Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-02 / 77. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. ÁPRILIS 2., PENTEK Tiltakozó gyűlések Hargita megyében Tegnap délután a 85 százalék­ban magyar többségű Hargita megye négy városában is tilta­kozó gyűlésekre került sor a megye román prefektusának ki­nevezése ellen. Az első jelentések szerint több ezer ember vett részt Csík­szeredán és Székelyudvarhe­lyen, mintegy kétezer Gyergyó­­szentmiklóson és Székelyke­­resztúron a megmozduláso­kon, amelyek rendben, inci­dens nélkül zajlottak le. A szomszédos, 75 százalék­ban székely lakosságú megye, Kovászna központjában, Sepsi­­szentgyörgyön és más helysé­geiben holnapra tervezik a tilta­kozó megmozdulásokat. A Hargita megyei gyűlése­ken felolvasták a megyei ta­nács rendkívüli ülésén elfoga­dott nyilatkozatot, amely nem­csak az ellen tiltakozik, hogy román nemzetiségű embert ne­veztek ki prefektusnak, hanem az ellen is, hogy mértéktelenül növelni akarják a prefektus jog­körét az önkormányzat rovásá­ra — beiktatásakor ugyanis egyfajta megyei kormányfő­nek tüntették fel. A jelentős részvétel ellenére mindazonáltal például Csíksze­redán a gyűlésen szemtanúk szerint nem voltak annyian, mint tavaly nyáron, amikor a kormány az addigi magyar nemzetiségű prefektusokat ro­mán nemzetiségűvel váltotta fel. (Ezt követően kompromisz­­szumként két-két „társprefek­­tus” — egy román és egy ma­gyar — állt mindkét megye élén, ennek a helyzetnek vetett véget a kormány a két román prefektus kinevezésével.) Székelyudvarhelyen az otta­ni RMDSZ-szervezet elnöksé­gének tájékoztatása szerint a Márton Áron téren mintegy 8-10 ezer ember gyűlt össze. Felszólaltak a történelmi egy­házak képviselői, a helyható­ság képviselői és az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnökségi tagjai is. A szóno­kok rámutattak arra, hogy évti­zedek óta nem állt román nem­zetiségű közalkalmazott ennek a vidéknek az élén. A résztve­vők elhatározták, hogy polgári engedetlenségi mozgalom for­májában folytatják küzdelmü­ket. A gyűlés a Himnusz elé­­neklésével ért véget. * Várdai Györggyel, az eddigi Hargita megyei társprefektus (kormánybiztos) nyilatkozott a Csíkszeredái magyar nyelvű na­pilapnak arról, hogy miért nem vállalta a felajánlott alprefektu­­si tisztséget. Várdai György hangsúlyoz­ta: nem egészségi okokból nem vállalta Doru Vosloban, az egyedüli prefektussá kineve­zett eddigi román társprefektus mellett az alprefektusi tisztsé­get, mint állították, hanem mert nem akarta ezzel is szente­síteni a döntést, továbbá mert a prefektúrán a döntéshozatal egyszemélyes, tehát az alpre­­fektusnak mindennel egyet kell értenie. Ezt nem vállalhat­ja, s nem ért egyet azzal sem, hogy a kormány a prefektuso­kat — véleménye szerint — a törvényen túlmenő hatáskörrel szándékozik felruházni, egyfaj­ta megyei kormányfői hatás­kört szán nekik. * Több román lap is vezércikk­ben foglalkozott csütörtökön a székely többségű megyék pre­fektusválságával. Az ellenzék­hez közel álló újságok az RMDSZ magatartása mellett a kormány döntését is bírálják. A legnagyobb példányszá­mú napilap, az Evenimentul Zi­­lei vezércikkében jogosnak ne­vezi a román prefektusok kine­vezését a döntően magyar la­kosságú két megyébe, és ugyan­csak a demokrácia kereteibe tar­tozó természetes reagálásnak tartja az RMDSZ tiltakozását. Véleménye szerint azonban az RMDSZ hibát követ el, amikor a kérdésnek nemzetközi színe­zetet próbál adni azzal a vád­dal, hogy a kinevezések etnikai tisztogatást jelentenek. „Értünk Kunság mezején ért kalászt lengettél.. Amikor a Himnuszban ezt a sort idézem, egyszerre megelevenedik a nagyalfőldi táj Szolnoktól befelé, s látom Mezőtúr, Karcag, Kisújszállás végtelennek tűnő határait. Érzem a nyári nap perzselését, s benne az érő kalászok énekelnek. Szebb szólam alig létezik, mint a már nehéz, ke­nyeret adó gabonafejek toklászainak szélben egymáshoz érő zizzenése. Finomabb, mint a gyönge tücsök­szó, s hatalmasabb, mint a fellegek fenyegető dörrenése, mert ezt a föld termése adja, az élet, hiszen a kenyér szavunknak is ez az ősjelentése. Kisújszálláson az élet értelmében, a megmaradás és felemel­kedés jegyében találkoztak még a télbúcsúzóban — minden pártszempontot, pártmegbízatást mellőzve — népi-nemzeti ér­dekünk és értékrendünk hordozóinak gondolkodói a merre és hogyan lehetőségeiről. A Számadás konferencia részeseinek nyilatkozatából egyetlen mondatot szükséges most kiemelni, így szól: „Kitárjuk a kaput mindenki előtt, aki akár szövetsé­gesként, akár vitapartnerként együttműködni kíván velünk, aki nemcsak birtokolni, hanem szolgálni, életben tartani kíván­ja ezt a hazát.” Igen, a megmaradásról és a felemelkedésről csak valameny­­nyien, hazában élők és alkotó magyarok nevében szükséges szólni, mert együttesen, közös akaratból születhet változás. Annyi a szétfeszítő erő, hogy már nem vagyunk képesek szá-Jeszenszky Washingtonban Támogatások és biztonsági kérdések Elapad az orosz olaj Antall József miniszterelnök tervezett washingtoni látogatá­sára, Bili Clinton elnökkel való találkozójára a magyar vá­rakozások szerint kora ősszel kerülhet sor, kölcsönösen meg­felelő időpontban. A kérdés Clifton Wharton első külügy­miniszter-helyettes és Je­szenszky Géza külügyminisz­ter tegnap délutáni találkozó­ján volt napirenden. Wharton, aki történetesen aznap először találkozott a vi­segrádi együttműködés orszá­gainak nagyköveteivel is, töb­bek között az orosz helyzetről tárgyalt a magyar külügymi­niszterrel, aki ehelyütt is felve­tette: vegyék igénybe térsé­günk országainak áruit, szol­gáltatásait, tapasztalatait a szovjet utódállamoknak terve­zett nyugati támogatásban. William Perry, a védelmi miniszter első helyettese és Je­szenszky találkozóján a kelet­­közép-európai biztonság kérdé­sei voltak előtérben. A külügy­miniszter felhívta a figyelmet, milyen veszélyek fenyegetnek, A közép-kambodzsai Kom­­pong Thom tartományban szer­da éjjel fegyveresek kézifegy­verekkel és rakétákkal támad­tak egy falu lakóira, és huszon­hét embert lemészároltak. A Reuter egy ENSZ-tisztség­­viselőt idézett, aki szerint min­den jel arra mutat, hogy az újabb rémtettet a Vörös Khmer követte el, amely továbbra is vonakodik a fegyvereit beszol­gáltatni, jóllehet az 1991-es pá­rizsi békeszerződés ezt világo­san előírta számára. Az ENSZ- rendőrök 27 halottról adtak hírt, viszont a katonai megfi­gyelők azt közölték, hogy ed­ha nem sikerül érvényt szerez­ni az ENSZ határozatainak, a szerbek nem ürítik ki a meg­szállt horvát területeket s netán kiújulnak az ellenségeskedé­sek, amelyek már tavaly érin­tették a magyar határvidéket is. Lane Kirkland, az AFL— CIO szakszervezeti szövetség elnöke többek között arról tájé­koztatta Jeszenszkyt, hogy a szövetség szorgalmazza a nem­zetközi pénzügyi intézmények­nél: programjaikkal segítsék megoldani az átmenet súlyos szociális problémáit is. Jeszenszky Géza találkozott a Szenátus