Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-18 / 64. szám

á PEST MEGYE1 HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. MÁRCIUS IS., CSÜTÖRTÖK 5 Csináljunk valamit a faluban! Nagytarcsán tovább él a népfőiskola eszméje Ötvenöt évvel ezelőtt nyílt meg a nagytarcsai népfőiskola, hazánkban az első olyan intézmény, amelyben az ország különböző vidékéről összesereglett, tettre kész és kiemel­kedő képességű fiataljai több hónapon át együtt tanulhat­tak, dolgozhattak. A Sztehlo Gábor helyi evangélikus lel­kész által alapított, finn minta alapján működtetett létesít­mény eszméje napjainkban is tovább él a helybéliek köré­ben. Sőt, többen a megújításán is gondolkodnak... Az egykori nagytarcsai nép­főiskola épületei ma is áll­nak a faluban: azokban a könyvtár, az Egészségház és a Falumúzeum működik. Olyan létesítmények ezek, melyek jelenlegi funkció­jukkal is a település lakói­nak szellemi képzését, tár­gyi tudását gazdagítják, va­lamint otthont adnak a falu­si múlt tárgyi és szellemi örökségének. Ugyanakkor az evangélikus egyház a falu közművelődésének elő­rehaladásáért és a klasszi­kus népfőiskolái hagyomá­nyok felelevenítéséért küz­dő helybéliekkel karöltve az egykori létesítmény meg­újításán fáradozik. — Már 1988-ban, a nagy­tarcsai népfőiskola megala­kításának 50. évfordulóján, megfogalmaztuk azt az el­képzelésünket — mondja a helyi evangélikus lelkész, Gánc s Péter—, hogy szeret­nénk ismét feleleveníteni az egykori eszmét, megújítani a klasszikus intézményt. E gondolat kimondását az a bizonyító erejű adatsor, múltidézés is megerősítette. mely szerint — ezt az évfor­dulóra kiadott könyvünk is tartalmazza — 1938 és 1944 között, hat évfolya­mon át, 137 ifjú tanult, fejlő­dött e falak között, s vette ki részét a községformálás­ban. Példa nélküli az is, hogy az említett évfolyamok hallgatóival 167 tanár és előadó foglalkozott. Sztehlo Gábor evangéli­kus lelkész Finnországban szerzett tapasztalatokat a népfőiskola-alapításhoz. Hazatérve — írta emlékira­tában — Nagytarcsán látott lehetőséget egy ilyen jó szellemű, hasznos intéz­mény beindításához: „...te­kintélyes jómódú gazdák voltak (itt — a szerk.). Na­gyon értelmes, józan gon­dolkodású, belterjesen gaz­dálkodó emberek, szorgal­masak, .. .nagyon becsülete­sek és szeretem éíket, mert minden jóért lelkesedtek, és sohasem idegenkedtek az újítástól. Tisztelem életta­pasztalatukat és bölcsessé­güket is." A lelkész öt esz­tendeig vezette az egykori népfőiskolát. A keze alól ki­kerülő parasztifjúság nem­csak lelki életét tekintve magaslott ki a korabeli tár­sai közül, de olyan művelt­séggel, s a szakmai önkép­zésre való törekvéssel lép­tek ki az intézmény falai kö­zül, hogy méltán meghirdet­hették: csináljunk valamit a faluban, legyünk az itt éleik irányítói, a helyi élet szeme­zői, a társadalmi tevékeny­ség aktív résztvevői. — Hogy mégsem alakult minden az eredeti nemes el­képzelések szerint — idézi fel a múltat Gáncs Péter —, az nem az alapítók, az úttö­rők hibája. A történelem nem kedvezett nekik ehhez. A megújulás vágyát, az ere­deti ötlet felelevenítését első­sorban az erősíti meg ben­nünk, hogy a jelenlegi gaz­dasági viszonyok között, a növekvő munkanélküliség­gel párhuzamosan, a mező- gazdaságra való átállás évei­ben egyre inkább jelentke­zik az igény a vidéki lakos­ság körében szervezendő tanfolyamszintű szakirányú képzésre. Szívesen nyúlunk az eredeti példához: az öt­venöt évvel ezelőtt alapított nagytarcsai népfőiskola esz­méje ma is elevenen él kö­rünkben. Arra ösztönöz ben­nünket, az örökség ápolóit, hogy megfelelő szervezeti keretek között tudjunk ffiind több művelt és megelége­dett embert adni e hazának. maliár A népfőiskola épületei ma állami kézben vannak Hancsovszki János felvétele A törvény jogkövetőiknek készült A tápiószelei önkormányzati válságról Mint arról már hírt adtunk, Tápiószele nagyközség ön- kormányzatában — a me­gye és az ország néhány más településéhez hasonló­an -— működési patthelyzet alakult ki. A helyi képvise­lők többségi határozattal fel­függesztették a munkavég­zés alól a polgármestert, Ma­joros Tibort mindaddig, amíg az ellene indított fe­gyelmi vizsgálat és a képvi­selők egy része által kezde­ményezett rendőrségi vizsgá­lat be nem fejeződik. A pol­gármester válaszként beje­lentette, hogy a felfüggesztő határozatot nem ismeri el. Ügyeinek képviseletére jo­gászt fogadott fel, aki részt vesz a testületi üléseken. A képviselők többsége kivo­nult az ülésről, s ezzel teljes­sé vált a patthelyzet. A leg­utóbbi testületi összejövete­len — március 12-én — ugyanez megismétlődött az­zal a különbséggel, hogy ez­úttal az ellentábor állt fel a helyéről. Megkérdeztük dr. Páljfy Ilonát, a Köztársasági Meg­bízotti Hivatal Pest Megyei Területi Hivatalának vezető­jét: mi a véleménye az ügy­ről? — Először azt kell elmon­danom, hogy mi is csak hal­lomásra, személyes meghall­gatásokra hagyatkozhatunk, mert Tápiószeléről ebben az esztendőben még egyetlen jegyzőkönyvet sem kaptunk meg. így az a határozat sincs bent nálunk, amiben a felfüggesztésről döntöttek. Ezek elkészítése és beküldé­se egyébként a jegyző fel­adata, természetesen a pol­gármester vagy az ő helyette­sítésére kijelölt személynek is alá kell azt írnia. A napok­ban küldünk ki egy felszólí­tást a hiányok pótlására, s ki­látásba helyezzük, hogy eset­leg emiatt mi kezdeménye­zünk fegyelmi eljárást a pol­gármester és a jegyző ellen. — Ön szerint érvényes a testület felfüggesztő határo­zata vagy nem? — A személyes beszélge­tések alapján úgy látjuk, hogy egy teljesen jogszerű, érvényes felfüggesztő hatá­rozatot hoztak Tápiószelén, amit a polgármester semmi­képpen nem bírálhat felül. Ehhez nincs joga, de még mi sem vagyunk illetékesek: ezzel kapcsolatban a Pest Megyei Hírlap már említett cikkében is tévesen nevez­ték meg hivatalunkat, mint a jogorvoslat helyét. Ebben az ügyben a polgármester vagy lemond, vagy munkaügyi bí­rósághoz fordul. Kizárólag ott folytathatnak vizsgálatot, s dönthetnek úgy, hogy visz- szahelyezik állásába. A fo­lyamatos működés miatt sür­gősségi eljárást is kérhet: a lényeg, hogy ezt neki mint „sértettnek” meg kell lépnie, így cselekedett a péceli pol­gármester is, aki körül ha­sonló szituáció alakult ki. Pontosan kell látni: itt az a törvénysértő állapot, hogy Majoros Tibor nem veszi tu­domásul a döntést. Holott a törvények és jogszabályok a jogkövetőknek készültek, s feltételezik, hogy azokat a polgárok önkéntesen betart­ják. — Ha érvényes a határo­zat, nyilván testületi ülést sem vezethet a felfüggesztett polgármester. — Az a legnagyobb sza­bálytalanság, ha mégis ő ve­zeti az ülést. Nem is vehetne rajta részt, noha itt speciális esetről van szó: Majoros Ti­bor egyben tagja a testület­nek. Ebben a minőségében ott a helye. A levezetést azonban az alpolgármester­nek vagy a testület által erre megválasztott személynek kell ellátnia. Nem járhat be hivatalába, nem jogosult alá­írásra sem. — Mi a véleménye a jo­gász testületi ülésen való részvételéről? — Magánszemélyként, úgy mint bárki más részt ve­het a nyilvános üléseken. Véleményét is kifejtheti, amennyiben ehhez a testület hozzájárul. Tápiószelén saj­nálatos módon összekeverik a fegyelmi és a büntetőjogi eljárást. Az ülések törvé­nyességének biztosításáért kizárólag a jegyző a felelős. — Kinek mit kellene most tennie az elmozdulás érdeké­ben? — Az élet nem állhat meg, a döntésképtelenség az egész település kárára megy. A polgármester ve­gye tudomásul a helyzetet, amennyiben ezt törvénysér­tőnek tartja, forduljon mun­kaügyi bírósághoz. Sok jel arra mutat, hogy akár meg is nyerheti á pert. Utána a jó hírét ért sérelmek miatt bírósági úton elégtételt ve­het. De eközben a testület az alpolgármester vezetésé­vel folyamatosan kellene, hogy működjön. A képvise­lők egyébként tőlünk is kér­tek vizsgálatot: ezt hatósági osztályunk március végén tudja elvégezni. Még egyet tehetünk: békéltető tárgyalá­sokat kezdeményezünk. En­nek azonban csak akkor van értelme, ha az elkezdő­dött ügy végigjárja a maga útját. (tóth) Ráckevei fórum a hitelkonstrukciókról A kormány támogatja a tavaszi mezőgazdasági munkákat Soron kívüli ülést tartott a Ráckevei Gazda Kor abból az alkalomból, hogy a Földművelésügyi Minisztérium és a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal munkatársai szemé­lyesen mentek ki a helyszínre, hogy tisztázzák a térségben végbemenő földkiadások körüli vitákat, valamint felvilágo­sítást adni hitel- és támogatáskérdésben. Ezekre a tájékoztatókra fölöt­tébb szükség van, s nemcsak Ráckevén, hanem az ország­ban mindenütt. A feltett kérdé­sekből az derül ki, hogy az emberek többsége még most sincs tisztában egy sor jogi kérdéssel, és ami még na­gyobb baj, a földkiadó bizott­ságok sem tudnak olyan tár­gyalási szinten kommunikál­ni, mely mindenki számára érthetővé teszi a törvényeket vagy azok egy-egy paragrafu­sát. Ne mások döntsenek Az aggasztja leginkább az em­bereket, hogy miből fognak gazdálkodni az elkövetkező időkben. Az elmúlt negyven év alapos munkát végzett. A parasztság elszokott attól, hogy a saját feje legyen önma­ga tanácsadója, megszokták, hogy mások döntsenek helyet­tük. A döntés felelősségét ma már senki nem vállalja át, ez csakis az érdekelt dolga. Ám az nem igaz, hogy a kormány passzívan szemléli a mezőgaz­daság alakulását, s nem pró­bál segíteni az újrakezdésben. A kormány nagyon is tisztá­ban van azzal, hogy az ország felemelkedését elsősorban a mezőgazdaságtól várhatja, s ez kedvező pénzügyi politika nélkül aligha elképzelhető. Erre megtörténtek a szüksé­ges lépések, erről adott tájé­koztatót Ráckevén - Vörös Ist­ván, a Földművelésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője. A sokak által hangoztatott borúlátás megalapozatlan. Or­szágszerte egymillió hektáron lett elvetve az őszi búza, mely magában garantálja a lakos­ság 1993—94-es kenyérszük­ségletét. Az eddigi informáci­ók szerint kukoricából 1,2 mil­lió hektár, napraforgóból 350 ezer hektár lesz bevetve, en­nek megvannak a garanciái. De mi lesz a többi, ma még parlagon lévő föld sorsa, mi kerül bele és miből? Mindenki érdekét tisztelve A kölcsönöket illetően bankel­lenes hangulat alakult ki, a pa­rasztság sérelmezi a kamatok nagyságát. A 23—25 százalé­kos kamatláb valóban sok. számításba véve a várható nyereséget. És még hol van a törlesztés? Ám a bankok gaz­daságos működtetésének is megvannak a maga törvényei. Ha a betétek után 15—17 szá­zalék kamatot fizet a bank, nem várható, hogy ő maga 5—10 százalékos kamatra he­lyezzen ki hitelt, hisz ez a csődhöz vezetne. Ennek isme­retében a kormány kidolgo­zott egy olyan hitelkonstrukci­ót. mely könnyít a parasztság helyzetén, ugyanakkor tisz­teletben tártja a bankok érde­két. A mezőgazdaság fejleszté­sét, valamint a tavaszi munká­kat segítendő a Mezőgazdasá­gi Fejlesztési Alap garanciát vállal a kölcsönért folyamodó­kért. Itt elsősorban a termelést előmozdító beruházások finan­szírozása nyer támogatást, a gépvásárlások és építkezések. A beruházási összeg alsó hatá­ra egymillió forint, ennek fe­lét már lehet kérni kölcsön­ként, kamatmentesen. A visz- szatérítési idő öt év (a kamato­kat a MFA vállalja magára). Kukoricatermesztésre hek­táronként 10 ezer forint köl­csön igényelhető, a kamat 10 százalékát átvállalja az állam, valamint az összkölcsön 70 százalékáért kezességet vállal oly módon, hogy rossz termés esetén állami alapból kárpó­tolja a hitelfolyósító bankokat. A tavaszi gabonavetéshez hektáronként 1500 forint tá­mogatás igényelhető, ameny- nyiben azt vetőmagra, műtrá­gyára, növényvédő szerre vagy gázolajra fordítják. Az igényeket az APEH-hez kell benyújtani, mellékelve a vá­sárlást igazoló számlákat. (En­nek az a szépséghibája, hogy a pénzt az igénylő önmagától kell „megelőlegezze”, és nem fordítva...) Egyszerűbb törvényeket, jobb programokat Más országok példáját követ­ve ez évtől nálunk is kedvez­ményt kapnak a gázolaj mező- gazdasági felhasználói, vissza­térítik részükre a fogyasztói adó 33 százalékát, ami literen­ként hét forintot jelent. A kor­mányrendelet három normát állapított meg a térítésekre. Szántóföld-megművelésre hek­táronként 90 litert, kertészetre- szőlészetre 200 litert, míg gyepnevelésre 12 litert. Ezt úgyszintén az adóhivatal téríti. A teljesség igénye nélkül csak a leglényegesebb és közérdekű hozzászólásokat idézzük, melyek a fórumon el­hangzottak. Eszerint a törvé­nyek nyelvezete túl bonyolult, az egyszerű ember nem képes megérteni. A kölcsönök és tá­mogatások módozatait a ban­kok nem ismerik, pontosab­ban nem akarnak tudni róla. Az ide-oda küldözgetéstől az igénylőnek elmegy a kedve a kölcsöntől. A mezőgazdaság reformjaival kapcsolatos rá­dió- és tv-műsorokat ne haj­nalban sugározzák, hanem fő­műsoridőben, hisz a legérde- keltebbeknek csak este van ér­kezése ilyesmit hallgatni. Vona Ferenc országgyűlési képviselő, a ráckevei fórum szervezője ígéretet tett, hogy az észrevételeket továbbítja az illetékes szervekhez. Matula Gy. Oszkár

Next

/
Oldalképek
Tartalom