Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-23 / 68. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. MÁRCIUS 23.. KEDD Az új börtönigazgató a sivatagba készül A hosszútávfutó nem magányos Szögesdróttal elválasztott külön világ Tökölön a fiatalkorúak fogháza és a börtön. A falubeliek, ha tehetik elkerülik a környéket, és nem szívesen veszik, hogy éppen az <5 településükön van ez az intézmény. Érthető az ellenszenvük, hiszen három esztendeje borzalmas esemény rázta meg a helybelieket. Megszökött egy elítélt és meggyilkolt egy tököli férfit. A legkeményebb bűnözőket azóta egy másik intézményben őrzik, akkor is ha fiatalkorúak. Tökölön pedig megkezdték egy tömör bástyafal építését a fogház és a börtön körül. Fiatal elítéltek Az igazgatói irodában, ahol Frank Tibor bv. alezredessel, a létesítmény március i-jén kinevezett új igazgatójával beszélgetünk, semmit sem érezni a komor hangulatból. Napfényes szoba, gyönyörű zöld növényekkel és Frank Tibor, aki korábban igazgatóhelyettes volt arról beszél, hogy legalább olyan fizikai és szellemi állapotban akarja látni szabadulásuk pillanatában az itt őrzötteket, mint ahogy bekerültek. De akinél lehet, ennél többet is szeretne elérni, hiszen fiatalokról van szó. Beszélgetés közben kiderül sok érdekes dolog az új igazgatóról, aki csak mosolyog azon, hogy egyik újságban „Tököl vasöklű őre”-ként emlegették. Nem vitatkozik vele, ezt a minősítést is elfogadja. Mint ahogy azzal sem próbálkoJobb az óvatosság — épül az ötméteres fal Frank Tibor a szívósságáról ismert börtönigazgató Vimola Károly felvétele zik, hogy fényesebb képet próbáljon festeni a valóságnál. Az ide bekerülő fiatalemberek 50 százalékának nincs meg az általános iskolai végzettsége, és sokan közülük a börtönben tanulnak meg késsel-vil'ával enni. A 16 ezer kötetes könyvtárban sok a mesekönyv, és nem ritkaság, hogy a rablók meg a betörők Hófehérkéről, Csipkerózsikáról és Piroskáról olvasnak. Szinte kiküszöbölhetetlennek látszik, hogy előfordul olykor verekedés a zárkában és mint minden zárt közösségben homoszexuális közeledések is vannak. De persze keményen küzdenek az ilyen dolgok ellen. Legyen remény Kihelyezett általános iskola van a területükön, és a legújabb eredményként ötféle szakmatanulási lehetőség. A munkanélküliség sajnos itt is érezteti a hatását. Jelenleg az elítéltek csak mintegy felének tudnak munkát adni. bár az állandó elfoglaltság nevelő hatásával mindenki tisztában van. Emellett persze a pénzkereseti lehetőség itt is fontos lenne. Mit kezdenek hát a végtelenül sok szabadidővel? Rendszeres sportfoglalkozások vannak mindenki számára, és ezt Frank Tibor különösen szívügyének tekinti. A tököli igazgató ugyanis szenvedélyes hosszútávfutó. Fantasztikusnak tűnik, de hetenként többször futva érkezik pesti lakásáról tököli munkahelyére. Két óránál alig több időt vesz ez igénybe, körülbelül annyit, mintha átszállna villamosról a HÉV-re és az autóbuszra. De hát persze nem sokan bírnák ezt utána csinálni. Az elítélt fiatalok is tudják, hogy az igazgatójuk március 26-án indul Marokkóba, ahol részt vesz egy 200 kilométeres sivatagi futóversenyen. Embert próbáló kemény vállalkozás ez, éppúgy, mint a hivatása: 500 bűnöző fiatalnak, akik büntetésből vannak Tökölön, emberi körülményeket biztosítani. A fogház vagy a börtön természetesen nem luxusintézmény, de ahhoz, hogy a büntetésül kiszabott idő letöltése után remény legyen egy jobb életkezdésre, sok mindent meg kell próbálni. Nincs lehetetlen Az új igazgatónak segítőtársai is vannak ebben; Csol- lák Mihály az intézmény szakácsa, a képzőművészeti alap tagja, és szakkört vezet a fiataloknak. Búzás Károly egykori válogatott birkózó, aki főállású nevelő, edzéseket vezet. A hosszútávfutó igazgató, akinek képzettsége egyébként pedagógus, korántsem magányos, sok segítőtársa van. Elszántság kell a fiatalkorúak börtönében folyó munkához, mint ahhoz is, hogy egy európai ember 200 kilométert fusson a sivatagban, hátizsákban cipelve a szerelését. Frank Tibor szerint nincs lehetetlen. Mindent el lehet érni, csak optimizmus, igényesség és szívósság kell hozzá. Gál Judit Megsemmisítették a tanács szerződését Halásztelek megnyerte a pert A Legfelsőbb Bíróság másodfokon, jogerős határozatában semmisnek nyilvánította a közelmúltban azt az adásvételi szerződést, amely szerint 1988-ban a helyi tanács a műemlék jellegű Malonvai-kastélyt „eladta” a Kastélytourist Kft.-nek. A szót azért kell idézőjelbe tenni, mert vételárat a szerződő felek nem határoztak meg, azaz az épület ingyenesen került a kft. tulajdonába. A falu lakóit immár több mint öt éve foglalkoztatja a zavaros adásvétel. Mindenféle mende-mondák keringenek arról, kinek miért érte meg átjátszani a kastélyt a kft.-nek. A szerződésben a Kastélytourist ugyanis mindössze arra vállalkozott, hogy az átadásért cserében felújítja az épületet, így a saját vagyonát gyarapította volna. A halásztelki önkormányzat nem sokkal felállása után már foglalkozott az üggyel, mert egyértelmű volt, hogy az adásvételi szerződés megkötése kárt okozott a falunak. Ezért a Pest Megyei Bíróságnál a szerződést megtámadta, és kérte, nyilvánítsák azt semmisnek, ugyanis a kft. által vállalt felújítás nem vételi ár. Az elsőfokú bíróság helyt adott a halásztelki keresetnek, megsemmisítette az adásvételi szerződést, és visszaállította az eredeti állaptot. Kimondta, hogy kastély a telekkönyvileg a magyar állam tulajdona, kezelői jogot pedig visszaadta az önkormányzatnak. Az időközben megszűnt Kastélytourist jogutódja, a Consult- Tourist Kft. azonban fellebbezett az elsőfoA halásztelki Malnnyai-kastély visszakerült állami tulajdonba, mert a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette az öt évvel ezelőtt kötött adás-vételi szerződést. Még nem tudni, hogy az igencsak elhanyagolt állapotú épületet ki fogja felújítani (Erdősi Ágnes felvétele) kú határozat ellen, s ezután már a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe tartozott az ügy elbírálása. A hosszúra nyúlt pereskedés után született meg a bíróság jogerős döntése, amely kimondta az adásvételi szerződés semmisségét. A sokakat foglalkoztató ügy lezárulása valószínűleg lecsillapítja a kedélyeket, a falu lakóit ugyanis rendkívül irritálta a település korábbi vezetőinek ugyancsak megkérdőjelezhető ügylete. Az ön- kormányzatnak a végzés kézhez vétele után szándékában áll a Vagyonátadó Bizottsághoz fordulni, és kérni, a műemlék jellegű épületet adják az önkormányzat tulajdonába. Ha ezt sikerülne elérni, a halásztelkiek szabadon gazdálkodhatnának kastélyukkal. Már többféle elképzelés született arról, milyen célra lehetne az épületet használni. A lehetőségeket behatárolja, hogy a kastély felújítása nagyon sokba kerül, mivel a kft. a szerződésben vállalt kötelezettsége ellenére nem csak a felújításról, de az állagmegóvásról sem gondoskodott. így felmerült az eladás gondolata is. Amennyiben a Vagyonátadó Bizottság nem adja az önkormányzat tulajdonába az épületet, hanem például saját maga értékesíti, akkor az eladási ár ötven százaléka az önkormányzatot illeti meg. Ezért a per megnyerésével nem csak a lakosság erkölcsi érzékét sértő ügylet nyert megnyugtató elbírálást, hanem az önkormányzatnak, s rajta keresztül Halásztelek lakosságának anyagi hasznot hozott. H. Cs.
