Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-16 / 62. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZÜKEBB HAZÁNK 1993. MÁRCIUS 16.. KEDD 5 Pomáz Szentendre Budaörs Tápiószecsó'n a Damjanich Művelődési Házban a márci­usi ünnep egyik legkiemelkedóljb műsora a helyi tánc- együttes bemutatója volt, melyet telt háznál adtak elő' a fiatalok. Emlékezni az utódok kötelessége (Folytatás az I. oldalról.) Hétfőn, március 15-én koraes­te gyertyafényes megemléke­zést tartottak a Petőfi Múze­um előtt. Annak idején Bag határában állomásozott (a ta­vaszi hadjárat alkalmával) Gáspár ezredes hadteste. A te­metőben nyugszik Lázár La­jos (1819—1902) tüzér főhad­nagy, aki a szabadságharc le­verését követően a környéken bujdosott. Sírját tegnap dél­előtt megkoszorúzták. Ezt kö­vetően az egybegyűltek a Ta- risnyás zenekar muzsikájának kíséretében a Hősök terére vo­nultak. Az első világháborús emlékmű előtt — melynek ol­dalán 1848/49-es emléktábla is található — közel ötszázan vettek részt a megemlékezé­sen. A Himnusz akkordjainak elhangzása után Sára László tanuló szavalta el a Nemzeti dalt, majd Jamrik László pol­gármester mondott beszédet, kiemelve, hogy a forradalom eredményeit nem tudták lever­ni. A koszorúzás után özvegy Németh Ferencné szavalta el a Szózatot, majd Benedek Krisztina énekelt. A színpa­don verbunkot adtak elő a Mu- haray együttes tagjai. Hévízgyörkön a hősi em­lékmű előtt ugyanekkor volt az ünnepség. Galgahévízen vasárnap emlékeztek meg a di­cső napokról, a polgármesteri hivatal kertjében, az első világ- háborús emlékmű előtt. Túrán március 15-e délután­ján először a Honvéderdőben koszorúzták meg az 1849. júli­us 20-i, oroszok elleni csatá­ban elesett Szele András és ti­zenhét társa emlékművét. Gödöllőn nemzeti ünne­pünk délelőttjén ökumenikus istentiszteletet tartottak a refor­mátus templomban, melyen Szente Péter református lel­kész, Szecsődi Péter római ka­tolikus plébános és Roszik Gá­bor evangélikus lelkész hirde­tett igét. Ezalatt ünnepi meg­emlékezést tartottak a Török Ignác-s/obor előtt. Körülbelül ezerötszázan nézték végig a városháza előtti téren a kato­nai esküt, melynek keretében az önkormányzat csapatzász­lót adományozott az MH Rá­dióelektronikai és Ellenőrző Központ alakulatának. Géme- si György polgármester beszé­de után Csizmadia László pa­rancsnok köszönte meg a zász­lót, amely azt jelképezi, hogy az alakulat 13 éves jelenlété­vel a város elismerését is ki­vívta. A katonai ünnepség vé­gén az egybegyűltek a Petőfi térre vonultak, ahol megkoszo­rúztak a költő szobrát. A Gö­döllői Agrártudományi Egye­temen délután a Kárpátok Kör szervezésében a hazai és a külhoni magyar hallgatók együtt emlékeztek a polgári forradalomra és a nemzeti sza­badságharcra. B. G. Táborfalva Díszsortűz a hősök emlékére A történelemben ötven év csepp a tengerben. Egy köz­ség történetében, mely maga is alig több ötven évesnél, már maga a történelem. Táborfalva fél évszázada lett önálló település, nincse­nek ködbe vesző hagyomá­nyai, neves szülöttei és nem volt egy olyan emlékhelye, mely köré fel lehetett zár­kózni a piros betűs ünnepna­pokon. Most már van, már­cius 15-én felavatták a Hő­sök Emlékművét a község főterén. A nagy nap reggelén, jó­val a kezdés előtt, megélén­kültek a község utcái. Aki csak tehette, mind megin­dult, hogy tanúja és részese legyen az emlékezetes ese­ménynek. A főtéren emelt domb körül — melyen az emlékmű áll — a Táborfal­vi Katonai Helyőrség fúvós­zenekara fogadta az érkező­ket, majd elhangzott a Him­nusz. Ezt követte Laczkó Já­nos polgármester ünnepi be­széde, mely közös nevezőre hozta 1848 hőseit az úgy­szintén szabadságról és bol­dogabb világról álmodó első és második világhábo­rús hősökkel. — Sajnos ezek az álmok Aradnál és Trianonnál végződtek, majd a Don-kanyar végte­len pusztáin — mondotta Táborfalva első embere. — És bár a hősök sírjai isme­retlenek, emlékük kitörölhe­tetlenül él a hálás utókor emlékezetében. Az emlékezés szép sza­vai után felolvasták az em­lékműbe vésett neveket, s az iskolások virágokat he­lyeztek el a két márvány­tömb lábánál. A márciusi forradalom hőseinek és min­den más hős emlékére, akik a haza szabadságáért áldoz­ták életüket. A koszorúzást katonai díszsortűz követte, majd az ünnepség a Szózat eléneklé- sével zárult. (-m-) Korhű ruhák Alsónémediben Tegnap aki tehette, a Sza­badság térre vonult, ahol a hősi emlékmű előtt tar­tották meg az ünnepi meg­emlékezést Alsónémedi­ben. A polgármester beszé­dét követően tucatnyi kis­diák öltötte magára a kor­hű ruhákat, hogy előadja az 1848-as forradalom köl­tészetének remekműveit. A koszorúk elhelyezése után még hosszú percekig tisztelegtek a szobor előtt, és külön gratuláltak az iro­dalmi műsort betanító Sticzné Szántó Ilona tanár­nőnek. Japánok kokárdával A városi temetőben Pet- zelt József tábornok sírjá­nak megkoszorúzásával kezdődött az ünneplésso­rozat, majd a Fő téren a gyülekező tömeget a ze­neiskola fúvószenekara fogadta. Szentendrén Ke­let és Nyugat ünnepelt. A helybéliek közt elvegyü­lő németek, angolok, ja­pánok feltűzték a három­színű nemzeti kokárdát ruhájukra. A Himnuszt a fúvószenekar intonálta. A polgármester bejelen­tette, hogy a szentendrei ünnepségen részt vesz a francia testvérváros kül­döttsége is. Szabó Gyula művész szavalata után Hasznos Miklós, a KDNP alelnöke tartott ün­nepi beszédet. Beszédé­ben a korabeli személyi­ségek vélekedéseit idézte a forradalomról. Hallhat­tuk 145 év távlatából Vas­vári Pál intő szavait: „A nemzet újjáteremtésén si­keresen csak azok működ­hetnek, kik képzeletök elé tudják villantani egy boldog állam eszméjét.” Hogy mit jelent népben, nemzetben gondolkodni, ezt leghatásosabban Szé­chenyi István kijelentése húzza alá: „Az én politi­kám biztos volt, de lassú. Kossuth egy kártyára tett fel mindent, és legalább annyit nyert a hazának, amennyit az én politi­kám, tán húsz év alatt sem bírt volna előállíta­ni.” A márciusi vezetők nagyságának és szilárdsá­gának bizonyítására Deák Ferencet idézte a beszélő: „A jövő áldoza­tokat fog kívánni, amiket meg kell adnunk,, de két dolog van, amit áldozatul hozni semmi esetre sem lehet: a haza függetlensé­ge és a becsület.” És ő mondta ki azt — folytatta Hasznos Miklós —, amit azóta a történelem folya­mán mindegyre, sajnos megtagadtak: „A hatalom csak eszköz. A végcél a népek boldogsága.” Beszédében a néppárti alelnök kitért a két forra­dalmunk — az 1848. már­cius 15-ei, valamint az 1956. október 23-ai — ösz- szehasonlítására is. „Mindkét forradalmat ide­gen hatalmak fojtották el, és mindkét esetben véres megtorlások következtek. A XX. században egy egész népet minősít és jel­lemez az a tény, hogy tör­ténelmének mely esemé­nyéhez kötődik, és ismer el ünnepének. Az elmúlt négy évtized alatt — emelte fel hangját a beszé­lő — a sarló és kalapács internacionalista nyomá­sa nagyságrendekkel múl­ta fölül a kétfejű osztrák sas karmainak szorítását. És mégis ünnepeltünk a magunk módján. A március 15-ei forra­dalmi nap értékei között első helyen szokták emlí­teni a ma is annyira áhí­tott nemzeti egységet. Egy újabb hazát csak ezen érték megőrzésével lehet létrehozni. Hasznos Miklós Petőfi Sándornak a nemzetgyűléshez inté­zett levelét idézte: „Hazát kell nektek is teremteni, egy újabb hazát, mely szebb a réginél és tartó- sabb...” Ez a mához is szól. Nemzeti hagyomá­nyainkra építve összefo­gással, egymás iránti meg­értéssel és áldozatok vál­lalásával. Az ünnep hivatalos ré­szét a fúvószenekar zárta a Szózattal, majd rázendí­tett a Hegedős együttes. (Bágyi) Jókai emlékét idézték Budaörsön négynapos ren­dezvénysorozattal tiszteleg­tek a márciusi ifjak emléké­nek. Múlt pénteken került sor az ünnepélyes koszorú­zásra és délután 4 órakor nyitották meg a Jókai-na- pok emlékkiállítást a helyi művelődési házban. A buda­örsi művelődési központ az idén döntött úgy, hogy Jó­kai emlékét idézi fel, mert nagy írónk alkotásaiban ele­venen él 1848 erkölcsi és eszmei ereje, dicsősége. A szombaton megnyitott Jókai Mór Művei emlékkiál­lításon a rendezvénynek he­lyet adó könyvtár nagysze­rű tárlaton vonultatta föl az ismert és kevésbé ismert műveket. Vasárnap a kö­zösségi házban tekinthet­ték meg a „Jókai és a már­ÜIéi ciusi ifjak” kiállítást, amelynek megnyitó beszé­dét a közösségi ház vezető­je mondta el, kitérve az író­nak a szabadságharcban és forradalomban vállalt szere­pére. Tegnap délelőtt a helyi művelődési házban tartot­tak ünnepi megemlékezést. A pilisi hegyek lábánál fek­vő településen kivételesen gazdag műsorral köszöntöt­ték március 15-ét. Vasárnap délután fél hét­kor a Piac térről és a Vörös­marty lakóteleptől fáklyák­kal vonultak az emberek a művelődési ház elé. Az ünnepi megemléke­zést tegnap reggel tartották a helyi községháza előtti té­ren, és felavatták a ’48-as emléktáblát. Tíz órakor in­dult a már hagyományos ki­rándulás a Petőfi kilátóhoz. A délutáni órákban látogat­hatták meg a történelmi ját­szóházat és 16 órakor a Po- mázi Zeneiskola tanári hangversenyét. Fáklyás felvonulás

Next

/
Oldalképek
Tartalom