Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-16 / 62. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. MÁRCIUS 16., KEDD Vajdasági megemlékezések Moravicán, az egyik legmagya- rabb vajdasági nagyközségben vasárnap megrendezték a március 15-e alkalmából tartott vajdasági ünnepségek első öt rendezvényét, amelyen magyar kormányküldöttség és parlamenti delegáció képviseltette magát. Martonyi János külügyi államtitkár, a kormánydelegáció vezetője beszédében hangsúlyozta, hogy az autonómiakoncepciót helyeslik világszerte, ez nem veszélyezteti, hanem lényegében erősíti Szerbiát. — Nem akarjuk Szerbia elszigetelését, a szerb—magyar kapcsolatok javítására törekszünk — mondotta Martonyi János. Dörnbach Alajos, az Országgyűlés alelnöke, a parlamenti küldöttség vezetője tolmácsolta a parlament üdvözletét. Rámutatott, hogy Magyarországon félelemmel és aggodalommal követik a délszláv helyzetet. 1848 örökségére hivatkozva hangoz- tata: a forradalom nagy tanulsága, hogy hiányzott a szolidaritás, kevesen voltak ennek hívei, és ma meg kell találni az új Damjanichokat és Bemeket. Dombach Alajos hozzáfűzte, hogy nem minden nép tud élni a szabadsággal, rengeteg sérelem és félelem halmozódott fel. Reményét fejezte ki. hogy a volt Jugoszláviában végül is teret nyer a józanság, és felülemelkednek a gyűlölködésen. Ezután Simics Sándor belgrádi magyar ügyvivő köszöntötte a jelenlevőket, majd Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének parlamenti képviselője, a vajdasági mozgósítás elleni nevezetes harc vezetője mondott beszédet. Rámutatott, hogy a vajdasági magyarok rettegésben élnek. Elvárjuk, mondotta, hogy a Jugo- szlávia-értekezlet rendezze a kisebbségek helyzetét. Moravica mindig rebellis falu volt, tavaly 80 fiatal itt tagadta meg a katonai szolgálatot. Most harmadszor ünnepük meg március 15-ét, korábban ezt nem tehették meg. Az ünnepség keretében a falu műemlék református templomában istentiszteletet tartottak, amelyen részt vettek a magyarországi vendégek is. Kiss Antal lelkész beszédében maradásra és az anyanyelv ápolására buzdította a gyülekezetét. Március idusa Kárpátalján Beregszászban vasárnap este a járási kultúrházban tartottak ünnepi estet, melynek Tóth Mihály, az ukrán elnök járási megbízottja és Dalntay Árpád, a Magyar Kulturális Szövetség helyi szervezetének elnöke volt a szónoka. Hétfőn koszorúzási ünnepséget tartottak a Petőfi-szobor- nál és Kossuth Lajos mellszobránál. A koszorúzási ünnepségen Szűrös Mátyás, a magyar Országgyűlés alelnöke mondott beszédet. Ungváron hétfőn az esti órákban tartják az ünnepi megemlékezést. A rendezvény a Petőfi téren kezdődik, ahol koszorút helyeznek el a költő szobránál, majd az 1848—49-es szabadságharc jelentőségét méltató beszédek hangzanak el. A szónokok közt lesz Laborczi Géza magyar országgyűlési képviselő is. Nyíregyházáról és a szlovákiai Királyhelmecről más külföldi vendégei is vannak az ungvári ünnepségnek. Megemlékezéseket tartottak a március 15-ét ünneplő Kárpátalja más városaiban és falvaiban is. Kitüntetések A Magyar Köztársaság elnöke a miniszterelnök javaslatára nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából, tegnap délután kitüntetéseket adott át. Kossuth-díjat kaptak: Antal Károly Munkácsy Mi- hály-díjas szobrászművész, Bar- tha László Munkácsy Mihály- díjas festőművész, kiváló művész, Básti Juli, a Katona József Színház Jászai Mari-díjas színművésze, Cserny József ipari formatervező érdemes művész, Deim Pál festő- és