Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-31 / 75. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM Ára Telemagazinnal: 19,50 forint 1993. MÁRCIUS 31., SZERDA Mi lesz a Szent Rókus Kórházzal? A megyei közgyűlés dönt Bármilyen valószínűtlennek is tetszik, nem alaptalan szóbeszéd, kósza hír, amiről lapunk tegnapi számában is írtunk, hogy egy külföldi beruházási társaság szemet vetett a Szent Rókus Kórház épületére, telkére(?), s azt meg akarja szerezni. A magát megnevezni nem kívánó vevó' egv pesti ügyvéd útján eljuttatta ebbéli szándéknyilatkozatát a kórház tulajdonosához, a Pest Megyei Önkormányzathoz. Bányai Juditot, a megyei önkormányzat közgyűlésének alelnökét kértük, adjon tájékoztatást e nagy visszhangot kiváltott ügy hátteréről. Törvény a Vöröskeresztről Nemzeti humanitárius társadalmi szervezetként határozza meg az Országgyűlés által tegnap délután 331 igennel és 2 tartózkodással elfogadott törvény a Magyar Vöröskeresztet. Az új jogszabály a Vöröskereszt feladatait a megváltozott feltételeknek megfelelően határozza meg, vagyis a korábban elsősorban egészségügyi és egészségnevelés jelleg kiegészül a menekültek ellátásával és szociális szerep- vállalással is. A Vöröskereszt eszerint háború esetén részt vesz az áldozatok mentésében, nyilvántartást vezet és tájékoztatást ad az áldozatokról és hadifoglyokról, katasztrófahelyzetben felkutatja és segíti a rászorultakat. A menekülteknek átmeneti szállások fenntartásával és egyéb módon nyújt segítséget. Az egészségvédelemhez felvilágosító programokkal és elsősegélynyújtók képzésével járul hozzá, az alapszabályban meghatározott módon szociális segítséget nyújt a rászorultaknak. A Vöröskereszt az alapfeladatok teljesítéséhez költségvetési támogatást kap és alaptevékenysége körében — a társadalmi szervezetekre irányadó szabályok szerint -— adókedvezményt, adó- illetve illetékmentességet élvez. — A kórház, a patinás épület megvételének kérdése körülbelül egy évvel ezelőtt egyszer már szóba került — mondotta az alelnök asszony. — Akkor csupán szóbeli szándéknyilatkozat hangzott el, a közelmúltban ez most megérkezett hivatalos formában, írásban is. — Tudható-e, hogy kit, vagy mit takar a talányos „külföldi beruházási társaság" kifejezés? — Nem. Az ügyvéd megbízói egyelőre nem kívánják megnevezni magukat, ismereteink szerint azonban külföldi vásárlóról, vagy vásárlókról van szó. Nem pontos azonban az a meghatározás sem, hogy „vásárló”, mert mint a szándéknyilatkozatban írják, a megbízók elsődleges elképzelése az lenne, hogy „az intézmény ellenértéke nem vételárként kerülne megnevezésre és kifizetésre”. A tulajdonjog fejében vállalnák egy hasonló volumenű egészségügyi intézmény kulcsrakész elkészítését, mint írják, az általunk megjelent helyen és kívánalmak szerint, remélhetőleg a jövő század technikai színvonalán. Ugyancsak idézek még: „Ha az előzetes költség- számítások alapján további értékkülönbözet mutatkozna, úgy azt hajlandók lennének értékkiegyenlítésként kifizetni, vagy egyéb kívánság szerinti beruházással kompenzálni.” (Folytatás a 4. oldalon) Klestil Budapesten Frekvenciatörvény nélkül nincs telefon Jut pénz a fejlesztésre Kedvező feltételekkel foglalkoztathatják a tököli vállalkozók a helyi börtön fiatalkorú elítéltjeit — erről tájékoztatta a hétfő esti tököli falufórum