Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-16 / 62. szám

r* PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. MÁRCIUS 16., KEDD z • 1 A*. 0 ] Pest megye a forradalomra emlékezett % ) Nagymaros Veresegyház Isaszeg Március igazi arca Nagymaroson, a művelődési ház nagytermében a Dunaka­nyar fúvószenekar Mayer Jó­zsef karnagy vezényletével játszotta el a Himnuszt. Ez­után Gyaraki F. Frigyes al­polgármester köszöntötte az ünneplő közönséget, s az ün­nepi beszédet mondó Lukáts Miklós államtitkárt, a KDNP országgyűlési képviselőjét. — Minden nemzet számá­ra fontosak az ünnepek, de a kis népek életében még na­gyobb a jelentőségük — em­lékeztetett rá a szónok —, mert a kis népek többet szen­vedtek elnyomás alatt, ide­gen hatalmak uralma idején. — Az elmúlt 145 év óta sokféleképpen értelmezték az 1848—49-es forradalmat és szabadságharcot és nagyon sokféle célra használták fel — mondta Lukáts Miklós, majd így folytatta: — Az iga­zi képet nekünk kell róla megrajzolnunk. Minden vál­toztatás ellenére az elmúlt négy évtizedben is volt né­hány pillanat, amikor a való­ságnak megfelelően értelmez­ték a szabadságharc történe­tét. Például 1956. október 23. és november 4. között. Márci­us 15-ét sohasem szabad párt- politikai célokra használni, mert azt a nemzeti egység ér­zésének és gondolatának kell szentelni. Félre kell tennünk ilyenkor a köztünk lévő fe­szültséget — utalt enyhén kri­tikai hangon szólva a Demok­ratikus Charta előző napi tün­tetésére is. A nemzet ma független — jelentette ki az államtitkár, aki századunkban ezt a negy­vennyolcas eszmékért is küz­dő 1956-os forradalomban megteremtett alapoknak tulaj­donította. — A szabadságharcok cél­jai megvalósultak — állapí­totta meg, arról is szólva, hogy Nagymaros lakossága talán az általánosnál is több sebet, fájdalmat, sérelmet vi­selt el az elmúlt negyven év­ben. Ezalatt sok feszültség, indulat gyűlt fel az ország né­pében. — Bízom abban, hogy az indulatok lecsendesednek, megvan a remény arra, hogy elindulhatunk a felemelkedés útján — mondta végül Lu­káts Miklós, a nagymarosi ün­nepség szónoka. K.T.I. Gödöllő Városi zászló a helyőrségnek Zászlót A veresegyháziak büszkék ar­ra, hogy náluk mindig szép és bensőséges megemlékezé­sek voltak március 15-én. Ám ez az idei — mondták többen is a csaknem ezer fős érdeklődő tömegből — maga­san kiemelkedik az eddigi ta­vaszi ünnepnapok sorából. A hagyományos koszorúzási és megemlékező eseményeket idén a település új zászlajá­nak, illetve az önkormányzat falára felfüggesztett címerek­nek a megszentelése és fel­avatása is ékesítette. Kilenc órakor indultak el s címert az ünneplők az önkormány­zat elől a Hősök terére. A tö­meg élén a polgármesteri hi­vatal vezetői haladtak a köz­ség új, megszentelésre váró zászlajával. A központi eseménysor 10 órakor kezdődött a Hősök te­rén. Ide csatlakoztak azok a helybéliek, akik kora reggel református istentiszteleten, il­Hancsovszki János felvétele letve katolikus misén vettek részt. Ugyancsak e helyre ér­keztek a népviseletbe öltö­zött híres veresegyházi asszo­nyok is. A polgármester köszöntő avattak szavai után Vas István szaval­ta el Petfó'i Sándor: „Talpra, magyar!" című versét. Ez­után Asztalos István, a Pest Megyei Önkormányzat műve­lődési osztályának vezetője mondott ünnepi beszédet. Majd következett a zászló megszentelése: Koczó Pál re­formátus lelkész igével áldot­ta meg a zászlót, Farkas Jó­zsef katolikus pap pedig meg­szentelte azt. Imát mondott a helyi baptista tiszteletes is. A Pest megyei vendég a hivatal szalagját kötötte fel a zászlóra. Az ünnepség talán legemlé­kezetesebb pillanata az volt, amikor a helyi ökumenikus női kórus elénekelte a „Te­gyétek le a koszorút hőseink szobrára" című dalt. A zene hangjára a település világi és egyházi vezetői koszorút he­lyeztek el a szobornál. Ez­után az egybegyűltek még meghallgatták lemezről 57- mándi József előadásában a Bánk bán című operából is­mert „Hazám, hazám...” című dalt. A megemlékezést a helyi fiatalok tánckara zár­ta. majd a tömeg átvonult az önkormányzat épületéhez, melynek falán ünnepélyes ke­retek között felavatták az új veresegyházi és országos cí­mert, Horváth Lajos és Őry Emil alkotásait. mé. Szellemi viadal a múzeumban Soha ennyien nem ünnepelték együtt Isaszegen március 15-ét — állapították meg többen is a szabadtéri események helyszí­nén, a Szobor-hegyen és az azt körülvevő parkban. Sőt, amíg a szavalatok hangzanak, a zene­karok, az ének- és a táncegyüt­tesek váltották egymást, sorra érkeztek a Kerékpáros Szövet­ség, a Pest megyei és budapesti természetbarát szervezetek bi­ciklis emléktúráinak résztve­vői. A szellemi viadalok kedve­lőit pedig már kora reggeltől várta az Isaszegi Múzeum, ahol helytörténeti versenyen mérték össze az 1848—49-es forrada­lom és szabadságharc esemé­nyeiről és a faluról szerzett tu­dásukat a fiatalok. Reggel tíz órától több száz egybegyűlt érdeklődő előtt lép­tek dobogóra az előadók a Szo­bor-hegy lábánál felállított emelvényen. A Klapka György és a Damjanich János Általá­nos Iskolák szavalói után a Gö­döllői Fúvószenekar és a helyi Csata Táncegyüttes férfitagjai, illetve a hagyományőrző asz- szonykórus szórakoztatta az egybegyűlteket. Háromnegyed tizenegykor indultak el a fiata­lok a koszorúkkal a Honvéd­szoborhoz. A kis menetet 1848-as egyenruhába öltözött díszegység kísérte. A központi koszorúzási ünnepségen részt vettek az isaszegi önkormány­zat és közélet kiemelkedő sze­mélyiségei.- mé. ­Veresegyházán sokan népviseletbe öltözve köszöntötték márci us 15-ét Vác Nemzeti ünnepünk Éfjráf tiszteletére helyőrsé­gi? gi ünnepséget ren­deztek pénteken a gödöllői művelődési köz­pontban. A hivatásos és közalkalmazotti állomány előtt Hegedűs Sándor alez­redes, helyőrségparancs­nok köszöntötte a vendége­ket, Kelemen József vezé­rőrnagyot, a HM helyettes államtitkárát, Roszik Gá­bor országgyűlési képvise­lőt, dr. Gémesi György pol­gármestert, dr. Rajki Tibor mérnök ezredest, a Magyar Honvédség elektronikai harc főnökét és Antal Ká­roly mérnök ezredest, az MH elektronikai szolgálat főnökét. Ünnepi beszédében Kele­men József felidézte az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeit, céljait, s számos példával utalt arra, hogy e küzdelem­ben Gödöllő és vidéke, a Galga mente is emlékeze­tes napokkal jeleskedett. — A honvédség szerepe most is ugyanaz — folytat­ta. — Határaink, független­ségünk és szuverenitásunk védelme. A helyettes államtitkár felidézte: a gödöllői ipar fej­lődése és a település városia­sodása sokszorosan össze­függött a honvédséggel. Az Honvédeskü a laktanyában ötvenes évek első felében épült fel a gépjárműjavító vállalat, a Gödöllői Gép­gyár elődje, majd itt létesült a híradótechnikai üzem is. így a város a honvédelem páncélos gépjármű, vala­mint híradástechnikai ipari hátterévé vált. Ezek az intéz­mények a műszaki értelmi­ség és a jól képzett szak­munkások gyűjtőhelyei let­tek. A híradótechnikai üzem szakmai vonzásának köszönhetően került Gödöl­lőre egy a honvédség híradó- anyag-gazdálkodásával és fenntartásával foglalkozó középirányító szervezet, a mai Elektronikai Anyagi­technikai Ellátó Központ. A legfiatalabb alakulat pedig az MH Rádióelektronikai Ellenzőrző Központja. Az átalakulások után ma a HM két részvénytársasága műkö­dik Gödöllőn, a harcjármű­technikai és az Arcom Rt. A képviselő-testület által adományozott városi zász­lót dr. Gémesi György pol­gármester adta át meleg sza­vakkal Csizmadia László mérnök alezredesnek, a Rá­dióelektronikai Ellenőrző Központ parancsnokának. Az ünnepség elismerések és jutalmak átadásával ért véget. B. G. Már pénteken megkezdődtek az ünnepi események azzal, hogy a Híradó ezred laktanyájában ün­nepi állománygyűlést tartottak. Márk József parancsnok kitünteté­seket, jutalmakat adott át hivatá­sos tiszteknek, sorállományú ka­tonáknak és polgári alkalmazot­taknak. Többen magasabb rendfo­kozattal részesültek előléptetés­ben. Az ünnepi állománygyűlés szónoka Egeres Béta alezredes, parancsnokhelyettes volt, aki be­szédét az 1825-ben kezdődő, 1848-ig tartó reformkor és a 12 pont elemzésére alapozta. Szombaton, a pár héttel ezelőtt bevonult sorkatonák tették le a honvédesküt. Ezen az ünnepi ese­ményen civilek sokasága jelent meg, barátok, ismerősök érkez­tek messze falvakból, városokból. A kürtjei után Márk József ez- redparacsnok ellépett a felsorako­zott egységek előtt, s üdvözölte a katonákat. Díszmenet kísérte a pi- ros-fehér-zöld farkasfogakkal sze­gélyezett, fehér alapon a Magyar Köztársaság címerével ékesített csapatzászlót. A díszemelvényre lépő parancsnok ezután üdvözöl­te az eseményen részt vevőket, a szülőket. A vendégek sorában kö­szöntötte: Bartos Ferencet, Vác város polgármesterét. Mays Csa­ba és Harmati Ferenc alpolgár­mestereket, Bachát István evangé­likus és Csuka Tamás református lelkészeket, a HM. Főhírközpont képviseletében megjelent Takács István alezredest. Pattogó vezényszóra hangzott fel az eskü szövege, amelyet Vá­mosi Nándor honvéd szavait kö­vetve mondtak a katonák: „Eskü­szöm, hogy a Magyar Köztársa­ság hűséges katonája teszek. Al­kotmányunkhoz és tötvényeink- hez híven, becsülettel teljesítem a kötelességemet." Márk József ezután a honvé­dekhez szólva azt kérte: Kiváló­an sajátítsák el a katonai ismerete­ket Dicső szabadságharcos elő­deink és honvédeink példája ad­jon erőt ehhez a munkához. Az eskütétel után rendezett fo­gadáson Bartos Ferenc a váci pol­gárok nevében mondott köszöne­tét a tisztikarnak az itt folyó haza­fias nevelésért, s azt kívánta: min­dig békés körülmények közt telje­síthessék feladatukat. Az eskütételre nem véletlenül került sor nemzeti ünnepünk ide­jén, mivel a hadsereget a hazafias nevelés közegének tekintik. Bár a szülő számára nem könnyű elvi­selni a fiú távollétét, megtisztelő kötelességnek tekinti ezt a szolgá­latot Vámosi Károlyné, az aggó­dó édesanya, aki fétjével érkezett a távoli Tiszaújvárosból. A váci városi ünnepségek teg­nap délután folytatódtak. A ven­dég: dr. Katona Tamás miniszter- elnökségi államtitkár, a választó- körzet országgyűlési képviselője. Az események lapzártakor még tartanak. K.T.I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom