Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-12 / 60. szám

Mezogazdsági nyugdíjasok érdekképviselete Pest megyei hatáskörrel Történelmi emlékidézö a szabadságharc korából A forradalom hétköznapjai Aki elóbróndoiik néha az örök szerelem érintetlen szi­getéről, azt biztosan elbűvöli Ciprus paradicsomi bája. A kék tenger partjának homokja tán máig őrzi a sze­relem istennőjének lába nyomát. Ám Aphrodité születé­sének legendája csak egy az idilli sziget számtalan cso­dája közül. A szinte egész évben szikrázá napsütés és a hajnalig pezsgő ciprusi éjszakák örök élményt nyújtanak. Az IBUSZ már 13.153 Ft/fő- től kínál egyhetes nyaralást, apartmanban. Ciprus egyik régi ismerősünk. Szívesen bemutatjuk Önnek. Néz­zen be egyik irodánkba. Szükségpénzek nak volt ideje arra, hogy konszo­lidálódjon. Hogy megtartsák az önkormányzati, majd a népkép­viseleti országgyűlési választá­sokat. Mindezek az események ontották az írásos dokumentu­mokat, kortesbeszédeket, falra­gaszokat, hirdetményeket. Nevezetes Kossuth-bankó Itt van a debreceni kiadású 1849 februártól májusig megje­lent Március Tizenötödike című újság egybekötött, teljes évfolyama. Azután a Jókai szer­kesztette Esti Lapok. Látható Emich Gusztáv kiadásában Pe­tőfi Sándor költeményeinek 1848-ban megjelent az a példá­nya, amelyik Táncsics Mihályé volt. Táncsics Mihálynak pe­dig az 1848-as, harmadik, javí­tott kiadású Népkönyve. (Ugyanennek a könyvnek a má­sodik kiadásáért került a szerző börtönbe). Egy nemzetőr-bizo­nyítvány, korabeli katonai behí­vó. Egy nagyméretű karikatú­Mára világossá vált: hazánk két és félmillió nyugdíjasának sorsát nem lehet alkalomszerű, tűzoltás-jellegű pénzosztásokkal kiegészített juttatá­sokkal megnyugtatóan rendezni. Ah­hoz, hogy a ledolgozott évtizedek után a jogosan elvárt nyugdíjat kap­ják kézhez az idős embertársaink, át­fogó, elsősorban a nyugállományba lépés idejét és a letöltött szolgálati időt figyelembe vevő juttatási rend­szert kell életbe léptetni. A kormány, melyet gyak­ran érik a „nem eléggé ér­zékeny a szociális kérdé­sek iránt”, illetve a „nem figyel a nyugdíjasok pana­szaira” hangzatos vádjai, bizonyíthatóan azon fára­dozik immár két és fél éve, hogy olyan öregkori juttatási rendszert dolgoz­zon ki, s építsen át a gya­korlatba, amely a lehetősé­gekhez mérten folyamato­san megőrzi e jogos juss reálértékét, s igazodik a mindenkori inflációhoz. Ugyanakkor a legjobb szándék, a legnagyobb igyekezet és körültekintés ellenére is előfordul, hogy egy-egy réteg érdekei ke­vésbé kapnak hangsúlyt a törvényhozás folyamatá­ban. Ezt érzik a mezőgazda- sági nyugdíjasok, az az or­szágosan több mint félmil­liót kitevő réteg, amely­nek zöme az egykori szö­vetkezetekből ment el in­aktív állományba. — A jelenleg folyó szö­vetkezeti átalakulásokkal párhuzamosan elveszítik nyugdíjasaink mindazokat a kedvezményeket, amelye­ket még mint szövetkezeti nyugdíjasok élveztek — mondja Varga Ernő nyu­galmazott főtanácsos, a na­pokban megalakult, s be­jegyzés előtt álló Orszá­gos Érdekképviselet nevé­ben. — Elsősorban az fáj nyugdíjasainknak, hogy az utóbbi években folyó átalakulás, a piacgazdaság kiépülése mellett háttérbe szorultak a szociális szem­pontok. A szövetkezetek megszűnésével ugyanis olyan kedvezményektől es­nek el nyugdíjasaink, mint a természetbeni juttatá­sok, a háztáji lehetősége, vagy említsem akár az in­gyenes gyógyüdüléseket. S mi lesz mindennek á kö­vetkezménye? Az, hogy a mezőgazdasági nyugdíja­sok helyzete várhatóan a más idős korúakéhez ké­pest is rosszabb lesz. — Pedig milyen nehéz éveket, évtizedeket kellett végigélnie ennek a generá­ciónak — mondja Pong- rácz Aladár nyugdíjas ügyvéd, a mezőgazdasági nyugdíjasok egyik önkén­tes érdekvédője. — Ők azok, akik végigszenved­ték a mezőgazdaság erő­szakos átalakítását, akik éppen emiatt elveszítették önállóságukat... S most éppen órájuk számít ismét a társadalom, hogy közü­lük kerülnek ki az újra­kezdők! De hogyan, mi­ből? A mezőgazdasági nyug­díjasok támogatják a szö­vetkezeti átalakítást. De azt szeretnék, hogy e ter­mészetes irányú folyamat­ban ne kerüljön veszélybe a meglévő szociális bizton­ságuk, ne veszítsék el ed­dig megszerzett anyagi jó­létüket. Az Országos Ér­dekképviselet ezeknek a törekvéseknek kíván Pest megyében is szolgálója lenni. maliár suth-bankóknak elnevezett száz-, öt-, tíz-, egy-, kétforinto­sokból annak ellenére sok ma­radt fenn, hogy Haynau beszol- gáltatási és megsemmisítési kö­telezettséget írt ki azokra. (A hol szegedi, hol budavári dátu- mozású nyomtatványokat azért illetik a Kossuth-bankó névvel, mert e pénzeket Kossuth mint pénzügyminiszter írta alá.) Karkötő hatkrajcárosokból Gyönyörű daugerrotip portrék vannak a múzeum birtokában: Kossuthról, Batthyány Lajos­ról, Zichy Ödönről, egy ismeret­len nemzetőr tisztről. A Kos- suth-portréról azt is tudjuk — ahogy annakidején szokás volt —, egy metszet alapján ké­szült, és Kossuth Lajos édes­anyja ajándékozta egy barátnő­jének. A szabadságharc hőseinek ideiglenes katonai kitüntetése­ket adományoztak. A katonák levélben kérték Kosuth hozzájá­rulását, hogy elkészíttethessék a végleges változatot is. Ezek mellett ott van a Ferenc József rend is, amelyet a forradalom leverésében közreműködőknek adományozott az udvar. A szépmívű kitüntetésen a dá­tum: 1848. Megtudjuk, hogy a honvéd­ség felszerelésére 40 ezer ara­nyat adományoztak míves céh­ládájukban a pesti szűcsök. Haynau pedig 1849 végén, mi­után ezreket ítélt halálra, alapít­ványt hozott létre a harcokban megrokkantak segélyezésére. S a támogatottak fele volt csak osztrák, a többiek a szabadság- harc katonái. Talán lelkiismere­tét kívánta így megnyugtatni a bresciai hiéna. Nem kevésbé meglepő, hogy Haynau kétnyel­vű irata e szavakkal kezdődik: A magyar forradalom befejező­dött... Nemcsak numizmatikai szempontból érték a hatkrajcá­rosokból és 48-as aranydukát- ból összeállított karkötő, ha­nem azért is, mert Táncsics Mi­hály készítette azt feleségének. Buda 1849-es ostroma (kőnyomat) ra, amelyen az udvarhű rajzoló Kossuth kutyájának ábrázolja István nádort, aki a Magyaror­szágot jelképező hüllőt ringat­ja. Báró Hatvány Lajos gyűjte­ményéből származik a Buda­vár 1849-es ostromát megörö­kítő kőnyomat. Sajátos nyomtatványok a pénzek, a szükségpénzek, a pénzt helyettesítő kamatos kincstári utalványok. A Kos­Az aradi várbörtönt rajzolta le az ott raboskodó Kovács Ernő honvédőmagy. Megörökítette egy ismeretlen rajzoló a komá­romi várat, a szabadságharc utolsó erődítményét. S hogy újra visszatérjünk a nyomtatvá­nyokhoz, olvashatunk egy hír­adást az orosz beavatkozási elő­készületekről is, és egy könyör­gést ennek elhárításáért. K. M. Vajon lehet-e még valami újat mondani az 1848—49-es forradalomról és szabadságharcról? Vajon van-e a té­mával kapcsolatban tárgyi emlék, dokumentum, ame­lyet nem dolgozott fel még a kutatás? Baják Lászlónak, a Legújabbkori Történeti Múzeum fiatal munkatársá­nak meggyőződése, hogy igen. E véleményét pedig a múzeum gyűjteményében lévő, s a múlt századtól folya­matosan halmozódott, de fel nem dolgozott kollekcióra alapozta. Már tizenkét évvel ezelőtt be­nyújtotta kiállítási tervét e kor­szak tárgyi és írásos emlékeinek bemutatására. A tervből csak most lett valóság. így nyílhatott meg a Budavári Palota A épüle­tében az Emlékek és dokumentu­mok 1848—49-ből című április 12-éig látogatható kiállítás. Ám hogy kerül 1848 a nevé­ben a legújabbkort viselő múze­umba? — kérdeztük a rendezőt. Valóban kutatói feladat — A modernkori Vjagyaror- szág története 1848-tól kezdő­dik. A polgári forradalomtól, amikoris megszűnt hazánkban a feudális világ. Mert a polgároso­dás elindult, bár a szabadság- harc elbukott, s az ország füg­getlenségét nem sikerült kivív­ni. A polgári átalakulás az ön­kényuralom idején is folytató­dott. A feudális birtokok meg­szűntek, a parasztok birtokosok lettek, nagyarányú folyamszjibá- lyozás, vasútépítés, iparosítás kezdődött. A Legújabbkori Történeti Múzeum anyaintézménye, tg Ma­gyar Nemzeti Múzeum hazánk történetét tárgyaló kiállítása 1848—49-es bemutatóval zá­rul. (Mellesleg a Nemzeti Múze­umnak a korábbi e korszakra vo­natkozó kollekciója az Orszá­gos Levéltár kezelésébe került, a jelenlegi gyűjteménye ezért szűkített.) A forradalom és szabadság- harc dokumentum- és nyomtat­ványanyaga sok múzeumban, közgyűjteményben szétszórva található. Igazi kutatói feladat tenne ezeket összegyűjteni, fel­dolgozni, katalogizálni. Ennek előfeltétele, hogy minden intéz­mény. amely rendelkezik ilyen anyaggal, dolgozza azt fel a sa­ját hatáskörében. Most csak szórványosan rendelkeznek a kis és a nagy múzeumok kataló­gusba foglalt, publikált, feldol­gozott 48-as anyaggal. A Legújabbkori Történeti Múezum dokumentum- és tárgyanyagának tanulmányozá­sakor kiderült, hogy ezekből ki­rajzolódik 1848—49 történeti vázlata. Március 15-ét megelőzően kevés nyomtatvány, falragasz, röplap jelent meg. A gyorsuló események során megsokszoro­zódik a dokumentumok kiadá­sa. S ezeknek 48-ban politikai jelentőségük lett. A politikai harc egymással feleselő, kritizá­ló röplapokon kezdődött meg. Egy minisztertanácsi hirdet­mény arról szólt, hogyan kell a zavargásoknak elejét venni. A Pannónia című pozsonyi lap mellékletében a nemzetőrség pa­rancsnoka mentegetőzött, ami­ért a városban rendbontás tör­tént. Az első napok rendezetlensé­ge után a magyar forradalom­É PEST MEGYE1 HÍRLAP ŐSZUTÓ 1993. MÁRCIUS 12.. PÉNTEK 7 SEMiBUSZ HUNGARIAN TRAVEL COMPANY &Li JÖJJÖN VISSZA EGY MOSOLLYAL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom