Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-01 / 76. szám

PEST MEGYEI HIRIJiP KÜLFÖLD 1993. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK Iliescu nyilatkozata Vonuljon vissza az RMDSZ hogy „a magyarokat továbbra is másodrangú állampolgárok­ként kezelik”. A testület úgy foglalt állást, hogy indokolt­nak tartja a tiltakozás különbö­ző formáit. A nyilatkozat nyo­mán hétfőn a székelyföldi terü­leti RMDSZ-szervezetek csü­törtökre tiltakozó gyűléseket hirdettek meg Csíkszeredára, Sepsiszentgyörgyre, Székely­udvarhelyre, Gyergyószent­­miklósra és a térség más köz­pontjaiba. Miután a prefektuskinevezé­sek által kiváltott felháboro­dás, a bejelentett tiltakozási ak­ciók nyomán a feszültség kiéle­ződött a két megyében, az elnö­ki szóvivő terjedelmes nyilat­kozatából kitűnik: a kormány­zat éppenséggel annak bizonyí­tékaként kívánja kezelni az ügyet, hogy az RMDSZ foly­tat alkotmányellenes, feszült­ségkeltő politikát. Ebben a ha­talom arra támaszkodik, hogy a kinevezés — aminek alkot­mányos jogát az RMDSZ sem vitatta — a kormány hatásköré­be tartozik, s az ellenzékben lévő RMDSZ így szerinte nem jogosult annak kétségbevonásá­ra. Az RMDSZ viszont jó elő­re figyelmeztetett, hogy egy ilyen kinevezés, amely figyel­men kívül hagyja a helyi ha­gyományokat, olyan politikai hiba lenne, amely kiélezné a politikai feszültséget. Tavaly nyárig a két megye élén ma­gyar nemzetiségű prefektusok képviselték a kormányt. Iliescu elnök a szóvivő út­ján minden politikai és táradal­­mi erőt nyugalomra és mérsék­letre, az alkotmány tisztelet­ben tartására és összefogásra szólított fel annak érdekében, hogy az ország kiléphessen a nehéz általános gazdasági-szo­ciális helyzetből. Gazdasági csőd Kubában Jeszenszky Washingtonban Az Expo nem csak magyar ügy Ion Iliescu román államfő szó­vivőjének a román sajtóban szerdán ismertetett nyilatkoza­ta útján arra hívta fel a Romá­niai Magyar Demokrata Szö­vetséget, hogy „tartózkodjék mesterséges feszültség keltésé­től a Hargita és Kovászna me­gyei prefektusok kinevezése kapcsán, alkalmazkodjék a jog­állam követelményeihez, az európai demokratikus értékek­hez, a politikai funkciójának gyakorlására vonatkozó alkot­mányos normákhoz és ebben az értelemben vonja vissza március 27-i nagyváradi nyilat­kozatát”. Az RMDSZ Szövetség Kép­viselőinek Tanácsa, mint jelen­tettük, a szóban forgó nyilatko­zatban kifejtette, hogy a ro­mán prefektusok kinevezése „betetőzte a megyei adminiszt­rációban az etnikai tisztoga­tást”, továbbá azt mutatja, Pánik Boszniában Ugyanolyan tragikus tömegjele­netek játszódtak le a kelet-bosz­niai Srebrenicában szerdán, mint a hétfői evakuálásnál: több embert halálra tapostak, amikor a menekültek megro­hantak 14 teherautót, hogy fel­jussanak az ENSZ-konvojra. Tizennégy kamion vitt hu­manitárius segélyt az ostrom­lott Srebrenicába, ahol mintegy 60 000 muzulmán zsúfolódott össze, a város eredeti lakossá­gának többszöröse. Többségük a környékbeli falvakból mene­kült oda a támadó szerbek elől. A kiürített járművek szerda reg­gel platójukon több száz ember­rel indultak az egyelőre bizton­ságosnak számító muzulmán fellegvárba, Tuzlába. A kubai gazdaság júliusra össze fog omlani — jósolja egy jelentés, amelyet állító­lag havannai kormányta­gok készítettek. A 10 olda­las iratot az Egyesült Álla­mokban száműzetésben élő. Kubai Amerikai Nem­zeti Alapítvány nevű szer­vezet hozta nyilvánosságra szerdán hajnalban. A jelen­tés többek között azt sem zárja ki, hogy júliusban a katonaságot kell majd be­vetni a szigetországban a rend fenntartása érdekében. A jelentés leszögezi, hogy Kubának készen kell állnia az úgynevezett Egyes Számú Rendkívüli Állapotra, amely a gazdasá­got „kőkorszaki szintre” süllyesztené, az ellenzék­kel szemben pedig katonai elnyomást alkalmazna. Az egyetlen reménysugár az irat szerint a „gazdasági in­tegrálódás európai vagy amerikai reorientációval”. A kubai kormányszóvi­vő a jelentésről csupán any­­nyit mondott, hogy az a té­nyeket fikciókkal ötvözi. Elutasította ugyanakkor, hogy kereken letagadja a le­írtakat. Az amerikai külügy­minisztérium szóvivője egyelőre elzárkózott attól, hogy nyilatkozzon az AP hírügynökségnek. Clinton és Jelcin kétszer találkozik A hét végi, kétnapos vanco­­uveri amerikai—orosz csúcstalálkozó végül is ösz­­szesen jó 24 órán belül lebo­nyolódik. Mindkét elnök csak szombaton érkezik majd a Csendes-óceán partján lévő kanadai városba. Borisz Jel­cin lesz az első, így vele folytat elsőnek megbeszé­lést a házigazda, Brian Mul­­roney kanadai miniszterel­nök — aki egyébként már bejelentette lemondását és utolsó hónapjait tölti tiszté­ben. Bili Clinton a pénteket a határ túloldalán, Oregon ál­lamban tölti, ahol a fagaz­daság és a környezetvéde­lem érdekeit összebékítő tanácskozáson vesz részt. Helyi idő szerint szomba­ton délelőtt száll le gépe Vancouverben, majd ő is találkozik Mulroney-vel. Vasárnap délelőttre tűz­ték ki a második, három­órás tanácskozást, majd a két elnök helyi idő szerint fél kettőkor közös sajtóér­tekezleten számol be talál­kozóikról. A tízórás időkü­lönbség miatt ez azt jelen­ti, hogy az európai közön­ség hétfőre virradó éjjel kapja meg az első tudósítá­sokat a sajtóértekezletről. Annyi bizonyosnak lát­szik, hogy Clinton nem kí­ván — és tud — a koráb­ban előirányzott 700 mil­lió dollárnál sokkal na­gyobb segítséget felajánla­ni, hanem a Jelcinnek szánt támogatás zömét az IMF-től és a többi nyugati országtól, elsősorban Ja­pántól várja. Albert Gore alelnökkel, An­thony Lake nemzetbiztonsági tanácsadóval és képviselőkkel tanácskozott tegnap Washing­tonban Jeszenszky Géza. Az oroszországi és a boszniai helyzet, a térség kisebbségi problémái állottak az eszme­cserék előterében — tájékoz­tatta a külügyminiszter a ma­gyar sajtó tudósítóit. Je­szenszky szerdán Clifton Whartonnal, a külügyminisz­ter első helyettesével találko­zik és napirenden lesz Antall József kormányfőnek az év fo­lyamán várt washingtoni láto­gatása is. A magyar külügyminiszter­re igen nagy benyomást tett Gore alelnök felkészültsége, sokrétű tájékozottsága, még a magyar vonatkozású kérdések­ben is. Az alelnök igen beható­an érdeklődött a magyar ki­sebbségek számáról, helyzeté­ről és — környezetvédelmi szakemberként — jól ismeri a bősi problémát. Ennek jellem­ző példája, hogy amikor szó­ba került a hágai alávetési nyi­latkozat, ő vetette fel, hogy ez nem oldja meg a Dunába áramló vízmennyiség kérdé­sét. Jeszenszky benyomása A Kelet-Európa és az egyko­ri Szovjetunió területére su­gárzó, az amerikai kormány által működtetett rádióadók további fenntartását kérte sze­mélyes levelében Bili Clin­ton amerikai elnöktől Len­nart Meri észt elnök. Az AP keddi jelentése sze­rint az észt államfő azokra a korábbi amerikai javaslatok­ra reagált, amelyek szerint a szerint egyébként az amerikai kormányzat csendes diplomá­ciával szorgalmazza a bősi kérdés megoldását és az EK erőfeszítéseitől vár sikert. Az alelnök vetette fel töb­bek között a vajdasági magya­rok kérdését, érdeklődve ar­ról, mennyire érinti, nyugtala­nítja az állampolgárokat, a kor­mányt a délszláv válság. Je­szenszky átadta Gore-nak An­tall József miniszterelnök Bili Clinton elnöknek küldött leve­lét, amelyben hivatalosan meg­hívja az Egyesült Államokat a világkiállításon való részvétel­re. Gore érdeklődéssel méltat­ta az Expót, mondván, hogy nem csak magyar ügyről van szó, hiszen az egész térség le­hetőséget kap a világ előtti be­mutatkozásra. Hasonlóan tá­mogatta az Expo megrendezé­sét Tom Lantos képviselő. Tárgyalópartnereitől öröm­mel hallhatta, hogy nagyra ér­tékelik Magyarország stabilitá­sát, az átmenet nehézségeinek ellenére elért teljesítményét és biztatónak tartják, hogy Ma­gyarországon nem tapasztalha­tó sok, térségünkben általában megtalálható negatívum — hangsúlyozta Jeszenszky Géza. Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió működését be kell szüntetni. Lennart Meri üzenetében kijelentette: — Egyetlen kér­dés sem olyan fontos szá­munkra, mint az eurázsiai béke és demokrácia fennma­radása. Ebben egyedülálló és rendkívül értékes szolgálatot tesz a Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió. Maradjon a Szabad Európa Rádió! VÉLEMÉNY Szemétügyek — szemét ügyek Négy volt rendőrtiszt vádirattal felérő nyilatkozatot tett közjegy­ző előtt. A rendőrséget és ennek felügyeletét ellátó belügyminisz­tert vádolják azzal, hogy a koalí­ció egyik politikai ellenfele, a kisgazdavezér lejáratására, illet­ve a politikai életből való kiszo­rítására bujtották titkon a volt nyomozókat. Azzal is vádolják a rend magasrangú őreit, hogy passzív részvételükkel nem hall­gattatták el múlt év október 23-án azokat, akik nemtet­szésüket nyilvánítva leparancsolták a köztársasági elnö­köt a parlament előtti szónoki emelvényről. Az ügyet a Legfőbb Ügyészség vizsgálja. Attól füg­getlenül viszont, hogy ezek a vádak beigazolódnak-e vagy sem, az ügynek két vesztese és egy győztese már­is van. Egyik vesztes a rendőrség, amely iránt e feltéte­lezés nyomán nem erősödött a bizalom, ő maga pedig elbátortalanodott. A másik vesztes a politikusok vala­melyike. Viszont akár a kisgazdavezér, akár a belügy­miniszter marad alul, jól jár az ellenzék. A kisgazda miniszterelnök-jelölt most csaknem egy emberként szá­míthat rájuk. Nem mintha rokonszenveznének vele, de mert ebben az akciójukban a kormány lejáratásának ki­váló eszközét ismerték fel. Törődnek is ők a haragos emberrel, őt nem veszik komolyan, az ő ellenfelük a keskeny ajkú, szigorú és következetes belügyminisz­ter, aki ha győz is, veszít, merthogy gyanúba keverték és lejáratására törekedtek. Ha viszont igaznak bizonyul­nak a volt rendőrtiszti vádak, ments Isten az ellenzék hangjától-haragjától. Ez lenne a fiatal köztársaság leg­látványosabb botránya, s az ellenzék lapjai szalagcím­mel hoznák majd a köztársasági elnök elleni merénylet részleteit, s a kormányhoz intézett felhívást a konzek­venciák levonására. Ahogy mondani szokás, piszkos ügy, várjuk ki a vé­gét. Jómagam kíváncsian és nem kevés szorongással vá­rom a március 7-ére tervezett sztrájk fejleményeit is. Mint tudjuk, az ipari tárca arra készül, hogy egy hajda­nában szentesített fogyatékosságot korrigáljon s helyre­állítsa a rendet. A villamosiparban dolgozók kedvezmé­nyes támogatását nem hajlandók tovább finanszírozni. Tegye ezt meg a dolgozókat foglalkoztató vállalat, ha így tartja helyesnek, de az állam ebben nem kíván részt venni. Lapunkban már kifejtettük álláspontunkat ez ügy­ben, amikor a szaktárca véleményével azonosultunk. Ám azóta sokat változott a helyzet. A villamosipari dolgozók nem elégedtek meg azzal, hogy március 7-ére meghirdették a maguk sztrájkját, nem. Ők, hogy minden morális alapot nélkülöző követelésüknek még nagyobb nyomatékot adjanak, szövetségesek után néz­tek, s leltek is. Mint megtudtuk, a felhívásukhoz csatla­kozott a MÁV, a Volán, a Posta szakszervezete, de még a bányászok egy része is. Különös bátorság kell egy ilyen, több tízezer embert mozgósító országos sztrájk kezdeményezéséhez, fő­képp akkor, ha a követelések hamisak. Ennek az ügy­nek, bárhogyan is dől el, csak morális vesztesei lesz­nek. Maga az ellenzék is azzá válik, akinek ugyancsak jól jönne egy kis országos zűrzavar, különösen ebben a belpolitikai életet felkavaró botránygyanús helyzetben. Merthogy az ellenzék, mint bizonyos jelek mutatják, nem hagyja ki a lehetőséget, hogy ötleteket adjon a sztrájkolóknak, ha a tét az ország működőképességé­nek megbénítása, a kormány gyengítése. Ez is meglehetősen piszkos ügy. Ezek mellett eltör­pül a hír, miszerint a Parlament környezetvédelmi bi­zottságának elnöke tegnap megnyitotta az országos köztisztasági szakmai fórumot, ahol kifejezetten csak piszkos ügyeinkről tárgyalnak a jelenlévők. A szemét ellepi az országot, tenni kell ellene — han­goztatták a szombathelyi fórumon. Csak a felelőtlen, a környezetével nem törődő ember szemetel. A politikai és morális mocskot is az ilyenek szórják szét. Sajnálatos, hogy ma már az efféle szemét új­rahasznosítása is megoldható. Az ellenzék majd politikai tőke címen hozza forgalomba. Szemét ügyek. (Paizs Tibor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom