Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-16 / 62. szám
r* PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. MÁRCIUS 16., KEDD z • 1 A*. 0 ] Pest megye a forradalomra emlékezett % ) Nagymaros Veresegyház Isaszeg Március igazi arca Nagymaroson, a művelődési ház nagytermében a Dunakanyar fúvószenekar Mayer József karnagy vezényletével játszotta el a Himnuszt. Ezután Gyaraki F. Frigyes alpolgármester köszöntötte az ünneplő közönséget, s az ünnepi beszédet mondó Lukáts Miklós államtitkárt, a KDNP országgyűlési képviselőjét. — Minden nemzet számára fontosak az ünnepek, de a kis népek életében még nagyobb a jelentőségük — emlékeztetett rá a szónok —, mert a kis népek többet szenvedtek elnyomás alatt, idegen hatalmak uralma idején. — Az elmúlt 145 év óta sokféleképpen értelmezték az 1848—49-es forradalmat és szabadságharcot és nagyon sokféle célra használták fel — mondta Lukáts Miklós, majd így folytatta: — Az igazi képet nekünk kell róla megrajzolnunk. Minden változtatás ellenére az elmúlt négy évtizedben is volt néhány pillanat, amikor a valóságnak megfelelően értelmezték a szabadságharc történetét. Például 1956. október 23. és november 4. között. Március 15-ét sohasem szabad párt- politikai célokra használni, mert azt a nemzeti egység érzésének és gondolatának kell szentelni. Félre kell tennünk ilyenkor a köztünk lévő feszültséget — utalt enyhén kritikai hangon szólva a Demokratikus Charta előző napi tüntetésére is. A nemzet ma független — jelentette ki az államtitkár, aki századunkban ezt a negyvennyolcas eszmékért is küzdő 1956-os forradalomban megteremtett alapoknak tulajdonította. — A szabadságharcok céljai megvalósultak — állapította meg, arról is szólva, hogy Nagymaros lakossága talán az általánosnál is több sebet, fájdalmat, sérelmet viselt el az elmúlt negyven évben. Ezalatt sok feszültség, indulat gyűlt fel az ország népében. — Bízom abban, hogy az indulatok lecsendesednek, megvan a remény arra, hogy elindulhatunk a felemelkedés útján — mondta végül Lukáts Miklós, a nagymarosi ünnepség szónoka. K.T.I. Gödöllő Városi zászló a helyőrségnek Zászlót A veresegyháziak büszkék arra, hogy náluk mindig szép és bensőséges megemlékezések voltak március 15-én. Ám ez az idei — mondták többen is a csaknem ezer fős érdeklődő tömegből — magasan kiemelkedik az eddigi tavaszi ünnepnapok sorából. A hagyományos koszorúzási és megemlékező eseményeket idén a település új zászlajának, illetve az önkormányzat falára felfüggesztett címereknek a megszentelése és felavatása is ékesítette. Kilenc órakor indultak el s címert az ünneplők az önkormányzat elől a Hősök terére. A tömeg élén a polgármesteri hivatal vezetői haladtak a község új, megszentelésre váró zászlajával. A központi eseménysor 10 órakor kezdődött a Hősök terén. Ide csatlakoztak azok a helybéliek, akik kora reggel református istentiszteleten, ilHancsovszki János felvétele letve katolikus misén vettek részt. Ugyancsak e helyre érkeztek a népviseletbe öltözött híres veresegyházi asszonyok is. A polgármester köszöntő avattak szavai után Vas István szavalta el Petfó'i Sándor: „Talpra, magyar!" című versét. Ezután Asztalos István, a Pest Megyei Önkormányzat művelődési osztályának vezetője mondott ünnepi beszédet. Majd következett a zászló megszentelése: Koczó Pál református lelkész igével áldotta meg a zászlót, Farkas József katolikus pap pedig megszentelte azt. Imát mondott a helyi baptista tiszteletes is. A Pest megyei vendég a hivatal szalagját kötötte fel a zászlóra. Az ünnepség talán legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor a helyi ökumenikus női kórus elénekelte a „Tegyétek le a koszorút hőseink szobrára" című dalt. A zene hangjára a település világi és egyházi vezetői koszorút helyeztek el a szobornál. Ezután az egybegyűltek még meghallgatták lemezről 57- mándi József előadásában a Bánk bán című operából ismert „Hazám, hazám...” című dalt. A megemlékezést a helyi fiatalok tánckara zárta. majd a tömeg átvonult az önkormányzat épületéhez, melynek falán ünnepélyes keretek között felavatták az új veresegyházi és országos címert, Horváth Lajos és Őry Emil alkotásait. mé. Szellemi viadal a múzeumban Soha ennyien nem ünnepelték együtt Isaszegen március 15-ét — állapították meg többen is a szabadtéri események helyszínén, a Szobor-hegyen és az azt körülvevő parkban. Sőt, amíg a szavalatok hangzanak, a zenekarok, az ének- és a táncegyüttesek váltották egymást, sorra érkeztek a Kerékpáros Szövetség, a Pest megyei és budapesti természetbarát szervezetek biciklis emléktúráinak résztvevői. A szellemi viadalok kedvelőit pedig már kora reggeltől várta az Isaszegi Múzeum, ahol helytörténeti versenyen mérték össze az 1848—49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről és a faluról szerzett tudásukat a fiatalok. Reggel tíz órától több száz egybegyűlt érdeklődő előtt léptek dobogóra az előadók a Szobor-hegy lábánál felállított emelvényen. A Klapka György és a Damjanich János Általános Iskolák szavalói után a Gödöllői Fúvószenekar és a helyi Csata Táncegyüttes férfitagjai, illetve a hagyományőrző asz- szonykórus szórakoztatta az egybegyűlteket. Háromnegyed tizenegykor indultak el a fiatalok a koszorúkkal a Honvédszoborhoz. A kis menetet 1848-as egyenruhába öltözött díszegység kísérte. A központi koszorúzási ünnepségen részt vettek az isaszegi önkormányzat és közélet kiemelkedő személyiségei.- mé. Veresegyházán sokan népviseletbe öltözve köszöntötték márci us 15-ét Vác Nemzeti ünnepünk Éfjráf tiszteletére helyőrségi? gi ünnepséget rendeztek pénteken a gödöllői művelődési központban. A hivatásos és közalkalmazotti állomány előtt Hegedűs Sándor alezredes, helyőrségparancsnok köszöntötte a vendégeket, Kelemen József vezérőrnagyot, a HM helyettes államtitkárát, Roszik Gábor országgyűlési képviselőt, dr. Gémesi György polgármestert, dr. Rajki Tibor mérnök ezredest, a Magyar Honvédség elektronikai harc főnökét és Antal Károly mérnök ezredest, az MH elektronikai szolgálat főnökét. Ünnepi beszédében Kelemen József felidézte az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeit, céljait, s számos példával utalt arra, hogy e küzdelemben Gödöllő és vidéke, a Galga mente is emlékezetes napokkal jeleskedett. — A honvédség szerepe most is ugyanaz — folytatta. — Határaink, függetlenségünk és szuverenitásunk védelme. A helyettes államtitkár felidézte: a gödöllői ipar fejlődése és a település városiasodása sokszorosan összefüggött a honvédséggel. Az Honvédeskü a laktanyában ötvenes évek első felében épült fel a gépjárműjavító vállalat, a Gödöllői Gépgyár elődje, majd itt létesült a híradótechnikai üzem is. így a város a honvédelem páncélos gépjármű, valamint híradástechnikai ipari hátterévé vált. Ezek az intézmények a műszaki értelmiség és a jól képzett szakmunkások gyűjtőhelyei lettek. A híradótechnikai üzem szakmai vonzásának köszönhetően került Gödöllőre egy a honvédség híradó- anyag-gazdálkodásával és fenntartásával foglalkozó középirányító szervezet, a mai Elektronikai Anyagitechnikai Ellátó Központ. A legfiatalabb alakulat pedig az MH Rádióelektronikai Ellenzőrző Központja. Az átalakulások után ma a HM két részvénytársasága működik Gödöllőn, a harcjárműtechnikai és az Arcom Rt. A képviselő-testület által adományozott városi zászlót dr. Gémesi György polgármester adta át meleg szavakkal Csizmadia László mérnök alezredesnek, a Rádióelektronikai Ellenőrző Központ parancsnokának. Az ünnepség elismerések és jutalmak átadásával ért véget. B. G. Már pénteken megkezdődtek az ünnepi események azzal, hogy a Híradó ezred laktanyájában ünnepi állománygyűlést tartottak. Márk József parancsnok kitüntetéseket, jutalmakat adott át hivatásos tiszteknek, sorállományú katonáknak és polgári alkalmazottaknak. Többen magasabb rendfokozattal részesültek előléptetésben. Az ünnepi állománygyűlés szónoka Egeres Béta alezredes, parancsnokhelyettes volt, aki beszédét az 1825-ben kezdődő, 1848-ig tartó reformkor és a 12 pont elemzésére alapozta. Szombaton, a pár héttel ezelőtt bevonult sorkatonák tették le a honvédesküt. Ezen az ünnepi eseményen civilek sokasága jelent meg, barátok, ismerősök érkeztek messze falvakból, városokból. A kürtjei után Márk József ez- redparacsnok ellépett a felsorakozott egységek előtt, s üdvözölte a katonákat. Díszmenet kísérte a pi- ros-fehér-zöld farkasfogakkal szegélyezett, fehér alapon a Magyar Köztársaság címerével ékesített csapatzászlót. A díszemelvényre lépő parancsnok ezután üdvözölte az eseményen részt vevőket, a szülőket. A vendégek sorában köszöntötte: Bartos Ferencet, Vác város polgármesterét. Mays Csaba és Harmati Ferenc alpolgármestereket, Bachát István evangélikus és Csuka Tamás református lelkészeket, a HM. Főhírközpont képviseletében megjelent Takács István alezredest. Pattogó vezényszóra hangzott fel az eskü szövege, amelyet Vámosi Nándor honvéd szavait követve mondtak a katonák: „Esküszöm, hogy a Magyar Köztársaság hűséges katonája teszek. Alkotmányunkhoz és tötvényeink- hez híven, becsülettel teljesítem a kötelességemet." Márk József ezután a honvédekhez szólva azt kérte: Kiválóan sajátítsák el a katonai ismereteket Dicső szabadságharcos elődeink és honvédeink példája adjon erőt ehhez a munkához. Az eskütétel után rendezett fogadáson Bartos Ferenc a váci polgárok nevében mondott köszönetét a tisztikarnak az itt folyó hazafias nevelésért, s azt kívánta: mindig békés körülmények közt teljesíthessék feladatukat. Az eskütételre nem véletlenül került sor nemzeti ünnepünk idején, mivel a hadsereget a hazafias nevelés közegének tekintik. Bár a szülő számára nem könnyű elviselni a fiú távollétét, megtisztelő kötelességnek tekinti ezt a szolgálatot Vámosi Károlyné, az aggódó édesanya, aki fétjével érkezett a távoli Tiszaújvárosból. A váci városi ünnepségek tegnap délután folytatódtak. A vendég: dr. Katona Tamás miniszter- elnökségi államtitkár, a választó- körzet országgyűlési képviselője. Az események lapzártakor még tartanak. K.T.I.