külügyi bizottsága vezető tagjaival, Tar Pál nagy­követ tiszteletére adott vacsorá­ján pedig az amerikai politikai élet egy sor vezető képviselőjé­vel. A külügyminiszter ma a ka­nadai Torontóban, az Empire klubban térségünk helyzetéről tart előadást, holnap megnyitja a clevelandi magyar tiszteletbe­li konzulátust, majd hazautazik nem hivatalos észak-amerikai látogatásáról. dig 11 áldozatot találtak. Kom­­pong Thom tartományért véres vetélkedés folyik a kambo­dzsai kormányerők és a Vörös Khmer között, és az érvényben lévő tűzszüneti megállapodást újra meg újra megszegik. Csupán egyetlen este, márci­us 29-én Phnompenben négy merényletet követtek el isme­retlen személyek olyan kávé­házak és üzletek ellen, melyek tulajdonosai Kambodzsában élő vietnamiak. A robbanások következtében két helyi lakos és egy ENSZ-békefenntartó életét vesztette, 26-an megse­besültek. Ha továbbra is a jelenlegi ütemben csökken az orosz olajkitermelés, akkor 1995-re teljesen elapad az orosz olaj­export — vélekednek a wa­shingtoni Stratégiai és Nem­zetközi Tanulmányok Köz­pontjának szakértői. Az orosz olajkitermelés immár napi 7 millió hordó alá csök­kent, minden hatodik kútnál szünetel a kitermelés karban­tartási fennakadások miatt. Az amerikai elemzők sze­rint előbb fogja csökkenteni Moszkva az olajexportot a Haszbulatov mindent elkövet annak érdekében,* hogy senki se akadályozhassa meg az elnö­köt alkotmányos tevékenységé­nek gyakorlásában. Leszögez­te: a hatalom minden szintjén készülni kell az idő előtti vá­lasztások megtartására, s ennek legkorábbi időpontja ősz lehet. A jelenlegi alkotmányról Haszbulatov elmondotta, hogy azt teljes mértékben demokrati­kusnak tartja. Emlékeztetett rá, hogy az új parlament létrehozá­sa óta több mint 300 módosító javaslatot terjesztettek be, s ezek többsége az elnöktől szár­mazik. Hozzátette: nem tartja szerencsésnek a törvényhozás jelenlegi kétlépcsős, formáját. Haszbulatov hangsúlyozta: minden erejét latba veti annak érdekében, hogy a felső hatalmi szférákban kialakult konfliktus Oroszországban háromnapos országos sztrájkot kezdenek pénteken a Független Szénbá­nyász Szakszervezethez tarto­zó dolgozók —- jelentették be tegnap az akció szervezői. A munkabeszüntetés várha­tóan az összes fejtés 40 százalé­kát érinti, de ha a központi bá­nyászszakszervezet is csatlako­zik, akkor súlyos fennakadá­sok lehetnek az ukrán iparban. volt szovjet tagköztársasá­gok, mint a Nyugat felé. Az idén amerikai számítások sze­rint 25 százalékkal fog csök­kenni az orosz olajkivitel a volt szovjet tagköztársaságok­ba. Nyugatra és Kelet-Euró­­pa országaiba naponta jelen­leg 900 ezer hordónyi olajat szállít Oroszország. Orosz kitermelők ugyanak­kor úgy számolnak, hogy Oroszország idei olajexportja 800 ezer és 1 millió nordó kö­zött lesz napi átlagban. Ta­valy 1,32 millió hordó volt. ne érintse a nép érdekeit. Felszó­lította a hadsereget, a belügyi és biztonsági alakulatokat: ne hagy­ják magukat belerángatni a konf­liktusba. Megpróbáljuk megol­dani alkotmányos eszközökkel, más lehetőségünk nincs — tette hozzá Haszbulatov. Ami pedig a referendumot il­leti, a parlament elnöke szerint a kongresszusnak joga van megfogalmaznia saját kérdéseit is. Ezért, az elnök azon kérdése mellé, hogy „Hisz-e ön az el­nöknek?” fel kell tenni egy má­sikat is, ami a következőkép­pen hangzik: ,,Hisze-e ön az el­nök által képviselt szociális­gazdasági programban?” A re­ferendum további, az idő előtti választásokra vonatkozó kérdé­seiben „nincs különösebb nézet­­eltérés — mondotta Ruszlan Haszbulatov. Julij Joffe, az energiaágaza­tért felelős miniszterelnök-he­lyettes a napokban felkeresett több donyecki iparvárost és bá­nyát. Közölte, hogy a kormány­zat áprilisra és májusra havi 120 milliárd karbovonyecet kü­lönített el a bányák dotációjá­ra, ez 40 milliárddal több, mint a márciusi összeg. Bejelentette továbbá, hogy a föld alatt dol­gozók bérét duplájára emelik. Kampány a vietnamiak ellen Kambodzsai tömegmészárlás Demokratikus alkotmány? Haszbulatov Jelcinről Bányászok sztrájkja VÉLEMÉNY Kisújszállásról Szárszó felé mon tartani. Oly sok félrevivő programot hirdetnek ma szinte naponként magabiztosnak feltüntetett pártfennsőségből elbiza­kodott politikusok, hogy lehetetlen követni kusza elgondolása­ikat. Akadnak Lakitelek—Monor, meghatározó nemzeti kibon­takozásunk után sóhajtok. Most ebben a széttagoltságban távo­li múltnak tűnik ez, melyet idézgetni szabad, újraélni lehetet­len. Történelmi alappont volt, a demokrácia születésének tisz­ta pillanata, mára elhagytuk, értékrendünk így határozhatja meg: csodálatos volt. Miben, hol szunnyad a jövendő? A két meghatározó fogalom megszületett: megmaradás és felemelkedés. Kisújszálláson megalapozódott s még a folyta­tást is eltökélték a résztvevők: Balatonszárszó, az ötvenedik évforduló teremti az alkalmat. Egy háború félbeszakította cso­­da-eszmélés. új országteremtés megtört, csak írásban maradt gondolatrendszerét lehetne eleveníteni, hiszen és sajnos az ott született programból csak művek, alkotások lettek, a nép-nem­zet kiemelkedése álom maradt. A szárszói találkozót követő fél évszázad pedig bejegyződön a magyar történelem sötét, szomorú évtizedeinek elsősorban pusztulást hozó sorába. Az első kommunizmust jelentő 133 napos kóstoló után itt, nálunk élt legutálatosabb tort a vörös önkény, megszenvedtetve, szá­­monkérve velünk és rajtunk el sem követett bűneinkért a meg­hurcoltatást és leszámolást. Nem voltunk győztesek, nem szü­lettünk szlávoknak, elmulasztottuk az ügyes kiugrás végső pil­lanatát, amely még a fél győzedelmesekhez csatolhatott volna bennünket. Magyarok voltunk, bűnhődtünk, vesztünk, míg saját ma­gunk önmagunkra is kimondtuk az ítéletet: nekünk talán nem is érdemes szaporodni, sokasodni. így érkeztünk mostanra a megmaradás alapkérdéséhez, melynél mélységesebb mélyről már nem is indulhatnánk. De íme, kezdeni kívánjuk onnan, ahol a történelem igazságtalansága félbetörte a csodálatos gon­dolatot és eszmét, bár igazságait meg nem rendítette. Szárszó egyik előadásban a mostanig megmaradt, máig érvényes és időszerű gondolatából hadd idézzem a következőket: „Ha fi­gyelmesen szemléljük az osztályharcra agitálok seregét, lehe­tetlen nem látnunk az elöregedésnek a kiábrándító szellemi ál­lapotát. Nem lehet velük vitatkozni.” És ezek a gondolatok 1943-ban hangzottak el. Darvas, Erdei, Nagy István s még né­­hányan akkor már indulóban voltak a nép-nemzeti táborból az osztályharcot hirdetők, minden magyar érdektől távol álló, 1919-et folytatók, idegen zsoldban szervezkedők nemzetközi seregébe. Tudjuk sajnos, mi lett a szomorú vég. Kisújszállá­son február végén a népben-nemzetben gondolkodók közössé­ge megnyitotta az utat Szárszó felé. Reménykedem. Szárszó a magyar jövő irányában tár kaput mindenkinek, aki a holnapba tart. Bizakodom, hogy ebben a nagy összefogásban egyszer együtt leszünk. (Fábián Gyula)

Next

/
Oldalképek
Tartalom