Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-24 / 69. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1993. MÁRCIUS 24.. SZERDA Ha én lennék... Játszani lenne kedvem. Ennyi halálosan komolyan és ha­lálosan komolykodva végzett munka után egy benső hang ösztökél gyakorta: foglalkozzál velem is! — nyűgöló'dik — játsszunk már valamit! — Ugyan már — intem le, ki tudja hányadszorra—. hát nem látod mennyi a dolgom, a dolgunk, még meg kell bütykölnöm ezt a riportot, át kell gondolnom a következő cikkemhez szükséges dokumentá- lódást, és azon is el kell spekulálnom, mit válaszolok an­nak az olvasónak, aki azt állítja, hogy abban a múlt heti írásomban nem volt egészen igazam. És aztán hátra van még a bevásárlás és a beígért porszívózás, ami — akárki belátja — sok erőt kivesz az emberből. És akkor még nem is szóltam az újságok hírrovatáról. Van neked fogalmad, mi történik a világban, hogy hány pokolgép robban na­ponta, hányán esnek áldozatul a terrorcselekményeknek, hogy ártatlanok ezreit ölik meg és tízezrek ténferegnek munka nélkül, el tudja a te örökösen játszani kívánó koba­kod képzelni, mennyi a hajlékából kiűzött ember és há­nyán érzik hajléktalannak magukat tulajdon otthonuk­ban? — Ne nagyképűsködj — mondja felszegett fejjel —, hiszen ezek a dolgok egyáltalán nem tartoznak rád, ez csak amolyan fontoskodás, ürügy, hogy lerázz magadról. Mit tudsz te tenni ezekért az emberekért, mit a pokolgé­pek, a terrorizmus ellen? Ez sértő, úgy teszek hát, hogy nem hallottam, s tovább hadakozom: — Te engem csak ne végy egy kalap alá azokkal, akik elpityergik magukat a mozivászon előtt, egy csalódott szerelmes bánatában osztozva, de unottan s kö­zönyösen tolják el az újságot, nagyot ásítanak a tévé előtt, ha azt olvassák-látják, hogy a menekülttáborok­ban. .. Boszniában... Kurdisztánban... Dél-Afrika szegény­negyedeiben. .. — Ugyan már — szakít félbe—, te csak itt. a tulajdon összkomfortodban vagy nagyfiú, odakint ilyen picike vagy — mondja, és egy molekulányi méretet mutat muta­tó- és hüvelykujja között. — Valóban apró vagyok, de ha például én tennék a pol­gármester Z arab városban, akkor... — Nagyszerű, ágaskodik fel bennem lelkendezve, játsz- szuk, hogy „ha én lennék...”. így lettem — a benső hang unszolására — néhány órá­ra, hadvezér, politikus, repülő s még ki tudja mi minden. Játszottam, s e néhány óra alatt gyönyörű lett körülöttem a világ. Egy ilyen gyönyörű 5 békés világ gondolatával kéne el­játszania minden hadvezérnek, politikusnak, repülőnek, minden felelős embernek. És akkor nekünk, molekulányi „nagyfiúknak" talán egy ultipartira is tellene. Paizs Közép-európai Kezdeményezés / Értekezlet a biztonságért Egy rágalom A MÚOSZ Etikai Bizottsága tegnap egyhangúlag elutasí­totta Kovács Miklós budapes­ti lakos etikai panaszát a Pa­noráma munkatársai ellen, és alaptalannak minősítette a fel­jelentőnek azt az állítását, hogy ő maga bármilyen jogot formálhat a Panorámában Tő­kés László lelkipásztorról ké­szült bármelyik filmre. Az Etikai Bizottság leszö­Szövetségünk III. kongresszu­sa mindenben egyetértett a Balsai—Zétényi—Gáspár „hármas koncepcióra” épülő felelősségre vonás és elévül- hetetlenségi törvényjavaslattal. Az Országggyűlés a tör­vényjavaslatot elfogadta. A törvény hatályba lépésé­hez szükséges államfői alá­írást Göncz Árpád az alkotmá­nyossági vizsgálattól tette füg­gővé. Tekintettel arra, hogy ezek a törvények a nemzet becsüle­tének, lelki békéjének és a tár­sadalomban mind jobban nö­vekvő feszültségek oldásának egyik fontos alkotóelemei, kérjük mielőbbi érdemi tár­gyalását. A törvény erkölcsi alapját, hazai és nemzetközi jogtétele­szertepukkan gézi, hogy a Panoráma mun­katársai és Chrudinák Alajos főszerkesztő semmilyen eti­kai vétséget nem követtek el. Ugyanis a Ceausescu-diktatú- rájáról, az ellenállásról, a ro­mán falurombolásról és Tő­kés László heroikus küzdel­méről készült filmeket és tu­dósításokat a Panoráma belső és külső munkatársai készítet­ték. ken nyugvó helyességét az előterjesztők részletesen, pon­tosan és szakszerűen indokol­ták. Mi a rendszerváltozás hite­les és elkötelezett erői — úgy is mint jogsértettek és érdekel­tek — sürgetésünkön túlme­nően azt kívánjuk elérni, hogy a történelmi igazságtétel­ről végre példaértékű törvény intézkedjen. Ez a törvény hivatott bizo­nyítani ország-világ előtt, hogy a valódi politikai indítta­tású rendszerváltozás törvé­nyes garanciája is működik (végre) Magyarországon. Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Elnöksége Fónav Jenő elnök Nyilatkozat elfogadásával ért véget Budapesten a Közép-eu- rópai-Kezdeményezés (KEK) külügyminiszteri konferenciá­ja. A kilenc tagállam külügymi­niszterei nyilatkozatukban meg­erősítették Csehország és Szlo­vákia KEK-tagságát, állást fog­laltak a regionális kooperáció fejlesztése mellett és kifejtették álláspontjukat a térséget érintő nemzetközi politikai esemé­nyekkel kapcsolatban. A kül­ügyminiszterek szolidaritásuk­ról biztosították a demokratiku­san megválasztott elnököt, Bo­risz Jelcint. A nyilatkozat elítél­te a szerbek felújított támadás- sorozatát a kelet-boszniai váro­sok ellen, a Biztonsági Tanács határozatait nyíltan megsértő bombatámadásokat. Katona Tamás miniszterelnök­ségi államtitkár tegnap vissza­utasította Haraszti Miklós SZDSZ-es médiaszakértő azon hétfői állítását, hogy a kor­mány a frekvenciagazdálkodá­st törvényjavaslat módosításá­val alkotmánysértést követne el. Katona Tamás kijelentette: a médiatörvény „meg nem szava­zása” miatt a kormány kény­szerhelyzetbe került, és csak az érvényben lévő törvényekre tá­maszkodhat. Az államtitkár sze­rint a kabinet azért ragaszkodik a jelenleg is hatályos 1986-os sajtótörvényhez, mert az lehető­vé teszi a helyi rádió- és televí­ziófrekvenciák elosztását, ami­re több száz igénylő immáron két és fél éve várakozik. Kato­na hangsúlyozta: a kormány az elmúlt időszakban a médiatör­(Folytatás az 1. oldalról) Ha terveinket sikerre visszük, egy intenzívebb, nagyobb appa- rátusú önkormányzati fórum jön létre, melynek lényege, hogy együttműködés születik a lehető legalacsonyabb szinte­ken, megfelelő hivatalok irányí­tásával. Óriási lépés lesz ez az egységes Európa kialakításá­ban, s egyben megvalósulhatna a nyugati demokráciában már működő decentralizált önkor­mányzati rendszer. Ez a gyakor­lat azt jelenti, hogy minden fel­merülő problémát a neki megfe­lelő, lehető legalacsonyabb szin­ten kell megoldani. Ezáltal a polgárokhoz legközelebb álló megválasztott testület tudna döntéseket hozni. — Miben segítene ez az em­berek gondjain? — Ha területi és regionális szinten jó együttműködés alakul ki az állampolgárok között, ak­kor a határok két oldalán élő em­berekben egy magasabb rangú hatalom már nehezen tudna vi­szályt kelteni. Ebben, a jó kap­csolat kialakításában óriási sze­rep hárul a regionális, esetünk­ben helyi és megyei önkormány­zatokra. Olyan időszakot élünk, amikor Európa nyugati részén el­tűnnek a határok, nálunk pedig