Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-16 / 62. szám
i PEST MEGYE1 HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. MÁRCIUS 16., KEDD 3 Lakitelek üzenete Für Lajos ünnepi beszéde a Múzeum-kertben Tudták, miképp cselekedjenek A függetlenség megőrzésének záloga a gazdasági fel- emelkedés, amelyre minden esélyünk adott, de e lehetőségeket csak összefogással használhatjuk ki. Ebben a gondolatban summázható a ma már a magyar történelem nevezetes színhelyei közé számító Lakitelek községben vasárnap tartott március 15-i ünnepi megemlékezés üzenete. Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum országos alelnöke az 1848—49-es forradalom és szabadságharc 1956. október 23. a szabadságért címmel nyílt kiállítás a budapesti Napóleon Galériában vasárnap. Az egybegyűltek előtt Fónay Jenő, a Magyarok Világszövetségének alenöke, a Pofosz elnöke és Pongrácz Gergely, az ’56-os Magyarok Világszövetségének elnöke mondott beszédet. Ez a kis ország nagyon sokat adott a világnak, mégsem honorálják, jutalmazzák úgy, ahogy megérdemli. Az ’56-os szabadságharc a világ- történelem egyik legjelentőÍJnnepi emlékülés kezdődött vasárnap délelőtt az Eötvös Gimnázium dísztermében a Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság rendezésében a cseh-szlováki- ai magyarság kiemelkedő politikusának, a morvaországi mi- rovi börtönben mártírhalált halt gróf Esterházy János születésének 92., és halálának 36. évfordulója alkalmából. A nemzeti őrsereg felállításának igényét fogom kiemelni a márciusi ifjak követelései közül — tájékoztatta lapunkat tegnap délután Csete György építőművész arra a kérdésünkre válaszolva, hogy miről fog beszélni este a Budapesti Kongresszusi Központban a Magyar Út Körök ünnepi szónokaként. Az építőművész elmondta, hogy azért éppen ezt a pontot emeli ki, mert megeseményeit felidézve több, napjainkban különösen fontos tanulságot emelt ki. Köztük azt, hogy mindenütt kellenek olyan „gyújtóemberek”, akik felrázzák, pezsdítik, ösztönzik a közönyöseket a lehetőségek kiaknázására. Figyelmeztetően szólt arról is: ne kívánjuk magunknak, hogy ezt az országot újra valami külső ellenség „rántsa egybe”, most, mi magunk próbáljuk megtalálni azt, ami közös, ami összehoz bennünket a függetlenség megőrzése és felemelkedése érdekében. ■:ebb eseménye volt, és hama- iosan eljön az ideje, hogy nagyobb fontossága lesz, mint a francia forradalomnak — hangoztatta beszédében Pong- rátz Gergely. Hozzátette: „Mi most sem akarunk mást, mint 1956-ban. Békés úton kell győzelemre vinnünk forradalmunkat”. A szónok az elmúlt három évre utalva kijelentette, hogy csak kormány- váltás és nem rendszerváltozás volt. A következetes rendszerváltoztatás az ’56-osokra vár. Az emlékülés keretében a neves politikus leánya, gróf Esterházy Alice is Budapestre érkezett, hogy átadja az Es- terházy-emlékérmet a komáromi Jókai Színház társulatának és Ébert Tibor írónak. Az ünnepséget követően a résztvevők megkoszorúzzák gróf Esterházy János Szép utca 3. szám alatti emléktábláját. ítélése szerint az ifjúság ma igen rossz testi és lelki állapotban van. A sorozáson a fiatal férfiak több mint harminc százaléka alkalmatlannak bizonyul. Javaslatot tesz arra, hogy a híres sportolóink — például Balczó András, Papp László, Gro- sics Gyula, Gyarmati Dezső — szervezzenek mozgalmat a tömegsport fellendítésére. De nem ez Csete György egyetlen javaslata. Fölveti Országrengető viharok ritkán támadtak fel a nemzetek történetében. Akkor