Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-18 / 64. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. MÁRCIUS 18., CSÜTÖRTÖK A földrendezés módosítása Az Országgyűlés szerdán lé­zárta Fodor István és Kupa Mi­hály független képviselők önál­ló indítványának általános vitá­ját a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról. Fodor István előterjesztő­ként elmondta: javaslatuk cél­ja, hogy a kárpótoltakhoz ha­sonlóan az ingatlannyilvántar­tási bejegyzéssel és az önálló ingatlanként történő kialakítás­sal kapcsolatos költségeket a részarány-tulajdonosoknak se kelljen maguknak viselniük. Ennek feltétele, hogy vállal­ják: öt évig nem értékesítik, nem adják haszonbérbe és nem vonják ki a mezőgazdasá­gi termelésből földjüket. Kupa Mihály a rendelkezés pénz­ügyi hatásairól elmondta, hogy mivel a javaslat hosz- szabb időre lehetőséget ad a ki­mérések elvégzésére, és mivel a részarány-tulajdonosoknak csak mintegy 10 százaléka kí­vánja maga megművelni a földjét, mintegy 400 millió fo­rintos idei költségről van szó. A volt pénzügyminiszter azt ja­vasolja, hogy a költségvetés ál­talános tartalékából helyezzék át ezt az összeget a földhivata­lok alapfeladatainak finanszíro­zására elkülönített összegek növelésére. A vitában felszólalók mind­egyike támogatta a törvényja­vaslatot. A Lakitelek Alapítvány díjai Egymás szemébe nézve Lezsák Sándor a Lakitelek Alapítvány helytörténeti pályázatának eredményhirdetésén, mellette Für Lajos honvédelmi miniszter Erdősi Agnes felvétele A Lakitelek Alapítvány 1991-ben meghirdetett hely- történeti pályázatának ered­ményét ismertették szerdán a Gellért Szállóban. Lezsák Sándor, az alapítvány elnö­ke elismeréssel szólva arról, hogy felhívásukra milyen nagy számú — 479 — pálya­munka érkezett, megállapí­totta: ez is alkalmat teremt rá, hogy egymás szemébe nézzünk. A pályamunkák­ban feldolgozott, feltárt érté­keket is tisztánlátásunk érde­kében kívánják működtetni. Demeter Mária, a zsűri tit­kára részletezte a pályamun­kák jellemzőit, melyek közé határunkon túlról is érkez­tek: 34 Erdélyből, 18 Felvi­dékről. 4 a Vajdaságból, 2 a Kárpátaljáról, egy Horvátor­szágból és egy Argentíná­ból. A témaválasztás változa­tos volt, legtöbben falutörté­net megírására vállalkoztak, de írtak családtörténetet, ír­tak egyházi közösségekről, frontélményekről, hadifog­ságról. börtönéletről, a tsz- be terelés módjairól, feltár­ták templomok, temetők, színházak történetét. (Folytatás a 3. oldalon) Kapaszkodók A politika iránt még érdeklődést tanúsító magyar vá­lasztópolgár, aki történetesen szimpatizál a Magyar Demokrata Fórummal vagy a kormánykoalíció vala­melyik pártjával, nagy megrázkódtatásokkal szemléli azokat a belső vitákat, amelyek időről időre lábra kapnak, s nehezítik a politikai tájékozódást. A kereszténydemokraták hívei viszonylag jó hely­zetben vannak. Ez a párt ügyesebben kezeli a nézetel­téréseit, elsimításukhoz nem veszi igénybe a nyilvá­nosságot, ami egyfajta politikai bölcsességről árulko­dik, és a leendő választókban egységesebb párt benyo­mását kelti. Az MDF szimpatizánsai a hatodik országos gyűlés után már éppen tudomásul vették volna a népi-nem­zetiek, illetve a nemzeti liberálisok kutya-macska ba­rátságát, s valamelyikhez sodródva, vagy közöttük le­begve az enyhébb fokú tudathasadásos állapotot úgy- ahogy kiheverték, amikor Torgyán József kinyújtotta ölelő karját a Magyar Út Körök felé. Felhívással for­dult pártjának szervezeteihez, hogy helyiségeiket, esz­közeiket osszák meg velük, és segítsék őket még ak­kor is, ha azok netán ellenségesen lépnének fel a kis­gazdákkal szemben. A magyar polgár tudja, hiszen nem titok, hogy An­tall nincs jóban Csurkával, Csurka Torgyánnal, és Torgyán sok mindenkivel. Tudja, hogy vannak tele­pülések, ahol az önkormányzatokban az általánosan jellemző belpolitikai képletektől teljesen eltérő szövet­kezések és szembenállások alakultak ki. Kormánypár­tiak és ellenzékiek fognak össze az ugyancsak kor­mánypárti és ellenzéki véd- és dacszövetségekkel szemben. A magyar polgár már sok mindent megélt, s talán azt se bánja, ha több a kapaszkodó, amiből vá­logatni lehet. A nagy kérdés csupán az, melyik tartja meg, s me­lyik marad a kezében. Feltéve, egyáltalán utánuk nyúl. Bánó Attila Holnapig látogatható Gépkiállítás Solymáron A tegnapi csendes eső jól jött a mezőgazdá­szoknak, de nem kedvezett a Contur-Agro Kft. Solymáron megnyitott gépkiállításának. Epresi Gyula ügyvezető igazgató lapunk mun­katársának elmondta, hogy a mezőgazdasági gépek forgalmazásával foglalkozó kft. marke­tingmunkájának fontos részét képezik a gép­bemutatók. Ezért választották a mostani ren­dezvény helyszínéül is a solymári sporttele­pet, ahol munka közben is megnézhetik az ér­deklődők a kiállított mezőgazdasági gépeket. A sok hasonló profilú vállalat közül több szempontból is kiemelkedik a Contur-Agro. Az olaszországi Grillo SpA. kizárólagos hazai képviselőjeként a kft. a tőle vásárolt gépeket helyszínre szállítva, beüzemelve, két év garan­ciával, s a szerződésben rögzített tízéves alkat­részellátási kötelezettség vállalásával adja át. A Grillo gépek és adapterek javítását is a kft. szervizhálózata végzi, ígéretük szerint huszon­négy órán belül. További lehetőség, hogy a vevőtől átveszik a feleslegessé váló régi gé­pet, amelyet feljavítva újra forgalomba hoz­nak, a kevesebb pénzzel rendelkező vállalko­zók számára. A cég üzletmenetében a rendszerváltást kö­vetően volt az első fellendülés, amikor a sok­évi várakozás adott lendületet a gazdák vásár­lókedvének. A második keresletnövekedési hullám most tapasztalható, a kárpótlási jegy­gyei földet vásárlók, gazdálkodni szándéko­zók vásárlásainak köszönhetően. A Contur-Agro Kft. mezőgazdasági kis­gép-bemutatója még ma és holnap megtekint­hető a solymári sporttelepen. Z. B. Torgyán Petővel szemben gyár jogrend újragondolásá­nális fejlesztés kapcsolatáról tanácskoztak tegnap azon a MÁV Vezérigazgatóságán megrendezett találkozón, ame­lyen a repülőtér üzemeltetésé­ben érdekelt önkormányzatok képviselői és a szakemberek vettek részt. Pest megyéből a dunakesziek voltak ott az ese­ményen. Az előzményekhez hozzá tartozik, hogy a közelmúltban bajor anyagi támogatással és közreműködéssel tanulmány készült a hazai regionális re­pülés jövőbeni lehetőségeiről, kiemelten vizsgálva a hazai repülőterek helyzetét. Az együttműködés folytatásaként a Bajor Gazdasági és Közleke­dési Államminisztérium anyagi támogatásóval szemi­nárium-sorozatot szervezett a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. A program keretében bajor szak­emberek hazai — repülőtér­üzemeltetésben, -fejlesztés­ben érdekelt — önkormányza­tok képviselői számára tarta­nak szakmai előadásokat. A sorozat tegnapi nyitó ta­lálkozóját Skonda Ödön lég­ügyi főigazgató nyitotta meg, majd a Bajor Gazdasági és Közlekedési Államminisztéri­um államtitkára, szakértője és a bajor légügyi igazgató elő­adása következett. Dunakeszi polgármesteri hivatalát Kecs­keméti Géza képviselte, akitől megkérdeztük, hogy mit vár­nak a külföldi tapasztalatok­tól? — Mi szeretnénk önkor­mányzati tulajdonba megven­ni a város szélén lévő füves repülőteret, amit jelenleg a Kincstári Vagyonkezelő Szer­vezet birtokol. A megvásár­lást egy törvényrendelet és kormányhatározat lehetővé te­szi, de a feltételei még nem ki­dolgozottak, elsősorban az ár­ajánlat hiányzik. Jó lenne eze­ket mielőbb tisztázni. Mi a te­herfuvarozást, turistaforgal­mat, magánrepülőgépek foga­dását tervezzük. A világkiállí­tás jegyében külföldi tőkebe­fektetésre számítunk, mert fej­leszteni kell repülőterünket, amelyik rendkívül kedvező helyen fekszik. E találkozó és a sorozat további rendezvé­nyei ötleteket adhatnak, kap­csolatot teremthetnek elképze­léseink kivitelezéséhez. (tóth) A Független Kisgazda, Föld­munkás- és Polgári Párt ki­semmizettek tagozatának nemzetközi szimpóziuma teg­nap véget ért. Témája: az igazságos tulajdonrendezés, reprivatizáció és kártérítés. A kárpótlási törvény hiányossá­gai az alkotmány és a ma­hoz vezetnek — fejtette ki a többi között Torgyán József. Az ülés valamennyi résztve­vője — úgy vélte — arra tö­rekszik, miként lehetne a ma­gyar jogrendet a rendszervál­tozás utáni igényeknek meg­felelően újraalkotni. Lapunk kérdésére válaszol­va Torgyán József egyben Pető Ivánnak, az SZDSZ el­nökének is válaszolt. (Az SZDSZ elnökének szentend­rei fórumáról írásunk a 6. ol­dalon található.) (Folytatás a 3. oldalon) Nem robbant a bomba Vaklárma Ebédidő után szokatlan tele­fonhívás zaklatta fel tegnap a Gödöllői Földhivatal mun­katársait. Értesülésünk sze­rint középkorú lehetett az a férfi, aki tárcsázva a szá­mot, ezt mondta: „Robban a telekkönyvi" A hivatal dolgozói azon­nal értesítették a városi rend­őrkapitányságot, ahonnan azt a választ kapták, hogy hamarosan ott lesznek, ad­dig is hagyják el az épülete­ket. Abban a szárnyban, amelyben a telekkönyvi rész­leg található, lakások is van­nak. Az azokban élőknek is ki kellett menniük, amíg a rendőrök kivizsgálták a beje­lentést. Chován György őrnagy már kora délután elmondta, hogy a pincétől a padlásig át­vizsgálták az érintett háza­kat, de szerencsére sem szer­kezetet, sem robbanóanya­got nem találtak. Vaklárma volt a bejelentés. Háromne­gyed háromkor már folytató­dott az ügyfélfogadás a Gö­döllői Földhivatalban. B. G. Dunakeszi repülőteret vásárolna Ötletadó tanácskozás A légi közlekedés és a regio-

Next

/
Oldalképek
Tartalom