Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-06 / 55. szám

É PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. MÁRCIUS 6., SZOMBAT 3 Vigyázat! A „Mai Nap” március 2-ai számában egy illusztráció mellett megjelent néhány sor írás. Ennek címe: „Vigyá­zat, hitleráj!” Az illusztráció egy bajai ház faláról leka­part falragasz tulajdonképpen, egyik felét egy horogke­reszt foglalja el, a másik felén pedig három megtévesz­tő szó (rend, erő, becsület) olvasható, alatta pedig az Amerikai Egyesült Államok-beli kiadó és terjesztő lin- colni címe, postafiókkal. A cikkecske szerzője az ismertetett címkéről megálla­pítja: „Sajnos igaz. (?) Vajon kiket fed a talányos ameri­kai kód? Kiderítése nem a mi dolgunk, de a nyomozás eredményéről szívesen hírt adunk,” Befejező mondatai így hangzanak: „Mi nem így képzeljük a rendet. Erőről, becsületről nem is beszélve.” Az utolsó két mondattal teljesen egyetértünk: mi sem! A nyomozásban meg segítünk. Az NSDAP/AO a külföldön élő németek nemzetiszocialista munkáspártja német nevének rövidítése. E náci párt kiadásában négy újság jelenik meg az Amerikai Egyesült Államokban (német — 1973, angol — 1975, svéd — 1990, magyar — 1991 óta). Ezekben hirdetik például a 11x5 centimé­teres horogkeresztes ragasztócímkét (100 darab 300 fo­rint). Nos, ma már hazánkban nem ellenőrzik szorgos elv­társi kezek az állampolgárok postáját, Amerikában meg minden szabad. így aztán könnyen bejöhetnek az effajta jelvények Magyarországra. Az Egyesült Államokban nemrégen alkotmányellenesnek minősítették a fajgyűlö­letre uszítás (hate-crime) bírósági vagy hatósági üldözé­sét. Úgy látszik, mégsem olyan jó az a parttalan liberaliz­mus, mert íme, Amerikából, a szabadság és a demokrá­cia hazájából kerülnek hozzánk a náci jelvények. Vigyá­zat, századunk másik ordas eszméje, a bolsevizmus még ma is hazai forrásokból táplálkozik! Török Bálint A T. Ház jövő heti vitája Gazdasági kamarák törvénye Támogatási alap Az Országgyűlés jövő heti, hétfői és keddi ülésén szerep­lő témákat ismertette Szabad György házelnök sajtótájé­koztatóján. A napirenden nagy számú határozathozatal szerepel: így a menekültügyi alapról, a rehabilitációs alap­ról, a kisvállalkozói garan­cia-alapról és a felzárkózás az európai felsőoktatáshoz nevű alapról szóló törvényja­vaslatokról. Folytatódik a A magyar, a román és a szász legény közös vi- gadozásáról szóló Tamási Áron novellában sűrítve meg­található a transzszilvaniz- mus lényege. Vagyis: a kü­lönböző népek találkozása az emberség magasában — fejte­gette csütörtökön az MDF- akadémia estjén előadó Fábi­án Ernő kovásznai tanár, esz- széista, miután Tompa Lász­ló színművész csodálatos át­éléssel előadta az irodalmi művet. A művész Tamási írá­sán kívül egyébként még több más erdélyi, a témát kü­lönböző oldalról megvilágító irodalmi művel hangolta rá lé­lekben a közönséget Fábián Ernőnek a transzszilvaniz- musról szóló előadására. A kovásznai tanár mondan­dójának első felében a törté­nelmi transzszilvanizmusról fejtette ki a meglátásait. Véle­ménye szerint az eszmerend­szer, magatartásforma létre­jöttének egyik fő pillére Ma­gyarország 1526. utáni állapo­ta: meg kellett óvni a török­től a magyar államot. S mivel ez az ország egész területén nem volt lehetséges, Erdély­nek el kellett válnia Magyar- országtól. A százötven éves török megszállás alatt Erdély mentette meg a magyar álla­miságot. Persze, szem előtt vita a földadótörvény módosí­tásáról, a rasszizmus, az ide­gengyűlölet és az antiszemi­tizmus ellen fellépő ország- gyűlési nyilatkozatról. Tár­gyalja az Országgyűlés a nemzeti és etnikai kisebbsé­gekkel foglalkozó törvényja­vaslatot. folytatódik a vita a magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslatról. A Házbizottsághoz 23 interpel­láció érkezett. tartva azt — s itt az erdélyi- fejedelmekre, többek között Bocskaira, Bethlenre utalt az előadó —, hogy Magyaror­szág jelenti a teljes régiót, s annak az egyik tájegysége Er­dély. A nemzetállamok kialaku­lásának idején kezdődött Er­dély tragédiája, fejtegette az előadó. A nemzetállamiság eszméje ugyanis nem tűri a különállást: az 1867-es ki­egyezéssel, s egyben az önál­lóság elvesztésével a transz- szilvanizmus első fejezete le is záródott. Egy olyan korszak záró­dott le, amelynek egyebek kö­zött gyümölcse volt a lelkiis­mereti és vallásszabadság a világon elsőkénti kimondása (tordai országgyűlések), a nagyfokú tolerancia, a sokszí­nűség megbecsülése, a racio­nalizmus dicsérete (Apáczai Csere János), a román nem­zettudat kialakulásának előse­gítése (a román bibliafordítás támogatása az erdélyi fejdel- mek által), az önkormányza­tok elvének nagyfokú tiszte­letben tartása. Mindezek te­A kormány elfogadta a gazda­sági kamarákról készülő tör­vény alapkoncepcióját — je­lentették be a kabinetülés dön­téseit ismertető pénteki kor­mányszóvivői tájékoztatón. A koncepció — miként Kecskés László, az Igazság­ügyi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára ismertette — ki­mondja, hogy a kamarák köz­testületként működjenek. Azaz olyan közfeladat ellátá­sára alakuljanak, amit egyéb­ként az államnak vagy a helyi önkormányzatnak kellene megvalósítania. Az elképzelé­sek szerint eltérő jogszabá­lyok vonatkoznának a szak­mai és a gazdasági kamarák­ra. Míg az előbbiekről — így az ügyvédi, az orvosi, a köz­jegyzői, a gyógyszerészeti ka­marákról — külön-külön tör­vények rendelkeznének, ad­dig a gazdasági kamarákra vo­natkozó előírásokat egyetlen egységes törvény összegezné. A kabinet áttekintette a he­lyi önkormányzatok címzett- és céltámogatásának igénybe­jelentési és elszámolási rend­jét, s foglalkozott a támogatá­si célok ez évi rangsorolásá­val is — közölte a továbbiak­ban Juhász Judit szóvivő. A A Landeszmann György fő­rabbinak tulajdonított kije­lentések kapcsán az Esti Hírlap március 4-i számá­ban többek között az alábbi rövid írás jelent meg: „ Tele­fonon felhívtuk Singer Ödön óbudai főrabbit és megkérdeztük, mi a vélemé­nye arról a Heti Magyaror­szágban megjelent interjú­ról, melyben az állt, hogy hát a kényszerű különállás vívmányaiként értékelhetőek. A transzszilvanizmus léte a két világháború között tuda­tosodott — tért át Fábián Ernő mondandójának máso­dik részére. Erdély leszakadá­sa az anyaországtól az ideoló­gia továbbfejlesztését eredmé­nyezte. Ebben az időszakban a transzszilvanizmus — töb­bek között Kós Károly, Ta- vaszy Sándor, Makkai Sán­dor munkásságának köszön­hetően — a kultúrára, az er­kölcsre helyezett fő hang­súlyt jelentette. Az említett gondolkodók akkori vélemé­nye szerint ugyanis ezen a te­rületen az elszakított erdélyi magyarság különb értékeket tud létrehozni, mintha a poli­tikára helyezné a fő hang­súlyt. Ezek a gondolatok azon­ban végül is nem állták ki a gyakorlat próbáját. A transz­szilvanizmus összeomlott. Az ismert politikai fejlemé­nyeken túl azért, s ezt éppen Makkai Sándor, az elmélet egyik kidolgozója fejtette ki a harmincas években, a Nem címzett támogatás esetében a kabinet előírta, hogy az önkor­mányzatoknak igényeik beje­lentése előtt beruházási tervet kell benyújtaniuk az illetékes szakminisztériumhoz és a Bel­ügyminisztériumhoz. Az önkormányzatok saját erőből megkezdhetik a követ­kező évi költségvetés terhére fedezettel ellátott munkálato­kat, azok befejezésekor pedig el kell számolniuk a beruhá­zásról. A támogatási célok vonat­kozásában arra tesz javaslatot a kormány, hogy az idén még folyamatban lévő és támoga­tott beruházásoknál most utol­só alkalommal döntsön az Or­szággyűlés a pénz folyósításá­nak éves ütemezéséről. A ké­sőbbiekben hozzák összhang­ba a már támogatott beruházá­sok redjét az új központi támo­gatások rendszeréről szóló tör­vényben foglaltakkal. A költ­ségvetési törvény egyébként erre az évre 28 milliárd 740 forintot irányzott elő címzett- és céltámogatásokra. Ebből a központi juttatással már folya­matban lévő beruházások java­solt támogatási igénye 20 mil­liárd 757,1 millió forint. Új be­ruházásokra tehát 7 milliárd ha a zsidók által létrehozott értékeket kivonnák a ma­gyar kultúrából, akkor »csak bő gatya és fütyülős barack maradna.« A főrab­bi a legmélyebben fel volt háborodva a kijelentés hal­latán, hiszen ha nem járunk csukott szemmel — mint mondta — reggelig sorol­hatnánk az ellenpéldákat Petőfi Sándortól kezdve, lehet című rövid esszéjében —- mert hosszú távon az em­beri lélek nem tudja elviselni a sokadrangúságot, azt, hogy látja, nem teljes értékű, s fo­lyamatosan érzi az idegensé- get, a hontalanságot. Ne fe­lejtsük el: a Tamási-novella végén a három különböző nemzetiségű, de együtt viga- dozó legények furulyáját a kocsmába betérő román hatal­masság elveszi, s megtapossa. Nem vitázott, csupán ki­egészítette, s tágabb összefüg­gésekbe helyzete az előadó ál­tal elmondottakat Pomogáts Béla irodalomtörténész. A transzszilvanizmus eredeté­ről kifejtette, hogy azt termé­szetesnek kell tekintenünk, hi­szen megfigyelhető, hogy minden érett kultúra megosz­lik belsőleg. A magyarság a földrajzi helyzeténél fogva Nyugat felé tekintő nyitott du­nántúli, és a keleti támadások miatti zárt erdélyi kultúrát alakít ki. A transzszilvanizmus célja­ként az erdélyi magyarság megmaradását jelölte meg Po­mogáts Béla. Áz eszme elbu­982,9 millió forint áll az idén rendelkezésre. A már ismert önkormányzati céltámogatási igények alapján a kormány fontossági rangsort állított fel. Idén a községek egészséges ivóvízellátását, a szigetközi te­lepülés számára szennyvíztisz­tító-telep és csatornahálózat építését, az egészségügyi in­tézmények műszerellátását, az életveszélyessé vált általá­nos iskolai tantermek rendbe­tételét javasolja mindenek­előtt segíteni a kabinet. A to­vábbi célokra a jövő évi költ­ségvetésből juttatnának. A kormányszóvivői tájé­koztatón végezetül bemutat­kozott Józsa Fábián, a Bel­ügyminisztérium újonnan ki­nevezett politikai államtitká­ra. Az Országgyűlés önkor­mányzati bizottságának ko­rábbi MDF-es alelnöke kije­lentette: ténykedésével erősí­teni kívánja a minisztérium jelenlegi vezetését. Fontos­nak tartotta, hogy — miként eddig is — a tárca a leghatá­rozottabban lépjen fel a szél­sőséges, az állampolgárok nyugalmát zavaró jelenségek­kel szemben. A maga eszkö­zeivel, mint mondta, ezért mindent elkövet. Arany Jánoson keresztül a C-vitamin felfedezőjéig, Szent-Györgyi Albertig.” A fenti írásból is nyilván­való, hogy a Heti Magyaror­szág interjújából kirajzolódó vélemény nem tekinthető va­lamiféle közös álláspont ré­szének, ami a szóban forgó ügy jelentőségét tekintve igencsak megnyugtató. kásának az oka az. hogy ek­kor az erdélyi magyarság a románságban és a szászok­ban nem talált társat, s önma­gukban pedig nem voltak elég erősek. Az eszmerendszer szerepét és jelentőségét taglalva a tu­dós kifejtette: a középkorban a különböző társadalmak a mellérendelés elvén szerve­ződtek meg. (Például a Né­met-római Birodalom). Fran­ciaországban viszont már a XVII. század második felétől kezdve — az előnyösebb köz- igazgatás hiedelme miatt — megindult a centralizáció. Ez a modell később egész Euró­pában elterjedt. A centralizá­ció életképtelenségét mi sem bizonyítja jobban, mint napja­ink politikai történései: Jugo­szlávia, Csehszlovákia szét­esése. Európa tehát ismét a decentralizáció felé halad, s ennek az ideológiáját adhatja a transzszilvanizmus, amely kidolgozta annak az elvét, hogy miként élhetnek béké­sen egymás mellett a népek. Pomogáts Béla meggyőződé­se, hogy az ideológia kidolgo­zásával Erdély ismét meg­előzte a világot, mint annak idején a vallásszabadság első­kénti kinyilvánításával. Hardi Péter Szabad György a demokráciáról A köztevékenység formáiról, a felelősségről, a magyaror­szági parlamentarizmus és képviseleti demokrácia törté­netéről tartott előadást Sza­bad György házelnök, az Ifjú­sági Európa Parlament pénte­ki plenáris ülésén az Ország­házban. Magyarország lakói keser­ves éveket töltöttek egy olyan diktatúrában, amelyet külső erők és azok magyar ki­szolgálói kényszerítettek rá­juk. Pedig ebben az ország­ban az alkotmányosságnak mélyek a gyökerei, az ország- gyűlés előzményeit az állam- alapításig, az előző ezredfor­dulóba vezetik vissza legen­dáink — jelentette ki Szabad György. Baj, ha egy költő hazudik Nehezen élünk. Sokan. Vannak családok, ame­lyek kifejezetten szegé­nyek, mint mi is voltunk az ötvenes-hatvanas évek­ben. Éppen ezért tűnt fel, amikor annak idején egy „beosztottam” nyilatko­zott a rádiónak. Az illető „költő”. így hangzott a ri­porter kérdése: ön az Új Magyarországnál és az Élet és Irodalomnál egy­szerre... Hogyan tudja ezt összeegyeztetni? Köl­tő: „valamiből nekem is meg kell élnem”. Csak megjegyzem: a „költő” akkori fizetése, jövedel­me a miniszterinél is több volt. Engem fölhábo­rított a dolog. Föl, mert tudtam, hogv mennyit ke­res, és ennek ellenére azt a rossz, lehangoló anyagi helyzetünkkel kapcsola­tos légkört erősítette a rá­dióban, amely gyakran — mint „költőnk” eseté­ben is — hazug. S mi­után a valóban nehezen élők és a „költő” ügyét ösz- szemosó riportertől és nyilatkozótól egyaránt vi- szolvogtam, főszerkesz­tőmnek fölvetettem: a „poétát” ezért, meg ezért — főleg mert hazug — el kell a szerkesztőségből tá­volítani. Főszerkesztőm nem távolította el, ha­nem azt mondta: „Miért, igaza van, meg kell él­nie”. Maradt hát a poéta, sőt tovább nyomorogni az Államokba utazott. Most arról értesülök, hogy kirúgták. Az Élet és Irodalom kesereg e tény fölött így: „Naiv ember. Sok henne az Amerika, ami meg nem Amerika benne, az még rosszabb: költészet”. Költészet, tu­dom volt Petőfiben, Aranyban, Adyban... De most morfondírozhatok fölötte: vajon bennük mennyi volt Amerika? Szerintem semmi. Igaz, nem is hazudoztak a rá­dióban. (Vödrös) (b) Kovásznai tanár előadása az MDF-akadémián Erdély ismét megelőzte a világot Az óbudai főrabbi másként látja iirlai

Next

/
Oldalképek
Tartalom