Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-04 / 53. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. MÁRCIUS 4., CSÜTÖRTÖK Utolsók közül a negyedik helyre Munkaértékelés a dabasi rendőrségen Munkaértékek) állományi gyűlés volt a napokban a da- basi rendőrségen, az elmúlt egy év tevékenysége került nagyító alá. Az ülésen megjelent Komáromi István ezredes, Pest megye főkapitánya, aki fogadta Minárcsik András őrnagy jelentését, majd engedélyt adott az állományi ülés megnyitására. Az értékelő anyagból kitűnt, hogy a dabasi rendőrség jelentős előrehaladást ért el az utóbbi egy évben, a megyei ranglistán — a 13 rendőrkapitányság közül — a negyedik helyen áll. Tavaly ilyenkor még meglehetősen zavaros volt a hangulat a déli végeken, a térség polgármesterei sem nézték jószemmel a rendőrségen végbemenő fluktuációt. Összesen 25-en távoztak a testületből, önszántukból vagy fegyelmi úton. Emiatt sok bírálat érte Minárcsik rendőrkapitányt, a sajtó is foglalkozott a „tisztogatással”. Am elöljárói támogatását élvezve, az új parancsnok következetesen kitartott amellett, hogy a közbiztonság jobbítása csak jelentős átszervezésekkel oldható meg, s ezt azon az áron is fel kell vállalni, ha egyesek távoznak Dabasról. Az eredmények őt igazolták. A 25 távozó helyett újak jöttek, sőt 16 fővel nőtt az állomány. Bebizonyosodott az is, hogy a hangulatkeltést haragos, sértődött emberek provokálták, akik mindent elkövettek annak érdekében, hogy Minárcsik Andrást eltávolítsák Dabasról. Nem sikerült. A kedélyek lecsillapodtak, s akik maradtak, azok tudomásul vették és elfogadták a fiatal rendőrtiszt által diktált tempót. — Valójában nem én diktálom, hanem a felgyorsult élet kényszerít bennünket a gyors reagálásra — mondotta Minárcsik András a kiértékelőt követő beszélgetésen. — A kényelmes aktatologatások ideje lejárt, s az végképp megengedhetetlen, hogy egy járőrszolgálat legénysége csak tessék-lássék végezze a dolgát, miközben a bűnözők zavartalanul működnek. (Jelenleg is folyik fegyelmi eljárás ilyen vétségért.) Elsősorban a közterületi szolgálatot erősítettük meg, Dabason őt fővel, Gyá- lon ugyanennyivel, Örkényen hárommal növeltük az állományt. Ehhez jött még három bűnügyi nyomozó, akik Dabason szolgálnak. Az eredmény önmagáért beszél. Az ismertté vált bűnelkövetések száma 1991-hez viszonyítva csupán 5,6 százalékkal nőtt, míg a megyei átlag 10,6 százalék volt. Ez is jelzi, hogy aktívabbá vált a rendőri tevékenység, rendőreink többnyire kint vannak az élet sűrűjében. Nem hallgathatom el azt a tényt sem, hogy a sikerekben nem kis részük volt a faluvédőknek is, az önkormányzatok időben megértették, hogy felzárkózásukkal önmaguk érdekét szolgálják. A közrendi viszonyokra jellemző, hogy míg ’91-ben 145 elfogás történt, tavaly már 306-ot jegyeztünk, s az előállítások száma is lényegesen nőtt, 284-ről 520-ra. Volt egy átmeneti időszak, amikor a lakosság olyan rendőrellenes magatartást tanúsított, ami arra késztette a rendőröket, hogy szemet hunyjanak a szabálysértőknek. Szerencsére ezen is túljutottunk, ma már újra van tekintélye a rendőröknek. Oktalanul senkit nem zaklatnak, de kellő szigorral lépnek fel, ha szükséges. Ezt jelzik a szabálysértési feljelentések számának növekedése, ’91-hez viszonyítva tavaly 593-mal több esetben történt feljelentés, s a helyszíni bírságolás is jelentősen nőtt. 1991-ben 1549 személy 554 ezer forint bírságot fizetett, 1992-ben 3670 esetben több mint egymillió forint bírság lett kiróva. A fellebbezések számából következtetve, rendőreink majd mindig jogosan jártak el. Egyidőben Dabas arról volt „híres”, hogy utolsók közt kullogott az ismeretlen tettesek felderítésében. Érdekes megfigyelni, az alábbi adatot: 1991-ben az elkövetett bűncselekményeknek csak 21,3 százalékát derítették fel. 1992-ben viszont minden 100 esetből 43-at sikerrel zártak, s 789-ről 1375-re nőtt a vádemelések száma, amiből mindössze kettőt küldött vissza az ügyészség pótnyomozásra. Aggasztó viszont az emberölési statisztika alakulása, tavaly öt ilyen esetben folyt nyomozás a dabasi térségben. — Az eddigi eredmények arra engednek következtetni, hogy ezek közül hármat nem a térségben követtek el, sőt, sem az áldozat, sem az elkövető nem magyar állampolgár volt. Ezek a bűncselekmények leszámolás jellegűek, s a részben ellenőrizetlenné vált idegen beszivárgások következménye. A B. M. idevonatkozó szigorításai nyilván gátat vetnek majd e folyamatnak, jobban megszűrik a hazánkba érkező gyanús elemeket. A jó parancsnok nemcsak megkövetel, de jutalmazza is a rászolgálókat. Minárcsik András nem fukarkodott az elismeréssel, részben pénzzel, részben soronkívüli előléptetéssel honorálta az eredményes munkát. — Amihez jelentős támogatást kaptam a megyei főkapitányságtól, tavaly háromszorosára emelték a jutalomkeretet. Ugyanezt elmondhatjuk a technikánkról is, javult az autópark és a telekommunikációs rendszerünk, Mindezek birtokában és a jelenlegi állománnyal, tovább javítható a térség közbiztonsága. Matula Gy. Oszkár Újraválasztották az elnököt Halásztelken Mindenben segítenek a vállalkozók A Kisvállalkozók Klubja érdekképviseleti szerv lett, eredményesen járt el a tagság ügyeiben, ezért feltétlenül érdeke a vállalkozóknak, hogy belépjenek a szervezetbe — hangzott el kedden este a halásztelki vállalkozók vezetó'ségválasztó közgyűlésén. A megalakulása óta eltelt egy év alatt a klub az önszerveződő társadalmi csoportok között a legjelentősebbé vált. A mára már 82 tagot számláló szervezet a viszonylag rövid idő alatt jelentős eredményeket tudott felmutatni. Nemcsak a tagság érdekeit képviselték a különböző fórumokon vagy például a munkaszerzésben, de a falu minden rendezvényének a szervezésében részt vettek és anyagilag is támogatták azokat. Rendszeresen segítik a helyi mozgáskorlátozottak egyesületét, a nyugdíjasokat, és anyagilag támogatták a görög katolikus templomot és a Halásztelki Gyerekekért Alapítványt. De bárki segítséggel fordulhat hozzájuk, autóbuszt biztosítanak a kirándulásokra, pénzt adnak a gyermekrendezvényekre. A polgármesteri hivatallal is kiváló kapcsolatokat tartó klub elnöke hivatalos minden képviselő-testületi ülésre, ahol közvetlenül képviselheti a tagság érdekeit, és elmondhatja a vállalkozók véleményét, javaslatait a település életét érintő kérdésekben. Ennek a sikeres együttműködésnek az eredménye, hogy ma már a vállalkozók kulturált körülmények között tarthatják összejöveteleiket, mivel pályázat útján ők nyerték el a volt Vízesés diszkó épületét. A gyűlésen Stojfán Antal polgármester úgy nyilatkozott, hogy valóban szokatlan manapság az a kapcsolat, amely a klub és az ön- kormányzat között kialakult. Úgy vélte, az önkormányzás az önszerveződő társadalmi