elnöke szerdán hirdette ki nyilvánosan, a megjelent közjo­gi méltóságok és a sajtó képvise­lői előtt. A megsemmisített rendelke­zéseket a határozatnak a Ma­gyar Közlönyben való közzété­tele napjától nem lehet alkal­mazni. Az Alkotmánybíróság határo­erre pedig sem az államnak, sem pedig a magánszemélyek­nek nincs pénzük — mutattak rá. Bírálták még a Fideszt is, amely — legalábbis első embe­rük nyilatkozata szerint — az önellátó mezőgazdaság híve. Ez két szempontból is ésszerűt­len lenne: ha önellátóra zsugo­rodna a magyar mezőgazdaság, akkor újabb százezrekkel növel­né a munkanélküliek táborát, másrészt pedig egyetlen ágazat­nál sem tapasztalható olyan di­namikus fejlődés, hogy az pótol­ni tudná a mezőgazdasági ex­portból származó kétmilliárd dollárt. A tanácskozáson hangoztat­ták a résztvevők, hogy a követke­ző választásokon meg kell keres­ni azokat a pártokat, amelyek vállalják a mezőgazdaság tényle­ges érdekeinek képviseletét. Eh­hez lesz majd iránytű a MOSZ új koncepciója. zata indokolásában kifejtette, hogy a polgárok vagyoni helyze­te személyes adatnak tekinten­dő, de a védelemhez való jog nem abszolút, mivel törvény ki­vételesen elrendelheti az adatok kötelező kiszolgáltatását. Ez a korlátozás akkor alkotmányos, ha elkerülhetetlen és arányban áll az elérni kívánt céllal. Az Alkotmánybíróság állás­pontja szerint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jognak a törvényben meg­határozott módon való korláto­zása aránytalan beavatkozást je­lent az alapvető jogokba, ezért a vagyonnyilatkozat szabályai alkotmányellenesek. Amennyiben az élelmiszer­­ipar privatizációja az eddigi módon, az eddigi gyakorlat­nak megfelelően és a jelenle­gi elképzelések szerinffolyta­­tódik tovább, rövidesen az egész magyar élelmiszeripar a külföldi vállalkozók kezére jut. Ez ellentétes az ország ér­dekeivel és ezt a párt megen­gedhetetlennek tartja — hang­súlyozták a Keresztényde­mokrata Néppárt szerdán Bu­dapesten tartott sajtótájékoz­tatóján. A téma az élelmiszer­­ipar privatizációja volt. Hasznos Miklós, a párt or­szággyűlési képviselője az előbbiek mellett azt a vélemé­nyét is kifejtette: a privatizá­ciónak nem lehet egyetlen Az Ipartestületek Országos Szövetsége — Magyar Kéz­műves Kamara a már műkö­dő kis- és középvállalkozá­sok támogatását helyezi elő­térbe az új vállalkozások lét­rejöttének ösztönzése helyett. Ez a vélemény az érdekvédel­mi szervezet elnökségének a Magyar Vállalkozásfejleszté­si Alapítvány tevékenységé­vel kapcsolatban. Az IPOSZ tagszervezetei úgy vélekednek, hogy hát­rányba kerültek a bizonyos Göncz Árpád köztársasági elnök­kel és Antall József miniszterel­nökkel folytatott megbeszélést tegnap Thomas Klestil, az Oszt­rák Köztársaság elnöke. Auszt­ria államfője a déli órákban érke­zett a magyar fővárosba, és a Kossuth téri ünnepélyes fogadta­tást követően azonnal megkez­dődtek a magyar—osztrák tár­gyalások. A két államfő örömmel nyug­tázta a problémáktól mentes két­szempontja a gyors pénzhez jutás. Ezt elkerülendő a jelen­leginél előnyösebb formákat kell találni a privatizációra. Többek között javasolják, hogy az ágazati privatizációs stratégiákat az összes közvet­lenül érdekeltek bevonásával a mostaninál lényegesen na­gyobb alapossággal kell ki­dolgozni. Emellett az ágazati privatizációs stratégiákat nyil­vánosságra kell hozni, meg kell azokat vitatni és el kell fogadtatni az érdekeltekkel. A hazai növényolaj-iparral kapcsolatban elhangzott a tá­jékoztatón az, hogy a fontos ágazat privatizációja több mint 12 milliárd forint veszte­séget jelent a magyar terme­piaci tapasztalatokkal már rendelkező vállalkozók. Pe­dig ez a réteg már stabilizáló­dott annyira, hogy — kedve­ző feltételek, megfelelő támo­gatási rendszer mellett — tud­na beruházni, új munkahelye­ket teremteni. Ugyanakkor ez jobban szolgálná a minőségi munka ösztönzését — hang­súlyozza a szervezet. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy az IPOSZ az új vállalkozásokat nem támogatja, csupán hang­oldalú kapcsolatok fejlődését, és szót váltott a magyar—osztrák viszony időszerű kérdéseiről — az infrastruktúra közös fejleszté­séről, a magyarok ausztriai mun­kavállalásáról és a közúti fuvaro­zásról. Antall József és Thomas Kles­til tárgyalásán is megfogalmazó­dott, hogy a világpolitika és a ré­gió kérdéseit Budapest és Bécs nagyon hasonlóan ítéli meg, és ez igen fontos Magyarország szá­lőknek, a lakosságnak és a költségvetésnek együttesen. A KDNP-nek az a vélemé­nye, hogy a tej- és a gabona­ipar privatizációja során nem szabad hasonló módon eljár­ni. Mindkét ágazatban ügyel­ni kell a vertikális — az egy­másra épülő — tulajdonlás feltételeinek megteremtésére. Hasznos Miklós még el­mondta: elképzeléseikről már tárgyalnak az Állami Vagyon­ügynökséggel, és ha ezek nem vezetnének eredményre, a kormány ülése elé viszik e problémát, továbbá lehetsé­ges, hogy interpellálnak és kérdéseket tesznek fel a Parla­mentben az ügy érdekében. súlyváltást szeretne elérni az MVA eddig képviselt állás­pontján. Az érdekvédelmi szervezet ennek érdekében el­különített pénzalap létrehozá­sát javasolja, amelyet csak a több éve működő magánvál­lalkozások vehetnének igény­be. Az IPOSZ egyidejűleg szorgalmazza, hogy az MVA által kezelt garanciaalapot de­centralizálják — miután meg­teremtődött az önkéntes ga­rancia-biztosítók létrehozásá­nak jogi feltétele. mára. Antall József úgy értékel­te, hogy a két ország közös kül­detése a stabilitás, a kétoldalú és a regionális együttműködés erő­sítése, hogy a térség ezáltal is kö­zeledjen Európa felé. Thomas Klestil hangsúlyozta, hogy Ausztria nagy figyelmet fordít a magyar—osztrák kapcsolatokra, ezt bizonyítja az a tény is, hogy eskütétele óta Svájc után máso­dikként Magyarországon tesz hi­vatalos látogatást. Antall — Horn találkozó A Miniszterelnöki Sajtóirdoa szerdai tájékoztatása szerint An­tall József miniszterelnök, az MDF elnöke hivatalában — ké­résére — fogadta Horn Gyulát, az MSZP elnökét. A találkozó során Horn Gyula három kér­déskörről ismertette álláspont­ját. A privatizációról és azzal ösz­­szefüggésben a parlamenti ellen­őrzés kérdéséről, a mezőgazda­sággal kapcsolatban kialakult helyzetről, illetve a termelőszö­vetkezetek tulajdonviszonyait érintő kérdésekről és a nyugdíja­sok helyzetéről. A miniszterel­nök tudomásul vette Hóm Gyu­la tájékoztatását és javaslatait, azokat ismerteti a kormánnyal, illetve az MDF elnökségével és képviselőcsoportjával. A népszerűség túloldala Óhatatlan, hogy társa­ságban ne kerülőn szó­ba a politika. A politizá­lok egynémelyikének időnként még az is eszé­be jut, hogy végső érv­ként kivágja: „No de azért csak-csak ő vezeti a népszerűségi listát”. Ez az ily módon politizá­­lót természetesen abban a színben tünteti fel, mint aki ad az ilyen jel­legű politikai játékok végeredményére. Sokan nem adnak rá. Nem, hi­szen a legújtbbkori honi közvélemény-kuta­tások olyan célokat szol­gálnak, amelyek — tisz­tesség ne essék — nem feltétlenül tisztessége­sek. Mint hallom, egyik miniszterünk ki is jelen­tette: „Egy ismert vállal­kozó gyakorta helyezi a népszerűséget az éssze­rűség elé”. A miniszter nem járhat messze az igazságtól, hiszen a ta­­visblokád elegáns hőse akkoriban mintegy beje­lentette, a tisztelt kor­mány majd őt kérdezze meg, vajon mikor kell olajat vásárolni, vagyis most, amikor egységnyi olaj ára öt dollárral esett a világpiacon. Ak­koriban a bejelentést nagy tetszéssel fogadták közvélemény-kutatók, újságírók, újságolvasók, ám mint tudhatjuk, a kormány illetékesei nem. S akkoriban ez volt a szerencse, hiszen két hét múlva további árcsökkenés volt ezen a piacon tapasztalható, és bár akkor már nem szólt a miniszterelnöki székre is kacsingató vál­lalkozó, vettünk olajat. Értsd: ha Palotásra hall­gat a kormány, az ko­moly károkat okozha­tott volna. Ez a magyar sajtóban — miért is cso­dálkoznánk rajta — nem kapott annyi he­lyet, hogy értesülhettek volna róla azok, akik tán még ma is olyannyi­ra népszerűnek tartják a vállalkozót. (Vödrös) A sződligeti önkormányzat beruházásaként épül a Duna-parton egy szabadidő- és vízite­lep. A földmunkálatokat és a mederkotrást a „Sugár” Kft. végezteti, s ígéreteik szerint az ünnepélyes avatás május 16-án megtörténhet, mert addigra elkészülnek a parti munkák Vimola Károly felvétele A vagyonnyilatkozat alkotmányellenes Hátrányban a tapasztaltak Működő vállalkozások támogatása Thomas Klestil Budapesten

Next

/
Oldalképek
Tartalom