Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-17 / 63. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. MÁRCIUS 17.. SZERDA Kezdetét vette a törvénysértések korrekciója Lesz még aranykorona Gödöllőn Mogyoródi termóföldgondok Országszerte zajlanak a termőföld-árverések. Néhá- nyan ismét saját földjükön gazdálkodhatnak, és olykor hiába fogalmaz a törvény pontosan, a dolgok valahogy másképpen történnek. Ezért is fordultak szerkesztőségünkhöz a mogyoródi Földrendező' Bizottság tagjai azzal a kéréssel, adjunk helyet lapunkban észrevételeiknek. Megtettük, abban a hitben, hogy talán a nyilvánosság ebben az ügyben is segíthet. A kárpótlási törvény, a szövetkezeti átmeneti törvény végrehajtása során több helyütt törvénysértések is előfordultak. Ezen helységek közé tartozik Mogyoród is. Miután a részaránytulajdonokat majdnem teljes mértékben kiosztották — részben ennek is köszönhetően — a kárpótlásra jogosultak részére a tsz már csak elégtelen AK mennyiséget és a részarány tulajdo- nosékánál jóval kisebb értékű földeket ajánlott fel. Az ügy végső" soron az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz került, amely kimondta: „A Pest Megyei Kárrendezési Hivatal fenti számú határozatát megváltoztatom. Kötelezem a péceli Rákosvölgye Mgtsz-t, hogy határozatom kézhezvételét követő 15 napon belül módosított földalap elkülönítési tervezetét készítse el.” Részlet az indoklásból: „Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal Földmérési és Árverési Osztályának elemző vizsgálata megállapította, hogy a tagi-alkalmazotti földalap képzése törvénysértő módon történt. A részarány-földtulajdonosok földalapja csak a helyrajzi számokat és az ösz- szesített AK-értékét tartalmazza. A területi és a helyrajzi számonkénti AK adatok hiányában az elkülönítés helyessége és az Mgtsz területére vonatkozó átlagos AK-értéke nem állapítható meg.” A jogerős határozat végrehajtása a tsz részéről elmaradt, így ez a Megyei Földhivatalra vár. A kialakult helyzettel és a kibontakozás lehetőségével kapcsolatban foglalták írásba állásfoglalásukat és a rendezésre vonatkozó elgondolásaikat az Állásfoglalás aláírói. — y — Állásfoglalás és javaslat Mogyoród község földtulajdonainak közmegegyezésen alapuló rendezése ügyében. Ä földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény életbe lépésével és az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal 25.069 (1992—2) számú Határozata értelmében bebizonyosodott, hogy az eddigi földkiosztást és határrendezést, törvénysértő módon, törvénytelen bizottság végezte — a falu valamennyi földtulajdon-rendezésben érdekelt polgára megkérdezése és beleegyezése nélkül —, következésképpen a kiosztás is törvénytelen. Ezért a magunk részéről a kiosztást semmisnek tekintjük, magunkat attól elhatároljuk, érte sem erkölcsi sem anyagi felelősséget nem vállalunk, sem esetleges utólagos legalizálását nem ismerjük el, tekintve, hogy annak helybenhagyása egyben a törvényellenes földkiosztás szentesítését (is) jelentené. A Földrendező Bizottság tagjait sokan keresik meg közérdekű észrevételeikkel, azok közzétételének, illetékes szervekhez juttatása igényével. Tisztünkből eredően kötelességünknek tartjuk ezen észrevételeknek hangot adni és tisztázásuk, megnyugtató rendezésük érdekében a ránk eső feladatrészt felvállalni. A jelzett, közfigyelmet, közmegütközést keltő jelenségek többek között: 1. A Hungaroring közepén lévő Hármasforrások 32 hektáros területének a tsz által a kárpótlandók rovására történő eladása; 2. Az önkormányzat által — szintén a kárpótlandók érdekeit sértő — Hungaroring környéki területvásárlással kapcsolatos előszerződés körülményeinek tisztázatlan volta; 3. A kiosztott, kiméretett (részben építési- és víkend- telek értékű) termőföldek egyes részeinek művelés nélkül hagyása, más részeinek Forma—1-es versenyek idején magas díj ellenében parkolóként való hasznosítása; 4. A „megtévesztett” (?) részarány-tulajdonosok és kárpótlásra jogosultak!!) földkimérésért befizetett pénzösszegeinek sorsa; 5. A volt magánerdőknek volt tulajdonosaik birtokába való kerülése helyett, azok nagy része végleges elvesztése veszélyének előtérbe kerülése; 6. A volt községi Erdőbir- tokosság tulajdon- és használati joga dokumentumainak a tulajdonrendezés elől való rejtélyes eltüntetése; 7. A volt Szentjakabi Er- dőbirtokosság tsz-i és állami gazdasághoz került jogtulajdonainak követhetetlen összekuszáltsága; 8. Végül, de nem utolsósorban — a legnagyobb felháborodást kiváltó ügy: A korábban több száz gazdálkodó tulajdonát képező Mogyoród—Fót közötti patakmenti 90—150 négyszögölnyi konyhakerti parcelláknak néhány személy által való kisajátítása, oly módon, hogy még az odavezető két dűlő közötti utat is fölszámolták, korláttal lezárták! Meg vagyunk győződve arról, hogy ezen egymással összefüggő és immár egybe is gubancolt ügyek tisztázása nélkül, nem jöhet létre igazságos tulajdonrendezés. Ezért, a jog- és törvényellenes állapot fölszámolása, az ellenségeskedések kiküszöbölése, későbbi perek elkerülése, az igazságos tulajdonrendezés és tulajdonbizottság mielőbbi megteremtése érdekében, az alábbi javaslatot tesszük: 1. Valamennyi érdekelt (részarány-tulajdoni, tagi-al- kalmazotti, kárpótlási,) tulajdon-járandóságainak több oldalról ellenőrzött, földhivatali kimutatás alapján történő megállapítása; 2. Az eredeti állapotból kiindulva, a község egész határát a helyileg kialakult értékkategóriák (építési telekérték, víkendtelekérték, első, második és harmadik o.-ú szántóérték) figyelembe vételével a három érdekeltség között járandóság- arányosan megosztani; 3. Továbbiakban mindhárom érdekeltség képviselői saját körükön belül megállapítják, hogy személyre szólóan kit milyen arányban illet meg építési telekértékű, víkendtelekértékű, és különböző fokú szántóértékű terület; 4. Ezt követően kerülhet sor, az érdekeltségeknek a különböző értékkategóriákból nekik jutott területeken a megállapított személyi járandóságok kiosztási helyének sorrendi eldöntésére, megegyezés, sorshúzás, vagy (kárpótlás esetében) licitálás által. 5. Különös tekintettel arra, hogy a nagy területkiesések (Hungaroring, M3-as, víkendtelepek) miatt alig adott a lehetőség a volt tulajdon visszajuttatására, a falu konyhakertjeit jelentő, több száz személy tulajdonát képező 50—150 négyszögölnyi Kisvíz dűlői parcellák esetében ellenben igen, ezért itt érvényesíteni kell, hogy az eredeti gazdák, eredeti helyen és mértékben megkaphassák volt parcelláikat. Meg vagyunk győződve arról, hogy közmegegyezéssel nemcsak közmegnyugvást hozó megoldás érhető el, hanem a tulajdonba -került földek jobb hasznosítását, az egész falu felemelkedését szolgáló összefogás alapjai is lerakhatok. Mogyoród, 1993. március 5. Földrendező Bizottság tagjai: Hartmann Mihály, Jóvér István, Kővári Ferenc, Rubes László, Kurucz Mihály. Törvénymódosítást kérnek É A gödöllői termőföldekhez a Tisztelt Házon keresztül vezet(het) a legrövidebb út — derült ki a helyi érdekegyeztető fórum és a földrendező bizottság együttes ülésén. A földkárpótlás minél gyorsabb végrehajtását szorgalmazók városházi rendkívüli tanácskozásán az is kitűnt, hogy a kitartó érdek- egyeztetés meghozhatja gyümölcsét és gyarapodhat az árverésen megvásárolható földterület! A Szilas kitart A földrendező bizottság — mint megírtuk — felülvizsgálatot kért a megyei kárrendezési hivataltól, mivel olyan belterületi szántóföldeket talált, melyeket a Szilas Szövetkezet semmilyen földalapban sem tüntetett fel. A szövetkezetét képviselő Újvári Miklós elöljáróban kijelentette, nekik sem jó, hogy a fellebbezések miatt a Gödöllőhöz és más településekhez tartozó földekre nem lehet kitűzni az árverést. A cinko- taiak egyébként nem a szövetkezetét, hanem a fővárosi földhivatalt perelik. Ami a gödöllői panaszt illeti, Újvári Miklós a rendkívüli ülés előtti napon két indítványt terjesztett a Szilas igazgatósága elé. Az első szerint a belterületi földek a szövetkezeti vagyon részét képezik, s ezért egy településen sem vonták be azokat a földalapokba. A második: a gödöllői Csanakban és Nagyfenyvesben lévő táblákkal utólag egészítsék ki a földalapokat. A hét tagú igazgatóság egyöntetűen az első alternatíva mellett tart ki és ettől csak hatályos bírósági végzés térítheti el. A kérdéses szántók belterületbe vonását egyébként még a városi tanács intézte. Göblös Gábor, a gödöllői földhivatal vezetője úgy vélekedett, hogy adott esetben a földrendező bizottság jó eséllyel vinné az ügyet a bíróság elé. A szövetkezet a saját érdekeinek megfelelően döntött — válaszolta erre Újvári Miklós, aki szerint itt joghézag van. — Ezt a joghézagot be kell tölteni, főleg akkor, ha jóval nagyobb a belterületi föld annál, amit mi találtunk — szögezte le dr. Mészáros Gyula, a gödöllői földrendező bizottság elnöke. Ekkor úgy tűnt, nem várhatunk sok eredményt a megbeszéléstől. Előbújik a föld — A bizottság vezetőjeként kötelességem mindent rendezni — mondta nyomatékosan dr. Mészáros Gyula, aki arról is szólt, hogy nem akarnak szőrszálhasogatók lenni. Kompromisszumra törekednek a szövetkezettel, aminek az a feltétele, hogy annyi aranykoronát „találjanak”, ami megfelel a felfedezett belterületi szántók értékének. Tudni kell ugyanis, hogy a földigény a városban többszöröse a kárpótlási földalapnak. Izsó Lajos elmondta, a kárpótlásra kijelölt föld értéke 3722 aranykorona, az igény pedig — jelenleg! — 17 760 aranykorona. — Minden eldugott föld a felszínre kerül — vélte dr. Fogd Mihály, a megyei kárrendezési hivatal vezetőhelyettese. — A földkiadó és a földrendező bizottságok jó együttműködésével növekedhet a kárpótlási földalap. A tanácskozás résztvevői ezt az ötletet megszívlelték, sőt Újvári Miklós kijelentette, hogy ha nem ragaszkodnak a Csanak- hoz és a Nagyfenyveshez, akkor lesz plusz aranykorona. A hónap végén, miután a részarányföld-tulajdono- sok bejelentik igényeiket, egy ad-hoc bizottság lát munkához Gödöllőn. Lehet, hogy akkor a földrendező bizottság visszavonja az írásunk elején említett felülvizsgálati kérelmét, amit nem is a kárrendezési, hanem a megyei földművelési hivatalhoz kellett volna benyújtania. De miért esik útba az Országgyűlés? A megyei kár- rendezési hivatal a földalap-kijelölésről szóló határozatát üzemi szinten adta ki. Mivel ezt két településen megfellebbezték, a Szilas egész területén tilos minden, a földdel kapcsolatos mozgás, amíg egy újabb határozat jogerőre emelkedik. Ne máson múljon! Ez a szabályozás több településen késlelteti a földárverést az országban. A gödöllőiek most úgy határoztak, megkeresnek egy országgyűlési képviselőt, s megkérik, nyújtson be törvénymódosító indítványt, ami arra irányul, hogy ha egy szövetkezet több település határát érinti, településenként adhassanak ki határozatot a földalapok kijelöléséről. így Gödöllőn sem kellene a cinkotaiak- ra várni. B. G. A föld sehol sem maradhat parlagon, mindenütt meg kell művelni. Lassan beköszönt a jó idő, a traktorok és vezetőik felkészülten várakoznak a tavaszi munkákra Erdősi Ágnes felvétele