Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-02 / 77. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 993. ÁPRILIS 2., PÉNTEK 3 MDF-elnökségi ülés Az MDF Országos Elnöksége' szerdán késő esti ülésén" egyhangúlag Ruhovszky Andrást, a Gellért Szálló volt igazgatóját választotta meg pártigazgatónak. Az új tisztségviselő a sajtó képviselői előtt kijelentette: legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy az MDF szervezetét a sikeres választási eredmény érdekében működtesse. Az elnökség ezenkívül megvitatta a társadalombiztosítási önkormányzati képviselő-választásokkal kapcsolatos kérdéseket, és nyilatkozatban kéri a polgárokat, hogy vegyenek részt a választáson. Az MDF nem támogat egyetlen országos szakszervezeti szövetséget sem, de támogatja a párthoz tartozó szakembereket, akik valamelyik szakszervezet listájára felkerültek. * Az MDF Országos Elnöksége szerda esti ülésén Szabó Tamás alelnököt bízta meg a párt kampányfeladatainak irányításával. Az elnök szerint szereptévesztés Nem szerencsés... Nem szerencsés, ha különféle magyar politikai pártok exkluzívnak próbálják feltüntetni amerikai kapcsolataikat, hogy ebből politikai tőkét kovácsoljanak — fogalmazott a washingtoni magyar nagykövetség szerdám nyilvánosságra hozott nyilatkozata. A dokumentum megállapításaival kapcsolatban tegnap fenntartásainak adott hangot Kovács László, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. Elmondta: „A washingtoni magyar nagykövetség nyilatkozatában foglaltak igazságát nem vitatom. Magam is sokszor kifejtettem már, hogy a külkapcsolatokat el kell választani a belpolitikai csatározásoktól; azokat nem szabad pártpolitikai céloknak, érdekeknek alárendelni." Mindazonáltal a Külügyi Bizottság elnökének véleménye szerint súlyos szereptévesztés, ha erre egy külképviselet figyelmezteti a magyarországi politikai pártokat. Az alkotmányügyi bizottság ülése Elvetett javaslatok Az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottsága 11 szavazattal, egy nem ellenében és egy tartózkodás mellett támogatta A raszszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus ellen című szocialista párti országgyűlési nyilatkozat-javaslathoz a hat parlamenti frakció és a függetlenek képviselőcsoportja által közösen benyújtott módosító javaslatot. A grémium megtárgyalta a Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről szóló országgyűlési határozati javaslathoz beérkezett módosító indítványokat. Ennek során elvetették azt a szabaddemokrata javaslatot, hogy a kormány a honvédelmi politika megvalósításáról, a magyar fegyveres erők felkészítéséről és fejlesztéséről legalább évente egy alkalommal számoljon be az Országgyűlésnek. Szigethy István (SZDSZ) azzal érvelt a javaslat mellett, hogy az alkotmány előírása szerint a kormány rendszeresen köteles beszámolni munkájáról a Háznak. Az alkotmányügyi bizottság nem támogatta Glattfelder Bélának (Fidesz) a kárpótlásijegy-igérvényről szóló előterjesztését és a hozzá beérkezett módosító javaslatok közül is csak egyet fogadott el. Az ülésen jelen lévő Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke megerősítette korábbi álláspontját: alapvető szakmai kifogásai vannak a javaslattal szemben. Ezen a beterjesztett módosítások sem tudnak segíteni — mondotta. A testület megkezdte a frekvenciagazdálkodásról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok megvitatását. Tiltakozás a minisztérium előtt Macskazene az államtitkárnak Nem lehet pártatlan az igazságtételi törvénnyel kapcsolatban egy olyan ember, akinek az apja ÁVH-s volt — mondta tegnap Kéri Edit színésznő az Igazságügy-minisztérium előtt. A művésznő állítása szerint ugyanis Bárd Károly igazságügyi államtitkár apja annak idején a rettegett Államvédelmi Hatóság tagjai közé tartozott. Kéri Edit „macskazenéjére” mintegy hatvan ember gyűlt össze a