keltek fel, amikor olyan erők sűrűsödtek össze az idő méhében, hogy nem volt már más megoldás. Akkor támadtak fel, amikor a korszerű elveket, eszméket hirdető erőket a régi rend nem akarta előre engedni — kezdte beszédét Für Lajos honvédelmi miniszter a budapesti Múzeum-kertben rendezett központi ünnepségen, tegnap délelőtt. A szónok emlékeztetett: a 145 évvel ezelőtti eseményeket a pozsonyi országgyűlés honatyáinak bölcsessége, a pesti Pilvax Kávéházban gyülekező — a nemzet akartatát megtestesítő — ifjak lelkesedése és a forradalom Európából érkező lángja együttesen indította el. azt is, hogy állítsák helyre Klebersberg Kunó által szervezett tanyasi iskolákat, s építsék ki a népkollégiumok rendszerét. Elengedhetetlen, hogy az oktatásban helyet kapjon a szellemi és tárgyi néprajz. Fontos volna, hogy a Magyar Néprajzi Múzeum élő, eleven, hatni tudó intézménnyé váljék, amelyben több kis szellemi műhely is létesül. Bejelenti azt is, hogy néhány társaság — Magyar Szellemi Védegylet, Nemzeti Társaskör és a Közakarat Egyesület — emlékbizottságot hozott létre. Céljuk, hogy a négy nevezetes dátum — 896. 1896, 1956 és 1996 — szellemisége hatékonyabban érvényesülhessen a magyar közéletben. A kezdeményezés nyitott, más társaságok is jelentkezhetnek a feladat megvalósítására — adott előzetest Csete György a tegnap esti beszédéből. Ma emlékezünk és tisztelgünk a bátrak és a hősök előtt. Kivételesen nagy nemzedék emléke előtt hajtunk fejet, azok előtt, akik tudták, mikor érkezett el a történelmi pillanat. mikor cselekedjenek. Tudták azt is, miképp cselekedjenek — folytatta beszédét Für Lajos. Hozzátette: erőt kell merítenünk 48-as elődeink cselekedeteiből és meg kell találnunk azokat a pontokat, amelyek összekötik korunkat és a 145 évvel ezelőtti dicső napokat. A történelem kimagasló eseményei nem múlnak el nyomtalanul, beépülnek a következő korokba, így 1848 nézetei és nézetkülönbségei, politikai irányzatai mai közgondolkodásunkban, reflexeinkben és a nemzet egész sorsában fellelhetőek — vélekedett a miniszter. 1848 olyan magas mércét állított elénk, hogy szüntelenül önvizsgálatot kell tartanunk: megtettünk-e mindent a nemzet felemelkedéséért, a gazdaság és a társadalom átalakításáért, a jogegyenlőségért és a magyarság megmaradásáért. Nekünk a politika eszközeivel sikerült visszaszereznünk szuverenitásunkat, de a szabadságot megtartani óriási felelősség. Tartós függetlenségünkért a nemzet valamennyi polgárának tennie kell, a hon védelme mindannyiunk szent kötelessége — jelentette ki a szónok. Hangoztatta: mindent el kell követnünk, hogy átalakítsuk az előző rendszertől örökölt működésképtelen gazdaságot. A Demokratikus Charta rendezvényén a Petőfi-szobor- nál az érdeklődők Hankiss Elemér szónoklatát hallhatták. A volt tv-elnök beszéde végén felszólította közönségét: énekeljük el legszebb és legszentebb dalunkat. Felcsendült a Himnusz, ám vagy a hangosítás volt rossz, s a tömeg nem hallhatta, hogy legszentebb dalunkat énekeljük, vagy ebben az esetben nem azt tartották a legszentebbnek, mert igen sokan nem vetmegreformáljuk a tulajdonrendszert. A Nemzeti Megújhodás Programját végre kell hajtani, az a jövőnk záloga. Nyomasztó gondunk, hogy a határokon belül és kívül is fogy a magyarság. A nemzet léte forog kockán. A haza ma is hív, a talpra állás történelmi parancsa kötelez bennünket — zárta beszédét a szónok. Az ünnepség a Szózat közös eléneklésével fejeződött be, a részvevők pedig átvonultak a Március 15.-e térre, a fővárosi önkormányzat rendezvényére. Ideje szabad lélekkel, igaz hangon ünnepelni március 15-ét, hiszen a jövő a miénk, és ezt nem veheti el tőlünk senki — hangoztatta ünnepi beszédében Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere a Pető- fi-szobomál rendezett megemlékezés szónokaként. Röviden felidézte az elmúlt évtizedekben a Petőfi-szobor- nál a rendőri, titkosrendőri ellenőrzés szorításában megtartott vagy éppen szétoszlatott március 15-i megemlékezéseket. Utalt arra, hogy ma már nem harcolni kell a szabadságért, hanem vigyázni kell rá, mégpedig a saját kishitűségünktől, türelmetlenségünktől is megóvva azt. Ennek kapcsán a főpolgármester bírálta mindazokat, akik „a múlt ábrándjaival hitegetnek”. A jólétet csak a szabadság és a demokrácia hozhatja meg, szabadság nélkül nem lesz kenyér sem — szögezte le a főpolgármester. ték le kalapjukat, sapkájukat, s restellték eldobni meggyújtott cigarettájukat. Néhányan pedig nyugodtan folytatták a cseverészést, nevetgélést. Ekkor senki sem figyelmeztette őket, bár — előtte pár perccel — Hankiss előadása alatt sűrű pisszegéssel intették csendre a beszélgetőket. Úgy látszik, szerintük a „legszentebb” jelző a szónok személyét illette, s számukra a Himnusz továbbra is csak egy dal maradt. N. L. Március 15-e a Kossuth téren Hétfőn az 1848—49-es forradalom és szabadságharc 145. évfordulójára rendezett ünnepi megemlékezések sora a Kossuth Lajos téren kezdődött el délelőtt 10 órakor. Az Országház előtti téren katonai tiszteletadás mellett a Himnusz hangjaira felvonták a Magyar Köztársaság lobogóját. Ezután Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke a megemlékezés koszorúját helyezte el Kossuth Lajos szobránál. A nemzeti ünnepen a hat parlamenti párt közös felhívására összegyűlt többezres tömeg a koszorúzást követően a Múzeum-kertbe vonult. Az udvariatlan nagy író Az autómban ül két egyetemista és egy középiskolás unokahágom, valamint érettségire készülő unokaöcsém. Szól a rádió. A legnagyobb ma élő magyar írót, Konrád Györgyöt idézi a szerkesztő. mikor elmondja: a magyar fiataloknak nem külföldieket kell verniük, hanem idegen nyelveket kellene tanulniuk. Nyilván ez volt a vezérfonala ama beszédnek, amelyet Konrád a Kartások előtt mondott. Nos. az autóban ülő ifjúságnak — bár szüleik a bolseviz- musban nem teljesítettek külföldön szolgálatot — négy nyelvvizsgája van, s annak ellenére, hogy magyar fiatalok, még egyikük sem ütlegelt sem zárt ajtók mögött, sem nyilvánosan külföldi diákokat. Sőt, baráti körük tagjai sem olyanok, mint amilyennek az író elképzeli. Békés gyermekek, kik többségükben egy református gyülekezethez tartoznak. E társaságokról az író, legyen bár a legnagyobb is, nem akar tudni. Számára az lehet kedvesebb, ha kijelentheti: a magyar ifjúság — így összességében — nem nyelveket tanul, hanem idegengyűlölő. Nem idézem a gyerekek véleményét, amelyet Konrád Györgyről e hír hallatán elmondtak, mert félek: egyetemista és gimnazista gyermekeket állítana bíróság elé becsületsértésért. Csak megnyugtatom a „népszerű” írót: az ifjúságot azonnal rendre intettem azzal, hogy egy felnőtt emberről, még ha téved is. akkor sem szabad udvariatlanul nyilatkozni. Ők ragaszkodtak hozzá: Konrád György volt udvariatlan velük szemben. (Ezt helyben hagytam, ugyanis igaz.) (Vödrös) Kiállítás a szabadságért A Rákóczi Szövetség megemlékezése Magyar Út Körök a Kongresszusi Központban / Állítsák helyre a tanyasi iskolákat! A legszentebb szónok H. P.
