Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-01 / 76. szám
PEST MEGYEI HIRIJiP KÜLFÖLD 1993. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK Iliescu nyilatkozata Vonuljon vissza az RMDSZ hogy „a magyarokat továbbra is másodrangú állampolgárokként kezelik”. A testület úgy foglalt állást, hogy indokoltnak tartja a tiltakozás különböző formáit. A nyilatkozat nyomán hétfőn a székelyföldi területi RMDSZ-szervezetek csütörtökre tiltakozó gyűléseket hirdettek meg Csíkszeredára, Sepsiszentgyörgyre, Székelyudvarhelyre, Gyergyószentmiklósra és a térség más központjaiba. Miután a prefektuskinevezések által kiváltott felháborodás, a bejelentett tiltakozási akciók nyomán a feszültség kiéleződött a két megyében, az elnöki szóvivő terjedelmes nyilatkozatából kitűnik: a kormányzat éppenséggel annak bizonyítékaként kívánja kezelni az ügyet, hogy az RMDSZ folytat alkotmányellenes, feszültségkeltő politikát. Ebben a hatalom arra támaszkodik, hogy a kinevezés — aminek alkotmányos jogát az RMDSZ sem vitatta — a kormány hatáskörébe tartozik, s az ellenzékben lévő RMDSZ így szerinte nem jogosult annak kétségbevonására. Az RMDSZ viszont jó előre figyelmeztetett, hogy egy ilyen kinevezés, amely figyelmen kívül hagyja a helyi hagyományokat, olyan politikai hiba lenne, amely kiélezné a politikai feszültséget. Tavaly nyárig a két megye élén magyar nemzetiségű prefektusok képviselték a kormányt. Iliescu elnök a szóvivő útján minden politikai és táradalmi erőt nyugalomra és mérsékletre, az alkotmány tiszteletben tartására és összefogásra szólított fel annak érdekében, hogy az ország kiléphessen a nehéz általános gazdasági-szociális helyzetből. Gazdasági csőd Kubában Jeszenszky Washingtonban Az Expo nem csak magyar ügy Ion Iliescu román államfő szóvivőjének a román sajtóban szerdán ismertetett nyilatkozata útján arra hívta fel a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hogy „tartózkodjék mesterséges feszültség keltésétől a Hargita és Kovászna megyei prefektusok kinevezése kapcsán, alkalmazkodjék a jogállam követelményeihez, az európai demokratikus értékekhez, a politikai funkciójának gyakorlására vonatkozó alkotmányos normákhoz és ebben az értelemben vonja vissza március 27-i nagyváradi nyilatkozatát”. Az RMDSZ Szövetség Képviselőinek Tanácsa, mint jelentettük, a szóban forgó nyilatkozatban kifejtette, hogy a román prefektusok kinevezése „betetőzte a megyei adminisztrációban az etnikai tisztogatást”, továbbá azt mutatja, Pánik Boszniában Ugyanolyan tragikus tömegjelenetek játszódtak le a kelet-boszniai Srebrenicában szerdán, mint a hétfői evakuálásnál: több embert halálra tapostak, amikor a menekültek megrohantak 14 teherautót, hogy feljussanak az ENSZ-konvojra. Tizennégy kamion vitt humanitárius segélyt az ostromlott Srebrenicába, ahol mintegy 60 000 muzulmán zsúfolódott össze, a város eredeti lakosságának többszöröse. Többségük a környékbeli falvakból menekült oda a támadó szerbek elől. A kiürített járművek szerda reggel platójukon több száz emberrel indultak az egyelőre biztonságosnak számító muzulmán fellegvárba, Tuzlába. A kubai gazdaság júliusra össze fog omlani — jósolja egy jelentés, amelyet állítólag havannai kormánytagok készítettek. A 10 oldalas iratot az Egyesült Államokban száműzetésben élő. Kubai Amerikai Nemzeti Alapítvány nevű szervezet hozta nyilvánosságra szerdán hajnalban. A jelentés többek között azt sem zárja ki, hogy júliusban a katonaságot kell majd bevetni a szigetországban a rend fenntartása érdekében. A jelentés leszögezi, hogy Kubának készen kell állnia az úgynevezett Egyes Számú Rendkívüli Állapotra, amely a gazdaságot „kőkorszaki szintre” süllyesztené, az ellenzékkel szemben pedig katonai elnyomást alkalmazna. Az egyetlen reménysugár az irat szerint a „gazdasági integrálódás európai vagy amerikai reorientációval”. A kubai kormányszóvivő a jelentésről csupán anynyit mondott, hogy az a tényeket fikciókkal ötvözi. Elutasította ugyanakkor, hogy kereken letagadja a leírtakat. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője egyelőre elzárkózott attól, hogy nyilatkozzon az AP hírügynökségnek. Clinton és Jelcin kétszer találkozik A hét végi, kétnapos vancouveri amerikai—orosz csúcstalálkozó végül is öszszesen jó 24 órán belül lebonyolódik. Mindkét elnök csak szombaton érkezik majd a Csendes-óceán partján lévő kanadai városba. Borisz Jelcin lesz az első, így vele folytat elsőnek megbeszélést a házigazda, Brian Mulroney kanadai miniszterelnök — aki egyébként már bejelentette lemondását és utolsó hónapjait tölti tisztében. Bili Clinton a pénteket a határ túloldalán, Oregon államban tölti, ahol a fagazdaság és a környezetvédelem érdekeit összebékítő tanácskozáson vesz részt. Helyi idő szerint szombaton délelőtt száll le gépe Vancouverben, majd ő is találkozik Mulroney-vel. Vasárnap délelőttre tűzték ki a második, háromórás tanácskozást, majd a két elnök helyi idő szerint fél kettőkor közös sajtóértekezleten számol be találkozóikról. A tízórás időkülönbség miatt ez azt jelenti, hogy az európai közönség hétfőre virradó éjjel kapja meg az első tudósításokat a sajtóértekezletről. Annyi bizonyosnak látszik, hogy Clinton nem kíván — és tud — a korábban előirányzott 700 millió dollárnál sokkal nagyobb segítséget felajánlani, hanem a Jelcinnek szánt támogatás zömét az IMF-től és a többi nyugati országtól, elsősorban Japántól várja. Albert Gore alelnökkel, Anthony Lake nemzetbiztonsági tanácsadóval és képviselőkkel tanácskozott tegnap Washingtonban Jeszenszky Géza. Az oroszországi és a boszniai helyzet, a térség kisebbségi problémái állottak az eszmecserék előterében — tájékoztatta a külügyminiszter a magyar sajtó tudósítóit. Jeszenszky szerdán Clifton Whartonnal, a külügyminiszter első helyettesével találkozik és napirenden lesz Antall József kormányfőnek az év folyamán várt washingtoni látogatása is. A magyar külügyminiszterre igen nagy benyomást tett Gore alelnök felkészültsége, sokrétű tájékozottsága, még a magyar vonatkozású kérdésekben is. Az alelnök igen behatóan érdeklődött a magyar kisebbségek számáról, helyzetéről és — környezetvédelmi szakemberként — jól ismeri a bősi problémát. Ennek jellemző példája, hogy amikor szóba került a hágai alávetési nyilatkozat, ő vetette fel, hogy ez nem oldja meg a Dunába áramló vízmennyiség kérdését. Jeszenszky benyomása A Kelet-Európa és az egykori Szovjetunió területére sugárzó, az amerikai kormány által működtetett rádióadók további fenntartását kérte személyes levelében Bili Clinton amerikai elnöktől Lennart Meri észt elnök. Az AP keddi jelentése szerint az észt államfő azokra a korábbi amerikai javaslatokra reagált, amelyek szerint a szerint egyébként az amerikai kormányzat csendes diplomáciával szorgalmazza a bősi kérdés megoldását és az EK erőfeszítéseitől vár sikert. Az alelnök vetette fel többek között a vajdasági magyarok kérdését, érdeklődve arról, mennyire érinti, nyugtalanítja az állampolgárokat, a kormányt a délszláv válság. Jeszenszky átadta Gore-nak Antall József miniszterelnök Bili Clinton elnöknek küldött levelét, amelyben hivatalosan meghívja az Egyesült Államokat a világkiállításon való részvételre. Gore érdeklődéssel méltatta az Expót, mondván, hogy nem csak magyar ügyről van szó, hiszen az egész térség lehetőséget kap a világ előtti bemutatkozásra. Hasonlóan támogatta az Expo megrendezését Tom Lantos képviselő. Tárgyalópartnereitől örömmel hallhatta, hogy nagyra értékelik Magyarország stabilitását, az átmenet nehézségeinek ellenére elért teljesítményét és biztatónak tartják, hogy Magyarországon nem tapasztalható sok, térségünkben általában megtalálható negatívum — hangsúlyozta Jeszenszky Géza. Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió működését be kell szüntetni. Lennart Meri üzenetében kijelentette: — Egyetlen kérdés sem olyan fontos számunkra, mint az eurázsiai béke és demokrácia fennmaradása. Ebben egyedülálló és rendkívül értékes szolgálatot tesz a Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió. Maradjon a Szabad Európa Rádió! VÉLEMÉNY Szemétügyek — szemét ügyek Négy volt rendőrtiszt vádirattal felérő nyilatkozatot tett közjegyző előtt. A rendőrséget és ennek felügyeletét ellátó belügyminisztert vádolják azzal, hogy a koalíció egyik politikai ellenfele, a kisgazdavezér lejáratására, illetve a politikai életből való kiszorítására bujtották titkon a volt nyomozókat. Azzal is vádolják a rend magasrangú őreit, hogy passzív részvételükkel nem hallgattatták el múlt év október 23-án azokat, akik nemtetszésüket nyilvánítva leparancsolták a köztársasági elnököt a parlament előtti szónoki emelvényről. Az ügyet a Legfőbb Ügyészség vizsgálja. Attól függetlenül viszont, hogy ezek a vádak beigazolódnak-e vagy sem, az ügynek két vesztese és egy győztese máris van. Egyik vesztes a rendőrség, amely iránt e feltételezés nyomán nem erősödött a bizalom, ő maga pedig elbátortalanodott. A másik vesztes a politikusok valamelyike. Viszont akár a kisgazdavezér, akár a belügyminiszter marad alul, jól jár az ellenzék. A kisgazda miniszterelnök-jelölt most csaknem egy emberként számíthat rájuk. Nem mintha rokonszenveznének vele, de mert ebben az akciójukban a kormány lejáratásának kiváló eszközét ismerték fel. Törődnek is ők a haragos emberrel, őt nem veszik komolyan, az ő ellenfelük a keskeny ajkú, szigorú és következetes belügyminiszter, aki ha győz is, veszít, merthogy gyanúba keverték és lejáratására törekedtek. Ha viszont igaznak bizonyulnak a volt rendőrtiszti vádak, ments Isten az ellenzék hangjától-haragjától. Ez lenne a fiatal köztársaság leglátványosabb botránya, s az ellenzék lapjai szalagcímmel hoznák majd a köztársasági elnök elleni merénylet részleteit, s a kormányhoz intézett felhívást a konzekvenciák levonására. Ahogy mondani szokás, piszkos ügy, várjuk ki a végét. Jómagam kíváncsian és nem kevés szorongással várom a március 7-ére tervezett sztrájk fejleményeit is. Mint tudjuk, az ipari tárca arra készül, hogy egy hajdanában szentesített fogyatékosságot korrigáljon s helyreállítsa a rendet. A villamosiparban dolgozók kedvezményes támogatását nem hajlandók tovább finanszírozni. Tegye ezt meg a dolgozókat foglalkoztató vállalat, ha így tartja helyesnek, de az állam ebben nem kíván részt venni. Lapunkban már kifejtettük álláspontunkat ez ügyben, amikor a szaktárca véleményével azonosultunk. Ám azóta sokat változott a helyzet. A villamosipari dolgozók nem elégedtek meg azzal, hogy március 7-ére meghirdették a maguk sztrájkját, nem. Ők, hogy minden morális alapot nélkülöző követelésüknek még nagyobb nyomatékot adjanak, szövetségesek után néztek, s leltek is. Mint megtudtuk, a felhívásukhoz csatlakozott a MÁV, a Volán, a Posta szakszervezete, de még a bányászok egy része is. Különös bátorság kell egy ilyen, több tízezer embert mozgósító országos sztrájk kezdeményezéséhez, főképp akkor, ha a követelések hamisak. Ennek az ügynek, bárhogyan is dől el, csak morális vesztesei lesznek. Maga az ellenzék is azzá válik, akinek ugyancsak jól jönne egy kis országos zűrzavar, különösen ebben a belpolitikai életet felkavaró botránygyanús helyzetben. Merthogy az ellenzék, mint bizonyos jelek mutatják, nem hagyja ki a lehetőséget, hogy ötleteket adjon a sztrájkolóknak, ha a tét az ország működőképességének megbénítása, a kormány gyengítése. Ez is meglehetősen piszkos ügy. Ezek mellett eltörpül a hír, miszerint a Parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke tegnap megnyitotta az országos köztisztasági szakmai fórumot, ahol kifejezetten csak piszkos ügyeinkről tárgyalnak a jelenlévők. A szemét ellepi az országot, tenni kell ellene — hangoztatták a szombathelyi fórumon. Csak a felelőtlen, a környezetével nem törődő ember szemetel. A politikai és morális mocskot is az ilyenek szórják szét. Sajnálatos, hogy ma már az efféle szemét újrahasznosítása is megoldható. Az ellenzék majd politikai tőke címen hozza forgalomba. Szemét ügyek. (Paizs Tibor)
