Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-31 / 75. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. MÁRCIUS 31.. SZERDA Balladur: elkerülhetetlen reformok Kormányátalakítási tárgyalások hogy annak középpontjában az elkerülhetetlen reformok végrehajtása fog állni, s e kör­re akarnak felzárkóztatni min­den franciát, egymás nézetei­nek kölcsönös tiszteletben tar­tásával. — Országunk válságot él át. Minden erőfeszítésünket annak leküzdésére kell össz­pontosítanunk. Ezért kell az új kormánynak, amely a fran­ciák által biztosított nagyfo­kú bizalommal létrejött par­lamenti többségre támasz­kodhat, az ország helyzeté­nek megjavítására, a biza­lom helyreállítására összpon­tosítania munkáját — jelen­tette ki az új francia minisz­terelnök. Mitterrand gyors döntését, a koalíció jelöltjének azonna­li elfogadását a jobboldali pártok megelégedéssel fogad­ták, s annak jeleként értékel­ték, hogy az elnök tudomásul vette az új „társbérlet” alapve­tő követelményeit. Nagy visszhangot keltett az elnök­nek az a kijelentése, hogy leg- messzebbmenően tiszteletben tartja a választók döntését — bár ugyanakkor azt is leszö­gezte, hogy érvényesíteni fog­ja alkotmányos jogait és köz­vetve figyelmeztette a jobb­közép koalíciót arra, hogy fenn kell tartania a társada­lom összefogását, és nem sza­bad veszélyeztetnie a szociá­lis vívmányokat. Jeszenszky az etnikai konfliktusokról Kísért a múlt Székelyföldi tüntetés A politikai engedetlenség je­gyében csütörtökre tüntetés-so­rozatra hívják a székelyföldi RMDSZ-szervezetek Hargita és Kovászna megyék magyarsá­gát, hogy így tiltakozzanak az ellen, hogy román nemzetiségű prefektusokat nevezett ki a kor­mány a két megye élére. Nyilatkozatban szögezik le, hogy számukra a kormány leg­utóbbi intézkedése elfogadha­tatlan, s kijelentik, hogy a politi­kai harc és a polgári engedetlen­ség különböző formáit latba vetve fognak küzdeni a kineve­zések visszavonásáért, illetve mindaddig, amíg a két megye élére nem neveznek ki a térség­ből származó, a lakosság szá­mára elfogadható, megfelelő szakértelmű magyar prefektuso­kat. A két megye RMDSZ terü­leti szervezetei felhívják a két megye magyarságát, a romá­niai magyarság egészét, a romá­niai demokratikus erőket és a nemzetközi fómmokat, hogy tá­mogassák őket „a belső önren­delkezési elven alapuló igazsá­gos küzdelemben”. Mint ismeretes, az addigi magyar nemzetiségű prefektu­sok helyébe tavaly nyáron a Stolojan-kormány románokat nevezett ki, majd a lakosság til­takozása nyomán ideiglenes megoldásként megyénként egy-egy magyar és román kor­mánybiztos vette át a prefektus jogkörét. Ennek a helyzetnek vetett véget a két román prefek­tus kinevezése múlt csütörtö­kön. Egyidejűleg az addigi ma­gyar társ-kormánybiztosoknak felajánlották az alprefektusi tisztséget, amit ők visszautasí­tottak. A nyilatkozat leszögezi, hogy ígérgetései ellenére a kor­mány engedett a szélsőséges ro­mán nacionalista erők nyomá­sának, s ez veszélyezteti a tér­ség stabilitását, a románok és nem románok békés mindenna­pi életét. Csalódott szlovákok Haladéktalanul megkezdi a kormányalakítási tárgyaláso­kat a Francois Mitterrand el­nök által kinevezett új kor­mányfő, Edouard Balladur. A jobbközép koalíció kormá­nyának jó előre kijelölt mi­niszterelnöke több mint egy­órás tárgyalást folytatott Mit- terrand-nal s közölte: elfogad­ja a megbízatást. A megbeszélés után újság­íróknak kijelentette: a lehető legrövidebb időn belül össze akarja állítani kormányát, amelyet szűk körűre tervez. Ezt azzal indokolta, hogy a kormánynak összetartónak kell lennie, s hatékonyan kell működnie. A kormány prog­ramját úgy határozta meg, A Béketerv aláírása Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár hétfőn felkérte a Biztonsági Tanácsot, hogy mihamarabb és teljes egészében hagyja jóvá Cyrus Vance és David Owen béketervét, a boszniai szerbeket pedig szólítsa fel annak aláírására. Az ENSZ, illetve az EK megbízásából közvetítő Cyrus Vance és David Owen csomagtervét a horvátok után a múlt héten elfogadták a mu­zulmánok is. Már csak az elő­irányzott területi részesedésü­ket keveslő szerbek aláírása hiányzik a béketervről. A tavaly októberben elren­delt boszniai repülési tilalmat kikényszerítő vagy a Szerbia elleni szankciókat megszigo­rító lépések előtt a Biztonsá­gi Tanácsnak maradéktalan támogatásáról kell biztosíta­nia Vance és Owen csomag­tervét. A BT többszörös halasztás után várhatóan a héten dönt a repülési tilalmat kikényszerí­tő intézkedésekről. A kommunizmus utáni korszak et­nikai konfliktusairól tartott elő­adást Jeszenszky Géza külügymi­niszter a Stanford Egyetem nemzet­közi biztonsági és fegyverzetelle­nőrzési kutatóközpontjában. A külügyminiszter ezután a Hoover intézetben találkozott Ge­orge Shultz volt amerikai külügy­miniszterrel, akivel többek között Az amerikai tudományos akadé­mia illetékes bizottsága közös orosz—amerikai program kidolgo­zását javasolja az orosz hadiipar polgári célzatú átállítására. A ter­vezet elsődleges célja az átállás­hoz szükséges pénz összegyűjtése lenne. Ennek érdekében az akadé­mia az orosz cégekbe pumpált, közvetlen amerikai befektetések mellett egy washingtoni—moszk­vai kormánygaranciával működő pénzügyi alapot hozna létre, amelybe más nyugati befektetők is tőkét folyósítanának. Az egész annak közelmúltbeli kínai útjáról, illetve a boszniai helyzetről tár­gyalt. Shultz egyébként budapesti látogatást tervez. Jeszenszky Géza Kaliforniából nem-hivatalos látogatásra Wa­shingtonba érkezett, ahol a követ­kező két napban a kormányzat és a törvényhozás vezető képviselői­vel találkozik. rendszer működésére RAPID fan­tázianéven közös, kormányközi ügynökséget alapítanának (a rövi­dítés az Orosz—Amerikai Iparfej­lesztési Együttműködés nevet ta­karja). Az elképzelés az, hogy az amerikai cégek orosz vegyesválla­latokban szerzett részvényeiket el­adnák a RAPID-nak, amely az említett alapban gyűjtené össze ezeket. A két kormány 5 évig vi­szonzás nélkül garantálná az alap működését, később azonban a vár­ható profit 5-5 százalékát saját cél­jaira fel is használhatná. Kárpátaljai húsvét Ukrajna elnökének kárpátal­jai megbízottja külön rendel­kezést adott ki a húsvéti ünne­pek zavartalan lebonyolítása érdekében, amit az tesz szük­ségessé, hogy továbbra is fe­szült a viszony a pravoszláv és a görög katolikus vallású hívők között. Még mindig több olyan templom és egyhá­zi vagyon van ugyanis, mely­re mindkét vallási felekezet egyaránt igényt tart, és nem tudnak egyetértésre jutni kö­zös használatukban. Ez gyak­ran vezet összetűzésekhez