résztvevőit Hevényi Attila, a Büntetésvégrehajtási Intézet parancsnokhelyettese. Mint megtudtuk, a rabok munkaereje igen olcsó, mivel nem kell utánuk tb-járulékot fizetni, nincs felmondási idő és szabadság. A parancsnokhelyettes kinyilvánította a börtön új vezetésének azt a szándékát, hogy jó kapcsolatokat szeretnének kiépíteni a polgármesteri hivatallal és azon keresztül Tököl lakosaival. Ennek első lépéseként Hevényi Attila felajánlotta az elítéltek munkaerejét közhasznú munkára, parkosításra, árokásásra és egyéb munkára. A börtönben jelenleg ötszáz fiatalkorú elítélt van, s csak egyötödüknek tudnak foglalkoztatást biztosítani az intézeten belül. Ezért az intézet vezetői azt tervezik, meghívják Tököl és a környező' települések vállalkozóit egy fórumra, hogy. elmondják, milyen lehetőségek vannak az elítéltek foglalkoztatására. Sőt, ha valaki munkát szerez vagy jó ötletet ad, a börtön azt is tudja honorálni. Az intézet területén belül különböző műhelyek vannak, odahozhatják a vállalkozók a munkát, illetve a megbízható elítéltek kijárhatnának dolgozni. Az alkalmazandó elítélteket a munkáltató megnézheti, sőt az anyagokba is betekinthet, illetve minden információt megkap róluk, és még válogatni is lehet. Hoffman Pál polgármester a felajánlott segítséggel kapcsolatban elmondta, a település egyelőre csak olyan megoldást tud elképzelni, amelynek során az elítéltek nem érintkezhetnek a lakossággal. Például a volt szovjet lakótelepen a kerítés mögött a parkosításban valóban hasznosan tudnának tevékenykedni a fiatalok. Rendhagyó költségvetési beszámolójában a polgármester áttekintést adott az eltelt két-há- rom esztendő gondjainak, feladatainak megoldásáról. Az ön- kormányzati képviselők, mikor elkezdték munkájukat, úgy gondolták, becsületes munkával, találékonysággal és gazdasági váltózásokkal talpon tud maradni a falu, és lehetőség lesz a fejlesztésre is. A cél az volt, hogy a nehezedő gazdasági helyzetben is tudjanak felmutatni gazdasági eredményeket. (Folytatás a 4. oldalon) Kétnapos, hivatalos látogatásra ma Budapestre érkezik Thomas Klestil, az Osztrák Köztársaság elnöke. Az osztrák államfőt Göncz Árpád köztársasági elnök hívta meg. Thomas Klestil — az előzetes program szerint — kü- löngéppel érkezik a magyar fővárosba, majd a repülőtérről tárgyalásainak helyszínére, az Országházhoz hajtat. A Kossuth téri ünnepélyes fogadtatást követően megkezdődnek a magyar—osztrák tárgyalások: a tavaly nyár óta hivatalban lévő Thomas Klestil elsőként vendéglátójával, Göncz Árpáddal folytat megbeszélést, majd Antall József miniszter- elnökkel ül tárgyalóasztalhoz. Délután megkoszorúzza a Hősök terén a Magyar Hősök Emlékművét, majd Budapest nevezetességeivel ismerkedik. Vigadó és környéke Sajtófogadáson hallottam a szójátékot, így hát az esetleges zavarkeltés miatt még a Nagyérdemű elnézését sem kellene kérnem. Mégsem élek a lehetőséggel, csupán jelzem, az „Elizé palota"szókapcsolat, annak fonetikus hangképe én- bennem nem elsősorban az elhetyepetyézett palotát juttatja eszembe. Pedig azt is megtehetné, van tudomásom ugyanis egy-két építményről, melyeket bizony csak úgy, kérdezetle- nül a fejünkre építettek — a dolgozó nép palotájának, a népek barátsága fellegvárának, netán a győzhetetlen nagybácsi kultúrpalotájának titulálva azokat. És jött a nagy szélfújás... elhordta, Istennek hála, cím- és cégtáblájukat is. Pedig egy-két milliárdocska fekszik ám bennük. De hogy a dolog érdemi részére térjek: az inkriminált szókapcsolat tehát nem palotát, hanem ama „nagystílű” — már-már franciás — hl- és felépítményt juttatja eszembe, amelyiknek sikerült a szószerinti értelemben vett rombadőlésig tuszkolni nemzeti értékeinket — így Budapest hírneves palotáit is. Itt a nagy szélfúvás... Tenni kell, hisz „hámlik le a vakolat”. Vannak, akik kalapács alá vinnék a belvárost ka- lapnyi dollárért, utcasorokat festenének át érthetetlen szövegű reklámfelületekké, csakhogy „átvészeljék”a változásokat. (Ki gondolná, hogy ezeknek az üzletsoroknak a nyugati bérbeadásához a szerződéseket bizony nem a jelenlegi kormány ideje alatt írták alá?) Mit tesz a nagy nyilvánosság? Jobbára hallgat. És jött a másik palota-iigy, a Vigadó és környéke... Valakiket rendkívül zavar az, ha ennek a felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincsünknek a megmentéséért (áttételesen: a magyar kultúra sorsának az alakításáért) művészeti alapítványt hoz létre a társadalom. Nem káeftét, nem bérszövet- kezetet, nem magukat eladó becstelenek érdekszövetségét; hanem azoknak a szakmai (és honoráriumot nem igénylői) nagyságoknak az összefogását, akiknek igenis fáj az értékek pazarlása, a minket meghatározó kultúrintézményeknek a szélbevetése. Arról a sajtófogadásról kilépve valami más is eszembe ötlött: vajon egy elhetyepetyézett rendszer rémálmai ekképp csapnának újra vissza ránk? Kissé szomorú lettem a Vigadó körüli titokkeltés láttán. Bágyoni Szabó István Külügyi szóvivői tájékoztató Rend van a magyar Duna-szakaszon Várhatóan április 5-én, a külügyminiszterek találkozóján dönt a Nyugat-Európai Unió (NYEU) arról a tervezetről, amely szerint hajókat küldenének a Duna Szerbiával határos szakaszaira, így a folyó magyarországi szakaszára is. A fegyvertelen naszádok hangsúlyozottan polgári vámügyi missziót teljesítenének. Feladatuk az lenne, hogy segítsék a Kis- Jugoszlávia ellen elrendelt ENSZ-szankciók megtartásának hatékonyabb ellenőrzését. Erről Herman János adott tájékoztatást szokásos sajtókonferenciáján. Korábban Martonyi János hangsúlyozta: a magyarországi Duna-szakaszon megnyugtatóan rendezett az ENSZ-szankciók betartásának ellenőrzése. „Tehát amennyiben egy ilyen elképzelés a gyakorlatban megvalósul, az nem Magyarország kérésére történik” — tolmácsolta az államtitkár szavait a szóvivő, hozzátéve: ezzel együtt Magyarország kész együttműködni a Nyugat-Európai Unióval. Az ügyben egyébként további konzultációk szükségesek, tekintettel arra, hogy több fontos kérdés még nem tisztázott a NYEU elképzeléseit illetően. így például még arról sincs döntés, hogy a hajók milyen nemzetiségű személyzettel teljesítsék missziójukat. Ebből feltételezhető, hogy lehetnek németek is a személyzet tagjai között. Ennek kapcsán kérdésre válaszolva a szóvivő tagadta, hogy az esetleges német részvétel miatt Magyarországnak nagyobb konfliktusveszéllyel kellene számolnia. Ismételten hangsúlyozta: fegyvertelen, civil vámakcióról van szó az ENSZ-határozatok ellenőrzésére, ami egyébként nem is érinti Szerbia területét. Értesülések szerint a szlovák kormány várhatóan kedden dönt a bősi vízlépcső ügyében a Hágai Nemzetközi Bírósághoz benyújtandó alávetési nyilatkozatról.
