Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-22 / 67. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. MÁRCIUS 22., HÉTFŐ Megyei diákok vetélkedője Csecsemőgondozásból Életüket és vérüket A Szabad Demokraták Szövetségéhez közelálló hetilap Vorosilov marsaitól a címlapján ünnepelte március tizen­ötödikét. A forradalomról, illetve a szabadságharcról ter­mészetesen egyetlen megemlékező' írást sem közölt. Ki tudja miért, a lap szerkesztői ezt az ünnepi szám helyett megjelentetett nem ünnepi számot tartották alkalmasnak arra, hogy benne egyes toliforgatók ötvenhatos veterán szervezeteket szélsójobboldalisággal vádoljanak, és a Nagy Imre-dokumentumok kijuttatásával kapcsolatba hozzanak. A lap szerint e szervezetek ki akarják sajátíta­ni az ötvenhatos forradalmat, s érdekükben állhatott a do­kumentumok kijuttatása Torinóba. Nem tudjuk, mi áll e szervezetek érdekében, s mi nem, az azonban nyilvánvaló, hogy a hetilap olyan embereket próbál befeketíteni, egymással szembeállítani, akik vala­mikor világnézetüktől, társadalmi helyzetüktől függetle­nül keresték egymást, hogy a barikádok azonos oldalán állva küzdjenek a szabadságért, a sokszoros túlerővel szemben. Aki látta a Mindent a hazáért című, a Corvin-köziek öt­venhatos helytállásáról szóló, a mozik, a televízió műsorá­ból máig hiányzó dokumentumfilm ősbemutatóját, s ne­tán személyesen is ismeri a végsőkig kitartó, megkínzott bebörtönzött, évtizedekre megbélyegzett forradalmárok egyikét-másikát, az tudja, hogy ma, 1993-ban mekkora hitványság ezekről az emberekről és szervezeteikről ab­ban a hangnemben írni, ahogyan azt az említett hetilap tette. S tette ezt odébb, néhány oldallal beljebb, a mátyás­földi veterán lakásokról szóló fanyalgó riportban is. Könnyű a „liberális”tollnokoknak azokkal szórakozni, akik nem tudnak védekezni a körmönfont vádaskodások alattomos módszereivel szemben. Nem tudnak, és nem tudtak az ötvenhat utáni évtizedekben sem. Mert idegen tőlük a lelkeket besározó harcmodor. Ok akkor mozdul­tak meg, amikor a beszélés helyett tettekre volt szükség, s megtették azt, amire ma egyes publicisták csak legyinte­nek: életüket és vérüket adták. Bánó Attila Virágkötészeti verseny Négy évszak Gödöllőn Több virágra — több pálya­Kárpótlásitörvény­módosítás Várhatóan ma bocsátja általá­nos vitára az Országgyűlés az 1993. évi I. törvényt módo­sítani kívánó javaslatokat és indítványokat. A törvény lé­nyege: az első kárpótlási tör­vény 21. paragrafusának c pontja helyébe az lép, hogy egy településen az licitálhas­son a termőföld-árverésen, akinek 1991. június 1-jén ott volt a bejelentett állandó lak­helye. A törvényt ez év janu­ár 15-én hirdették ki, ám szö­vegéből kimaradt hatálybalé­pésének időpontja. Bár az egymást követő ja­vaslatok igen szövevényes há­lózatot alkotnak, felsorolásuk­kal mégis megpróbáljuk a szálakat kibogozni. Szauter Rudolf MDF-es or­szággyűlési képviselő önálló indítványként törvényjavasla­tot nyújtott be a közelmúlt­ban. Eszerint az 1993. évi I. törvény kiegészülne a 2. pa­ragrafussal: „Ez a törvény 1993. március 19. napján lép hatályba." Indítványát a hon­atya azzal indokolta, hogy a hatálybaléptető rendelkezés nélkül az a jogalkalmazók­nak megoldhatatlan problé­mát jelentene. Március 8-án Kis Zoltán SZDSZ-es képviselő a fenti javaslathoz a következő mó­dosító javaslatot terjesztette be: „2. paragrafus. Ez a tör­vény 1993. március 19-én ha­tályát veszti”. Kis Zoltán azt állította, hogy a törvény hátrá­nyosan megkülönbözteti a fő­városban és a megyei váro­sok különböző területeiben la­kókat. Három nappal később — március 11-én — az alkot­mányügyi bizottság újabb mó­dosító javaslatot tett az első — Szauter-féle — javaslat­hoz. Eszerint: „Törvényjavas­lat az 1993. évi I. törvény ha­tálybaléptetéséről. 1. paragra­fus. Az 1993. évi I. törvény e törvény kihirdetése alapján lép hatályba." „3. paragrafus. E törvény kihirdetése napján lép hatályba." Március 16-án Kis Zoltán és Kertész Zoltán SZDSZ-es képviselők a Szauter Rudolf törvényjavaslatához kapcsoló­dó módosító indítványt nyúj­tottak be az alkotmányügyi bizottság módosító indítvá­nyához: „3. paragrafus. E tör­vény kihirdetése napján hatá­lyát veszti.” Ugyanaznap szintén kap­csolódó módosító indítványt intézett a bizottsági javaslat­hoz Tóth Tihamér (MDF): „E törvény a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.” Tóth Tihamér ezt azzal indo­kolta, hogy a kihirdetés nap­ján történő hatálybalépés hát­rányosan érintené a már meg­hirdetett földárverések részt­vevőit. N. L. Csecsemőgondozási vetél­kedőt szervezett a Magyar Vöröskereszt Pest megyei vezetősége szombaton a váci egészségügyi szakkö­zépiskolában. A területi versenyeken indult nyolc­van csapatból tizenöt álta­lános iskolai és négy kö­zépiskolai jutott a megyei döntőbe. A vetélkedőt Remzső Zoltánná, a helyi Vöröske­reszt titkára nyitotta meg; Hóringerné Kozák Eszter, az iskola igazgatója szin­tén köszöntötte a résztve­vőket. Minden esztendő­ben más városban kerül sor erre az eseményre, s az a szokás alakult ki, hogy a vendéglátó iskola nem indítja diákjait. Az első állomáson a szakmai zsűri elnöke Né­meth Tünde, a Rókus kór­ház gyermekorvosa fogad­ta a sorszámhúzás rendjé­ben tudásukról számot adókat. A monorí 1. sz. Általános Iskola tanulói vöröskeresztes fejkötővel és karpánttal léptek be a gyakorlóterembe. A fürde­tés feladatát Rózsavölgyi Anita kapta, akinek a gya­korlat bemutatásán túl el­méleti tudnivalókról is be­szélnie kellett. A másik állomáson ép­pen a ceglédi Református Általános Iskola csapatát találtuk. Egy nyolc hóna­pos baba körüli teendőket mutatták be, volt, aki pe- lenkázott, más gyümölcs­pépet és teát, a harmadik pedig főzeléket készített. Halmi Réka lehengerlőén lépett fel, lélegzetvételnyi szünetet sem tartott, amíg összes tudásáról számot nem adott. Képünkön a második he­lyezett, a ceglédi Reformá­tus Iskola diákja (Folytatás a 4. oldalon) munkára — számítottam, de hát az ember virágból talán mindig többet várna. Azt talán sose mondanánk: most aztán már elég, nem kell több virág. A hét végén a Gödöllői Tava­szi Napok keretében rendezték meg az Országos virágkötészé- ti verseny és kiállítás Pest me­gyei programját. A gödöllői művelődési központ egyik ter­mében megtekinthettük a pályá­zó virágkompozíciókat, me­lyek ilyen fantázianeveket vi­Antall József miniszterelnök délelőtt parlamenti hivatalá­ban fogadja a fővárosi önkor­mányzat MDF-frakciójának tagjait. A találkozón várható­Az Alkotmánybíróság holnap teljes ülést tart. A testület sajtó­főnökének tájékoztatása sze­rint az alkotmánybírák megkez­dik azoknak az indítványok­nak a vizsgálatát, amelyek sze­rint a polgárok vagyonnyilatko­zatra való kötelezése alkot­mánysértő. A testület továbbá megvitatja: miért csak az ál­lam lehet közcélú villamosmű seltek: Apám emlékére, Álom, A tavasz varázsa, Bagoly, For­rás, Tűz, Tavasz, Mise, Négy évszak. Ajándék. A zsűri döntése alapján két kompozíció készítője jutott to­vább a 27-én, szombaton, a Kertészeti Egyetemen zajló or­szágos döntőbe, ahol. majd ott helyben, közönség előtt kell vi­rágot kötni. Egyikük Kruták Sándorné Gödöllőről, másikuk Gacsályiné Rédei Erika Tahi- tótfaluból. (Folytatás a 8. oldalon) an foglalkoznak majd a város helyzetével, működésével és a fővárosi önkormányzat te­vékenységével összefüggő kérdésekkel. tulajdonosa, és alkotmányelle­nes-e, hogy a hagyatéki eljárás­ban hozott közjegyzői végzés elleni fellebbezést a bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. Az alkotmánybírák megtárgyal­ják: hátrányos megkülönbözte­tést jelent-e, hogy a külföldi ál­lampolgárok hosszabb ideig tarthatók őrizetben, mint a ma­gyarok. Tavaszunk hordaléka ■y A hóolvadás hatására jelentősen emelkedett a Duna vízszintje. Szobnál is elöntötte a legal­só fövenyes partszakaszt, s az erős sodrás következtében sok hordalékfa kerül a partra. Remélhetjük, hogy a Szigetköz víztartalékán valamelyest segít a bőséges víz. Vimola Károly felvétele Önkormányzatról a Parlamentben Alkotmánybírák ülése

Next

/
Oldalképek
Tartalom