Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-01 / 76. szám

V PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. ÁPRILIS /., CSÜTÖRTÖK Kézigránát a kesztyűtartóban Nem csak a meccsen vannak szabályok! Érezhetőbbé vált a rendőri jelenlét, állapítot­­ták meg többen is a gödöllői képviselő-testü­­let minapi ülésén, amikor megvitatták Papp V György városi rendőrkapitány tájékoztatóját a közrendi és közbiztonsági helyzetről. Szükség is van arra, hiszen a kapitányság illetékességi terüle­tén az ismertté vált bűncselekmények száma — 4489 — a tavalyinál 9,2 százalékkal magasabb. S mint Ko­máromi István megyei rendőrfőkapitány megjegyez­te, közúti ellenőrzés során előfordult már, hogy ké­zigránát esett ki a kesztyűtartóból. Adják vissza a falu földjét Az acsai gazdák válni akarnak Rendőrre sok helyen, sok helyzetben lehet szükség. A legtöbb ember — szerencsé­re — békés körülmények között találkozik velük. Megnyugtatóan hat a városi kapitányság aprónak tűnő lépése, amely szerint a gyer­mekek által igénybe vett, nagy forgalmú átkelőhelye­ket csúcsforgalomban, reg­gel és délben gyalogos jár­őrrel biztosítják, megelőzve így a baleseteket, a gépko­csivezetőket pedig nagyobb óvatosságra késztetik. Több a tettenérés A rendőrök persze élesebb szituációkban is fellépnek. Hogy mást ne említsünk, a tettenérések száma 24,9 szá­zalékkal, 298-ról 387-re emelkedett. Ez a megelő­zést célzó járőrtevékenység eredményességét jelzi. A közterületi rendőrök intéz­kedési aktivitásának növe­kedésére is vall, hogy a köz­lekedési bűncselekménye­ken belül 44,7 százalékkal emelkedett az ittas vezeté­sek száma. A gödöllői rendőrkapi­tány számos újítást vezetett A napokban falu­gyűlést tartottak Vámosmikolán. A község költségveté­séről, az elmúlt év eredmé­nyeiről és a jövő feladatai­ról esett szó. Ebben az év­ben egy többéves beruházás végére kerül pont, nemcsak a falu, hanem a környék la­kóinak örömére is. Elké­szült a szabadidőcentrum. Erről és a község más ügyei­ről kértem tájékoztatást Dur­­ján Miklós polgármestertől. — Milyen eredményekről számolhatott he a falugyűlé­sen? — Főként arra vagyok büszke, hogy kritika nem ért. Úgy éreztem, hogy a la­kosság értékeli azt a mun­kát, amit végeztünk. 14 mil­lió forintot költöttünk beru­házásokra. Ebből a múlt év­ben elkészült az új fogorvo­si rendelő modern felszere­léssel, röntgenszobával. Vi­szonylag olcsón sikerült megvásárolnunk egy régi pa­rasztházat, amelyet helyre­hoztunk, és ott rendeztük be a falu helytörténeti gyűjte­ményét. Ez nemcsak kiállítá­si célokat fog szolgálni, hi­szen lehetőséget biztosítunk összejövetelek, szalonnasü­tések rendezésére, főként községünk iskolásai részére. be. Ezek közé tartozik a lo­vas járőrök felállítása és tükrös felismertetőhelyiség kialakítása a kapitánysá­gon. Az előbbi egyedülálló a megyében, az utóbbi még egy kapitányságon található meg. A technikai vagyonvé­delmi jelzőrendszert a frek­venciamoratórium miatt még nem sikerült megvaló­sítani. A kapitányság területé­hez tartozó önkormányza­tok felismerték a biztonság, a nyugalom értékét. Tíz hi­vatásos rendőr és két közal­kalmazott bérét fedezik, ti­zenkét gépkocsit, két lovat, harminc rádiót és két számí­tógépet . vásároltak. Papp György külön megköszönte a gödöllői képviselő-testü­let segítségét a Gödöllő és Környéke Közbiztonsági Alapítvány létrehozásában. Ehhez már sokan csatlakoz­tak, közel egymillió forint gyűlt össze, amit technikai fejlesztésre szeretnének for­dítani. A megyei főkapitány ki­emelte, hogy a fővárosban és Pest megyében követik el a bűncselekmények 40 százalékát, de a rendőrség helyzete más megyékben jobb. Örvendetesnek ítéli Gödöllő fejlődését, ám so­kat kell majd fáradozni azért, hogy ezt meg tudják védeni. Közölte továbbá, hogy az autópálya-rendőr­ség visszakerült a megyei főkapitánysághoz, a pa­rancsnokság székhelye Gö­döllőn lesz. Jogszerűen hasznosítani A képviselő-testület a tájé­koztató tudomásulvétele után a sportegyesületek és diáksportkörök anyagi tá­mogatásáról döntött. Az NB Il-es labdarúgóklub az első félévben egymillió, a másodikban 750 ezer forin­tot kap. A kézilabdaklub 400-400, a röplabdaklub 150-150 ezer forint támoga­tásban részesül. A diák­­sportkörök összesen 210 ezer forinthoz jutnak. A má­sodik félévben sportpályáza­tokra 240 ezer forintot oszt­hatnak el. A felhasznált pén­zösszegről a klubok elszá­molással tartoznak a sportbi­zottságnak, a városnak. A vita során kitűnt, a képvise­lők igénylik a sportkoncep­ció kidolgozását, aminek el­fogadásáról a nyáron dönte­nek a munkaterv szerint. A következő téma tárgya­lásával fontos lépést tettek annak érdekében, hogy a több mint háromhektáros Táncsics Mihály úti sportte­lep a városi sportélet céljai­ra tárgyi feltételként és be­vételteremtés lehetőségével jogszerűen kerüljön a jövő­ben hasznosításra. A tulaj­donos — az önkormányzat — és a használó érdekeit szem előtt tartva. A zavaros múlt egyik mozzanata: ami­kor a Ganz 1977-ben átadta a sporttelepet a városi ta­nács vb-nek, az önkormány­zat jogelődje pedig a GSC vezetőségének a sportklub használatába, írásos megál­lapodás nem köttetett, csak jegyzőkönyv készült. A GSC 1989-ben hatósá­gi jóváhagyás nélkül kötött bérleti szerződést a sportbü­fére. A GSC tavaly tulajdo­nosi hozzájárulás kérését mellőzve kötött két bérleti szerződést. Új rendelet A testület határozatában felhatalmazta a polgármes­tert, hogy az ingatlan sport­célú hasznosításáról és an­nak feltételeiről megállapo­dást kössön a Gödöllői Lab­darúgó Clubbal, és ezt a Gödöllői Kézilabda Club, a Tigáz Röplabda Club, va­lamint a Gödöllői Sport Club képviselőinek tudo­mására hozza. A késő estébe nyúló ülé­sen módosították a szerve­zeti és működési szabályza­tot, rendeletet alkottak a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a fize­tendő térítési díjakról. Az egyebek során elfogadták az SZDSZ helyi szervezeté­nek kérését, hogy a többi párthoz hasonló feltételek­kel bérelhessenek helyisé­geket. B. G. A püspökhatvani Galgavöl­­gye Termelő Szövetkezet egyesek szerint sohasem tar­tozott a leggazdagabbak kö­zé. Régebbi tapasztalataim szerint viszont tagjai megél­tek néhány jó, emlékezetes zárszámadást is. Ez a gazda­ság kötötte le a megye észa­ki peremén fekvő négy köz­ség székhelyén kívül Ácsa, Csővár és Galgagyörk mun­kavállalóinak jelentős részét. Annál lehangolóbb most szántatlan tarlók mentén au­tózni, hallani, hogy a gazda­ság eladósodott. Azzal pró­bálják megmenteni, hogy a különféle ágazatokból kft.­­ket alakítanak. Ám ezt a lé­pést is kritika éri a tagok ré­széről. Mert a kft.-tagsághoz pénz kell, s az nem annyira az ő zsebükben csörög, mint inkább a volt, meg a mostani vezetőkében. Törvény az akadálya A kárpótlásra kijelölt földe­ket Krekács József acsai al­polgármester nem fogadta el, egyetértésben a földosztó bizottsággal. A Pest Megyei Kárrendezési Hivatalhoz fel­lebbezést nyújtott be az acsai és a püspökhatvani ér­dekegyeztető fórum. A fel­lebbezés megalapozott, mert a földalap kijelölési terveze­te egyik község esetében sem a törvényes előírá­soknak megfelelő — fogal­mazták a hivatalos megálla­pítást. Krekács József őszintén megmondja: Ácsán ő állt an­nak a kezdeményezésnek az élére, hogy a helybeli téeszta­­gok szakítsanak a központ­tal. A megángazdálkodáshoz egyelőre nem sok embernek van kedve, ám egy újabb, ki­sebb, de saját gazdasághoz már igen. Különös tisztelet­tel gondolnak mostanában az emberek Jakus László ag­rármérnökre, aki a kénysze­rű egyesítés előtt volt itt el­nök, s a központosításkor tá­vozott. Most, hogy legutób­bi munkahelyéről nyugdíjba ment, megkeresték a régi gazdák, s ő igennel válaszolt a kérésükre: Szakértelmével segítené azt a kétszáz em­bert, aki saját, acsai szövet­kezetei hoz létre. Az idei ősz kezdetéig meg­valósulhat az önállóság — véli Krekács József, aki sze­rint csak egyetlen akadályt kellene elhárítani. Arra vi­szont ma csupán a parlamen­ti képviselők képesek. Az óriás adóssága — Mi lenne az a nagy-nagy akadály — érdeklődöm, mire a válaszból kiderül, hogy a törvénnyel van a baj. Ahogy később Szlifka Jó­zsef, a szövetkezet elnöke is magyarázza Püspökhatvan­ban, egy község vagy a gaz­dák nagyobb csoportjának ki­válásához kétharmad szava­zattöbbség kelt. Ha válni akarnak és a törvényes felté­telek megvannak hozzá, hát csak váljanak az acsaiak. Nem teszi hozzá, hogy arra egyáltalán nincs biztosíték, hogy a másik falu lakói elen­gedik a szomszédokat. Ha­csak nem keresnek szintén külön utakat, új megoldáso­kat. Szabadulni akarván at­tól az adósságtól, ami Deszk János acsai traktoros szerint 110 millió forint, plusz 40 százalék kamat. Mások sze­rint 160 millió az alapadós­ság. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy ezt együtt hozta össze a négy falu 833 főnyi tagsága. Ezért vannak, akik azt tartják mél­tányosnak, ha együtt viselik el a következményeket is. Ám Deszk János nincs egye­dül azzal a véleményével sem, amit így fogalmaz: — Nagy óriás ez a mosta­ni szövetkezet, amit szét kell tagolni. A válni akaró község la­kói különösen rossz néven veszik, hogy a falujukban megszüntették az állattartóte­lepet, s ennek következtében többen munkanélküliek let­tek. Ötezer hektár földterület, 3 ezer 200 hektár szántó. Tej­termelés, néhány olyan ipari üzem, melynek termékei még Svájcba is elkerülnek. A jövő mégis az lesz, hogy a szerveződő kft.-k fölött 4-5 vezető által irányított va­gyonkezelő társaság jön lét­re. így gondolják ma a püs­pökhatvani téeszközpont­­ban. Másként beszélnek az olyan kis gazdaságokban, mint amilyen Babka Mihá­­lyék háza tája. Munka nélkül a gazda Etetik az istállóba kötött szarvasmarhákat, Babkáné fejéshez készül, a gazda azt magyarázza, hogy bár még lett volna néhány éve a nyugdíjig, ő már munkanél­küli. Hát persze, az említett sertéstelep megszűnése mi­att. — Vagyis úgy van ez — szól közbe a távolabbról szemlélődő nagyapa keserű­en először bekergettek ben­nünket a közösbe, most meg kikergetnek belőle. Huszonöt hold birtokuk volt a tagosításkor. Azt és minden mást be kellett vin­ni. Babka Mihály sejtelmes mosollyal kísér ki a tágas porta kapujáig. Szép a há­zuk, nem szegény emberek. Azt olvasom le az arcáról, hogy az elmúlt évtizedek­ben .bár sokat vesztett, a gazdálkodás tudományát senki sem vehette el tőle. Nincs is miért féltenem őt. Talán másokat sem azok kö­zül, akik arra várnak, hogy a törvény nekik kedvezzen. Kovács T. István Szabadidőközpont Vámosmikolán Kezdődik az árverés Javításra, illetve bővítésre szorult az elektromos háló­zat és a csatornarendszer is. — Hogyan állnak a sport­­centrum építésével? — Elmondhatom, hogy ez a legfőbb büszkeségünk. A régen beadott pályáza­tunkban még sportcentrum­ként szerepelt, de ma már, látva ezt az 1200 négyzetmé­ter alapterületű építményt, inkább szabadidőközpont­nak nevezhetjük. Már csak kisebb munkák vannak hát­ra. A tavalyi 14 milliós fej­lesztési költségeinkből 12 milliót erre a célra fordítot­tunk. A céltámogatás kéz­hez vétele után 35 millió fo­rint lesz a beruházás összes költsége. Ez tulajdonképpen a község vagyonának a fele. Idén sokkal nehezebb hely­zetben leszünk, mivel csak 6 milliót tudunk fejlesztésre fordítani. A centrum nem csupán sportcélokat fog szol­gálni, hanem itt kapnak he­lyet a pártok, a helyi egyesü­letek és a községi könyvtár. Igazság szerint ez az épület túl nagy nekünk, ezért a kör­nyék kikapcsolódni vágyó lakosait is fogadjuk. Min­denki igényei szerint tölthe­ti el az idejét. A sportolni szándékozók focizhatnak, te­niszezhetnek vagy bármi más sportot űzhetnek télen­­nyáron. — A kivitelezést hogyan sikerült megoldani? — Ebben is szerencsések vagyunk. A munkálatokat nagyrészt helyi vállalkozók végezték. A centrum jó mun­kalehetőségeket biztosít, hi­szen itt mindenféle szakma találhat magának feladatot. — Mit tudhatunk meg a környék földprivatizációjá­ról?-—Jól halad. A földkiadó bizottság megegyezett a he­lyi tsz-szel. A 650 fős terme­lőszövetkezeti tagságnak mintegy 80 százaléka adott be földigénylést. A környé­ken már a hónap végén kez­dődik az árverés, de itt el fog csúszni egy kissé. A közjegyzőségünkbe tartozó Perőcsénynek még nem sike­rült egyezségre jutnia. — Az egyháznak van kár­pótlási igénye? — Egy régi kántorlakás került szóba. Ez egy négy­szobás, nem túl jó állagú épület. Végül megállapodás született, mely szerint az egyház lemond róla, csak a kártalanítási összeget igény­­li. — Éppen itt, a hivatal előtt nagy a piaci zsibon­­gás. Okoz ez gondot? — Egyáltalán nem. Vá­­mosmikola a környéken egy­fajta központ. A közeli fal­vakból ide járnak bevásárol­ni, ügyeket intézni. A mai nehéz helyzetben szükség van ilyen olcsó vásárlási le­hetőségekre. A külföldi áru­sok csak újabban jelentek meg, ők is rendesen fizetik a helypénzt. Ebből tavaly 60 ezer forint bevételhez ju­tottunk. — Mi jellemzi a helyi bű­nözést? — A falugyűlésen jelen voltak a Váci Rendőrkapi­tányság illetékesei. Öröm­mel számolhattunk be arról, hogy községünkben nem tör­tént jelentős bűncselek­mény. Egy esetben fordult elő, hogy ellopták a kultúr­­ház műholdvevőjét, de a tet­tesek rövidesen rendőrkézre kerültek. Remélem, hogy a jövőben sem kell súlyosabb esetekkel szembenéznünk. F. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom