Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-17 / 63. szám
SZŰKEBB HAZÁNK i PEST MEGYEI HÍRLAP 1993. MÁRCIUS 17.. SZERDA Felekezeti iskola Szentendrén Az óvodát már átvették Az érdekképviselet politikai tényezői Beleszólnak a telefonba Amikor megjelent a törvény az egyházi vagyon és ingatlan visszaigényelhetőségéről — mondta Ecsi Gábor, szentendrei római katolikus lelkész —, ők voltak az elsők, akik összegyűjtötték és benyújtották a szükséges dokumentumokat a visszaigénylésre a megyei egyházi főhatósághoz. Ezen ingatlanok visszaigénylésével nemes szándékaik, terveik vannak. Ezek közt is az első helyen áll egy — római katolikus — egyházi iskola létrehozása. Kezdetben csupán két tagozat beindításával próbálkoztak. A fokozatosság az indulásban azért szükségszerű, hogy a tanügyi dolgozók is tudjanak alkalmazkodni, de az egyház pillanatnyi anyagi helyzete sem engedi meg egy teljes iskola működtetését. Sajnos a jelenlegi Közoktatási Törvény már nem ad lehetőséget a külőntagozatra. Az új törvény tiszta helyzetet próbál teremteni az iskolák körül. Egy iskola vagy önkormányzati, vagy egyházi, vagy alapítványi, de semmiképp sem lehet vegyes, illetve csak egy fenntartó körébe tartozhat. A szentendrei önkormányzat tervei közt szerepel egy iskola teljes átadása az egyház fenntartói jogkörébe. Ez szeptember elsejétől lenne esedékes. A szentendrei Római Katolikus Egyház megfontoltságára és józan ítélőképességére vall, hogy ezt semmiképp sem akarja ez év. szeptemberétől felvállalni, hiszen ez csak egy zavaros helyzethez vezetne. Egy iskolai személyzet javadalmazása és munkájának megszervezése — most még — túl nagy, erejüket meghaladó feladat lenne. — Mi nem akarjuk a jelenlegi tanügyi kádereket eltanácsolni, hiszen ők is és mi is meg kell győződjünk az új módszerek és oktatási, nevelési elvek kivitelezhetőségéről, a közös együttműködés lehetőségeiről — hangsúlyozta Ecsy Gábor tiszteletes. Jelenleg a Bajcsy-Zsi- linszky úti iskolában két első osztály felekezeti tagozatként működik. Emellett a bükköspataki óvoda is gyakorlatilag a Római Katolikus Egyház fenntartói körébe tartozik, csupán az épület tulajdonjogát kell visszakapnia az egyháznak. Ezek után elmondhatjuk, hogy Szentendrén a római katolikus felekezetnek élő és éltető egyháza van, melynek kútfőjét méltó személyek megtartó erővel vigyázzák és forrását gyarapítják. Bágyi Bencze Jakab Vannak dolgok, me- lyekre, ha elég erősen gondolunk, megvalósulnak. Akarattal a fejfájást is el tudjuk múlaszta- ni. Telefonhoz azonban csak tettekkel juthatunk. Az elmúlt évben Magyarországon több mint százötven- ezer állomást kapcsoltak be, de a fejlett országoknak megfelelő igények kielégítése még ebben az ütemben is meghaladja a 10 évet. A lakosság és az önkormányzatok számára ez elfogadhatatlan, ennél sokkal intenzívebb fejlesztést szeretnénk látni — szögezte le a minap a gödöllői képviselő-testület ülésén dr. Fábián Zsolt alpolgármester. Néhány nappal később ugyanott, a városházán az ország önkormányzati telefontársaságainak képviselői tanácskoztak arról, hogyan fogjanak össze érdekeik képviseletéért. Érzik a tétjét Az egész napos eszmecsere jól tükrözte, milyen nehézségekbe ütközik a legjobb szándék is. Tény, hogy százezrek fektették bizalmukat községük, városuk vezetésébe és az anyagi áldozatoktól sem riadtak vissza. A polgármesterek és a társaságok vezetői pontosan érzik, mekkora a tét. — Az egyes társaságok egymásról nem sokat tudva folytatják küzdelmüket, a legkülönbözőbb fejlettségi szinten -— tájékoztatott a tanácskozás előtt dr. Fábián Zsolt. — Legelső célunk ezért az ismerkedés, a tájékozódás arról, ki, mit és hogyan szeretne megvalósítani. Ezután érdekvédelmi szervezet létrehozásán fogunk gondolkozni, amit a tatai távközlési konferencián határoztunk el. Biztatást kaptak Jellemző a vállalt feladat újszerűségére és nehézségére is, hogy a tervezett időrendet nem sikerült tartani. Elhúzódott a bemutatkozás és csak délután került sor a folytatásra. Külön tanácskoztak az ön- kormányzati vezetők és a telefontársaságok képviselői. Az utóbbiak hosszas vita után úgy döntöttek, hogy akarják az érdekvédelmi szervezetet, de most még nem tudják megalakítani. Négytagú előkészítő bizottságot választottak, amely kidolgozza a javaslatot a célokra, a formára — március 31 -ig. Az önkormányzatok képviselői mintha előbbre jutottak volna. (Érthető is, hiszen a települések adják a társaságok erejét. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a telefontársaságoknak az önkormányzatok érdekeinek kell megfelelniük.) Létrehozták az Önkormányzatok Távközlési Érdekképviseleti Fórumát, amely célul tűzte ki, hogy elősegíti a kommunálpolitikai érdekek érvényre juttatását a társaságok további fejlődéséhez szükséges törvénykezési folyamatban. Nyilatkozatukban megállapították, hogy mivel 6-800 önkormányzat érintett már a regionális telefontársaságok működtetésében, ez azt is jelenti, az ilyen települések lakossága telefonigényének képviselete politikai tényezővé vált. Valóban fontos emlékeztetni arra, amivel folytatják: az önkormányzati törvényben feladatként nem meghatározott távközlés fejlesztés szervezését önként vállalták. Tették ezt azért, mert korábban, a hivatalos szakmai fórumokon biztatást kaptak arra, hogy ez a fejlesztés az új távközlési törvény megjelenése után részükről nemcsak megvalósítható, hanem felgyorsítható is lesz és ehhez megfelelő jogi kereteket ad az elfogadásra kerülő jogszabály. A fórum képviselőjén keresztül részt kíván venni a távközlési koncepció és a jogi szabályozás kidolgozásában. Képviselni akarja az önkormányzatok érdekeit a távközlési törvény által előírt távközlési érdekegyeztető fórum munkájában. Ideiglenes ügyvivő-testületet hoztak létre, melynek tagjai: Gyimes István Gyál, Lénárd László Tápiószecső polgármestere és dr. Fábián Zsolt. Várják minden olyan önkormányzat csatlakozását — a Gödöllői Polgár- mesteri Hivatal címén (Gödöllő, Szabadság tér 7., telefon: 28/20-004, 20-005, telefax: 28/30-180) — amely a megfogalmazott célokkal egyetért. Nemzeti ügy A gödöllői tanácskozás harmadik részében kimerítő vitát folytattak a Matáv képviselőjével. Többen megfogalmazták, hogy a telefon- hálózat fejlesztése nemzeti ügy, ennek ellenére az ön- kormányzati telefontársaságok eléggé kiszolgáltatottnak érzik magukat a Matávval folytatott tárgyalások során.-BalázsNem fogy a regiment Régi kedvesek szeme láttára Hírneve és becsülete van a Szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskolának. A régi időkben is szakmailag igen felkészült fiatalok jelentkeztek a tisztképző iskolába, s ugyanez a helyzet jelenleg is — mondta Szabó János mérnök-vezérőrnagy, iskolaparancsnok. Több tiszttel és jövendő tiszttel beszélgettem, s ők határozottan állították, hogy itt senki nem kérdezi, hogy ki honnan jött, kik a szülei vagy milyen párttal szimpatizálnak. A katonai főiskolára azok jelentkeznek, akik élethivatásul választották a haza védelmét, s erre tették fel az életüket. Természetesen ez nem úgy megy, hogy jön az ember és besétál a főkapun. Előzetesen alapos orvosi vizsgálaton nézik meg, hogy a fiatalok alkalmasak-e a választott hivatás gyakorlására. Amikor már értesítették, hogy felvették a főiskolára, ak-- kor már tarthatja is a -je- génybúcsúztatót, mert sorsa immár összefonódik a katonaélet minden szépségével és nehézségével. Szabó János iskolaparancsnok büszkén állítja, hogy itt ugyanolyan diplomát kapnak a végzősök, mint akármelyik főiskolán. A jó tüzérből akár földmérő mérnök is lehetne a civil életben. A műszakiak hídépítőként is megállnák a helyüket, ha úgy döntenének, hogy levetik egyszer a mundért. Erre azonban viszonylag ritkán kerül sor. Létezik ugyan egy természetes lemorzsolódási folyamat, de nem ez a jellemző. — Négy év alatt a főisEz még csak elméleti oktatás kola katonai és polgári képesítést ad — mondta Szabó János, majd így folytatta: — Mostanában óriási szerkezetátalakuláson megy keresztül az egész hazai ipar, ennek megvannak a jó és a kevésbé jó oldalai. Én csak annyit szeretnék hangsúlyozni, hogy aki nálunk végez, az biztosan nem kerül az utcára, mi minden egyes végzősünknek munkahelyet biztosítunk. Az igazsághoz tartozik, hogy a katonai szakma nem szerepel a legjobban fizetett szakmák között. Jövedelmezőség szempontjából a nem éppen legelőkelőbb 32. helyen tartja nyilván az egyik legutóbbi közvélemény-kutatási statisztika, de ez nem mond semmi különöset, mert tulajdonképpen hivatásról és nem pénzről van szó elsősorban. Mindezeket csak azért említjük meg, mert minden nehézség ellenére mind több fiatal jelentkezik felvételi vizsgára. Sokan nem tudják, de jó, ha most megtudják, hogy komoly felvételi vizsgát kell tennie annak, aki tisztként képzeli el jövőjét. Felvételizni kell matematikából, fizikából, megnézik az intelligenciahányadosát, de azt is tudnia kell, hogy irodalmi és történelmi ismereteit is felmérik. Aki viszont nem tudja leszaladni az adott távolságot egy bizonyos időn belül, az ne számítson arra, hogy alkalma lesz más embereket ugráltatnia a jövőben, mert ez kizáró ok a felvételi vizsgán. Szegény fiatalnak nem elég, hogy szaladnia kell, de bevezénylik az uszoda vizébe is, mert tudni szeretnék a vizsgáztatók, hogy egyáltalán tud-e úszni. Komócsin József őrnagy sokat tudna mesélni a kötelező tiszti testnevelés előnyéről, hiszen húsz társával együtt végigfutotta az utat el egészen Barcelonáig. Ezért nem kaptak ugyan aranyérmet, de önmaguk előtt bebizonyították, hogy kiváló katonák és kiváló sportemberek. Idegennyelv-ismeret nélkül már nem igazán katona a katona. Rég elteltek azok az idők, amikor csak oroszul kellett tudni. Minden földi szerkentyűvel felszerelt nyelvi laboratórium áll a főiskolások rendelkezésére, a tanárok peSzabó János iskolaparancsnok dig anyanyelvi szinten oktatják az angolt, a németet, a franciát és az oroszt. Érdekességként említjük meg, hogy az idei tanévben már szerbet és horvát nyelvet is oktatnak az idegennyel v-tanszék tanárai. Jövőre pedig, akinek kedve lesz, az megtanulhatja az ukrán és a román nyelvet is. A főiskolán öt fegyvernemnek képeznek ki tiszteket, akik aztán a szárazföldi haderők valamelyik alakulatánál fognak parancsnoki beosztásban tevékenykedni. Kocsis Zsolt Ceglédet tartja a világ legszebb városának, és szíve mélyén abban reménykedik, hogy szülővárosában fog masírozni a régi kedvesek szeme láttára. Tudni kell viszont, hogy a szabad alakulatválasztás esélye létezik ugyan, de ez még nem jelent semmi biztosat. Kocsis Zsolt abban reménykedik, hogy felettesei méltányolni fogják kérését, és Ceglédre helyezik. mert már idősek a szülők, segíteni kell őket, édesanyja pedig lassan elveszti látását. Sok időt töltöttünk a katonai intézetben, megnéztük a tantermeket, megismertük a szimulátorokat, ismerkedtünk a főiskolások életével. A diákok jól érzik magukat, arra sem kellett engedélyt kérniük, hogy elbeszélgessenek az újságíróval. Papp János Erdó'si Ágnes felvételei
