Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-15 / 87. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. ÁPRILIS 15., CSÜTÖRTÖK 5 Vállalkozási kedvben nincs hiány A boldogulás feltétele a szorgalom V agy onny il vántartás számítógéppel — Rég nem járt mifelénk — mondta a minap Hemád polgármestere, akivel egy ünnepségen futottunk össze. A kurta mondatból szemrehányás csendült ki, és nem alaptalanul. Később utánanéztem a jegyzeteimben, s ez Zsadányi Lászlónét igazolta, utoljára tavaly tavasszal írtam Hemádról az ivóvízprogram kapcsán. — Mi történt azóta? —kérdem két nappal később a tenyérnyi irodában, mely az utóbbi három évben mitsem változott, ugyanolyan parányi és puritán egyszerű, mint amikor először jártam itt, az önkormányzat előtti időkben. — Mi nem öncélú beruházásokban gondolkodunk — mondja a polgármester aszszony. — A testület határozatai, az itt megszülető döntések súlya nem attól függ, hogy milyen csicsás a községháza. Egyszer majd arra is sor kerül. De most ennél fontosabb dolgokra kell a pénz. Ivóvízhálózatra, csatornára, telefonra, útépítésre. Földrengető változások nem történtek. Viszont az nagy szó, hogy a hernádiak lába alól nem csúszott ki a talaj ebben a gazdaságilag átmenetileg nehéz időszakban sem. Felfutott a vállalkozói kedv, az emberek mindennel próbálkoznak. Soha annyi üzlet, butik és bejegyzett iparosunk nem volt, mint manapság. Ahogy lehetőség nyílott rá, számos község az önállóságot választotta a korábbi, a településeket egybekapcsoló közigazgatási forma megőrzése helyett. Ami nem volt véletlen, hiszen e gyakorlat olyan kötődéseket eredméjiyezett, amit nem a falvak növekedése, az elvégzendő feladatok diktáltak. A válások, a vagyonátadás jórészt már mindenütt lezajlott, és az önálló életet kezdő községek előtt megnyílt a lehetőség a bizonyításra, a választott vezetők így többet tehetnek a lakók érdekében. Ez akkor is így van, ha sokan érzik azt, kevés útravalót kaptak. Tök is lassan három esztendeje vált el Zsámbéktól. Persze, ez korántsem jelenti azt, hogy egyes teendőket ne közösen oldana meg a két település, amelyek ta? — A hernádiakra mindig is jellemző volt az életrevalóság. A 70-es évek elején rohamléptekkel kezdődött a háztáji állattartás, amikor a helyi tsz-ben megépült a húsfeldolgozó üzem. Csirkék millióit, sertések százezreit nevelték, s ebből olyan tőketartalékok halmozódtak fel, amiből a hanyatlás kezdetekor át tudtak nyergelni más vállalkozásokra. Most a fóliázás a sláger, a zöldségtermesztés. Sokan fektettek komoly pénzeket mezőgazdasági gépekbe, nálunk korántsem hallani annyi panaszt, mint máshol: hiába kapjuk vissza a földet ha nincs mivel megmunkálni. A műszaki előadótól bekért kimutatások szerint Hemádon 184 vállalkozó van bejegyezve. Ötvenen kereskedelmi tevékenységet folytatnak, a többi iparos, szállító, termelői és szolgáltatói munkát végez. Egy részük a Vállalkozók Klubjába tömörült, ami az Ipartestület egy újszerű formája. — Milyen a kapcsolat az önkormányzat és a vállalkozók közt? — Nagyon jó. Mi vállalkozóbarát politikát folytatunk. Iparűzési adó nincs, mindössze 2000 forint kommunális adót fizetnek évente. Mi sem járunk rosszul. Nagyon sok segítséget egyébként igen különbözőek. Nem a feladatok mások, hanem az ott élők, szokásaik, hagyományaik. Míg Zsámbékon ma is sok németajkú él — bár számos családot telepítettek ki az ötvenes években —, addig Tök amolyan kisebb magyar sziget maradt. A zsámbékiak igen jó kapcsolatot alakítottak ki a németországi Wettenberg lakóival. A német vendégek, még az együttélés idején. Tökön is megfordultak. Az önállósodás után a wettenbergiek úgy vélték, e tény nem jelenti a kapcsolataik végét. Annyi a változás részükről, hogy ezentúl két magyar falut látogatnak és segítenek. Tavaly a tökieket is meghívták a német búcsúba, gyermekruhákat, játékokat, cipőket küldtek, amiket karácsonykor osztottak szét kapunk tőlük nem pénz formájában. Díjtalanul végzik az intézményeink karbantartását, s az így megspórolt pénzt más célokra fordítjuk. — Ennek ellenére a község munkaképes lakosságának tíz százaléka munkanélküli. Milyen perspektívája van ezeknek a közeljövőben? — Egy nagyvállalkozó, Marcsinkó István megvásárolta a tsz lakatosüzemét az öszszes tartozékokkal, valamint a mezőgazdasági ágazat néhány épületét irodaháznak. Itt fog beindulni az ország egyik legnagyobb öntözőcsőgyára, mely 120-130 embernek biztosít majd munkát. Ezzel gyakorlatilag megszűnik a munkanélküliség Hemádon. Zsadányiné községjáró sétára invitál, melynek során ellátogatunk a HERKERT Kft.-hez, mely tavaly alakult. A két társtulajdonos, Cserepkei István és Rácz József megvásároltak egy hepehupás, bozótos telket a községtől, s ezen építették fel a környék legkorszerűbb töltőállomását hat kútfejjel. Menetközben felépült mellette a presszó, és befejezéshez közeledik a szervizállomás, mely futó- és főjavítások elvégzésére egyaránt alkalmas lesz, sőt műszaki vizsgáztatásért sem kell majd a hernádiaknak Dabasra, Hartyánba vagy Pestre utazni. a rászorulók között. író- és számológépet küldtek a toki polgármesteri hivatalba, a tűzoltók munkájának könnyítése végett egy motoros fecskendőt. Amihez, ígéretük szerint, hamarosan autót is eljuttatnak. A legutóbbi világégéskor igen sok német katona esett el a Tököt körülölelő szőlőhegyeken. Bár sírjaikat megjelölték, egy németországi egyesület azt kérte, hadd helyezhessék földi maradványaikat a toki temetőbe. Jelenleg is folynak ez ügyben a tárgyalások a helyi polgármesteri hivatal és a német nagykövetség illetékesei között. Ha sikerült megegyezniük az időpontban, úgy a katonák földi maradványát a közeljövőben a temetőben helyezik végső nyugalomra.-szi— És ez még nem minden — teszi hozzá a felsoroláshoz Cserepkei úr. — Építőipari szolgáltatói részlegünk is van. Vállalunk kőműves- és ácsmunkákat, festést, mázolást, burkolást. Tíz alkalmazottal és két inassal. A napokban pedig beindul a Pb-cserepalacktelep is. Cserepkei István eredetileg agrárszakos technikus, növénytermesztőként dolgozott hosszú évekig. Ebből — legyünk őszinték — még senki nem gazdagodott meg, nem gyűjthetett össze annyi pénzt, ami egy komolyabb vállalkozás beindításához szükséges. — Abból tényleg nem. Ám a technikusság mellett sertést és csirkéket neveltem. 1977-től ’90-ig napi 16 órákat dolgoztam. Attól senki nem megy az ötről a hatra, ha ölbe tett kezekkel várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön. Ugyanez vonatkozik a társamra is, Rácz úrra. Csak a jóisten a megmondhatója, hány ezer órát dolgozott villanyszerelőként, fő- és mellékállásban, míg összegyűlt a tőkéje. Kommentár helyett Zsadanyiné szavait idézem: egy település arculatát és az emberek jólétét a szorgalom határozza meg, s szerencsére ez Hemádon minden lakosra jellemző. M. Gy. O. Földvári-napok Iskolanévadó JÉC Egy iskolát Földvári Károlyról, az 1849. április 10-ei győztes csata legendás hírű alezredeséről neveztek el Vácott. A névadó iskolájában ma, április 15- én 14 órakor nyitják meg ünnepélyesen a Földvári-napokat. Ebből az alkalomból az iskolában kiállítás nyílik váci festők munkáiból. A sportversenyek keretében kispályás futball- és kosárlabda-mérkőzéseket vívnak a 3—4. osztályosok. A rajzműhely tárlatát 16- án délelőtt 9 órakor nyitják meg, majd történelmi játék következik. Az 5—6. osztályosok kispályás labdarúgó-mérkőzésen vetélkednek és kosárlabdameccset játszanak. A Földvári-napokat 16-án 13 órakor zárják be ünnepélyesen. Érd város gazdálkodásáról, vagyonáról és annak hasznosításáról fogadott el rendeletet a képviselő-testület nemrégiben. Hogy mi ennek a lényege? Erről dr. Szikora Zsolt jegyzőt kérdeztük. — Ez az önkormányzati rendelet a korábban megfogalmazott országos törvényeken alapul. Egyértelműen meghatározza azt, mi tartozik az önkormányzati vagyon fogalomkörébe. Szabályozza azt is, hogy kinek a feladata az önkormányzati vagyon működtetése, kik hozhatnak ilyen kérdésekben döntéseket. Ezenkívül a rendelet szabályozza a költségvetés tervezési módját is. Elsőrendű feladatunk végül is nem a gazdálkodás, ha-A ma délután kezdődő képviselő-testületi ülésen a lakásgazdálkodásról szóló koncepciót vitatják meg. A lakásügyi társadalmi bizottság előterjesztése szerint a dunakeszi önkormányzati lakásállomány folyamatosan romlik, tervszerű karbantartás nem folyik. A lakbérhátralékok összege az 1992. évi teljes lakbérbevétel 25 százaléka. Alig tapasztalható mozgás az ingatlanpiacon. Az emberek nem cserélik otthonukat kisebbre vagy nagyobbra, akkor sem, ha változik a család létszáma. A bizottság javaslata: új típusú szerződéseket kell kötni, hogy az önkormányzat, mint tulajdonos, egyenjogú legyen a lakókkal. Meg kell teremteni a lakások értékének megőrzését biztosító feltételeket. Továbbá annak alapjait, hogy az önkormányzat meg tudjon felelni a szociális követelményeknek. Levelet kaptak Leányfalu önkormányzatától a tahi szülők. A levél tartalma — számunkra is nagyon furcsa —, hiszen Leányfalu önkormányzata arra kéri a szülőket, hogy a mellékelt költségvetési nyilatkozatot írassák alá Tahitótfalu polgármesterével, mely kötelezettséget vállal, hogy a több mint kilencven gyerek számára biztosítja Leányfalu iskolájának a költségvetés kiegészítését. — Hogyan született az ötlet és mi tétté szükségessé ezt a furcsa lépést? — kérdeztük Bak Imre leányfalui jegyzőt. — A mintegy ezemégyszáz fős faluban levő iskola optimálisan 160 gyereket tudna ellátni — mondja a jegyző —, de évente több mint kétszáz tanulónk van. A 41 ezer forintos évi, gyermekenkénti, állami támogatás nem fedezi a költségeket. Egy-egy osztályban több mint 36 gyerek tanul, ami ugyancsak nem ideális, ezért osztálybontásra, párhuzamos osztályok kialakítására kerülne sor, ami megint csak növelné a költségeket. A legutóbbi képviselő-testületi ülésen úgy döntöttek, hogy az nem a város működtetésének biztosítása. Rendelkezünk úgynevezett forgalomképtelen vagyontárgyakkal is, ezek nem hasznosíthatók, nem terhelhetők, vállalkozásokba nem vihetők be apportként. Tehát csak a forgalomképes vagyontárgyakkal tudunk gazdálkodni. A önkormányzat vagyonának alapvető rendeltetése az, hogy az ellátási feladatokhoz szükséges tárgyi és anyagi feltételeket előteremtse. Most dolgozunk — mondta a jegyző — egy korrekt, modem vagyon-nyilvántartási rendszer bevezetésén. A számítógépes feldolgozással — amit remélhetőleg hamarosan bevezethetünk — könnyebbé válik a munkánk. A Pénzügyminisztérium arról értesítette az önkormányzatot, hogy a városi fűtőmű adatszolgáltatása alapján az idei év első felére 1,9 millió forint támogatást hagyott jóvá. Megszabták az elosztás feltételeit is, melynek alapján az előterjesztés három változatot tartalmaz. Az egyik szerint az egész lakosság távfűtési' díjainak csökkentését javasolják. A másik alapján a nehéz helyzetbe került rétegek díjtartozásainak szociálpolitikai célú átvállalására lenne szükség. A harmadik megoldás szerint mind az 1,9 millió forintot a lakótelepi melegvíz-ellátó vezeték visszatérő ágának felújítására kellene fordítani, kiküszöbölve ezzel a szolgáltatás régebbi gyengéit. A döntéshozó képviselők nehéz helyzetben lesznek... 1990 óta folyó alkudozási vitát megpróbálják a szülőkön keresztül megoldani. így született a döntés az ominózus levelek elküldéséről. Az önkormányzat 2,5 millió forint támogatást kér Tahitól, de ők csak 1,5 milliót ajánlanak. A falu egész évi költségvetése 50-60 millió forint, amiből 21 milliót költünk az iskolára. Úgy döntöttünk a következő évi beiskoláztatással kapcsolatban, hogy az osztálybontás elkerülése érdekében csak az állandó lakosokat vesszük fel, ha nem kapjuk meg Tahiból a támogatást. Szigetmonostorról és Pócsmegyerről is járnak hozzánk iskolába, összesen 243 gyermek, de ott más a helyzet, hiszen nem rendelkeznek általános iskolával, mint Tahiban. Az iskolaigazgató sajnos értkezletet-tartott, nem tudtuk megkérdezni véleményét az ügyről, kíváncsiak vagyunk továbbá a szülők véleményére is. Rendhagyónak tartjuk, hogy amit három évi vita nem tudott megoldani, azt most a szülőkre bízzák. Bartos Csilla Amíg a kocsit feltöltik, a vendég a presszóban lazíthat A szerzó' felvételei Tovább éld kapcsolatok Az önállóság kihívása á.-a. Önkormányzati ülés Dunakeszin Lakásgazdálkodás K. T. I. Ki gondol a gyermekekre?