Antall József miniszterelnök tegnap kora délután fogadta a Közép-európai Kezdeménye­zés budapesti konferenciáján résztvevő külügyminisztereket, majd később velük közösen a szervezet parlamenti tanácsko­zására érkezett küldöttségek ve­zetőit. A miniszterelnöki sajtóirodá­tól kapott tájékoztatás szerint e fogadáson a magyar kormány­fő hangsúlyozta: a külügymi­niszteri konferenciára olyan időpontban kerül sor, amikor a délszláv és az egykori szovjet térség egyaránt súlyos feszült­ségekkel terhes. Rendkívül fon­tos tehát, hogy a Közép-euró­pai Kezdeményezés egységes álláspontot foglaljon el, s a tag­országok a jövőben hangolják vény gyors meghozatalának „bűvöletében élt”, azonban most már nem halogatható a társadalom önszerveződése szempontjából oly fontos helyi lehetőségek biztosítása. A kor­mányzat reméli, hogy a helyi rádió- és tévéadások éppen olyan függetlenek lesznek a he­lyi önkormányzatok és pártszer­vezetek politikai pressziójától, mint amilyen független az or­szágos Televízió és Rádió. Katona Tamás elmondta: a médiatörvény-javaslat csődje után a kormányzat azonnal el­kezdte felmérni a frekvencia- osztás jogi és technikai feltéte­leit, és meghatározta azokat a pályázati feltételeket is, ame­lyek alapján a művelődési tárca kiadhatja a sajtótörvényben elő­írt stúdióalapítási engedélye­ket. Mivel ezek a pályázatok újak születnek. Évtizedekkel ez­előtt a nyugati államok is ilyen alacsony szinten kezdték az em­berek együttműködését, és így tudtak eljutni az igazán határok nélküli Európához. Mi is ezt sze­retnénk elérni, de nem úgy, hogy újabb és újabb határok szü­lessenek meg régiónkban. — Közigazgatási gondok mellett gondolom fölvetődtek szociális jellegű problémák is. ■—Valóban, elhangzott egy pár nagyon jó előadás, nyugati előterjesztőtől, á szegénységről és a lakásgondokról. Ugyanak­kor egyre nagyobb szerepet ka­pott a környezetvédelem. A XX. század végén minden em­bernek saját érdekében áll együttesen kidolgozni egy fele­lősségteljes tervet, és összefog­ni a természet megőrzésének ér­dekében. A kelet-európai, ille­tőleg magyarországi helyzet fel­mérésére delegációnk két tag­ját, a jászberényi és siófoki pol­gármestereket kérte fel az állan­dó konferencia. — Kelet-Európábán nagyon sok változás volt. Mint említet­te, határok szűntek meg és szü­lettek, az átalakulás itt-ótt nem volt éppen csöndes. Hogyan te­kintik a Magyarországon kiala­kult helyzetet? össze fellépésüket. A miniszter- elnök üdvözölte és ebben az irányban tett fontos lépésnek minősítette a budapesti konfe­rencián elfogadott nyilatkoza­tot. Az oroszországi stabilitás, a reformfolyamat továbbvitele összefügg a nemzetközi bizton­ság egészével, a közép-európai térség helyzetével, lehetőségei­vel. Oroszország sokat tehet a délszláv válságnak a nemzetkö­zi normákkal összhangban tör­ténő rendezéséért. Fontos te­hát, hogy — a délszláv válság ügyét továbbra is előtérben tart­va — a közép-európai államok fokozott figyelmet fordítsanak az oroszországi fejleményekre. A magyar kormány március 16-i nyilatkozatában már kifeje­zésre juttatta álláspontját. nyilvánosak lesznek, így nincs szükség az ellenzék által java­solt hatpárti tárgyalásokra, hi­szen a nyilvánosság révén a pá­lyázatok elosztása ellenőrizhe­tő. Az elosztásra pedig sem az ellenzéknek, sem a kormány­pártoknak nem lehet közvetlen befolyása. Katona Tamás arra is utalt, hogy az igények 90-95 százalé­ka kielégíthető, de a frekvencia- osztás csak a helyi adásokra, és nem az országos közszolgálati vagy kereskedelmi rádiókra, il­letve televíziókra vonatkozik. Ez utóbbiak szétosztásához hi­ányzik a hatályos jogszabály. Az SZDSZ által átdolgozott médiatörvény-tervezettel azon­ban az Igazságügyi Minisztéri­um túlterheltsége miatt jelen­leg nem foglalkozik — mondta az államtitkár. — Még mindig Magyarorszá­got tekintik a legbiztonságo­sabb térségnek. Nálunk arány­lag csendesen történt meg az át­alakulás, és születtek meg az új önkormányzatok, éppen ezért ezek a szervek stabilnak ítélték meg a hazai helyzetet. Annak érdekében, hogy régiónk jó kapcsolatot létesítsen más álla­mok megfelelő régióival, ígére­tet kaptunk arra, hogy az ÉT anyagilag is támogatni fogja tö­rekvéseinket. Maastrichtban megszületett a sokat emlegetett szerződés, melynek során, mondhatnám, egy egységes ország született, egységessé vált a Közös Piac, de ebben a helyzetben a helyi és regionális hatóságok is újabb szerepet kaptak. Fölérté­kelődtek, szerves gazdasági, társadalmi egységekké váltak, amelyek közt közvetlen együtt­működésre van szükség. Ilyen határ menti regionális kapcso­lat született hazánk és Szlová­kia között. És biztos vagyok abban, hogy Szlovákia nem az egyet­len partner, hanem a többi ke­let-európai államok és tagálla­mok is bekapcsolódnak. Papp Antonella Az FM felhívása Felhívjuk a részarány-tulaj­donosok figyelmét, hogy részarány-földtulajdonuk ki­adásával kapcsolatos igé­nyeikkel közvetlenül a föld­kiadó bizottsághoz fordulja­nak. Az 1993. évi II. törvény ugyanis kizáfólag a földki­adó bizottságokat hatalmaz­za fel a földkiadással kap­csolatos egyedi igények egyeztetésére és kielégítésé­re. Minden más fórum és szervezet illetéktelen arra a feladatra, mert törvényi fel­hatalmazással nem rendel­kezik. A földkiadó bizottsá­gok tevékenysége jogilag szabályozott keretben, ellen­őrizhetően folyik a földki­adások közérdekű végrehaj­tása érdekében. Utólagos panaszok, jogviták rendezé­se is ebben a szabályozott keretben lehet eredményes. Közvetítők megbízásával, a földkiadással kapcsolatos jogok átruházásával az igénylő kiszolgáltatottá vá­lik, lemond a jogos földtu­lajdonának kiválasztásával, elhelyezkedésével, kiadásá­val kapcsolatos legkedve­zőbb lehetőségekről. Elnézést kérünk Szó sem lehet a nyom­da ördögéről... Egysze­rűen arról van szó, hogy Latorcai János mi­niszter úrnak nincs sze­rencséje a sajtóval. A minap a televízióban hallottam, az egyik na­pilapunk úgy közölt vele interjút, hogy a mi­niszter neve lemaradt. Ott viszont a helyén volt a fénykép. Nálunk tegnapi számunk első ol­dalán a szövegből és a képről minden kiderül, csak a kép Százhalom­battán készült, míg a képaláírás Érdről érke­zett. Az érdi fotót el­hagytuk, de a képalá­írást alkalmaztuk, csak rossz helyen. Ezért az érintettektől és persze kedves olvasóinktól is elnézést kérünk. S foly­tatjuk az elnézéskérést. Folytatjuk, hiszen a má­sodik oldalas vélemény­ben Debreczeni József országgyűlési képviselő nevét rosszul írtuk, s ugyanott Furmann Imre neve is egy n betű­vel jelent meg. Eme ész­revételek után az em­ber leteszi az újságot, mondván, hogy ha to­vább olvassa, újabb hi­bákat fedez föl. Éppen ezért a tegnapi lapunk további névelírásai, kép­cseréi miatt is az érintet­tek, illetőleg olvasóink elnézését kérjük. (Vödrös) Pofosz-levél az Alkotmánybíróság elnökéhez Katona Tamás cáfol Stúdióalapítás — pályázattal Az Európa Tanács támogatása Nagyobb szerep a megyéknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom