Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-17 / 63. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. MÁRCIUS 17.. SZERDA Napilap nélkül a vajdasági magyarság A hatalomnak sikerült megszüntetnie a Magyar Szót! Szombaton és vasárnap már nem jelent meg az 1944 decemberében induló, s közel fél évszázadon át folyamatosan, naponta megjelenő újság, a vajdasági magyarok napilapja. S nincs az olvasók asztalán március idusán, pedig a szerkesztőség külön gonddal és odafigyeléssel készítette el előre tematikus számát. A maradék papírból mindössze egy röplapra tellett, amolyan tájékoztató a szerkesztőbizottság állásfoglalásáról, s a napi történések kivonatos ismertetése. És egy folyószámla száma, erre utalható át az olvasó anyagi támogatása. Mintegy két éve tart az egyenlőtlen küzdelem az ellenzéki hangnemet megütő, az itteni magyarság érdekeit képviselő lap és a hatalmat megtestesítő Tartományi Képviselőház között. Éz utóbbi egyben az alapítója is a napilapnak. A hatalom korábban úgymond politikai eszközökkel próbálta meg térdre kényszeríteni a szerkesztőséget, de a Magyar Szó dolgozóinak egységes kiállása akkor még átsegítette a lapot a buktatók veszélyein. Ekkor taktikát változtattak, s ez igen egyszerű: mind kevesebb pénzt juttatni a szerkesztőségi költségek fedezésére, s nem engedélyezni azt, hogy a szerkesztőség leváljon az állam testéről s részvénytársaságként új életet kezdjen. Időközben a magyar lapokat, folyóiratokat és könyveket megjelentető Forum közvállalat a csőd szélére került, folyószámlája zárolva, a nyomda pedig képtelen papírt vásárolni. Sinkovits Péter Újvidék Életbe lépett az abortusztilalom Lengyelországban kedden életbe lépett a terhességmegszakítást szabályozó új törvény, amely ellenzői szerint Írország után a legszigorúbb abortusztilalmat vezeti be. Az „A családtervezésről, az emberi magzat védelméről és a terhességmegszakítás megengedhetőségének körülményeiről” címet viselő törvény négy esetben engedélyezi az abortuszt: ha a terhesség az anya életét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti; ha az anya életének vagy egészségének megmentése közben kell végrehajtani; ha a prenotális vizsgálatok szerint a magzat súlyos és visszafordíthatatlan károsodást szenvedett; ha a terhesség bűncselekmény — nemi erőszak, vagy vérfertőzés — következménye. Minden más esetben a terhességmegszakítás tilos, s végrehajtója két év börtönnel büntethető (az anya azonban nem), illetve különleges esetekben a bíróság lemondhat a börtönbüntetés alkalmazásáról. Társadalmi, gazdasági, szociális, vagy hasonló indokok nem jogosítanak fel a terhességmegszakításra. Abortusz csak közkórházban végezhető, szemben az eddigi szabályozással, amely a nőgyógyászok magánrendelőiben is lehetővé tette azt. A törvény ugyanakkor a közigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok kötelességévé teszi, hogy biztosítsák az állampolgároknak a fogamzásgátló szerekhez való szabad hozzájutást, s elrendeli, hogy az iskolákban tartsanak nemi felvilágosítást, illetve a családi életre való felkészítést szolgáló órákat, s ismertessék meg a fiatalokkal a fogamzásgátlás módszereit és eszközeit. Meciar igent mondott? A TA SR szlovák sajtóiroda jelentése szerint Vladimir Meciar hétfőn beleegyezett, hogy az Együttélés Politikai Mozgalom egy-egy szakemberrel képviseltethesse magát a szlovák kormány gazdasági és törvény-előkészítő tanácsában. Az Együttélés alelnöke elmondta, hogy a miniszterelnök döntése nem volt váratlan, noha erről a mozgalom még nem kapta meg az írásos értesítést. Az alelnök ezt a döntést azért tartja fontosnak, mert így első kézből lesznek információik a törvények előkészítéséről. Hozzátette: sokszor megtörténik, hogy a kormányban előkészített törvények az utolsó pillanatban kerülnek a parlament elé és egy-két órán belül szavazni kell róluk. Ezért hasznos lesz, hogy a mozgalom javaslatának megfelelően a kormány törvényelőkészítő tanácsában Gyuricsek Piroska és a