Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-02 / 77. szám

PEST MEGYEI XXXVII. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. ÁPRILIS 2., PÉNTEK Mindig törvényes az eljárás Főleg a Budapest környéki te­lepüléseken élők szempontjá­ból fontos esemény, hogy a Parlament a héten elfogadta Szauter Rudolf képviselő in­dítványát az 1993. évi I. tör­vény hatálybaléptetéséről. A tény a Pest Megyei Kárrende­zési Hivatal számára sem ér­dektelen, hiszen munkájuk­hoz elengedhetetlen az egyes törvények és azok módosítá­sainak figyelemmel kísérése. — Mi is érdeklődéssel vár­tuk a Parlament március 30-ai ülését — mondta la­punknak Dr. Sztáray Mihály, a hivatal vezetője —, hiszen tudtuk, hogy a sokszor bírált, ám sokszor meg is erősített 1993. évi I. törvény módosítá­sa, illetve hatálybaléptetése szóba kerül. Számítottunk a helyzet rendeződésére, s örü­lünk, hogy most végre egyér­telművé vált a feladatunk. — Szauter Rudolf kérte, hogy a helyi földrendező bi­zottságok a Kárrendezési Hi­vatallal egyeztetve tolják ki a licitek időpontját a törvény hatálybalépéséig. (Folytatás a 6. oldalon) Expo-fórum Nagykőrösön Összefognak a szomszéd várak Pest megye önkormányzatának közgyűlése, felis­merve a világkiállítás jelentőségét, már a kezdet kezdetén, 1991-ben határozatot hozott a Világkiál­lításhoz való csatlakozásról, nemrégiben pedig el­fogadta az Expo alapelveit. Ezt követően kezdődhetett el az a szakértői munka, amelynek egyik állomása tegnap Nagykőrösön volt. A szakértői kör immáron har­madik vándorgyűlésén kitű­nő alkalom kínálkozott ismét összevetni a különböző gaz­dasági és szakterületeknek a nézeteit, terveit. Elhangzott a MÁV vezérigazgatóságának, a közlekedési szövetségnek a tájékoztatója, elsősorban a bu­dapesti terveket illetően, de részt vettek a megbeszélésén a svájci, Kuoni idegenforgal­mi cég munkatársai is. A nagykőrösi konzultáció jelentőségét mindenekelőtt az adta, hogy a szakértői kör részletesen megismerkedhe­tett a Dél-Pest megyei térség­­koncepciójával, amit volta­képpen Nagykőrös próbál ösz­­szekapcsolni és valóssággá változtatni a környező telepü­lésekkel. Ahogy Kiss János­­polgármester elmondta, a vá­ros fekvése, környezete és adottságai kínálják az alkal­mat arra, hogy a világkiállí­tásra érkező külföldieknek egyik vendéglátója legyen, a továbbiakban pedig mint fon­tos idegenforgalmi központ működjön. A nagykőrösi világkiállítási koncepció mindenekelőtt az 5-ös műút közelségét veszi fi­gyelembe az idegenforgalmi objektumok létesítésével kap­csolatban. A műút jóvoltából valóban közel kerül a település Budapesthez. Ezen felül pe­dig, az infrastrukturális rend­szernek már folyamatban lévő, és a világkiállításig történő tel­jes kiépülése is indokolja, hogy a környéket mint egyik fontos idegenforgalmi közpon­tot vegyék számításba, a me­gyei tervek között. A nagyszabású beruházások megvalósításában elsősorban a vállalkozókra számít Nagykő­rös. A tanyai turizmus már mű­ködő egységei mellett kereske­delmi központot, üdülőtelepet, sportlétesítményeket szándé­koznak építeni, a közlekedés teljes rekonstrukciójával egye­temben, amelyen belül többek között repülőgép-leszállópálya kivitelezése is szerepel. Természetesen azzal Nagy­kőrös is tisztában van, hogy ön­maga nem tudná véghezvinni világkiállítási terveit. Mostaná­ra tető alá került az a szerződés