a lakosság körében. Az elnöki megbízott felhí­vással fordult a pravoszláv és a görög katolikus egyház pap­ságához, az e felekezetekhez tartozó valamennyi ember­hez, hogy legyenek megértés­sel, türelemmel, jóindulattal egymás iránt, hogy jó keresz­tényhez méltóan, békesség­ben méltassák Krisztus feltá­madásának ünnepét. Emellett kötelezte a járási elnöki meg­bízottakat, a belügyi szerve­ket, hogy az egyházi vezetők­kel karöltve tegyenek intézke­déseket a közrend biztosítása érdekében. Az elnöki megbí­zott arról is rendelkezett, hogy április 12-ét és 19-ét, vagyis mindkét vallás szerin­ti húsvét hétfőt egyaránt nyil­vánítsák szünnappá Kárpátal­ján. Új horvát kormány Nikica Valenticet jelölték ki az új kormány megalakításá­ra Zágrábban, miután testüle­tileg lemondott a horvát kabi­net. Nikica Valentic hétfő este elhangzott rádióinterjújá­ban kijelentette, hogy lesz­nek személyi változások, de a kormány politikája nem vál­tozik lényegesen, továbbra is Franjo Tudjman elnök irány­vonalát váltják valóra. A jó szlovák—magyar kapcso­latok első feltétele a határ meg- változtathatatlanságának elis­merése lenne — jelentette ki Vladimír Meciar szlovák mi­niszterelnök a bonni General- Anzeiger című lapban kedden megjelent interjújában, meg­erősítve a kérdezőnek azt az értesülését, hogy a szlovák külügyminiszter javasolta ma­gyar kollégájának: Budapest és Pozsony kössön szerződést a határ sérthetetlenségéről. „Számunkra a Magyaror­szághoz fűződő viszony fölöt­tébb fontos. Magyarország az a szomszéd, amellyel a közös határ a leghosszabb. A határt nem szabad megváltoztatni. Ennek elismerése lenne a jó kapcsolatok első feltétele. Vá­runk a budapesti válaszra, re­méljük, hogy az pozitív lesz, de emögött még kérdőjel húzó­dik meg” — jelentette ki Meci­ar. A szlovák kormányfő sze­rint meg kívánják erősíteni a határőrizeti rendet az ukrán és a magyar határon, hogy elejét vegyék az illegális bevándor­lásnak. Arra a kérdésre, hogy a csaknem száz napja függet­len Szlovákiában mennyire elégedettek az emberek, Meci­ar így válaszolt: a lakosság jól fogadta az önálló államot, de azt gondolta, hogy a cseh— szlovák határon „nem lesznek félreértések”, s hogy a közös valuta hosszabb ideig marad érvényben. Az embereket sok­kal inkább a szociális és gazda­sági fejlődés foglalkoztatja, s nem az elválás Csehországtól - és Morvaországtól. Az embe­rek elsősorban gazdasági té­ren várnak javulást a szlovák kormányzattól. Hadiipari leépítés VÉLEMÉNY Akár még igaza is lehetne a Ma­gyar Hírlap-os Hegyi Gyulának né­mely megállapításában. A „Belül a körúton” című fogalmazványában közzétett bizonyos diagnosztikai megállapításokat. Egyik-másikkal egyetértek, másokkal vitatkozom, így lenne ez rendjén. Az ízléstelen­séggel viszont nem tudok mit kez­deni. Durvának és írástudóhoz mél­tatlannak tartom a következő kitéte­lét. „Gáspár Miklós és több más monomániás, bosszúvágyba bódult »kereszténydemokratát« az ideoló­gia fontosságának hangsúlyozása dobott fel.” Hegyi tévely­gő! Összetéveszti az ideológiát az erkölccsel. Hegyi feledé­keny. (Egészen biztos, hogy nem tudatlan.) Megfeledkezik ezernyi égbekiáltó háborús bűnről. Olyan bűnökről, ame­lyek soha el nem évülnek, és az elkövetőiket a világon min­denütt üldözik. Dr. Gáspár Miklós országgyűlési képviselő nem liheg a bosz- szúvágytól. A kereszténydemokrata képviselő 1956 tömeggyil­kosságainak idején gyermek volt. Közvetlen élményei nincse­nek. Személyes sérelem nem érte. Gáspár a jog, a hatályos nemzetközi jog eszközeivel vizsgálja a szóban forgó háborús bűnöket. És e jog alapján terjesztette be a magyar parlament elé határozati javaslatát. Hegyi logikáját követve, bosszúvágytól liheg Bécsben Si­mon Wisenthal, bosszúvágytól lihegett a II. világháborút lezá­ró nemzetközi bíróság minden egyes tagja. Hegyi tehát impli­Bizonyos bódulatokról cite azt mondja, állítja, az igazságtétel monomániás bosszú­vágy, kereszténydemokrata ideológiai maszlag. Mit mondjunk ezek után Schwendtner Ferenc nyugalmazott vízvezetékszerelőnek, aki éppen harminc éves volt 1956 októ­berében. Mosonmagyaróváron a fiatal családos ember szerette az életet, a szabadságot, a játékot, az emberi örömöket, futba- lozott. Szétlőtték a lábát, október 26-án a város határőr lakta­nyája élőt* az AVO-sok Dudás István parancsnok intésére. Mostanában láttam az öreget, amint a kertben gyomlált. A le- térdeléshez hosszú-hosszú másodpercekre volt szükség. Fél lábbal élte és éli az életét. Amikor Kiskunhalason az MDF igazságtételre hívta meg 1988-ban Dudás István nyugalmazott határőr alezredest, a há­borús bűnnel gyanúsítható '56-os dezertőrt, a zsúfolásig meg­telt moziban jelenlévő egykori kárvallottak, az áldozatok hoz­zátartozói imponáló méltósággal viselkedtek. Senki nem lihe­gett a bosszútól. A dolgok néven nevezését viszont több évti­zed után joggal követelték. Az égbekiáltó bűnök soha nem évülnek el. Hegyi milyen jogon akarja elfeledtetni annak az (’56-ban) 16 éves kislánynak fájdalmait, akinek medencecsontját és mé- hét tépte szét a tüntetők közé dobott gránát. Ez a kislány ma szomorú, korosodó hölgy. Nem élhette meg a szerelmet, soha nem szülhetett gyermeket, nem lehetett édesanya. Ismerem személyesen. Ő viszont nem ismeri a bosszú fogalmát és érzé­sét. Miről beszél hát Hegyi Gyula a Magyar Hírlapban? Találkozott a szerző Miszlay Emese szüleivel Miskolcon? Elmesélnék ma is a Magyar Hírlapnak, hogy 1956. október 25-én egy 12 éves kislányka kannával a kezében tejért ment. Gáti őmagyék belelőttek a gyerekbe. Meghalt. A szülők nem a bosszúról beszélnek, hanem temetőbe járnak virággal. És gyászmisére. A művelt Hegyinek tudnia kellene, a miséken a pap és a hívősereg az ellenség, a bűnös ember lelki üdvéért is imádkozik. Ez lenne hát a Gáspár-féle monomániás bosszú­vágy? Hegyinek nincs joga megbocsátani az áldozatok nevé­ben a háborús bűnöket. Nincs joga ideológiává maszatolni az erkölcsi parancsot — Ne ölj! Annak idején II. János Pál megbocsátott Ali Agcának, me­rénylőjének. A pápa megtehette, mert személyét érte az ordas támadás. Ettől függetlenül az igazságszolgáltatás tette a maga dolgát a társadalom érdekében. Lakóhelyén találkoztam Dudás István nyugalmazott alezre­dessel. Akkor Kiskunhalason szánalommal kérdeztem tőle, hogy van? Mondta is, hogy rosszul, mert amióta „ez a herce­hurca” folyik, odarohadt a kertjében 22 kilogramm földieper. Elképesztő erkölcsi érzéketlenség. Az attitűd tipikusan a hábo­rús bűnösé. Ezt a magatartást minek nevezné Hegyi Gyula a Magyar Hírlapban? í) (Győri Béla)

Next

/
Oldalképek
Tartalom