gazdasági tanácsban pedig Ha ma István, az Együttélés képviselői jelen lesznek. Duka Zólyomi Árpád szerint ez a lépés nem tekinthető Vladimir Meciar közeledési kísérletének. Sajátságos demokrácia Castro győzelme Menekültügyi konferencia A Cseh Köztársaság arra törekszik, hogy a közép-európai államok kössenek többoldalú nemzetközi egyezményt az illegális menekültek hazaszállításáról. Erről beszélt Jan Rumi cseh belügyminiszter tegnap Prágában, azon a nemzetközi tanácskozáson, amelyen a házigazdákon kívül Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Ausztria és Szlovénia képviselői vitatják meg a menekültproblémát. Magyar részről Gál- szécsy András nyugalmazott miniszter, Boross Péter belügyminiszter személyes tanácsadója vesz részt az egynapos értekezleten. Rumi szerint az érintett országoknak ki kellene tűzni, hogy mikorra kötik meg a többoldalú egyezményt. — Ennek nem mond ellent, ha az egyes országok esetleg külön-külön kétoldalú egyezményeket kötnek egymással. Prága törekvéseinek lényege az, hogy — tekintettel a német bevándorlási szabályok és a német menekült- politika várható megszigorítására — a főként kelet-európai menekültek ne a közép-európai országokban jelentsenek további problémát, hanem juttassák őket vissza hazájukba — jelentette ki a cseh belügyminiszter. A kubai forradalom demokrácia-felfogásának győzelmeként értékelte a most zárult választási folyamatot Fidel Castro, akit egyhangúlag újraválasztottak az Államtanács elnöki tisztségében a parlament hétfői alakuló ülésén. Castro, aki 1959 óta áll az ország élén, 1976-os létrehozása óta tölti be a kollektív államfői testület elnöki tisztét. Walesa Lech Walesa lengyel köz- társasági elnök, aki hétfőn fogadta Hans van der Broekot, az Európai Közösség külügyminiszterét, kifejezésre juttatta elégedetlenségét amiatt, hogy még mindig nem került sor a társulási szerződések ratifikálására. Ennél azonban jóval mesz- szebb ment az államfő az EGK bírálatában. Mint mondotta, megérti a közösség belső problémáit, A hadsereg-főparancs- noki díszegyenruhájában megjelent vezető több órás záróbeszédében méltatta az új választási rendszer „rendkívüli demokratizmusát, amellyel sikerült elkerülni azt az őrültséget, amit a többpártrendszerű országokban a választás jelenu a politikai csatározásokat, a propagandaháborút, a korrupciót”. üzenete de annak is meg kellene végre értenie a Visegrádi Csoport problémáit, és azok jelentőségét Európa számára. A lengyel, a cseh, a szlovák és a magyar reform sikerétől és az európai szervezetekbe való mielőbbi felvételüktől függ Európa sorsa — mondta Walesa. Európa biztonsága függ ettől, s úgy tűnik, az EGK ezt nem érti. Orosz reformok támogatása Hármas találkozó Lázas munkával készül április eleji tálalkozójára Borisz Jelcinnel és reméli, hogy sikerül állami és magángazdasági forrásokból minél nagyobb támogatást biztosítani az orosz politikai és piacgazdasági reformok támogatásához — jelentette ki hétfőn Bili Clinton. Az amerikai elnök ugyanakkor nem kívánt válaszolni a kérdésre: elfogadná-e az amerikai kormány, ha Jelcin fellépne a nem demokratikusan választott parlament ellen. Nem kíván semmi olyat mondani, ami korlátozhatná döntéseiben, amikor az Egyesült Államok érdekeiről, az orosz szabadság, a gazdasági reform kérdéseiről van szó — hangzott Clinton diplomatikus fogalmazása. Clinton közös sajtóértekezleten vett részt vendégével, Jichak Rabin izraeli kormányfővel. Mint hangsúlyozta, a két ország szoros együttműködése, stratégiai együttműködése folytatódik, sőt növekszik: a rakéták, a tömegpusztító fegyverek továbbterjedésével ez fontosabb, mint valaha és biztosítják, hogy Izrael megtartsa minőségi katonai fölényét a térségben. Izrael ezért változatlanul megkapja az eddig, évi 3 milliárd dolláron felüli amerikai katonai és gazdasági segélyt. Clinton reményét fejezte ki, hogy a KNDK kormánya visszavonja döntését, amely- lyel felmondta az atomsorompó szerződést. Az amerikai kormány azt követően nyilatkozik majd az ügyben, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerdán tárgyalja a kérdést. VÉLEMÉNY Vannak cselekedetek, amelynek a törvény, másoknak a jó ízlés szab határokat. Némelyeknek pedig sem egyik, sem másik. így születhetnek olykor fellengzős cégtáblák, reklám- feliratok, amelyeknek tulajdonosai a saját jelentőségük felnagyítása érdekében nem átallják akár azt a szót is cégük nevébe vonni, amely t 7 J nekem és tízegynéhány millió honfiig társamnak sokkal többet és egészen H mást jelent, mint bizniszt: MagyarF . .saÉÜ ország. Az üzleti életben — idehaza és a világ minden más pontján is — bevett gyakorlat, amiről szólni szeretnék. S hogy senki ne értsen félre, sietek leszögezni, nem e gyakorlat ellen, hanem annak elfuserált alkalmazása miatt emelek vétót. Félve említem ebben a szövegkörnyezetben az ellenpéldát, de szeretném világossá tenni: nem az egész világon tekintélyt szerzett vállalatoktól szeretném elvitatni azt a jogot, hogy az itt bejegyzett cégüket — például — az IBM Magyarországként jegyeztessék be, s e néven legyenek jelen hazánkban. Aligha állíthatná bárki is, hogy egy ilyen szakmailag, szervezetileg és pénzügyileg megalapozott, korrekt, követhető üzletpolitikát folytató cég márkaneve hazánk nevével együtt olvasva bármiféle negatív asszociációt kelthet. A piacon való eligazodást pedig megkönnyítheti, hogy a világ szinte valamenyBiznisz-Magyarország nyi országában bejegyzett leányvállalatokat elhelyezkedésük szerint megkülönböztetik. Ilyenkor tehát a módszer vállalható. Vannak azonban más esetek. A napokban utazás közben, az országút mentén láttam az ellenpéldát. Chio Magyarország —■ olvasom egy hatalmas reklámtáblán. Az autó továbbsuhant, így nem tudhatom, hogy a cég hazai vállalatának a nevét, vagy „mindössze” egy szellemesnek szánt reklámmondatot láttam. Attól sem lennék boldog, ha az utóbbiról lenne szó, de sokkal inkább tartok az előbbitől. Tudtommal a törvény korlátozásokat taitalmaz tájegységek, földrajzi nevek cégnévként való használatára. Mégsem a törvényre, hanem a jó ízlésre apellálok, hiszen bajos lenne minden nüanszot tételesen, a törvény szövegében megtiltani. Sokkal inkább szeretném, ha az önmérséklet — uram bocsá’ a felismert üzleti érdek — tartaná vissza a nagymellényű névadókat hasonló aránytévesztéstől. Igen, a felismert üzleti érdek, hisz feltehetően — immár fogyasztóként — nem vagyok egyedül, akit taszít a hasonló ízléstelenség. Miért kell nekem, még ha csak a reklám szintjén is, Magyarországot egy rágcsálni(ha= rapnijvalóval együtt látnom? Miért kell az apró falatokról... Bízom abban, hogy a citált cég elsősorban termékeire büszke — melyek közül néhányat magam is szívesen ropogtatok tévénézés közben —, s nem névválasztó tudományára. Az inget csak annyira veszi magára, amennyire illeti. Szívesen elkerültem volna megnevezését, de hál’ istennek, eddig hasonló esettel nem találkoztam. Úgy hiszem, még nem késő, hogy elgondolkozzanak ezen mindazok, akiket illet. Lévén, hogy a jog rendelkezik, de legalábbis utal erre a problémára, a megoldás feltehetően a végrehajtásban, a cégbíróságok kezében van. Az általam tollhegyre tűzött eset, az első, szerencsére nem az elképzelhető legvadabb variáció. Ám képzelje el az olvasó a következőt. Ha történetesen a porlasztó feltalálója, Csonka János a történelem viharaiban külföldre kerülve, a nevével jegyzett céget alapított volna — eddig a feltételezés semmi szokatlan fordulatot nem tartalmaz —, s az évtizedek során felvirágzott, időközben nemzetközivé fejlődött cég mai tulajdonosa, aki már lehetne egy magyarul nem tudó, idegen nemzetiségű befektető is, az alapító hazáját — hazánkat — szemelné ki a piacbővítés következő színteréül. Ugye eddig egyetlen momentum sem elképzelhetetlen. Vajon mi gátolná a tárt karokkal fogadott befektetőt abban, hogy legújabb leányvállalatát ne egy nemzetközi botrányt kiváltó módon jegyezze — a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően. (Zelei Béla)
