Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-20 / 66. szám
i PEST MEGYE1 HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. MÁRCIUS 20., SZOMBAT 3 MDF-Akadémia a vajdasági magyarokról Háromnapos tanácskozás a Parlamentben Talpra állunk, megmaradunk! A gyermekek mindenekelőtt (Folytatás az I. oldalról) A vajdasági magyarság fogyása több okra vezethető visz- sza — fejtegette az előadó. Ezek közül a legfőbb a hátrányos megkülönböztetés. A betelepítések már a két világháború között elkezdődtek, majd a II. világháború után folytatódtak: ekkor csaknem félmillió szerbet költöztettek ide. A délszláv háború egyik következménye szintén a betelepítés. Mintegy 30 ezer Boszniából és Horvátországból menekült szerbnek készülnek a Vajdaságban új hazát adni. A fogyás azonban nemcsak közvetlenül írható a hatalom számlájára. Sajnos, mondotta Dudás Károly, rendkívül kevés gyermek születik a magyar családokban, s ennek egyenes következménye a falvak elöregedése, kihalása. Nem hagyható figyelmen kívül az önpusztító magatartás sem. Az öngyilkosok száma például még egyszer annyi — arányszámait tekintve —, mint a többi népességnél. Mindebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a magyarság nem érzi jól magát a Vajdaságban. Különösen a fiatalok között sok a kivándorló. Az erőszakos mozgósítás miatt már 25 ezer férfi hagyta el a vidéket. Az összmozgósítottaknak egyébként 12 százaléka magyar, vagyis a számarányukat tekintve négyszer akkora, mint a szerbeké. A magyarság fogyásának okai közé tartoznak a vegyes házasságok is. A gyermekek nemzetiségének nem egyszer a „jugoszláv”-ot írják be a szülők, s szerb iskolába íratják őket. Éppen ezért sorra szűnnek meg a magyar oktatási intézmények. Ahol pedig a megszűnést a gyermekhiány nem indokolná, ott nem egy esetben az erőszaktól sem riad visz- sza a hatalom. A helyzet azonban nem volna olyan súlyos, ha az értelmiség, az írástudók nagyobb szerepet vállaltak volna a magyarság azonosságtudatának megőrzésében. Sajnos, sok esetben nem emelték föl a szavukat, nem tiltakoztak, amikor kellett volna. Ezért a hatalomnak nem okozott különösebb nehézséget újságok, színházak, kultúrszö- vetségek, a Fórum Könyvkiadó megszüntetése. A magyarság nemzettudata szétesett, vonta le a szomorú következtetést Dudás Károly. Miért hát tudósításom bizalomra okot adó címe: Talpra állunk, megmaradunk!? A cím a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének jelmondata. A szerveződés 1989 végén alakult — többek között az előadó közreműködésével. S az alapítók elhatározták, hogy minden lehetséges eszközt megragadnak arra, hogy a kedvezőtlen folyamatot lefékezzék, ha lehet, megállítsák. Aláírásokat gyűjtenek az iskolákért, a színházért, a kulturálódás egyéb lehetőségeiért. Eltökélt szándékuk a partizánok kegyetlenkedéseinek áldozatul esett több mint 40 ezer magyar halála körülményeinek pontos feltárása. Kissé keserűen jegyezte meg az előadó, hogy a tényfeltárási felhívásukra nemcsak a belgrádi, hanem a budapesti Tudományos Akadémia sem reagált. Egyébként egyre többen emlékeznek meg minden év novemberében az áldozatokról. Mindez azt jelenti, hogy egyenesedik a magyarság gerince. Talán ez a VMDK tevékenységének a legnagyobb eredménye. A szervezetnek egyébként ma már 30 ezer tagja van. A választásokon a vajdasági magyarok 80 százaléka rájuk szavazott, így 8 képviselőt küldhették a törvényhozásba. A VMDK-nak rangot ad az is, hogy már több európai szervezetbe felvették. Kidolgozták a magyarság autonómiájáról szóló tervezetet is. amely nem a területi, hanem személyi autonómia elvére épül. Ezáltal elkerülhető az, hogy a szórványban élő magyarok hátrányt szenvedjenek — szögezte le Dudás Károly. H. P. Kormányszóvivői tájékoztató Már-már kezelhetetlen Várhatóan az idén és’ a jövő esztendőben tetőzik hazánkban a munkanélküliség — jelentette ki Kiss Gyula munkaügyi miniszter a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón, annak kapcsán, hogy a kormány előző napi ülésén áttekintette a foglalkoztatáspolitikai koncepciót és elfogadta a szaktárca által előterjesztett beszámolót. A munkaügyi miniszter tájékoztatójában elmondta: jóllehet 1990-től folyamatos a munkanélküliek számának emelkedése, a növekedés dinamikája az utóbbi időben lelassult. A múlt év végén a munkanélküliek száma már meghaladta a 660 ezer főt, és jelenleg a munkanélküliségi ráta túllépte a 13 százalékot. Kiss Gyula ezzel kapcsolatosan úgy vélekedett: 14-15 százalékos arányig még kezelhető a munkanélküliség, ám 15 százalék felett már jelentős finanszírozási gondokkal kell számolni. A miniszter hangsúlyozta, hogy a munkanélküliség szintje alapvetően a gazdasági folyamatok következményeként változik, ezért csak korlátozott lehet a kormányzati beavatkozás a munkanélküliség mértékének befolyásolásában. A kormányülés egyéb témáiról szólva Juhász Judit szóvivő elmondta: a kormány döntött arról, hogy a jövőben a Nemzetközi Pető Intézet beruházását közvetlenül a Pető Alapítvány nyolctagú kuratóriuma irányítja, és ezzel egyidejűleg megszűnik az alapítvány koordinációs bizottsága. Juhász Judit beszámolt arról is, hogy a kormány — az előzetes tervekkel ellentétben — mostani ülésén nem foglalkozott a lakáspolitikai koncepcióval, ugyanis az azt előterjesztő Surján László népjóléti miniszter átdolgozásra és további egyeztetésre visszavonta. Konferencia termékbemutatóval Közlekedés és környezet (Folytatás az 1. oldalról) Most is az újdonság erejével hatottak a már korábban is bemutatott propán-bután- és földgázmeghajtású gépkocsik, amelyeket a Gázautó—Híd Kft. állított ki. Amint arról korábban már beszámoltunk, ez a vállalkozás az Autó—Híd Rt. közreműködésével arra jött létre, hogy a hamarosan megjelenő jogszabályok életbelépése után a szállítási vállalatok és magánautósok igényei szerint gázüzeműre állítsák át a személy- és tehergépkocsikat. A gázüzemű és elektromos meghajtás bevezetésének érdekében tett fejlesztéseit mutatta be az Ikarus Járműgyártó Rt. A kiállítás látogatói megtekintették a hódmezővásárhelyi — már nemzetközi sikereket elért — elektromos kisautót, a Pulit is. Az üzemanyag-forgalmazókat a MÓL és a Shell képviselte csupán, ám az adalékanyag egyre gyarapodó köre szinte hiánytalanul megjelent. A már jól ismert BELL-adalékok mellett megtekinthető volt a komáromi forgalmazású Bycosin és a már tavaly óta magyar piacon lévő, de eddig kevésbé ismert Flotta—Forté Kft. autóápolási termékcsaládja is. Legnagyobb érdeklődésre az olaj- rendszer-tisztító és olajerősítő, valamint a benzin- és a gázolajrendszer tisztítására szolgáló anyagok számíthatnak. Már több szerviz és szállítási vállalat kipróbálta ezeket. Egybehangzó véleményük, hogy használatukkal a Forté csökkenti a kocsik károsanyag-kibo- csátását, a hengerekben megnőtt — és kiegyenlítődött — a kompresszió, a leragadt gyűrűk felszabadultak. A referenciaüzemek között vannak személygépkocsikat, haszonjármű- veket és mezőgazdasági gépeket használók is. A Forté valamennyiüknél jól vizsgázott. Z. B. Naponta 35 000 gyermek hal meg a világban. Az átmeneti időszakot élő Kelet-Közép- Európa a Föld egyetlen térsége — az éhségövezeteket kivéve —, ahol az elmúlt 10 évben nőtt a gyermekhalandóság. Magyarországon a gyerekek 17 százaléka, vagyis 500 000 kiskorú számít veszélyeztetettnek. Az Országházban háromnapos szemináriumon az új európai demokráciák parlamenti képviselői és UNICEF-bizottsági tagjai, valamint a nemzetközi szervezetek szakértői arról tanácskoznak, miként lehetne a gyermekek, a hátrányos helyzetbe került családok szociális helyzetét a törvény- hozás eszközeivel javítani. Az Országház kongresszusi termében tartott megnyitón a konferencia fővédnöke. Szabad György, a Magyar Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: a magyar parlamentet mélyen áthatja a jövőért, a gyermekek felnövekedéséért érzett felelősség. A gyermekekre figyelés nem mindig pénz, hanem politikai akarat kérdése is. A közép-kelet-európai országokban a gyermekek helyzete rosszabbodott az utóbbi időben. A világon — Afrikától eltekintve -— most ebben a régióban növekedett jelentősen a gyermekhalandóság — hangsúlyozta Samir S. Basta, az UNICEF európai igazgatója azon az Országházban tartott tegnapi sajtó- tájékoztatón, amelyet A gyermekek védelme az átalakulás időszakában című háromnapos nemzetközi tanácskozás szünetében rendeztek. A konferencián a gyermekekkel és a hátrányos helyzetű családokkal, szélesebb értelemben az emberi jogokkal foglalkoznak. A találkozó céljairól: a piac- gazdaságba való átmenet idején a gyermekek jólétét veszélyeztető tényezőkről és tapasztalatokról S. Basta a többi között még elmondta, hogy olyan jelenség ütötte föl a fejét, amire a második világháború óta nem is gondoltak: — Sok gyermek szervezetében hiány keletkezett ásványi anyagokból és vitaminokból, melyek súlyos betegségek kmlakúlásá- hoz vezetnek. A vérszegénység, a vas- és jódhiány ebben a térségben emelkedő tendenciát mutatnak. Soha nem láttunk még ennyi allergiás csecsemőt sem, mint manapság. Egy ország költségvetésének mintegy húsz százalékát kellene az egészségügyre, illetve az oktatásra fordítani. Papp Lehel György, az In- terparlamentális Unió magyar csoportjának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar és a boszniai gyermekek között óriási különbségek vannak, s szólt arról is, hogy a gyermekek jogaival foglalkozó nemzetközi egyezményeket a magyar parlament kiemelkedő módon tanulmányozza.- ti Sirám a jól bevált régiek után óta a földet túrják. Banális tévedés. A jáÉfe. A Nagykőrösön megjelenő' Kék Nefelejcs című, újság két jeles IgSopS aktivistája egy alkalommal taosz:iÄ- szú interjút készített velem, mint a Pest Megyei Hírlap főszerkesztőjével. A beszélgetés során elmondták, hogy a Kék Nefelejcs az SZDSZ befolyása alatt áll, az SZDSZ-bőI él, hiszen azok a helybéli iparosok és kereskedők tartják fenn, akik a szabad demokráciával jegyezték el magukat. S ha Nagykőrös és szabad demokrácia, az akkor Ábrahám Tibor országgyűlési képviselővel egyenlő. Érthető hát, ha a mi szerkesztőségünkben nagy nevű honatya e lapban intéz támadást a kisgazdapárt nagykőrösi elnöke, Kustár Tamás ellen. A nem éppen lényegre törő, ám annál hosszabb írást természetesen nem közöljük, ám érdemes belőle néhány jellemző részt kiragadni, a leginkább „jóindulatú- ak” közül. Nos, ezekben például a kisgazdapárti Kustár úr szemére veti, hogy túl fiatal, „a Fideszben lenne a helye”. Ez nem is annyira rosszindulatú, mint inkább ostoba kijelentés, amit aztán még tovább tetéz: „... sem évei számát tekintve, sem eddigi munkaviszonya alapján nem mondható tapasztalt vezetőnek”. Ugyancsak meghökkentő a rendszer- változás tán nem is előszobájában, hanem a küszöbén ilyen kijelentést tenni. Természetesen más a helyzet, ha a kijelentő, jelen esetben Ábrahám úr, nem azon régi vezetők után vágyakozik, akik Magyarországot csődbe vitték. De minden bizonnyal erről lehet szó, hiszen azt írja a jelentős helyi lapban, hogy: „Szak- képzettségét tekintve építésztechnikus, statikus, ami önmagában dicséretes, de ugye szintén nem a mezőgazdasághoz közel álló hivatás”. Az igazság kedvéért írom csak le, hogy Kustár úr nem építész- technikus, hanem mérnök, aki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte, de mindez csak a tények kedvéért fontos. A lényeg fontosabb. E kijelentésében a szabaddemokrata honatya ama, tán még az előbbinél is oktalanabb szemléletét támasztja alá, mely szerint a politizálásra, nevezetesen az agrárpolitizálás- ra leginkább azok adhatják fejüket, akik paraszti származásúak, s gyermekkoruk magyar közelet, ha visszatekintünk, hemzseg azoktól az értelmiségiektől, akik polgári vagy arisztokrata származásuk ellenére szinte az egész életüket arra tették, hogy a magyar parasztság helyzetén javítsanak. Ez nyilván napjainkban is előfordulhat, még akkor is, ha nem népviseletbe öltözött asszonyok képviselik a parasztságot a T. Házban, hanem esetleg állatorvosok, jogászok, uram bocsa’ történészek. Bármennyire is hihetetlen ez Ábrahám Tibor számára, a két dolog korántsem zárja ki egymást. A szabaddemokrata országgyűlési képviselő írásában természetesen a helyi kisgazdapártot igyekszik szertezilálni — ahogy azt már egyszer a kommunisták megtették. Emellett szemlátomást sugallja a nagykőrösi és környékbéli gazdáknak: nem érdemes újrakezdeni, azaz szerinte a mai kormány, ez a hatalom azt a fajta vállalkozási kedvet veszi el, amely a parasztságban nagyobbrészt még csak szunnyadozik, kisebbrészt viszont, már hála istennek, tápászkodni kezd. Ezzel a tán általa hőn óhajtott régi téeszvezetők malmára hajtja a vizet — feltehetően nem véletlenül. Ábrahám úr cikkéből az derül ki, hogy a parlament ülésein nem vesz részt, mert bizonyos törvényekről, a földművelést alapjaiban érintő" megfogalmazásokról nincsen tudomása. E tudás nélkül viszont nemhogy könnyelműség, hanem egyenesen becstelenség tanácsot adni olyan embereknek, nevezetesen a parasztságnak, akiket a közszolgálati média (televízió és rádió) sem lát el hasznos tanácsokkal. Nincs módomban feltételezni, hogy említett média és Ábrahám úr törekvései nem egy tőről fakadnak, hiszen ha Ábrahám úr olyannyira a régi vezetők után sápítozik, hát azokat — lássuk be — nagy számban megtalálhatja eme intézményeknél. Ábrahám úr „becses” munkássága remélhetőleg a nagykőrösi és a város környéki gazdák számára minél előbb világossá válik. Remélhetőleg egyszer csak észreveszik, hogy ki az, aki régi megnyo- morítóikkal egy követ fúj. Vödrös Attila