minisztérium épülete előtt. A résztvevők között volt Dénes János oszággyűlési képviselő is. A csoport negyedóra múlva szétoszlott, rendbontás nem történt. Thomas Klestil befejezte látogatását Thomas Klestil, az Osztrák Köztársaság elnöke tegnap —- hivatalos, budapesti látogatásának második napján — a magyar parlament képviselőivel találkozott. A magas rangú bécsi vendégnek ebből az alkalomból Dombach Alajos, az Országgyűlés alelnöke a magyar parlament emlékérmét adta át. A kelet-európai változásokkal a két ország kapcsolatai is új dimenziót nyertek — állapította meg az Országgyűlés alelnöke, majd rövid beszédét azzal a gondolattal zárta, hogy a térség biztonságának megteremtésében Budapest remélhetőleg méltó partnere lesz Bécsnek. Thomas Klestil válaszában úgy vélekedett, hogy a két ország állandó párbeszéde, Bécs—Budapest jó kapcsolatai nagyban hozzájárulhatnak Kelet-Európábán a biztonság megteremtéséhez, beleértve ebbe a stabilitást a politikán kívül a gazdaság, az emberi jogok, és a környezetvédelem területén is. Az osztrák és a magyar államfő közös nemzetközi sajtókonferenciájával zárult Thomas Klestilnek, az Osztrák Köztársaság alelnökének hivatalos budapesti látogatása. A megtárgyalt nemzetközi kérdésekről szólva Göncz Árpád hangsúlyozta: hazánk érdeke, hogy Ausztria csatlakozzon az Európai Közösséghez, mert így Magyarország szomszédja EK-tagország lesz, és ez segíti Magyarország útját is. Thómas Klestil Ausztria teljes jogú EK-tagságának elérését az osztrák politika prioritásának nevezte, amely azonban nem szoríthatja háttérbe a szomszédokkal, Közép-Európával Szembeni osztrák kötelezettségek teljesítését. A Közép Európai Kezdeményezést a magyar államfő a politikai stabilizáció és érdekközvetítés fontos eszközének nevezte, amelynek szerepe van a gazdasági együttműködés erősödésében is. A Biztonsági Tanács szerdai, a délszláv válsággal kapcsolatos határozatát az államfők fontos előrelépésnek tekintik — hangzott el a sajtókonferencián —, úgy vélik azonban, hogy a hosszú távú megoldás csak a kisebbségi kérdés rendezésével érhető el. A Magyarország és Szlovákia viszonyának ausztriai megítélését firtató újságírói kérdésre Klestil elnök azt a diplomatikus választ adta, hogy országa jó kapcsolatokra törekszik minden szomszédjával. Göncz Árpád ehhez azt fűzte hozzá, hogy nem kell túlzott jelentőséget tulajdonítani a magyar—szlovák viszony két vitás kérdésének. A bősi erőmű ügyét, ha hosszas tárgyalások után is, de rendezni fogja a két ország, hasonlóan a nemzetiségekkel kapcsolatos vitákhoz. Utóbbihoz hozzájárulhat egy mintaszerű kisebbségi törvény megszületése Magyaroszágon. Privatizációs megállapodás A vállalkozók tájékoztatása Sürgősséggel az ügyészségről A kormány .sürgősséggel az Országgyűlés elé terjeszti az ügyészségről, valamint az ügyészség feladatairól szóló, továbbá az ezzel kapcsolatos alkotmánymódosításokat előirányzó törvénytervezeteket — hangzott el tegnap, a kabinetülés szünetében tartott szóvivői tájékoztatón. — A jogállamiság megkívánja, hogy megváltozzon az ügyészség jelenlegi helyzete és az Országgyűlés felügyelete helyett a kormány alá tartozzon e szervezet — indokolta a kormány-előterjesztéseket Fluckné dr. Papácsy Edit igazságügyi helyettes államtitkár. Maga után vonná ugyanis, hogy az irányításifelügyeleti jogot a legfőbb ügyész útján az igazságügyminiszter gyakorolja. Fluckné dr. Papácsy Edit az elmondottakhoz szükségesnek látta hozzáfűzni: megoszlanak a vélemények a kormány elképzeléseit illetően. A koalíció pártjai támogatásukról biztosították a tervezeteket. Együttműködési megállapodást kötött az Állami Vagyonügynökség és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tegnap. Csépi Lajos, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója szerint: az idén minden állami vállalatnak társasággá kell átalakulnia. így az Állami Vagyonügynökségnek a már átalakultakkal együtt számolva, mintegy 8—900 állami tulajdonban lévő társaságot kell privatizálnia. Azért, hogy az értékesítés továbbra is piaci feltételekkel történjen, szükséges a lehetséges vevők legszélesebb körének informálása az eladandó vagyonról. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alkalmas erre. Segítségével a hazai vállalkozók és a külföldi befektetők egyaránt első kézből juthatnak információhoz. Csépi Lajos hangsúlyozta: a jövőben az információhiány nem fékezheti a privatizáció ütemét. Intenzív munka folyik az értékesítést segítő, kedvezményes pénzügyi rendszer kialakításán is. Lehetővé kívánják tenni, hogy viszonylag csekély kezdőtőkével rendelkező vállakozók is bekapcsolódhassanak a privatizációba. E pénzügyi rendszer része az új E-hitel-konstrukció, az ÁVÜ által meghirdetett részletfizetés, a dolgozói résztulajdonosi program, valamint a lízing. Emellett az ÁVÜ további pénzügyi kedvezményeket is tervez. Keszthelyi Péter, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára arról számolt be, hogy kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, és így az ÁVÜ által adott adatokat Európa szinte minden jelentős társszervezetéhez eljuttathatják. Magyarországon három szolgáltató irodájuk működik, köztük a Krisztina körúton lévő, éjjel-nappal nyitva tartó Információs Bank. Májusban újraindítják a Kamarai kedd elnevezésű rendezvénysorozatot, amely a vállalkozók tájékoztatását Szolgálja. Az előadásokon ÁVÜ-s szakértők, tanácsadók számolnak be az új privatizációs lehetőségekről. Autonómiát a felsőoktatásnak Az Országgyűlés tudományos és felsőoktatási albizottsága tegnap megbeszélést tartott a Magyar Rektori Konferencia tagjaival a készülő felsőoktatási törvénytervezetről. Az egyetemek vezetői egyetértenek abban, hogy a jelenleg Magyarországon működő 31, széttagolt egyetem gátjává válhat a korszerű felsőoktatásnak. Biztosítva viszont számukra a kulturális és gazdasági autonómiát, képesek lennének a talponmaradásra, a fejlődésre. Ennek érdekében lenne szükség mielőbb a felsőoktatást szabályozó kerettörvényre. Gyengébbek, leggyengébbek Tegnap reggel már fél hétkor megcsörrent odahaza a telefonom. Bejelentkezett egy Pest Megyei Hírlap-olvasó, ki sietve hozzátette, nem azért vásárolja újságunkat, merthogy kíváncsi lenne arra a politikára, amelyet mi hirdetünk, hanem mert a többség elképzelései mellett — s mindez jól kiolvasható a Népszabadságból és a Magyar Hírlapból — az érdekli csupán, hogy vajon a kormányhoz tartozó kisebbség miként próbálja magát egy lerongyolódott nemzet előtt szalonképessé tenni. Elmondta még, hogy telefonszámomat nem ismerőseitől kapta, hanem a telefonkönyvből nézte ki. hiszen az ő ismerősei alaposan megnézik, kinek a telefonszámát írják be noteszükbe. Most nagyon örül, hogy megjelent. mármint április l-jei számunkban A paktum lényege című vezércikk, ami egyértelműen bizonyítja mindazt a rosszat, amit ő és nem szűk körű társasága már régen sejt, ám azt is reméli. hogy ezek kiszivárogtatása miatt le fog ránk sújtani (mármint a Pest Megyei Hírlapra) az „agreszszív hatalom”. E korai órában — mondom — reggel fél hétkor az ember döbbenten hallgatja az ilyenfajta szózuhatagot, s még az. az egyszerű megoldás sem jut eszébe, hogy amint a rádiót vagy a televíziót egy mozdulattal el lehet némítani, ugyanezt a telefonnal is megtehetjük a kagyló helyére helyezésével. Kedves olvasónk, ki a kisebbség véleményére kíváncsi, s baráti köre oly kiterjedt, remélem nem mondja, hogy híveinek széles tábora ugyanakkora figyelemmel olvassa az újságokat, mint ön. A paktum lényege című írásunk alá ugyanis — főképp a gyöngébbek kedvéért — zárójclbek odaírtuk: 1993. április 1. Mondom: a gyöngébbek kedvéért. A telefonálóhoz hasonló Ieggyöngcbbck kedvéért már egyszerűen nem tudom, hogy mit kellene még odaírni. (Vödrös)
