Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-13 / 61. szám
Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag! Tallózás a Népszabadság „ünnepi”számaiban Századunk nehezen birkózott meg a 48-as forradalom örökségével. Demokrácia volt, vagy diktatúra, háború vagy béke, hol kisajátították, hol meghamisították, felnagyították vagy elnémították március tizenötödike szellemét. Ez alól a közelmúlt sem kivétel: a szocializmus utolsó két évtizedének hozzáállását igazolja alábbi összeállításunk, ami a Népszabadság ünnepi számait eleveníti fel. A szemelvényeket olvasva jól érzékelhető, hogy semmiféle folytonosság nem létezett, hol a kemény ideológia, hol a szerkesztési következetlenség érhető tetten. 1970. március 15., vasárnap. Az első oldalon semmi. Fő hír, hogy a VDK (Vietnami Demokratikus Köztársaság) tárgyalásokat javasol Kambodzsának. Megnyílt Osakában az Expo ’70, továbbá egy kép az első oldalon, hogy villamosítják a Budapest—Szob vasútvonalat. Olvaható ugyanakkor egy SZOT-titkár által íródott vezércikk (Ünnepi versenyben), amelynek első mondata már félreérthetetlen: „Nyugodt, kiegyensúlyozott politikai körülmények között, őszinte lelkesedéssel készül dolgozó népünk felszabadulásunk 25. évfordulójának megünneplésére.” Március idusáról, 15-én egy szó sem esik. 17-én, kedden (akkor még hétfőn nem jelentek meg napilapok) első oldalas cikk, A szabadság- harc hőseire emlékeztek szerte az országban tudósít az eseményekről. S egy kép, alatta a szöveg: KISZ-fiatalok foga-, dalomtételi ünnepsége a Múzeum-kertben. 1971. Tizenkettedikei vezércikk, Ifjúsági napok címmel. „Mai cselekedeteinkhez merítsünk erőt a márciusi ifjak, a Tanácsköztársaság vöröskatonái és a felszabadulásért küzdő harcosok hősiességéből.” 13-án, szombaton az első oldalon apró hír, hogy a pedagógusok méltatták a tanuló ifjúság előtt a korabeli forradalmi események jelentőségét. S a legfontosabb: hétfőn, 15-én tanítási szünet lesz. 16-án kedden rövid beszámoló az eseményekről. 1972. március 14-én, a 4. oldalon jegyzet arról, hogy harminc éve, a Petőfi téren bátor tüntetés zajlott le — a háború közepén -— a forradalom mellett. 15-én az első oldalon semmi. Folytatódott az Olasz Kommunista Párt XIII. kongresszusa. Alatta képes beszámoló, hogy Tízezer traktor és pótkocsi, 1600 gabona- kombájn a mezőgazdaságnak. Megtudhatjuk még (fényképpel), hogy vágánycsere zajlik a Budapest—Hegyeshalom közötti vasútvonalon, továbbá hogy a laoszi erők megközel ítették... A 3. oldalon ugyanakkor a Petőfi-emlékbizottság felhívása olvasható, alatta egy kis hír: megkezdődött a Forradalmi Ifjúsági Napok esemény- sorozata. 1973. 11 -én, csütörtökön vezércikk Jól szeretni a hazát címmel a márciusi forradalom 125. évfordulójáról. Aztán 15-én, az első oldalon Kádár János és Fock Jenő Lengyelországban. Brezsnyev fogadta az amerikai pénzügyminisztert. A 3. oldalon írás az évfordulóról. Másnap, az első oldalon Országszerte megemlékeztek a szabadság- harc 125. évfordulójáról címmel beszámoló. Kállay Gyula beszélt, Marxot és Engelst 48 kortársainak nevezte, „akik egy társadalmi rend alapjait rakták le, amely századunkban vált diadalmas valósággá”. 1974. Pénteki, 15-i vezércikk. melyből megtudhatjuk, hogy „a mi utunk párhuzamosan, közös cél felé halad a többi szabad, szocializmust építő ország népével.” Ugyanakkor a lap a 6—7. oldalon kerekasztal-beszélgetést közöl marxista történészekkel. A szokásos másnapi beszámoló azt írja, hogy forradalmár elődeinkhez méltóan dolgozunk, harcolunk. 1975. Az ünnep szombatra esett, ám az MSZMP XI. kongresszusa közbeszólt. A 15-i első oldalból — nagy cikkben — megtudjuk, hogy üdvözöljük kedves vendégeinket. Alább, hogy megérkeztek az első vendégek, Kuba, Olaszország, San Marino (!) és Belgium kommunista pártjainak delegációi. S azt is, hogy Portugáliában államosították a bankokat és a pénzintézeteket, továbbá a Dél-Vietnami Felszabadítási Front sikeres akcióba kezdett. A lap harmadik oldalán Az európai baloldal élvonalában című írás utal nemzeti ünnepünkre. Másnap, az első oldal a Köszöntjük a kongresszust szellemében íródott, s az is megtudható, hogy Leonyid Brezsnyev már elindult Budapestre. A harmadik oldalon ismét a sztereotip cím: Országszerte megemlékeztek... alatt Nagy Sándor idéztetik, miszerint „felszabadulásunk 30. évfordulójának küszöbén, a párt XI. kongresszusa előtt büszkén mondhatjuk, értjük a kor parancsát”. 1976. Az első oldalon, 14-én olvasható az MSZMP állásfoglalása az SZKP XXV. kongresszusáról. A harmadik oldalon A mi tavaszi seregszemlénk című, Barabás János által jegyzett cikkben az áll, hogy „véletlen, hogy a tavasz elején követi egymást a szabadság- harc”, a Tanácsköztársaság és a felszabadulás évfordulója. De nem véletlen, hogy gondolkodásunkban a három tavaszi ünnep ma szorosan kapcsolódik egymáshoz.” A 9. oldalon egész oldalas ösz- szeállítás olvasható a jobbágyfelszabadító márciusról s kiemelten Pest megye baloldali képviselőinek radikális szerepéről. 16-án, kedden az első oldalon fő helyen, képpel illusztrált beszámoló hogy ünnepségek voltak március 15-én. „Petőfi azt a társadalmat várta, álmodta meg, amelyet a társadalomtudomány kommunizmusnak nevez.” 1977. Kedden, 15-én a Márciusi Front 40. évfordulójára emlékeztek. Kállay Gyula mondta, hogy a 48-as dicső napokra emlékezvén büszkén gondolunk a népfront első hazai zászlóbontására. A negyedik oldalon olvasható Márciusi ünnepekből megtudjuk, hogy a forradalmi hit Magyarországon mindig a munkába vetett hit is volt. 48, 19 és a 37-es Márciusi Front az országépítés programját dolgozta ki. Másnap első oldalas cikk, hogyan emlékezett az ország. Fejti György kijelentette, hogy az a küldetésünk, hogy alkotó részesei legyünk a fejlett szocialista társadalom építésének szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásának. Főanyag: Megkezdődtek Indiában a parlamenti választások. 1978. március 15., szerda. Az első oldal nyolcsoros híre, hogy ülést tart az MSZMP KB. Megtudjuk továbbá, hogy a francia baloldal egységben készül a választások következő fordulójára. Szovjet katonai vezetőket tüntettek ki, s jól vannak az űrhajósok. Figyelemreméltó cikk az 5. oldalon: Szabad György: Mit ünnepiünk március 15-én? Befejező sorai: „Ünnepeljük annak tudatában március tizenötödikét, a haza szeretetét a haladással ötvöző történelmi emléknapot, hogy az elszenvedett vereségeknél csak az sújthatta volna keményebben Magyar- ország népét, ha 48—49-ben tétlen marad.” Másnap az első oldalon Izraeli agresszió Dél-Libanon ellen. S alul, egy kis cikkből megtudjuk, hogy március 15-ét ünnepelte az ország, „A hazaszeretet, a nemzeti önismeret és az önérzet a szocializmus építésének nélkülözhetetlen erőforrása.” 1979. Fő hír: Erősödő kínai fenyegetés Laosz ellen. Mellette egy vezércikk, Petőfi és Engels naplóját idézve: „A tanácsterem megnyílt, s megtelt néppel, először.” S a végén megtudhatjuk, hogy március méltó örökösei vagyunk. Ugyanakkor a hatodik oldalon történelmi összeállítás olvasható, idézetekkel, képekkel, ahogy a kortársak látták március 15-ét. Másnap, a 16-i pénteki szám első oldala tudósít, hogy Március 15-re emlékezett az ország. „Dolgozni a mindennapok követelményeinek megfelelően, növelni a tudást, a szorgalmat, a meggyőződést, a lelkesedést —- ezek a ma hazát gyarapító forradalmi feladatok.” 1980. 15-én, szombaton Az örökség kötelez című, a Forradalmi Ifjúsági Napok fontosságát méltató vezércikk olvasható. A 3. oldalon Realista forradalmiság című cikk érdekes megállapításokat közöl. „Március 15-ét ugyancsak kisajátították. Megtették semmiünnepnek, a hazafias szólamok Tarjagos Illéseinek ünnepévé. Kenetteljes frázisokba vagy nacionalista uszításokba forrasztották forradalmi-nemzeti eszméit. A történelem manipulációja nem új találmány. De arról sem feledkezhetünk meg, hogy mindig újra és újra akadlak forradalmárok, akik március 15-ének visszaadták igazi fényét, mint például azok a hazafiak, kommunisták, akik 1942-ben ezen a napon a háború ellen demonstráltak.” A 6. oldalon történelmi megemlékezés olvasható, A forradalom fővárosa a főváros forradalma címmel. Másnap, a 16-i első oldalon vezető anyagból tudjuk meg, hogy megemlékeztek március 15-éről. A Múzeum-kertbe küldött Béketanács-titkár hangsúlyozta, hogy tetteink továbbviszik a lényeget s felépítjük a szocialista Magyar- országot. 1981. Ekkor a Hazafias Népfront VII. Kongresszüsa dominált. Figyelemre méltó Sarlós István első oldalas cikke; A közös népi, nemzeti célokat szolgáljuk. A 11. oldal ismét történelmi visszatekintés, A magyar nemzeti lobogó több évszázados történetét ismerteti. S aztán 17-én, kedden a rutinos beszámoló: Országszerte megemlékeztek március 15-éről. 1982. Március 14-én olvasható Szabad György cikke A szabadság, az erkölcs, az emberséges forradalom címmel. A meghatóan szép, szakmai hitelességgel íródott dolgozat utolsó mondatai: „Kézdivásárhelyen elásták Gábor Áron félkész ágyúit és lőszerkészletét, nehogy az ellenség kezére kerüljön. Nem is került soha. Ember és föld egyformán őrizte a titkot: némán, rendületlenül.” A 16-i, keddi számából kiderül, hogy Március 15-ére emlékezett az ország. 1983. A keddi, 15-i szám első oldalán semmi. Megkezdődött a szocialista országok ideológiai tanácskozása Moszkvában. Honecker mégis elutazik az NSZK-ba. S a legfontosabb: Marx-emlékki- állítás nyílt a Munkásmozgalmi Múzeumban. Az ötödik oldal ismét a történelmi visszatekintés helye: Népek tavasza, Pest-Buda és Európa címmel s emellett Marx és a magyar forradalom. 16-án, szerdán megint a szokásos szöveg: Március 15-ére emlékezett az ország. 1984. Március 15., első oldal. Szorgos tavaszi munka a földeken. Honecker—Vogel megbeszélés. Kulikov Budapesten. A portugál kommunista párt az ország helyzetéről. Kádár János (fénykép) fogadta Florakistzt, a görög kommunista párt elnökét. Az ötödik oldalon Márciusok címmel összeállítás. „Gondjainkon is csak a szocializmus alapjain állva-haladva lehetünk úrrá.” 1985. Első oldalas cikk, Lobogós március. Marxot és Engelst idézi. Javult a háztartási gépek kínálata, Gromiko, Kohl és Gorbacsov a Kremlben. Figyelemre méltó cikk a hetedik oldalon: Márciusi meditációk. Befejezése igazi meglepetés: „Tanulságaink őrzése a magyar haladás kiik- tathatatlan feltétele. És ezek a tanulságok is hozzásegítenek ahhoz, hogy érvényes következtetéseket vonjunk le 1956—57 történéseiből. Ezek nélkül az érvényes következtetések nélkül nem mérlegelhetjük reálisan az azóta eltelt csaknem harminc esztendő nagy eredményeit és gondjait sem.” A 16-i, szombati számban az első oldalon beszámoló: Március 15-ét ünnepelte az ország. 1986. 15-én, szombaton az első oldalon semmi, a 7-en Utak és útkeresések címmel az olvasható, hogy „minden javítás kivihetetlen, mely nem gyökeres”. 17-én, hétfőn első oldalas beszámoló az országos megemlékezésekről. 1987. Érzékelhető némi változás, bővül a terjedelem. 13-án, az első oldalon Ünnepségek március 15-én címmel beharangozó, s azt is megtudhatjuk, helyreállították a Parlament előtti Kossuth-szob- rot. 14-én, szombaton Tavasz, ifjúság, ünnepek című írás. „Az 1957. március 21-én megalakult Kommunista Ifjúsági Szövetség vezetőiben és tagjaiban természetesen nem az a vágy munkált, hogy kisajátítsák a fejlődésért vívott harc jogát: csatlakozni akartak a gondok megoldásán fáradozók munkájához. 48, 19 és 45 tavasza három ígéret, három lehetőség volt. Az első kettő nem tudott beteljesedni.” Az 5. oldalon történelmi visszatekintés Batthyány márciusa címmel. 16-án, hétfőn az események felidézése. Pozsgay Imre beszélt: „Az ünnepségek 1848 szellemét és máig ható tanulságát idézték.” 1988. Fényes nap című vezércikk, Gorbacsov Belgrád- ban, Befejezték a Semmelweis Kórház rekonstrukcióját, Egyházi vezetők Grósz Károlynál. A 3. oldalon a 48—49-es emlékmű társadalmi védnökségének felhívása, az ötödiken egész oldalas történelmi dolgozat: Az első felelős magyar kormány. 16-án beszámoló az ünnepségekről, A haza, a haladás ünnepére emlékeztünk címmel. 1989. Ekkor már új szelek fújtak. 14-én, kedden vezércikk: Együtt vagy külön. A téma természetesen a nemzeti ünnep, hogy az új, demokratikus szervezetek és pártok a „régiekkel” együtt emlékezzenek-e a forradalomra. 15-én, szerdán piros betűs a Népszabadság fejléce. Szűrös Mátyás szerint 1848 szabadságeszménye nem elvont idea. Megható kép, minden képviselő ott áll a Kossuth- szobor koszorúzási ünnepségén. További négy (!) oldal az ünnepről, s másnap is terjedelmes beszámolók olvashatók. Összeállította: Székely Ádám
