Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-12 / 60. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1993. MÁRCIUS 12.. PENTEK Adózási tudnivalók Változtak a lakáscélú megtakarítással kapcsolatos személyi jövedelemadó-kedvezményre vonatkozó szabályok. A változások nem újak. hiszen már egy éve életbe léptek, de alkalmazásukra most kerül sor, amikor március 20-áig el kell készíteni adóbevallásukat az állampolgároknak. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal tájékoztatása szerint nem jár a kedvezmény az után a lakáscélú megtakarított összeg után, melyet a magánszemély a pénzintézetnél történő elhelyezést követő egy éven belül felvett. Aki lakáscélú takarékbetétjét tavaly megszüntette, az 1992. évi befizetései alapján ilyen jogcímen adókedvezményt nem érvényesíthet. A betét megszüntetése esetén a lakáscélú megtakarítást kezelő pénzintézet már az új szabályoknak megfelelően adja ki a kedvezmény érvényesítéséhez szükséges igazolást. Vállalatalapítás külföldön A magyar gazdálkodóknak alanyi jogon biztosított a külföldi vállalatalapítás, de az engedélyt a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma nem automatikusan adja meg — mondta Kiss Károly, az NGKM képviselője, a CO-NEX-TRAINING Betéti Társaság által rendezett fórumon. A tárca abban az esetben ad engedélyt, ha a tevékenység termelésre, kereskedelemre vonatkozik, és például nem tőzsdei ügyletekre. A külföldi vállalat létrehozásakor a magyar szabályok nem tesznek különbséget az úgynevezett adóparadicsomnak számító területeken (Ciprus, Csatorna-szigetek, Svájc. Bahamák), vagy bárhol máshol történő cégalapítás között. Az off-shore cégekre nincs kifejezett magyar hivatalos álláspont, ám amennyiben ez a vállalkozás devizabevétellel és exportbővítéssel jár, nem ütközik az NGKM ellenállásába. Répási Csaba, a Pénzügyminisztérium képviselője elmondta, hogy a külföldön történő vállalatalapítás az elmúlt három évben megháromszorozódott. Tavaly december 31-éig összesen 398 magyar részvétellel alapított külföldi székhelyű vállalat létesítésére adtak engedélyt. A kihelyezett tőke nagysága tavaly decemberig elérte a 2,1 milliárd forintot. A magyar részvételű gazdasági társaságok közül legtöbb Románia, Cseh-Szlovákia, valamint Ukrajna területén jött létre. Általános tapasztalat, hogy a kivitt tőkerészesedés igen alacsony, egy vállalatra átlagosan 1 millió forint esik, s ennek is közel 70 százaléka tárgyi vagy szellemi apport. Az eddig kihelyezett tőke nagysága összességében nem jelentős — figyelembe véve azt, hogy Magyarországra eddig 4,8 milliárd dollár értékű külföldi tőke érkezett —, de szerepe a gazdaságélénkítésben mégis számottevő. A külföldön történő cégalapítás egyik vitatott pontja, hogy míg a vállalkozások forintért vásárolhatnak devizát, s ezt külföldre kivihetik, addig a magánszemélyek csak a saját devizaszámlájukról utalhatnak át pénzt erre a célra. Ezeket a kérdéseket a Devizakódex fogja szabályozni, amelynek parlamenti vitája szakmai szempontok egyeztetése miatt késik. V alutaárfolyamok Pénznem vételi árfolyam eladási 1 egységre, forintban angol font 123,64 126,63 ausztrál dollár 60,35 61,59 belga frank (100) 251,57 256,23 dán korona 13,49 13,75 finn márka 14,29 14,69 francia frank 15,28 15,56 görög drachma (1001 38,27 39,11 holland Forint 46,07 46,93 ír font 125,91 128,51 japán ven (100) 73,59 74,79 kanadai dollár 69,11 70,51 kuvaiti dinár 279,79 285,29 német márka 51,76 52,72 norvég korona 12,20 12,44 olasz líra (1000) 54,24 55,52 osztrák schilling (100) 736,02 749,62 portugál escudo (100) 56,31 57,41 spanyol peseta (100) 72,74 74,26 svájci frank 55,92 57,00 svéd korona 11.28 11,54 USA-dollár 86,13 87,69 ECU (Közös Piac) 100,69 102,65 A fellebbezés természetes A kárpótlás ne legyen kisemmizés! Nem készítette el a módosított földalap-elkülönítési tervezetét az Óbuda Kertészeti Mgtsz, noha a Pest Megyei Kárrendezési Hivatal határozatában megszabott határidő lejárt — állítja Paulina László, a szentendrei Földrendező Bizottság elnöke. Egyszer ugyan már kijelölték a kárpótlásra szánt földterületeket, ám azt a helyi Érdekegyeztető Fórum megfellebbezte. A tsz olyan területeket jelölt ki akkor — mondja Paulina László —, melyekkel mi nem értettünk, nem érthettünk egyet. Az a baj, hogy bizonyos földekről egyáltalán nem is hajlandók tárgyalni. A tavak körüli területek részükről szóba sem jöttek, mondván, hogy azok úgysem érnek semmit. Ám amikor elvették, a tsz tavakat létesített, s azokból jó néhány köbméter sódert kibányászott. Abból volt bevételük, volt hasznuk, tehát mégis ért valamit. A főút mellett is vannak földek, s ebből a szempontból ezeknek lenne igazán jelentősége. Ám innen sem jelöltek ki semmit. Pedig komoly elképzelésekkel, komoly vételi szándékkal lettek volna jelentkezők. Világkiállítás nincs minden évben Magyarországon, s ezeknek az embereknek nem lesz még egy ilyen lehetőségük az ötleteik megvalósítására. —- Valószínűleg az Óbuda Mgtsz is tudja hasznosítani a főút melletti részt. — Éppen az Expo miatt emelkedett meg ott a föld ára, s ezt szeretnék kihasználni. A képlet nagyon egyszerű: az Óbudának is van adóssága. Most bejelentik, hogy átalakulnak és eladják azt a földet. A gondolat nem rossz, hiszen az a rész éri a legtöbbet. Ám így a kárpótlásból is kiesik, s a parasztot ezzel fogják igazán ki- semmizni! Jogtalannak tartom, hogy ezt nem jelölik ki, mivel jelentősen csökken a kárpótlásra szánt terület nagysága. A szövetkezet tavaly parlagon hagyta a földet, idén ismét nem kívánja megművelni. Miután a kárpótlás még nem történt meg, a károsultak sem vethetnek. Tavaly a mezőkön csak a pipacs virított. — A Kárrendezési Hivatal határozata alapján a tsz köteles lett volna kijelölni az új területeket. Ha nem tette meg, akkor megteszi helyette a Pest Megyei Földhivatal — a tsz költségére. Am az idő egyre telik, s most is csak pipacs terem majd. Nem lett volna kézenfekvőbb az első kijelölést elfogadni? — A szövetkezetnek volt régen egy elképzelése: rizst akartak termelni a lapályon. A rizsnek — mint tudjuk — sok víz kell. Nos, ezek a részek éppen a víz miatt még legelőnek sem alkalmasak. A tsz pedig ezt jelölte ki. Ebből is lehet ugyan a parasztokat kárpótolni, ez igaz. Ám honnan fognak az emberek pénzt és gépeket szerezni ahhoz, hogy ismét lehessen gabonát termelni? A csatornázás, a víz elvezetése óriási összeget igényelne, amely nem áll a parasztok rendelkezésére. Ha belenyugszunk ebbe a döntésbe, akkor már lezajlott volna a földárverés, viszont mihez lehetett volna kezdeni azzal a földdel? Ha a szentendreiek akkor hallgattak volna, már pont került volna az ügy végére. Olyan pont, amelyben nekünk nem lenne köszönet. (Nádai) Helyzetkép a megye városairól (3.) Egészségügyi ellátás Az elmúlt évtizedben az egészségügyi ellátás fejlesztése az alapellátás, valamint a fekvőbeteg-ellátás javítására koncentrálódott. A megoldást nehezítő tendencia volt akkor is, most is, hogy a lakosság összetételében magas — és növekvő — az időskorúak aránya. Emiatt az egészségügyi intézményekre növekvő teher hárul. Mindezek hatása megfigyelhető az alapellátásban, melyet a körzeti orvosi hálózat biztosít. A megye tizenöt városában 1991 végén 193 általános és gyermekorvosi körzet működött. Egy körzeti orvosra — beleértve a körzeti gyermekgyógyászokat is — átlagosan 1724 lakos jutott, 49-cel kevesebb, mint az ország vidéki városaiban. Az alapellátásban nem tapasztalható számottevő különbség a Pest megyei és az ország más városai között. Településenként azonban már jelentős különbségek vannak — még megyén belül is. Az átlagosnál több beteg jut egy orvosra Aszódon, Cegléden, Daba- son, Gödöllőn, Monoron, Nagykőrösön, Százhalombattán, Szentendrén és Vácott. Az átlagosnál jobb a helyzet e tekintetben Budaörsön, Dunakeszin, Érden, Nagykátán, Ráckevén és Szigetszentmik- lóson. Az országban tapasztalha- tónál egyértelműen jobb Pest megyében a városok rendelő- intézettel való ellátása. Míg az ország számos húszezernél kevesebb lakosú városában nincs szakrendelő, addig a megye minden városa rendelkezik ilyen intézménnyel. A szakrendelési idő ezer lakosra vetítve a megyében átlagosan 1546 óra volt, s ez húsz százalékkal több, mint az ország más vidéki városaiban. Az átlag mögött azonban meghúzódnak szélsőségek. Aszódon (3420 óra), Ráckevén és Szentendrén az átlagnál lényegesen több, míg Érden (990 óra) kevesebb az ezer főre számított rendelési idő. Az egészségügyi ellátásban a legsúlyosabb probléma a fekvőbeteg-ellátással volt. Mindössze három város — Vác, Cegléd, Nagykőrös — rendelkezik kórházzal, valamint Szentendre szülőotthonnal, de központi funkciót csak a váci és a ceglédi intézmény tölt be. A főváros kórházainak változatlanul nagy szerepe van a megye lakosainak ellátásában, ugyanis a megye kórházai a Szent Rókus, valamint a kerepestar- csai kórházakkal együtt sem képesek megbirkózni ezzel a hatalmas feladattal. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a budapesti kórházak felszereltsége is elavult, az intézmények túlterheltek. Összeállította: Z. B. Megnevezés A működő kórházi ágyak Ebből: az általános osztályi kórházi ágyak Az ápolás átlagos tartama, nap Ágykihasználási százalék Az 1000 lakosra jutó évi rendelési idő Az évi gyógykezelési vizsgálati esetek egy lakosra jutó száma • . z 1UUU IclKUMd JUIU száma a szakrendelőkben A megye városai Aszód 3423 23,9 Budaörs — — — — 1024 2,6 Cegléd 246,8 172,6 11,9 74,9 1384 9,3 Dabas — — — — 1658 20.6 Dunakeszi — — — — 1786 16,2 Érd — — — — 993 5,3 Gödöllő — — — — 1580 12,2 Monor — — — — 1436 11,9 Nagykáta — — — — 2021 21,5 Nagykőrös 44,6 44,6 30,3 85,8 1420 7,7 Ráckeve — — — — 2066 11,7 Százhalombatta — — — — 1043 13,2 Szentendre 14,8 14,8 5,8 57,9 2060 17,5 Szigetszentmiklós — — — — 1861 20,7 Vác 298,5 217,6 80,3 12,4 1820 18,4 Hírek röviden Centrumprivatizáció Az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa későbbre halasztja a Centrum Áruházlánc nyilvános pályázat keretében történő értékesítését. Az ÁVÜ azt szeretné, hogy az áruházlánc privatizációjába a hazai kisbefektetők lehető legszélesebb köre is bekapcsolódhasson. Emlékezetes, hogy az év elején több hazai befektető is érdeklődött a volt Centrum Áruház Kft. iránt. Az áruházi lánc megvásárlására több magyar magánvállalkozó részvételével konzorcium alakult, amely alapján ajánlatát január 8-án küldte meg az ÁVÜ-nek. Az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa meghatározta a Centrum Áruházlánc privatizációjának stratégiáját. Eszerint a karcsúsítás elengedhetetlen, további áruházak leválasztása és decentralizált értékesítése várható. Az Igazgatótanács döntése értelmében a karcsúsított Centrum Áruház Kft. részvénytársasággá alakul át. Szamurájkötvények Eddigi legnagyobb értékű kötvényét bocsátotta ki a Magyar Nemzeti Bank a szamurájpiacon, vagyis a jenben jegyzett kötvények piacán. A kibocsátás feltételei is kedvezőbbek a korábbi értékpapírokénál, Az 50 milliárd jen (mintegy 400 millió dollár) értékű kötvény futamideje hét év, kamata pedig 6,45 százalék. Az értékpapírt névértéken bocsátották ki. Vállalkozók külpiaca A külgazdasági tárca a vállalkozók külpiacra jutását segítő programja keretében együttműködési megállapodást kötött a HUDEFO Magyar Fejlesztési Alapítvánnyal. A megállapodás rögzíti, hogy az NGKM közreműködik a HUDEFO, ezzel a magyar vállalkozók nemzetközi kapcsolatainak bővítésében, a felkészültség, a versenyképesség javításában, és ehhez a Kereskedelemfejlesztési Alapból anyagi támogatást is nyújt. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!
