Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-06 / 55. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. MÁRCIUS 6., SZOMBAT Jövedelmezőbb büntetést fizetni A környezetszennyeződés nem ismer határokat Pest megye környezetvédelmi osztályán Fegyverneky Sándor osztályvezetővel beszélgettem a megye ez irá­nyú feladatairól. Nyílt titok ugyanis, hogy a főváros és környéke a legsúlyosabban szennyezett terület. — Milyen pénzügyi alapok állnak a megyei környezetvé­delem rendelkezésére, terve­ik megvalósításához? — A környezetvédelem nem nyereséges vállalkozás. A jelenlegi gazdasági hely­zetben az önkormányzatnak kevés pénze van egy ilyen nonprofit ágazat támogatásá­ra. Habár nagyobb szükség lett volna egy egész megyét átfogó környezetvédelmi program megvalósításának felkarolására, erre az elmúlt években nem volt gazdasági­lag pénzügyileg lehetőség. Az idei költségvetésben sze­repel egy meghatározott ösz- szeg a környezetvédelem szá­mára. Ez az alap csak részle­ges támogatásokra használha­tó. Az egyes önkormányza­tok által benyújtott környe­zetvédelmi pályázatokat, ak­ciókat finanszírozzuk ebből a pénzből. Márkaszázezrek a német kormánytól Amit ideálisnak tartanék, az egy középszintű, megye és ál­lam, valamint helyi önkor­mányzatok közti program lenne. A környezetszennye­ződés nem ismer határokat. Éppen ezért régiókban kell gondolkodnunk és tervez­nünk. Egy ilyen átfogó kö­zös terv lehetne az, ahol együtt kellene működnie a kisebb és nagyobb fórumok­nak, mert a környezetvédel­mi ártalmak ellen csakis kö­zös összefogással lehet hatá­sosan küzdeni. Ennek érde­kében a környezetvédelmi alapból elkülönítettem há­rommillió forintot, mely Pest megye általános kör­nyezetvédelmi tervének és koncepciójának kivitelezésé­re szolgál. A Megyei Terve­ző' Vállalatnak erre a megbí­zást már a múlt évben átad­tuk. Ez egy hároméves folya­mat. Felmérésre kerül a me­gye környezetének terhelhe­tősége valamint a terhelési szint elviselhetőségi határa. A harmadik és legégetőbb feladat, a jelenlegi túlter­helt, szennyezett környeze­tek tisztulására irányuló ja­vaslatok, akciótervek megho­zatala. —Jelenleg milyen gyakor­lati tevékenység folyik a kör­nyezetvédelem berkeiben? — A német kormány által biztosított négyszázharminc- ezer márka teszi lehetővé egy környezetvédelmi transz­fernek nevezett munka elvég­zését. Német módszerekkel és német technológiával fo­lyik a felmérés a megye tel­jes környezetéről. Különle­ges fényképezési technikával a légi felvételek már elké­szültek. Három szakember dolgozik ebben a csoport­ban. Itt megemlítendő, hogy ez a szerződés a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkama­ra, a Megyei Önkormányzat és a német Közösségi Kör­nyezetvédelmi Akadémia közt jött létre. — Mire vélni a német ál­lam eme jótékonyságát Ma­gyarország felé? Az egyre ve­szélyeztetettebb Duna lenne az összekötő? — Azt hiszem, hogy en­nek politikai háttere van. Amikor ez az egyezség létre­jött, akkor a német állam és Magyarország közt egy felfe­le ívelő diplomáciai viszony alakult ki. Ezzel a szerződés­sel a német kormány azt a gesztust akarta viszonozni, melyet a magyar állam tett határainak megnyitásával a német polgárok előtt. Tu­dott, hogy ez volt a csepp, mely elindította az áradatot a berlini fal lerombolásához. Vannak más vélemények is. Sokan német gazdasági meg­fontolást látnak a háttérben. Célozva arra, hogy ha majd befejeződik ez a környezetvé­delmi felmérés, a német ál­lam ajánlatot fog tenni né­met technológiák és berende­zések használatára a magyar- országi környezetvédelem­nek. Én ezt az indokot azért nem látom teljesen megala­pozottnak, mert a további fi­nanszírozását ennek a felmé­rési folyamatnak a német kor­mány nem szándékszik foly­tatni. Ezek után szinte lelkiis- meret-furdalást érzek: mi szemrebbenés nélkül elfogad­juk, hogy a német kormány húszmillió forintot adomá­nyoz saját védelmünkre, an­nak a környezetnek a védel­mére, amelyre mi szinte sem­mit nem áldozunk. Éppen ezért lépéseket tettünk a Kör­nyezetvédelmi Minisztérium felé és próbálunk pénzt sze­rezni a munkálat második és harmadik fázisának a befeje­zésére. Fabrikett készül a hulladékból — A megyei önkormányzat, amellett hogy kevés pénzala­pot tud biztosítani a környe­zetvédelemnek. mennyire ösz­tönzi, segíti a környezetvédel­mi teendőket? — Azt hiszem, hogy az ön- kormányzat még nem ismer­te fel lehetőségeit és felelős­ségét ezen a területen. Bár fontos, és országos viszony­latban is egyedülálló lépést tett a környezetvédelem érde­kében. A megye vegyesvál­lalkozást alapított egy német- országi céggel. Hatvanmillió forintért vásárolt egy szemét­feldolgozó gépsort, mely de­cemberben kezdte meg pró­baműködését. Ennek a ve­gyesvállalatnak a Pest me­gyei önkormányzat is résztu­lajdonosa. A gépsor vándo­rol. Kimegy a szeméttelepek­re és a felhalmozott laza sze­metet felmarkolva rostálja, válogatja és összepréseli. Bár a gépsor működtetését drágának találják — és egye­lőre önköltségen tartják fenn —, de mégis olcsóbb, mint az új szeméttelepek létesítése. — A kiválogatott, újra­hasznosítható termékekből nem lehetne pótolni a működ­tetéshez szükséges pénzt? — Sajnos ehhez nincs meg az iparban szükséges struktúrahálózat, és technoló­giailag sem állunk még ott, hogy ezt megvalósíthassuk. Ez nyugat-európai szinten sem megoldott probléma. Bár van egy eset, amikor ez megoldhatónak látszik. A gép a fővárosi szeméttelepen óriás gúlákba halmozott kará­csonyfákat apró bálákba pré­selte, és ebből akar egy vál­lalkozás apró fabriketteket préselni, melyet tüzelőanyag­ként hasznosítana. Megye és fóv áros egy hajóban — A megyei és fővárosi kör­nyezetvédelem közt milyen az összhang? — Intézményünk éléről ép­pen most távozott a kollé­gánk a fővárosi környezetvé­delemhez. Ez egy jó lépés volt. Aki a fővárosi környe­zetvédelmet irányítja, annak ismernie kell a megye terüle­ti gondjait is. Ha a főváros­ban javulnak a szennyeződé- si viszonyok, akkor a megyé­ben is javulás tapasztalható. A megyei környezetszennye­ződés minimálisra csökkenté­se a fővárosiaknak is érdeke, hiszen üdüléseik, kirándulá­saik alkalmával itt szellőzte­tik ki tüdejüket. — Van-e az önkormányzat­nak ellenőrzési joga a kör­nyezetvédelem területén? — Hatósági jogosítványa környezetvédelmi területen nincs. De ott van a környezet- védelmi felügyelőség, aki el­lenőriz és végrehajt, kiszab büntetéseket, ahol szüksé­ges. Sajnálatos, hogy több vállalatnak jövedelmezőbb a büntetést kifizetni, mint új technológiákra tenni szert, vagy beszüntetni a tevékeny­ségét. Itt elmondhatom azt is, hogy a rendszerváltás fo­lyamatában a mamutvállala­toktól, illetve a veszteséges termelési folyamatok felszá­molásával más „kórokozójá­tól” a környezetvédelem megszabadult. Ami a gazda­ságban recesszió, az a kör­nyezetvédelemben egy szaba­dabb föllélegzés. És ami még a terveink, és óhajaink közt szerepel, hogy a környe­zetvédelmet, mint tantárgyat programjába vegye a tanügy. Bágyi Bencze Jakab Miért nincs árverés Gödöllőn? Vetni lehet, venni még nem — Miért nincs árverés Gö­döllőn? — kérdezik lépten- nyomon. A mezőgazdasági munkák közeledtével nö­vekszik a nyugtalanság a vá­rosban. Néhány évtized alatt több falut kitevő lakossal növekedett Gödöllő lélek- száma. Eközben a határban a termőföld folyamatosan fogyott. Nincsen könnyű helyzetben a helyi földren­dező bizottság. A földkár­pótlási igények magasak, a kijelölt földalap pedig szű­kös. A bizottság hónapok óta összeül a városházán pénte­kenként. Tagjai meghány- ják-vetik a dolgokat, már- már barázdákra lebontva fi­nomítják elképzeléseiket, azután különösebb ered­mény nélkül hazamennek. — Pedig nem akarjuk éle­tünk végéig ezt csinálni! — mondja egyikük fásultan. Nem a bizottságon mú­lik, hogy Gödöllőn még nem emelkedtek a magasba a licitáló kezek. Tavaly má­jusban Cinkotán és Csömö­rön megfellebbezték a föld- kijelöléseket. Amíg nem születik döntés, a Szilas Szövetkezet más települé­sekhez — így Gödöllőhöz — tartozó földjein sem le­het árverést tartani. Miután kialakult az álló­háború, a gödöllői földren­dező bizottság is felülvizs­gálati kérelemmel élt. Mé­száros Gyula, a bizottság el­nöke a legutóbbi ülésen le­szögezte: ez nem felbuzdu­lás és nem is okoskodás. Ta­láltak két olyan területet a Csónakban és a Nagyfenyves­ben, ami semmilyen föld­alapba nem került bele. Az ülések előtt a bizott­ság egy-egy tagja fogadó­órát tart a városháza lakos­ságszolgálati irodájában. Hajdú László elmondta, ak­kora az érdeklődés, hogy most fél 3-tól fél 5-ig alig kapott levegőt. Nagy felelősség nyug­szik a vállukon. Március 9-én újabb próbát tesznek, hogy megoldást találjanak a senkinek sem jó állapotra. Délután 4 órától rendkívüli ülést tartanak a városházán, melyre meghívták Roszik Gábor országgyűlési képvi­selőt, a megyei kárrendezé­si hivatal és a városi földhi­vatal, továbbá a, Szilas Szö­vetkezet vezetőjét. Megkí­sérlik elérni, hogy az öt érintett településre külön- külön is adhasson ki határo­zatot a hivatal, amivel elhá­rulhatna az akadály a gödöl­lői földárverések elől. Ha si­kerül, talán lesz remény ar­ra. hogy az idén be is feje­ződjön az árverések sora a városban. Egy gödöllői gazda azon­ban már nem akar tovább tétlenkedni. A fogadóóra után végighallgatta a bizott­ság vitáját, amelyben az ő kéréséről is szót ejtettek. S mivel a példa általánosítha­tó, ezúton hívjuk fel azok fi­gyelmét, akik kárpótlási jegy­gyei rendelkeznek, s már az idén földet szeretnének mű­velni, hogy nincs akadálya a termelésnek. A Gödöllői Tangazdaság a kárpótlásra kijelölt földterületeit a föld­rendező bizottság rendelke­zésére bocsájtotta. Aki a bi­zottságnál a pénteki fogadó­órákon jelzi az igényét, hek­táronkénti 3500 forint szán­tási díj kifizetése után egy idényre bevetheti a földet — táblaszerű méretben. B. G. Vendégház Albertirsán A képen látható házat nézve szinte hihe­tetlennek tetszik, hogy ezt az albertirsai vendégházat mindössze fél év alatt épí­tették fel. Igaz, ha az ember tudja, hogy e létesítmény „mögött” olyan fáradha­tatlan, tevékeny, konstruktív ember áll, mint Roszik Mihály helyi evangélikus lelkész, akkor már kész is a magyarázat a gyors építkezésre. Az egyház által megörökölt telken a lelkész megálmod­ta, hogy jó lenne egy — nem utolsósor­ban hasznot is hozó — vendégházat épí­teni, ahol itthonról és külföldről érke­zők tisztes árért, kulturált környezet­ben, nyugodt, emberi együttlétben tölt­hetnek el néhány napot. A mag jó talaj­ba hullt: az ötlet megállta a helyét a gya­korlatban. Az alig egyéves nyitva tartás alatt már számtalan hazai országos és helyi rendezvénynek adott otthont a ház, s több külföldről érkezett társaság hagyta már el kipihenten, jókedvvel Al- bertirsát. Hancsovszki János felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom