Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-11 / 59. szám
PEST MEGYE! HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. MÁRCIUS II.. CSÜTÖRTÖK Fél évszázad szeretetszolgálat Albertirsán Szemvizsgáló látszerész Imádság és gondoskodás Nem könnyű feladat és hivatás öregeket záértéssel vázolta fel az albertirsai egy- szeretni és köztük dolgozni — írta Kar- házközség 270 és a helyi Szeretetotthon ner Ágoston evangélikus lelkész abban a 50 éves történetét. A mában Koszik Mi- tavaly megjelentetett kiadványban, mely- hálv lelkész vezet végig a felújított egyko- ben történészi pontossággal, és nagy hoz- ri falak között. A régi és az új harmonikus együttélése az, ami már az első pillanatban is szembeöt- lik az albertirsai Szeretetotthon bejáratánál. A modern üvegfolyosón egy sokévtizedes fotel — ráadásul amúgy „nagymamásan” egy védőhuzattal leborítva — fogadja a látogatót. Jelenleg üres: csak a napsütés idején, s a ráérős, pihenésre alkalmas percekben foglalja el azt egy- egy otthonlakó. Érkezésünkkor azonban mindenki ebédelni siet. — A siet szó nem fejezi ki hűen az otthonbeli életet — javít ki a lelkész. -— Már csak a bentlakók kora miatt is lehetetlen sietségről beszélni. S különben is, egy ilyen szeretetotthonban általában ráérnek az emberek. A sok szabadidőnek, amivel ezek a zömében nyolcidőseknek, akiknek már nehezére esik a járás, s elmaradhatatlan vándora lett a bot, a járószék, két esztendeje az ebédlőben berendezett kis oltár segít az imában való elmélyülésben. Ez az imaterem egyben megerősíti az Otthon keresztyén jellegét. A napirend a reggelivel, s a pontosan megtervezett délelőtti elfoglaltságokkal folytatódik. Újabb kikapcsolódásra az ebéd nyújt alkalmat, melyhez már jókorán útra kelnek a lakók. Áz idős, nehezen mozgó emberek nem győznek hálálkodni azért, hogy — ismét csak a helyi lelkész aktivitásának köszönhetően — ma már zárt üvegfolyosón juthatnak el szobájukból az ebédlőbe. A nap fénypontja a déli étkezés utáni kávézgatás. A feketét az idősek — ketten-hárbüszkébb, hogy az ötvenegy év alatt egyszer sem bántottak a Szeretetotthon miatt. Pedig milyen nehéz éveket éltünk át! Volt, amikor a fennmaradásunk is kérdésessé vált. Fejleszteni, bővíteni is csak feketén lehetett, ilyesmire engedélyt kérni? Meg se fordult a fejünkben. Sőt, még a mindennapos fenntartásunkat is főként a helybéliek adakozókedvének, a presbitereim és a híveim áldozatvállalásának köszönhetem. Az idősek, vallási hovatartozástól függetlenül, havi nyugdíjuk 70 százalékáért teljes ellátást, orvosi felügyeletet, s a hétköznapi életfeladatokhoz szükséges segítséget kapják meg az Otthonban. — Nem sok ez a pénz — ismeri el a lelkész. — Ám ha azokban a nagyon-navan-kilencvenéves idősek rendelkeznek, szinte ellentmond az a napirend, melyet a bentlakók végigélnek. A kora reggel ugyanis a mindennapi igehirdetésé, imáé. Természetesen ez a program nem kötelező, hiszen az otthonba kerülésnek sem feltétele a keresztyén hit vállalása és megvallása. Azoknak az man-négyen — már szobáikban fogyasztják el. Majd pihenés, s némely délutáni csevegés szerepel a programban. Az esti tévézés pedig szinte elmaradhatatlan záróesemény az Otthonban... — Ma már szívesen idézem fel a múltat — meséli az öregek közé ülve a lelkész. — Arra vagyok a legHancsovszki János felvétele gygn szegény években sem kellett bezárnunk Otthonunkat, most is megtaláljuk a működtetéshez elégséges forrásokat. Segít a bajor egyház, s egyes bentlakók egyszeri felajánlásai, a falubeliek adományai biztosítják az emberi életkörülményeket az öregeknek. Maliár Éva Szomorú postabontás Vevőre várnak a marosi házak Nagymaros alpolgármestere, Zoltai Mihály a jelenlétemben bontotta fel azt a levelet, melyben arról értesítik, hogy az önkormányzat nem kaphatja meg térítés nélkül az Állami Vagyonügynökség kezében lévő két házcsoportot, sem a dunaparti sétány legszebb helyén álló épületet, amit a helybeliek csak villának neveznek. Valamennyi kérdéses épület a tervezett vízierőmű építőit szolgálta volna, most pedig nem szolgál senkit. Üresen áll. míg el nem kel, de persze pénzéit. Az veszi. aki akarja, aki fizet. Ha pedig így áll a dolog, az önkormányzat már biztosan nem jut hozzá, mert nincs rá pénze. Hiszen éppen azzal is a vagyonukat szeretnék gyarapítani. A falu ugyanis nem tud fejlődni, mert nincs tőkéje, közös vagyona. — Már Szob is túltett rajtunk a fejlődésben — mondja méltatlankodva, sokadszor ismételve azt a közismert tényt, hogy az építkezés terve miatt ebben a községben évtizedekig megállt a fejlődés. Várni és várni kellett. Hallgatni az ígéreteket. Ha majd megkezdik az építkezést. Ha majd befejezik. Ha majd lebontják a körgátat. — Komolyan mondom — hangoztatta a boríték fölött té- pelődve a községi vezető, ha másnak talán nem is, de Marosnak előnyére vált volna ez az erőmű, mert akkor korszerűbb utakon járnánk már, kiépült közműhálózatunk lenne. így viszont már annyiszor el kellett mondanunk, hogy 1,1 milliárd forint kárunk származott ebből az országos huzavonából. Ezért láttunk alapot arra, hogy ingyen kérjük a területünkön lévő épületcsoportokat. Legalább azzal kárpótoltak volna bennünket. K. T. I. Az okulárék lencséjét határozza meg A gyermekkori szakmaválasztás nemegyszer a felnőtt hivatás szeretete láttán alakul ki. Monoron dr. Rácz Gyuláné látszerész például üzlete kínálatával, szolgáltatásaival azért lett híres a környéken, mert a tulajdo- nosnő szíves derűjével a vevők kedvét is fokozza. Természetesen a szakmai tudás a meghatározó, amihez társul a hároméves szem vizsgálati tanfolyam elvégzése során szerzett alapos felkészültség is. Azaz nem mindennapi tudás birtokában van dr. Rácz Gyuláné. Pedig nem volt könnyű élete. Édesapja látszerész volt, privát üzlete híressé vált a régi világban, amit államosítottak. A család kényszerpályára került, kispolgári bélyeget kapott. Nem teljesülhetett az apa álma, hogy leánya orvos legyen. De nem adta fel! Dr. Rácz Gyuláné megélte a nagy napot. Összegyűjtött pénzéből a család segítségével megnyithatta látszerész üzletét. Saját ura lett. Most vallja, hogy tisztességesen kell dolgozni, a jó optikus előbb gyógyász s csak utána üzletember. Monor egyik szép utcájában csalogatja vevőit, a szemüvegre szorulókat az optikai üzlet. Mint okleveles szemvizsgáló maga is meghatározhatja az okulárék lencséjét. Ebben van sikerének titka. Földes-Bangha Károly Néma sikoly Amit a magzatvédő'törvényről tudni kell Az Országgyűlés tavaly decemberben törvényt alkotott a magzati élet védelméről, mely nem a terhességmegszakítást szabályozó törvény csupán — hangsúlyozta Wendlerné Kudar Anna, a ceglédi Családsegítő' Szolgálat védőnője, aki a napokban Dánszentmiklóson tartott előadást. A fiatal védőnő először az új törvény bevezető részéből idézett: a fogantatással induló magzati élet tiszteletet és védelmet érdemel. Felhívta a figyelmet a társadalom, illetve a szülők felelősségére, hiszen „a terhesség-megszakítás nem a családtervezés és a születésszabályozás eszköz^”. Tekintettel a kiskorú hallgatóságra a védőnő külön szólt a fiatalokat érintő kérdésekről. Beszélt arról, hogy a szexuális életet csak felelősségteljes, felnőtt párkapcsolatban szabadna elkezdeni, hiszen egy alig 16—17 esztendős leányka számára nem lehet jó megoldás se a szülés, se az abortusz; mindkettő veszélyeket rejt magában. A terhesgondozás továbbra is térítésmentes, ahol a kismamákat felvilágosítják a helyes életmódról, például kiemelik az alkohol és a dohányzás káros voltát, szűrővizsgálatokat végeznek, s felkészítik őket a szülésre is. Újdonság a várandósági pótlék, mely minden kismamát megillet a terhesség 13. hetétől, s mely a családi pótlék összegével egyenlő. Ha a családba a második vagy a harmadik gyermek érkezik, az egy főre eső pótlék összege nő. A törvény terhesség-megszakítással foglalkozó része kifejti, hogy milyen esetekben végezhető el az abortusz. A terhesség 12. hetéig akkor, ha- az anya vagy a magzat egészsége veszélyben forog, ha bűn- cselekmény (erőszak történt), illetve ha súlyos testi, lelki megrendülést okozó úgynevezett válsághelyzetbe került a kismama. A terhesség 18. hetéig akkor kerülhet sor abortuszra, ha valaki korlátozottan cselekvőképes (például 18. éven aluli, vagy szellemi fogyatékos), illetve önhibáján kívül nem értesült az állapotáról. A 20. hétig már csak akkor van lehetőség a terhesség-megszakításra, ha a magzat genetikailag súlyosan károsodott, ha az élettel összeegyeztethetetlen fejlődési rendellenesség alakult ki, illetve ha az anya élete veszélyben forog. Ez utóbbi esetén bármikor elvégezhető a beavatkozás. Az újonnan alakult családvédelmi szolgálatoknál egyesével foglalkoznak a kismamákkal. A védőnők mindenkinek elmondják, hogyan történik a terhesség-megszakítás, milyen veszélyekkel jár a műtét. A törvény kimondja, hogy a döntés a nő joga és felelőssége. A kiskorúaknak valamelyik törvényes képviselőjüket kell magukkal vinniük a kérőlap kitöltéséhez. A családvédelmi szolgálatoknál nincs területi illetékesség, az országban bárki, bárhol jelentkezhet. Aki például Cegléd vonzáskörzetébe tartozik, elmehet Kecskemétre vagy Szolnokra is. Wendlerné Kudar Anna elmondta, hogy ez év januárjában 75-en, februárban pedig 65-ben kérték a terhesség-megszakítást Cegléden. Elgondolkodtató, hogy a januári jelentkezők közül 34 esetben semmilyen módon nem védekeztek a főként házasságban élő nők, s a 3 napos gondolkodási idő során csak öten álltak el szándékuktól. A ceglédi rendelőintézetben dolgozó védőnő előadása végén levetítette a Néma sikoly című dokumentumfilmet, amelyen látható a láthatatlan: az anyaméhben mozgó magzat emberi lény. T. Á.