is, amelyben a környező fal­vak és a két szomszéd vár, Kecskemét és Cegléd kinyilvá­nították együttműködési szán­dékukat a kulturális élet közös rendezvényeinek lebonyolításá­ban. Ennek főpróbája idén lesz, Nagykőrös várossá nyil­vánításának 625. éves évfordu­lóján. M. J. Attila király A siker létszükséglet Különleges gálaest Vácott Örvendetesen gyarapszik azoknak a műalkotásoknak a száma, irodalomban, képzőművészetben, vagy akár a zené­ben, amelyek a hun királynak, Attilának, Isten ostorának az alakját ragadják meg a maguk módján. Ezek közé tar­tozik Lépő Zoltán szobra, az Attila király. Markáns egyéni­séget sejtető, különös értékű mű. (Szerzőről, kiállításáról a kulturális oldalunkon olvashatunk.) m Vannak foglalkozá­si •' sok, melyeket csak hi­­vatástudattal lehet művelni. Ilyen a gyógypedagógia is, melynek különös és sok áldozatot kívá­nó területe az, ahol szellemi fo­gyatékos ifjú, vagy idősebb em­berekkel foglalkoznak. A pálya legjobbjai tegnap Vácott gyülekeztek szakmai ta­pasztalatcserére. művészeti szemlére. A Pest Megyéi Ön­­kormányzati Hivatal, az Értel­mi Fogyatékosok Foglalkozta­tó Intézeteinek és Szakosított Szociális Otthonainak Orszá­gos Szövetsége és Vác város művelődési központja közös rendezésében a szakmai kon­zultációkon kívül kiállításra, és gálaműsorra került sor. Az egész napos rendezvénysorozat fővédnöke: dr. Inczédy János, a megyei közgyűlés elnöke volt. A program kezdete előtt dr. Kecskés Imrével, az országos szövetség elnökével, a csobán­­kai foglalkoztató intézet igazga­tójával beszélgettünk — Vajon nem tűnik-e tapin­tatlanságnak városszerte úgy plakátolni a címet azok műsorá­ról, akiket aztán a színpadra várnak, hogy értelmi fogyatéko­sok — kérdeztük az elnök urat. — Valóban sok vita van ezen szakmai körökben is, de még nem találtunk mást — vá­laszolta és így folytatta: — A fogyatékos nem elmebeteg, ahogy sokan gondolják. A ren­dezvényünknek is egyrészt az a célja, hogy ezt lássák és is­merjék el az emberek. (Folytatás a 6. oldalon) Tulajdon, felelősség és hatáskör Kétnapos konferenciát kezdtek tegnap a Pest Megyei Önkor­mányzat székházában. A téma a friss víz. A meghívott hazai és külföldi szakemberek és telepü­lési vezetők azt a hasonló cí­men futó akcióprogramot vitat­ják meg, melyet az Európa Ta­nács terjesztett a kontinens or­szágai elé a térség egységes víz­gazdálkodási és környezetvédel­mi programjának kialakítására. Ä tanácskozás szervezői kö­zött ott van a Fővárosi és a Pest Megyei Önkormányzat, a Köz­lekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium és az Európa Ta­nács. Utóbbi mellett számos nemzetközi szervezet — többek között pénzügyi testületek — is képviselteti magát ezen a konti­nentális fórumon. A téma a friss víz, mely — miként az Európa Tanács akcióprogramjában is szerepel: nem ismeri az államha­tárokat. így csupán az egy Duna nyolc országon folyik ke­resztül, s elfoglalja a kontinens felszínének 8 százalékát. (Folytatás a 6. oldalon) Egyetértve Magam sem tudom, hogyan lettem figyelmes azokra a kis falragaszokra, amelyek az utóbbi hónapokban mind gyakrabban jelentek meg buszmegállókban, vagy villanyoszlopokra tekeredye. Olyan kicsinyek és jellegtelenek ugyanis ezek a hirdetések, hogy va­lószínűleg a siető'járókelőiknek el is kerülik a figyel­mét. Lehet — morfondíroztam magamban —, hogy azok a csillagok vonzották tekintetemet, amelyek, feltételezem, nyomdai okok miatt nem vörös, ha­nem kék színben láthatók az átkeresztelt, egykor uralkodó kommunista párt új neve mellett. Egy biztos, azok a szövegek, melyeket a Munkás­párt jelszóként ezekre a tízszer négy centis papírfec­nikre ráíratott, nem csigázzák fel a köznapi ember érdeklődését. A függetlenség, a szabadság negyven évig pufogtatott lózungjai sokkal inkább tréfaízű­nek tetszenek, miként a megfoghatatlan újfasiszta veszélyre való fenyegető' hangnemű figyelmeztetés is főképpen ellenszenvet, mintsem megértő egyetér­tést kelt az emberek többségében. Nem tudok ugyanakkor mit kezdeni azzal a felhí­vással, amit a kis kékcsillagos papírkák szerzó'i ír­nak, miszerint: óvjuk szociális vívmányainkat. Ez vajon azt jelenti, hogy a Munkáspárt is elismeri a je­lenlegi kormány két és fél év alatt e téren megtett erőfeszítéseit és vitathatatlan eredményeit? Vagy, uram bocsá’, csak nem a magának tulajdonított vív­mányok megóvására szólít fel minket a bukott párt? Ez ugyanis képtelenség. Hiszen miféle maradandó szociális vívmányai lehetnek annak a rendszernek, amelyik például még csak beszélni sem engedett év­tizedekig szociális problémákról, szegénységről, vagy rászorultságról. Sebaj! — gondoltam, s elhaladva egy újabb cédu­la mellett, elégedetten állapítottam meg: jó ha má­sok is, s olykor az ellenfeleink is egyetértenek ve­lünk. Legalábbis én így értelmezem a felhívást. Maliár Éva Pest megye önkormányzata irányítja Határok nélkül a kultúráért A szellem nem ismer hatá­rokat. Munkásai sokat te­hetnek a politika, a politi­kusok által egymással szembeállított népek békés együttműködéséért a kö­zös jövő építésében. En­nek a gondolatnak a jegyé­ben kötött együttműködési megállapodást a Pest Me­gyei Önkormányzat szlová­kiai partnereivel: a Csalló­közi Városok és Falvak Társulásával, az Újvár, Pár­kány és Surány környék Városainak és Falvainak Regionális Csoportosulásá­val, a Párkány központú Déli Régióval, valamint a Hont-Ipoly menti Régió­val. Az együttműködésben részt vesz Győr-Moson- Sopron, illetve Komárom- Esztergom megye is. A szerződő felek kötele­zettséget vállaltak arra, hogy kölcsönösen segítik egymás szakmai munkáját és az együttműködést ré­gióik társadalmi szervező­dései között. Cserekapcso­latokat alakítanak ki ama­tőr és professzionális mű­vészeti egyesületeik, intéz­ményeik között. Tájékoz­tatják a médiákat a térsé­gükben folyó szakmai munkáról, információkat és dokumentumokat gyűjte­nek egymás tájékoztatásá­ra. Elősegítik a népfőisko­lák és a közművelődési szövetségek együttműködé­sét. Közreműködnek az ok­tatási intézmények hallga­tóinak és tanárainak cseré­jében és az alternatív taní­tási módszerek közös ki­próbálásában. A cserkész­kerületek közötti rendez­vénycserét elősegítik. A megállapodás értelmében a közös munkát a Pest Me­gyei Önkormányzat irányít­ja. Az együttműködés elő­segítése érdekében meg­vizsgálják egy közös infor­mációs és dokumentációs iroda felállítását. Noseda Tibor, az együtt­működést kezdeményező Pest Megyei Önkormány­zat társadalompolitikai osz­tályának vezetője a megál­lapodásról elmondta: kidol­gozott részletes együttmű­ködési programjukat- be­nyújtják az Európa Tanács határmenti régiók állandó bizottságához anyagi támo­gatás reményében. (v.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom