Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-15 / 87. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TERMESZETBARAT 1993. ÁPRILIS 15.. CSÜTÖRTÖK A tudomány világa Az ezredforduló épületgépészete Az épületgépészettel foglalkozó külföldi és hazai szakemberek cserélik ki tapasztalataikat április 23—24-én az MTESZ-székházban. Módjuk lesz arra is, hogy megismerhessék az elmúlt évek eredményeit, tájékozódhassanak a várható elképzelésekről. Az előadások a következő témakörökkel foglalkoznak majd: energiatakarékosság, az épületgépészet és a környezet kapcsolata, fűtés, hőellátás, légtechnika, klímaberendezések, ipari szellőzés, a hűtéstechnika épületgépészeti vonatkozásai, automatizálás, épületfelügyeleiti rendszerek, a megújuló energiaforrások hasznosítása. Vízellátás,-tisztítás A vízellátási technológiákról, a szennyvíztisztító telepektől elvárható követelményekről szerveznek konferenciát április 20—21-én Ráckevén. A tanácskozáson szó lesz a vállalkozásokról, a különböző megvalósításokról, azok üzemeléséről, a kompakt egységekről, gépekről és szerelvényekről. A rendezvényen az új kutatási eredmények mellett a tervezői tapasztalatokról is hallhatnak az érdeklődők. Fizikatanárok továbbképzése Nemrég ért véget a harminchatodik alkalommal, Hódmezővásárhelyen megrendezett országos középiskolai fizikatanári ankét és eszközkiálllítás. Idén a fő témakörök a következők voltak: újdonságok a félvezetők területén, hit és tudomány. A résztvevők kísérleti bemutatókon vehettek részt, majd megválasztották a középiskolai szakcsoport vezetőségét. Német nyelvű mérnökképzés A Budapesti Műszaki Egyetem Tanácsa tiszteletbeli tagjává választotta Siegfried Mösleint, a bajor parlament első alelnökét. Moslem úrnak nagy szerepe volt abban, hogy öt évvel ezelőtt a Müncheni Műszaki Egyetem és a BME között együttműködési szerződést írtak alá. Politikai súlya, befolyása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemen német nyelvű mérnökképzés indult az elmúlt év őszén. Érd gyógyfürdője Egy régi térkép adta az ötletet Érd, ha nem is fürdőváros, de egyetlen olyan települése a megyének — a fővárost leszámítva — melynek fedett és nyitott termálfürdője van, kiváló gyógyvízzel. Alapítását Glavati Istvánnak, az érdi Liget Termálfürdő elnökének köszönheti, akinek viszont Késő Géza, Érd egykori főmérnöke hívta fel a figyelmét egy század eleji geodéziai térképre. A térkép egykori készítői olyan következtetésekre jutottak, hogy Érden és környékén, a föld mélyében hévízrétegek húzódnak. Glavati István elhatározta, utánajár a dolgoknak. Megkockáztatja a feltárást a tulajdonát képező háztelken. — Akkor még fogalmam sem volt, mennyibe kerül egy kútfúrás. Képzelje el, mennyire megdöbbentem, amikor megtudtam. Hatmillió forintba. ’86-ban ez irtó nagy pénz volt. Szerencsémre a Kútfúró Vállalatnak épp akkor nem volt megrendelése, az igazgató felvállalta a kudarc rizikóját. Nyolcszáz méter mélységben megtaláltuk, amit a hajdani geodéták csak sejtettek: a 42 fokos, kiváló minőségű termálvizet, amiről csak később derült ki, hogy maga a gyógyító istenáldása. Aki most azt hiszi, hogy ezek után jön a nagy siker, az téved. Glavati István — aki különben építészmérnök — elkészítette a termálfürdő tervrajzait s hozzá a költségvetést, majd elindult beszerezni a különböző engedélyeket. — Nyakig eladósodva, de bízva a jószerencsében, kaptam egy levelet, melyben arról tájékoztattak, hogy az Érd Városi Tanács igényt tart a víz további hasznosítására, álljak le az engedély beszerzésével és szolgáltassam be az elkészült dokumentációkat. — Nyilván valami törvény alapján. Úgy tudom, van egy olyan rendelkezés, mely leszögezi, minden altalajkincs kiaknázása állami monopólium. — Kivéve az artézi és termálvizeket. A Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság mellém állt, s a tanács kénytelen volt elállni az igénytől. Bár a víz tulajdonjoga Glavati Istváné, egy akkor még érvényben lévő rendelkezés értelmében magánszemély nem üzemeltethetett termál- és strandfürdőt. — Azt viszont nem tilthatták meg, hogy az érdiek idejárjanak ingyen fürdeni. A lakosság tesztelte elsőként a víz gyógyító hatását. A tilalmat végül is úgy hidaltuk át, hogy megalapítottuk a Liget Építőipari Szövetkezetét, s ma is ennek az égisze alatt működünk. És most néhány mondatot a vízről, s annak gyógyító hatásáról. A 42,5 fokos meleg víz a geológiai miocén időszak víztároló képződményeiből táplálkozik, 800 méter mélységből tör elő, a forrás vízhozama 360 liter percenként. A termálvíz nátrium-hidrokarbonátot, klórt, szulfátot, brómot, jódot és fluoridot tartalmaz, melyek összességükben ivó- és fürdőkúrára egyaránt alkalmasak. Az Országos Közegészségügyi Intézet által elvégzett vizsgálatok alapján számtalan betegség gyógyítására alkalmazható, például gyomor- és bélhurut-, epekő-, prosztata-, aranyér, bőrbántalmak, végbélkömyéki vérpangás, köszvény és idült reuma esetén (a teljes listáról prospektust adnak a pénztárnál). A fürdőkúrákra a reggeli órák a legalkalmasabbak, ezek időtartama 20-40 perc. A vízben való erős mozgás, úszás nem ajánlatos. Égy kúra 10 fürdőből áll, egynapos kihagyásokkal. Súlyos szívbetegeknek egyáltalán, a kevésbé betegeknek csak orvosi felügyelet mellett ajánlják. Viszont a hűtött vizes fedett és szabadtéri medencék, valamint a szauna a sportolni, pihenni és regenerálódni óhajtók igényeit szolgálják. Glavati István vállalkozóként és építészként is sikeres embernek számít, a legbüszkébb mégis a fürdőre. — A legkedvesebb „gyermekem”. Mert én álmodtam meg, én terveztem meg, én vezettem le a kivitelezést, ráadásul én is üzemeltetem. Ennél többet aligha kaphat a sorstól egy hivatását szerető építész. M. Gy. O. A varjak meg a vetés Régi a mondás: hogy a varjak a vetésre ne menjenek. Sajnos, a köztudatban még ma is él a — stílusosan mondott — röghöz kötött hiedelem, hogy a vetési varjú kártékony, üldözendő, irtsuk tűzzel-vassal. Kevesen tudják, hogy fekete kaftános énekesmadarunk menynyi hasznot hajt mezőgazdaságunknak, és milyen elenyésző az a kár, amit vetéseink megdézsmálásával okoz. Egyébként is ideje lenne száműzni» köztudatunkból a hasznos és káros jelzőt, hiszen szinte minden, erdeinket, mezeinket birtokba vevő élőlénytársunkról kiderült az idők foszélén vagy a parkok öblében. Most, hogy már a kikelet lesz az úr, és a hófoltok is eltünedeznek a természet palettájáról, a vetési varjú elfoglalja igazi lakhelyét. A varjúkolóniát, mely rendszerint egy ember nem látogatta facsoport, kieső erdőrészlet. Varjaink ilyenkor teljes illegalitásba vonulnak, hogy megőrizzék a házasélet szentségét, zavartalanul nevelhessék fiókáikat. A gyászruhás madár ilyenkor hozza a legtöbb hasznot. Ballag az eke vagy a földet forgató ember után, összeszedi, amit a korszerű vegyszerek csak üggyel-bajjal, egészségünk károsításával tudnának elpusztítani. A lótetűt, cserebogárpajort, drótférget, pockot. Hagyjuk hát csőrös barátainkat, menjenek a maguk útján, lehetséges, hogy jobban ismerik a természet rendjét, mint az okosnak kikiáltott ember. Időnként talán tanulhatnánk is tőlük... Tóth Sándor lyamán: szükség van rájuk, legfeljebb elhamarkodottan tört pálcát felettük az ember. Varjaink még kora ősszel látogatnak meg minket. Október, november táján benépesül a községek, városok környéke, a terek, parkok. Akár jelzésnek is vehetjük, hogy jön a hó. Ingyenes meteorológusaink mást nem is kérnek, csak azt, hogy eltakaríthassák azt a szemetet, amit a civil ottfelejtett az út Múltidéző Teleki Pál, a tudós Hatvanhét évet élt, ötvenkét éve halott. Ez alkalomból emlékezik rá — a tárgyilagosságot némiképp felfüggesztve — a közmegítélést alakító publikációk sora. Főleg a politikus pályájáról szólnak ezek a reminiszcenciák, van viszont Teleki tevékenységének egy terrénuma, amely éppúgy lehet megítélésének támpontja, mint politikusi ténykedése. E terület a tudomány, amely tudvalévőén leginkább képes ellenállni a rapszodikus megítélésnek. Teleki Pál ugyanis a magyar földrajztudomány nemzetközileg is elismert tudósa volt, s mint egy helyütt írja, világot megismerő útjai vezették a politika csapásaira, anélkül, hogy ezt az utat egyszer is szem elől tévesztette volna. Maga állítja azt is, hogy gondolkodásmódját, életről és világról alkotott felfogását milyen alapvetően hatotta át az az átfogó szellemiség, amelyet a földrajz kutatása, a megismerés szelleme indukált benne. Mint e szakterület művelője, Teleki az a ritka specimen, aki egyetemessé fejlesztette tudományát. Mindent átfogó, szintetizáló képessége egy egészen újszerű, egységes eszmerendszert teremtett e tudományon belül, amelyet a világ megismerésének nélkülözhetetlen eszközévé avanzsált. Első, legjelentősebb ilyen jellegű munkája az a filozófiai eszszé, amellyel 1917-ben, kétévi frontszolgálat után akadémiai székfoglalóját tartotta. Lehet-e világképet alkotni a világ megismerése nélkül? És voltaképpen mi a világ? A bolygó, amin élünk: a föld, a víz, a levegő, az ember. Sajátos látásmódja az utóbbit teszi a tudományos megismerés céljává. Meggyőződése, hogy a természeti környezet alakító erői azok, amelyek az embert formálják. Alkata, ellenállóképessége, jelleme, temperamentuma, de munkabírása, szellemi ereje, morális tartása, sőt gazdasági sikerei is ezeknek az erőknek az alkotása. A domborzat, a szelek, a hőmérséklet, a föld minősége más-más emberi minőséget teremt. Népességföldrajzát soviniszta szemléletűnek ítélték, geopolitikáját visszautasították hazájában, hogy könyveiből amerikai és japán egyetemeken tanítsanak. A gazdasági élet földrajzi alapja című egyetemi tankönyve (1933) legendás. A szakirodalomban még senki sem írta meg Európa történetét, földrajzát, gazdasági és kulturális fejlődését olyan egységben és olyan megjelenítő erővel, mint ő. Ha valaki csupán tudományos munkásságát mérné fel, harmincéves korában közzétett első publikációiból (Atlasz a japán szigetek kartográfiájának történetéhez című nagy művét 1919-ben Párizsban nemzetközi kongresszusi díjjal tüntették ki) egy bőséges és sokirányú tudományos pályaképet talál. Emellett a Magyar Földrajzi Társaság különböző vezető tisztségeit is betölti, tudományos üléseket, kirándulásokat szervez, rendszeres falujáró. 1912-ben Észak-Amerikába utazik a New York-i Földrajzi Társaság meghívására. Itteni kirándulásai érlelik gazdaság-geográfussá. Szemléletének középpontjában a gazdasági és technikai fejődés csodáját alkotó ember áll. 1922-ben az Egyesült Államokban tartott előadásainak terjedelmes anyagát a New York-i Macmillan Kiadó publikálja. Valahány sorában egy mélygondolkodású, széles kultúrájú tudós szól olvasójához a bölcs és jóakaratú ember okító-figyelmeztető hangján. (p) Fejtörő Az előző heti játék kérdéseire adott helyes válaszok a következük: 1. Minél nagyobb egy anyag molekuláinak átlagos sebessége, azaz minél nagyobb az anyagban mozgó molekulák energiája, annál magasabb a hőmérséklete. Bármekkora energiánál nemcsak elképzelhető nagy obb, turném lehetséges is, ezért a hőmérsékletnek nincs felső határa Csak lefelé van olyan energia, amelynél kisebb nem lehetséges, ez a nulla energia, ahol a molekulák sebessége nulla lesz. 2. A mélyhűtött filmek lényegesen fényérzékenyebbek, mint azok, amelyekkel közönséges, megszokott hőmérsékleten készítenek felvételeket, A mélyhűtött filmek rövid megvilágítási időt igényelnek, mindamellett rendkívül finom szemcsézetűek, és a velük készített felvételek igen gazdagok részletekben. Vlélyhűtéses fényképezés céljára a filmet vákuumkamrába helyezik, és folyékony szén-dioxid párologtatásával hűtik kb. mínusz 100 Celsius-fokra. A mély hűtéses fényképezést eddig főképp a csillagászatban alkalmazták, de jól alkalmazható általában mindenütt, ahol csak viszonylag rövid megvilágítási időre van lehetőség, ám finom, részletező felvételekre van szükség. 3. Bármennyire különösen hangozzék is, a mérsékelt égöv alatt, különösen az északi féltekén, olykor nagyobb a htfeég, nűnt a forró égöv alatt A dél-kaliforniai Halálvölgyben például 56-57 Celsius-fokos meleget is mértek már árnyékban. Az Egyenlítő környékén nem fordul elő ehhez hasonló hőség. Játékunk e heti fordulójának kérdései: 1. Mi a napfoltciklus? 2. Mi jellemzi a Földtípusú bolygókat? 3. Melyik boly gón egy nap egy esztendő? Múlt heti számunk helyes megfejtői: Sári Ferencivé Vác, Mikola Gyula Nagykőrös, Angyal Veronika Érd. A helyes megfejtéseket beküldő játékosaink között három darab 300 forintos vásáriási utalvány t sorsolunk ki. A válaszokat jövő hét csütörtökéig kérjük beküldeni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ Postacímünk: Pest Megyei Hírlap Szerkesztősége, Budapest, Pf. 311. Irányítószám: 1446