grafikusművész, kiváló művész, a szentendrei hagyományokat folytató magas szintű életművéért, Jurcsik Károly állami díjas építész, cíifizetes egyetemi tanár, Kányádi Sándor romániai magyar író, költő, műfordító, Novák Ferenc koreográfus, a Honvéd Együttes művészeti vezetője, érdemes művész. On- czay Csaba csellóművész, érdemes művész, Páskándi Géza József Attila-díjas író, költő, Re- isenbüchler Sándor kiváló művész, animációsfilm-rendező, Ruszt József rendező, kiváló művész, Sándor Judit operaénekes, érdemes művész. Széchenyi-díjat kaptak: Dr. Balogh János Kossuth-díjas zoológus, az MTA rendes tagja, dr. Bogárdi János vízépítő mérnök, az MTA rendes tagja, nyugalmazott egyetemi tanár, dr. Borzsák István, az MTA rendes tagja, nyugalmazott egyetemi tanár, dr. Frank József, a mezőgazdasági tudományok doktora, Gombos Gyula író, dr. Gyulai József egyetemi tanár, dr. Hofer Tamás etnográfus, dr. Horler Miklós Ybl Miklós- díjas építészmérnök, dr. Horváth Adolf Olivér, a biológiai tudományok doktora, címzetes egyetemi tanár, Jagamas János romániai-magyar népzenekutató, dr. Keszthelyi Lajos fizikus, az MTA rendes tagja, dr. Lévai András Kossuth-díjas gépészmérnök, az MTA rendes tagja, Rába György József Attila-díjas költő-műfordító, dr. Solymo- si Frigyes, az MTA rendes tagja, egyetemi tanár, dr. Szabó Árpád, az MTA rendes tagja, nyugalmazott egyetemi tanár, dr. Roszík Gábor kubai útjáról Európa sokat segíthet Dokumentum Bécs—Budapest Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke mondott beszédet vasárnap este a bécsi collegium hungaricumban az ausztriai magyarság március 15-i megemlékezésén. Az ünnepséget megelőzően az osztrák állami levéltár, a nemzeti könyvtár és egy magángyűjtemény anyagából dokumentumkiállítás nyílt „1848 Bécs—Budapest” címmel: korabeli tábori levelek, minisztériumi iratok, körlevelek tekinthetők meg az intézet első emeleti kiállítótermében. Szabad György az osztrák és a magyar forradalom ösz- szefüggéseiről, az egymást erősítő, támogató mozzanatokról, a két nemzet közötti szálakról beszélt, s arról, miként látja a történész a máig tartó hatásokat. Szólt arról is: nem véletlen, hogy már 1956 is, és az 1989-es változás is 1848-hoz nyúlik vissza. Az ünnepségen megjelent sok száz vendéget üdvözölte Deák Ernő, az ausztriai magyar egyesületek és szervezetek központi szövetségének elnöke is. Elismeréssel szólt az osztrák kormány legutóbbi intézkedéséről, amellyel a bécsi magyarságot népcsoporttá minősítette, a magyarok, a magyarság történelme iránti megbecsülés jeleként értékelte, hogy a mácius 15-i ünnepség védnökségét Heinz Fischer, az osztrák parlament elnöke és Erhard Bu- sek alkancellár vállalta. Az ausztriai magyarság szempontjából az idei március 15-i ünnepség fontos állomás: az egymással sok kérdésben vitázó egyesületek és szervezetek vezetői most első ízben ünnepeltek együtt. Sokan és sokszor hivatkoztak már a „történelem kerekére”, amely megállíthatatlanul forog. Egy újabb bizonyíték: Roszík Gábor gödöllői országgyűlési képviselő, a parlament külügyi bizottságának tagja a múlt héten Kubában járt. Amikor első ellenzéki képviselőként bejutott a parlamentbe, erre még kevesen gondolhattak. Miután a diktatúra idején Albániában is járt, s azóta e balkáni állam szabadon választott parlamentjének alel- nökét is Gödöllőn köszönthettük, már nem csodálkozhatunk legújabb útján. — Magánúton jártam Kubában, aminek az adhatott némileg hivatalos színt, hogy előtte tájékoztattam a külügyi bizottságot, s programom egy részét a kubai külügyminisztérium és a magyar nagykövetség szervezte — tájékoztatott hazaérkezése után a képviselő. — Milyen hivatalos találkozások történtek? — Megbeszélést folytattam a kubai nemzetgyűlés külügyi osztályának elnökével, a külügyminisztérium európai osztályának vezetőjével, egy nemzetközi gazdasági kereskedelmi intézet elnökhelyettesével, egy megyei tanács elnökhelyettesével és jártam az európai kutatási intézetben, ahol előadást tartott- tam a szocializmus működés- képtelenségéről, a demokratikus választásokról és a piacgazdaság legfontosabb elemeiről. A kubaiak elismerték, gazdaságuk a mélypontra került, aminek okát a harmincéves amerikai embargóban látják, amit blokádnak neveznek. Tudomásom szerint a tengerentúlra induló repülőgépek fél tankkal szállnak fel... — Valószínűleg mégsem ezek voltak az érdekesebb megbeszélések. — A legfőbb célom az volt, hogy politikusi minőségben megkeressem a kubai belső emigráció — ahogy ők mondják, belső disszidensek — csoportjait. Ezek informális, mondhatni illegális találkozók voltak, s meggyőződésem, azokkal az ellenzéki személyiségekkel találkoztam, akik a rendszerváltás után komoly szerepet játszanak majd Kubában. Beszéltem Gustavo Arazsszal, az emberi jogi bizottság vezetőjével és harcostársával, Mario Chanessel, aki 1991-ben szabadult harmincévi börtönbüntetéséből. Aida Val- dés Santana a politikai foglyok érdekében folytat tevékenységet. Kubában több pártszervező- dés is van. Egy erős keresztény- demokrata mozgalom vezetője Pay a Sardinaz. Fő céljuk 10 ezer aláírás összegyűjtése annak érdekében, hogy az emberi jogi kérdést a nemzetgyűlés elé vigyék. Aktivistáival húszezer aláírást is összegyűjtött, amikor lecsaptak rájuk, és 16 ezer aláírást megsemmisítettek. Folytatják akciójukat, amit teljes mértékben törvényesnek tartanak, hiszen azt az alkotmány 88. pontja lehetővé teszi. Találkoztam a szociáldemokrata-demokratikus szocialista csoportosulások vezetőivel, Eüzardo San- chezzel és Vladimir Rocával is, akik élesen elhatárolják magukat a rendszertől. — Milyen jeleket tapasztalt a kubai társadalomban? — A közelmúlt fontos eseménye volt az 1959 utáni első közvetlen és titkos választás. Önmagában ez is jobb a semminél. Igaz, az 589 parlamenti helyre 589 jelölt volt. Ez e mi meggyőződésünk szerint nem nevezhető demokratikus választásnak. Értékes információ viszont az, hogy Havannában az érvénytelen szavazatok száma 15, országosan 7-8 százalék körül volt. Ez azt mutatja, hogy mintegy 1 millióan ki merték fejezni fenntartásukat a rendszerrel szemben. A római katolikus egyház érsekével, egy anglikán püspökkel és az ökumenikus tanács elnökével az egyházak életéről beszélgettem, és az emberi jogi kérdésekben, valamint a politikai foglyok ügyében képviselt álláspontjukkkal is megismerkedtem. Az ökumenikus tanács, a protestáns egyházak, mint hazánkban is az elmúlt rendszerben, együttműködtek az állammal. A katolikus egyház pasz- szív ellenzékiségét viszont a hatalom is szóvá tette. A párt gyengülését jelzi, hogy megengedte tagjainak a templomba járást. Ennek következtében megsokszorozódott a vallásukat gyakorlók száma, és rengetegen keresz- telkednek meg. A folyamatok hasonlítanak ahhoz, ami Magyarországon 5-6 évvel ezelőtt volt tapasztalható. ■—Hogyan fogadták a látogatást az ellenzéki politikusok ? — Nagyra értékelték, annál is inkább, mert a kelet-európai változások óta semmilyen európai párt politikusa nem járt náluk. Fontosnak tartják, hogy Európa támogassa céljaikat. Ez hasznosabb lehet, mintha az ősi ellenségnek nevezett USA tenné. Szeretnék, ha a változás békésen történne, vér nélkül, mint Magyarországon is. Az sem lenne baj, ha Castro kezdeményezne, csak történjen valami. Tapasztalataimról egyébként az Országgyűlés külügyi bizottságában mielőbb be kívánok számolni. B. G. MAGYARORSZÁG ünnepünk alkalmából nemzeti Székyné Fux Vilma geológus, nyugalmazott egyetemi tanár, dr. Vayer Lajos művészettörténész, az MTA rendes tagja, nyugalmazott egyetemi tanár, dr. Vizi E. Szilveszter, az MTA rendes tagja, egyetemi tanár. Woy- narovich Elek biológus. A Széchenyi-díjat megosztva kapták: Dr. Kékedy Pál okleveles mérnök, hídtervező. Szánthó Pál okleveles mérnök, Dr. Bakonyi Péter Eötvös Loránd-díjas villamosmérnök, dr. Csaba László fizikus. A Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje, polgári tagozat: Dr. Entz Géza művészettörténész, nyugalmazott egyetemi tanár (post humus) Illyés Gyulá- né, dr. Kozmutza Flóra gyógypedagógus, paszichológus, Illés György kétszeres Kossuth-díjas operatőr, egyetemi tanár, dr. Schnell László állami díjas egyetemi tanár. A Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje, katonai tagozat: Gyuricza Béla altábornagy A Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti keresztje, polgári tagozat: Dr. Csapodi Csaba, az MTA nyugalmazott osztályvezetője, dr. Csapodi Csabáné dr. Gárdonyi Klára, az Országos Széchényi Könyvtár nyugalmazott osztályvezetője. Az 1956. évi forradalom és szabadságharcban tanúsított kiemelkedő helytállásuk elismeréseként kitüntettek: dr. Farkas György, Fodor Tibor, Fülöp F'erenc, Kozák András, a Nemzeti Színház színművésze, kiváló művész, Makay Árpád filmoperatőr, Moór Marianna, a Nemzeti Színház színművésze, érdemes művész, dr. Rásó Gyula, Sevcsik Jenó' nyugalmazott szakíró, dr. Sipos Jenő, a Magyar Állami Operaház énekmes- terc, dr. Urbán István építész- mérnök, Varga Mátyás, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas díszlettervezője, dr. Zeőke Szőke Pál, a Belügyminisztérium volt munkatársa. A Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti keresztje, katonai tagozat: Bátori Ferenc ezredes, Bodolai István tűzoltó ezredes, Gégény István rendőr alezredes, Háber Péter ezredes. Holló József ezredes, Kovács Gyula határőr ezredes, Vidus Tibor határőr ezredes. Az 1956. évi forradalom és szabadságharcban tanúsított kiemelkedő helytállásuk elismeréseként: Forrási László nyugalmazott alezredes, Oláh Jenő nyugalmazott alezredes. A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje, polgári tagozat: Dr. Heszke Béla nyugalmazott tanár. Kalász László József Attila-díjas költő, Platthy György festőművész, Schwendtner Ferenc mosonmagyaróvári lakos. A Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztje, katonai tagozat: Peszlen János őrnagy. A Magyar Köztársaság Arany Erdemkereszt, polgári tagozat kitüntetés: Bauer Károly szentgotthárdi polgármester, dr. Gémesi György gödöllői polgármester, dr. Kö- nözsy László esztergomi polgár- mester, Nagy Márton, a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceum tanára. Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatti tevékenységükért kitüntették: Setényi Jánost. Tököly Jenőt és Zolnai István- nét, a törökszentmiklósi Kodály Zoltán Zeneiskola igazgatóját. A Magyar Köztársági Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kintüntetést kapta: Varga Lászlóné Horváth Erzsébet, a kápolnásnyéki önkormányzat főelőadója.