csoportok együttes munkája, a képviselő- testület pedig szívesen veszi, hogy a Kisvállalkozók Klubja részt kíván venni a döntések előkészítésében, jó ötleteivel, javaslataival segíti az önkormányzat munkáját. Farkas László elnök tartotta meg az éves beszámolót, majd a hallgatóság a klub pénzügyi helyzetéről, a bevételekről és a kiadásokról is tájékozódhatott. A szavazólapok kiosztása előtt Molnár István elnökségi tag elmondta, hogy a klub az egyéves működése alatt a tanulóidejét töltötte. Reményét fejezte ki, hogy az új vezetőség az eddigi hibákból tanul, az eredményekből pedig profitál. A vállalkozók hét vezetőségi tagot és öt ellenőrző bizottsági tagot választottak. Az elnök ismét Farkas László lett, akiről elhangzott az összejövetelen, hogy időt, fáradságot és pénzt nem kímélve dolgozott eddig is a tagság érdekében. Erre az estére a klub elnöksége több előadót is meghívott. Dobrocsi Gábor, a Pénzügyminisztérium munkatársa az egzisztenciahitel lehetőségeiről tájékoztatta a vállalkozókat. A nagyon kedvezményes, mindössze hét százalékos kamattal folyósított hitel felvételének módjáról az egybegyűltek számos kérdést tettek fel az előadónak. A hitelért tulajdonjogot vagy bérleti jogot lehet vásárolni, de hogy mit fogad el a pénzintézet fedezetként, azt ő maga dönti el. Arra viszont nem kaptak választ a vállalkozók, hogy Halásztelek környékén mit lehet megvásárolni, bár az előadó úgy vélte, semmi akadálya nem lenne annak, hogy az AVÜ felvegye a kapcsolatot az ilyen helyi szervezetekkel, mint a Kisvállalkozók Klubja. Meyerné Horváth Judit, a Budapest Bank sziget- szentmiklósi fiókjának hitelügyi csoportvezetője a rövid és középtávú hitelekről tájékoztatta az egybegyűlteket. Mint mondta, ők mint hitelezők szintén vállalkozók, és nem kockáztathatják a betétesek pénzeit. Ezért igen körültekintően járnak el és ellenőrzik minden esetben a fedezetet, bár azoknak, akik hitelt szeretnének felvenni, ez nem mindig tetszik. Mint mondta, ha valakit már ismernek, és megbízható ügyfélnek bizonyult, azt a bank előnyben részesíti. Túlkínálat van betétekből, a bank pedig nem tudja kihelyezni a pénzt. Ez az oka, hogy olyan nagy a különbség a betétek és a hitelek kamatai között. (Halász) Törvény és adómérleg Testületi ülés Dunakeszin Dunakeszi város önkormányzati képviseló'-testülete ma 14 órától tartja soron következő ülését. A hat napirend közül a legfajsúlyosabb témának tekinthető az elmúlt évi költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet megalkotása. A múlt év úgynevezett normatív állami támogatása 338 millió 670 ezer forint volt, míg a bevételi és kiadási fő összeg 1 milliárd 201 ezer forint. A tervezetthez viszonyítva gazdálkodási sikernek számít, hogy csak 959 millió 355 ezer forintot költöttek el, s úgynevezett maradvány felosztásról is dönthettek a városi szenátorok. A múlt évi áremelkedések miatt jól is jött, hogy 14 millió 201 ezer forinttal segíthettek az egészség- ügyi intézményeken, 2 millió 569 ezer forinttal a Radnóti Miklós Gimnáziumon, s valamivel több, mint 18 millió 300 ezer forint jutott a városi fűtőmű kisegítésére. A beszámolónak tekinthető rendelettervezet elgondolkodtató információja, hogy a helyi adóbevételek általában elmaradtak a tervezettől. Kivételt képeznek ez alól az iparűzési adót fizetők, akik 10 millió forint helyett 13 millió 250 ezer forintot fizettek be a városi kasszába. Az idegenforgalmi adóra kötelezettek viszont csak 44,8 százalékra teljesítették a két és fél millió forintos tervet. Még kevesebbet, 17,83 százalékát fizették be az adónak Dunakeszi telektulajdonosai. A 7 és fél millió forintra tervezett építményadónak a fele sem folyt be a polgár- mesteri hivatal kasszájába. Mi lehet a jelenség hátterében? Állampolgári fegyelmezetlenség? Fizetésképtelenség? Kecskeméthy Géza polgár- mesteri szakreferens korábban úgy vélekedett, hogy az eddiginél nagyobb körültekintéssel kell megválasztani az adónemeket és az adók mértékét. Ezek megállapítása óta már év közben is értékelte a helyzetet az önkormányzat. A családi, szociális és jövedelmi körülményektől függően kedvezményeket, mentességet állapítottak meg, az indokolatlanul mulasztókat pedig figyelmeztették, majd felelősségre vonásukat tervezték. Kétségtelen tény, hogy az egész évre számított 30 millió forint helyi adóbevétel nem nagy összeg a dunakeszi arányokhoz képest. Meditációra és vitára viszont bőven ad okot, hogy vajon a mindenütt szűkös gazdasági források hiányát pótolhatják e valamelyest a helyi adók? (K. T. I.) Sikeres volt a nagykőrösi árverés A föld elegendő megélhetést nyújt (Folytatás az 1. oldalról) Az elsőként, illetve az utolsóként árverésre kerülő tábla volt számottevően nagy, a többi kisebb táblákból adódott össze. Ehhez mérten az érdeklődés is az elsőnél és az utolsónál volt a legnagyobb. Az első táblából vásárolt Kustár Tamás és Kustár Dénes bácsi is. Nem is akármilyen területet, hiszen a huszonhat aranykoronás földből 798 ezer forintért vettek aranykoronánként nyolcszáz forintos áron. — Nekem ez már a harmadik árverésem volt — mondja Kustár Tamás —, Dini bácsinak pedig a második. Tízünknek a családból most már körülbelül kétszáz hektárunk van. Már beszereztük a vetőmagot is, százezer forintért vettünk árpát és ugyaneny- nyiért kukoricát. — 1944-ben az oroszok elvették mindenemet — veszi át a szót Dini bácsi —, 1951-ben Rákosi, 1960-ban pedig Kádár tette ugyanezt. Akkor mindig sikerült talpra állnom. Most kimaradt harminc év, de remélem, hogy most is meg fogom találni a számításomat. Az az igazság, hogy az emberek félnek belekezdeni a földművelésbe. Mi belevágunk, s ha mást nem is, legalább jó példát mutatunk nekik. Á földből meg kell tudni élni, s elválik: nekünk sikerül-e. A baj egyébként az, hogy mindenki azt hiszi: úgy kell gazdálkodni, ahogy azt harminc vagy negyven évvel ezelőtt abbahagyta. Pedig ez nem így van, azóta változtak az idők és változtak az emberek is. — A Kádár-rendszerben sok olyan dolog megszűnt — folytatja Kustár Tamás — amire most újra szükségünk lenne. Mi egyelőre még nem tudjuk, hogy a búzánkat hol fogjuk megőröltetni. Régen Nagykőrösön négy komoly malom is működött, ma egy sem. Egy bizonyos fajta szerveződésnek ismét fel kell épülnie. Kezdve a legelső dologtól a legutolsóig. A földet nem mi fogjuk megművelni, egyelőre nincsenek gépeink. Am itt Nagykőrösön sokaknak van traktoruk, ekéjük, boronájuk, s ma a bérmunka még kifizetődőbb, mintha az ember a sajátjával maga végezné el a munkát. Különben a legnehezebb nem a föld megművelése. Sokkal inkább az egésznek a kézben tartása, tehát a bérmunkásokkal való tárgyalás, a megtermelt gabona eladása, vagy mint már említettem: az őröltetés. Mindenesetre megpróbálkozunk vele. (Nádai)
