Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-24 / 69. szám
HÍRLAP XXXVIl. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM Ára Telemagazinnal 19,50 forint 1993. MÁRCIUS 24., SZERDA Nagykunsági rezervátum Nagykunsági rezervátumot hoznak létre — a Hortobágyi Nemzeti Park szakembereinek közreműködésével — Karcag határában. Erre a célra igénybe veszik a Magyar Honvédség volt tulajdonában lévő 125 hektáros, jó szikes legelőn lévő gyakorlóteret, továbbá tárgyalásokat folytatnak 100-150 hektárnyi elhagyott, gyomos rizstelep megvételére. A tervbe vett árasz- tás nyomán a kialakuló nádasokban a régi vízi világ támad föl. Ismét állandó otthonra lelnek az utóbbi évtizedekben e vidékről eltűnt madarak. A kiterjedt sziki legelőterületen a régi magyar állatfajok tartását élesztik újjá. Az idelátogató turisták már a nyáron láthatnak itt magyar szürke- marha-állományt, rackanyájat, szilaj pusztai lovakat és jellegzetes pásztorkutyákat. / All a munka a Szigetközben Felfüggesztették a Szigetköz megmentése érdekében végzett munkálatokat. Az ok: elfogyott a pénz, és még mindig nincs kormánydöntés a vízpótlás módjáról. A kormány tavaly ősszel 100 millió forintot különített el a térséget ért katasztrófa mérséklésére. Az összeget a győri köztársasági megbízott rendelkezési körébe utalta. Az új helyzetben most neki kellett meghozni a munkák leállításával kapcsolatos döntést. A kárenyhítésre irányuló munkát — amelyet a Duna egyoldalú elterelése miatt a Szigetközben kialakult tartós vízhiány tett szükségessé — hónapokkal ezelőtt elkezdte már az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság azt követően, hogy megnyerte a kivitelezésre kiírt pályázatot. A mellékágrendszert 90 százalékban elkészítették a vízpótlás fogadására. A befejezéshez mintegy 30 millió forint kellene még. Kormány-állásfoglalást igényel annak eldöntése, milyen műszaki megoldással jussanak a szigetközi mellékágak az éltető vízhez a főmederből. A szárazság miatt pocokinvázió észlelhető a hullámtéren. A pockok szétrágják a fiatal fák gyökérzetét, 350 hektárnyi új telepítésű erdőt veszélyeztetnek a térségben. A rágcsálókat a levonuló árhullámok eddig elpusztították, a C variáció üzembe helyezése óta ez a természetes védekezési mód nem funkcionál. Értékelik a pályázatokat A földek kimérése óriási feladat Pályázatot hirdetett ez év februárjában a Földművelésügyi Minisztérium földügyi és térképészeti főosztálya az 1993. évi II. törvény gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos földmérési munkák elvégzésére. A pályázatok benyújtásának határideje március 16-án lejárt. Hetényi Ferencnét, a Pest Megyei Földhivatal földmérési osztályának vezetőjét az elbírálás mérlegéről kérdeztük. — A pályázat a jelenleg részarány-tulajdonként nyilvántartott földek előkészítési, kiosztási és kimérési munkálataira vonatkozott — mondta Hetényi Ferencné. — A megszabott határidőn belül harminckilenc pályázat érkezett, főleg kisvállalatok, betéti társaságok, kft.-k részéről, de egyéni vállalkozók is képviseltették magukat. Elbírálásuk folyamatosan történik, de legkésőbb április közepére befejeződik. — Milyen követelményeknek kell megfelelniük az egyes pályázatoknak? — Eleve rendelkezniük kellett ingatlanrendező földmérői minősítéssel, cégbírósági bejegyzéssel, adóigazolási számmal és vállalkozási engedéllyel azoknak, akik részt kívántak venni ebben. Mi két szempontból vizsgáljuk a beérkezett munkákat: egyrészt a megtett árajánlatok oldaláról, azaz, hogy egy hektár felmérést milyen ösz- szegért tudnák elvégezni. Másrészt pedig, s ez legalább olyan fontos, mint az előző kérdés, hogy a pályázónak vannak-e megfelelő műszerei, felszerelései. Ez természetesen elengedhetetlen egy ilyen feladat végrehajtásánál. — A Földhivatal önmagában nem lett volna elegendő a földek kiméréséhez? — Sajnos nem, hiszen a Földhivatal munkatársainak már a kárpótlási földalapok és az árveréseken megszerzett földek kimérése is óriási terhet jelentett, illetve jelent a mai napig is. Egyszerűen a Földhivatalnak nincs annyi munkatársa, amennyire most szükség lenne. A pályázat kiírása tehát nem volt felesleges. — Ki fogja megfizetni majd azon vállalkozók munkáját, akikkel a Földhivatal szerződéskötést ajánl a földkiadó bizottságoknak? — Erre nem tudok pontos választ adni — felelte Hetényi Ferencné —, ugyanis erről a napokban tárgyal a parlament. Mivel a kárpótlási földek kimérését az állam fizeti, nem kizárt, hogy a részarány-tulajdonok földmérési munkáival is hasonló lesz a helyzet. Ám hangsúlyozom, hogy döntés még nem született erről, tehát ez egyelőre csak feltevés. Nádai László / Nemzetközi tanácskozás Érden Korszerűbb önkormányzatért Az Európai Gazdasági Közösség kezdeményezésére jött létre az OUVERTÜRE (nyitány) program, amellyel a tagországok úgy kívánják — többek között hazánknak — is elősegíteni a nyugat-európai országokhoz történő felzárkózást, hogy megyék, régiók, városok közötti közvetlen kapcsolat és együttműködés kialakulását támogatják, szervezéssel, oktatással és az ezekhez szükséges anyagi eszközök biztosításával. A cél egy olyan széles körű hálózat kifejlesztése, mely az EEC országaival való hatékony kooperációhoz szüksé- ges. A Pest Megyei Önkormányzat szervezésében kezdődött meg tegnap Érden a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban az egyhetes rendezvénysorozat, ahol a résztvevők megismerkedhetnek az olasz, a spanyol és a görög önkormányzati rendszerekkel. A tegnapi napon a projektet ismertették az érdekelt megyék, majd az EEC-szabályo- zásokról és a régiók szerepéről tartott előadást az EEC egyik képviselője. A tanácskozáson az olasz Molise és Piemontie, a görög Patras és a spanyol Asturias megyék képviselői vesznek részt és tartanak még előadásokat. Á. M. A bizalom aritmetikája Napjaink közvéleményét erősen foglalkoztatja a honi zsidóság legmagasabb rangú tanítómesterének balga kijelentése, amely bizonyos aritmetikai műveletek végeredményeként a kultúra alagsorába száműzi a magyarságot. Nos, a kultúra és aritmetika zsidó—magyar viszonylatban most ismét napirenden van. Igazságügyi miniszterünk most Izrael államban zsidó kollegájával arról tárgyal, hogy hogyan kárpótol- hatóak azok az Izraelben letelepedett volt magyar állampolgárok, akiket a valamikori büntető igazságszolgáltatás szerveinek jogellenes cselekményei miatt sérelem ért. A jog elvitathatatlan és sarkalatos eleme a kultúrának. Ezen belül az igazságtalanságok törvénybe iktatott korrekciója, a kárpótlás kivételes helyet foglal el. Olyannyira kivételes helyet, hogy, miként azt egy minap kezembe került jogtörténeti munkában olvastam: „...a történelem azokat az államokat, államalakulatokat tartja számon az emberiség krónikájának maradandó részeiként, amelyek figyelmet fordítottak azon polgáraik védelmére, akiket jogtalan sérelem ért”. A rabboni szerencsétlen kijelentése a csapszék szintjére degradálta azt a jogrendszert is magába foglaló kultúrát, amely ma egyik szószólója által harmincezer hajdani magyar, ma izraeli állampolgárt kíván a kárpótlás útján is megkövetni, oly módon, hogy szegénységéből milliókat von el. Miközben mindezt nem érdemének, hanem kötelességének tartja. Mert nincs magasztosabb kötelesség, még ha anyagi áldozatokat is követel, mint helyreállítani az egyszer megrendült bizalmat. A rabboni rombol, miközben demokratikus jogállamunk a jövőt építi. Azt a jövőt, amely ma ugyan idillikusnak tűnik, miután hosszú évtizedek megcsalatása folytán már csaknem génjeinkkel örökítjük át a kételkedő bizalmatlanságot — ám amit csak rontó igyekezettel lehet átfesteni, átírni. Paizs Tibor Az Európa Tanács támogatása Nagyobb szerep a megyéknek Az Európa Tanács Helyi és Regionális Hatóságok Állandó Konferenciája múlt héten tartotta soron következő plenáris ülését, amelyen héttagú magyar delegáció is részt vett. A küldöttség titkára, Inczédy János elmondta, az elhangzott előadások felöleltek minden olyan témakört, amely pillanatnyilag az ébredező Kelet-Euró- pában változást vagy gondot jelent. Beszéltek a szociális, közigazgatási és átalakítási gondokról, valamint a kisebbségek sorsáról. Pest megye közgyűlésének elnöke, dr. Inczédy János hangsúlyozta, óriási szerep hárul a helyi és regionális hatóságokra. Mivel ezeket a problémákat az ÉT állandó konferenciája kezeli, felvetődött, hogy a két hatósági szintet külön kellene választani. — Fölvetettük a konferencia státusának megváltoztatását is, és mindannyian egyetértettünk abban, hogy szerencsésebb dolog lenne a két hatósági szint jogkörére külön kamarákat létrehozni. Ilyen módön képviseltetve lennének a területi önkormányzatok mint törvényhozási joggal bíró régiók, ugyanakkor külön lehetne kezelni a települések és nagyvárosok környékét. Pillanatnyilag vitatott, hogy hol van a határ a kettő között, és ezért nem is beszélhetünk teljesen egységes közigazgatásról. A két kamara létrehozására javaslatot dolgoztunk ki, ezt valószínűleg ősszel tárgyalja majd az ET Miniszteri Tanácsának Előkészítő Közgyűlése. (Folytatása a 3. oldalon)
