Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-11 / 59. szám

É PEST MEGYE1 HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1993. MÁRCIUS II.. CSÜTÖRTÖK 7 A kitartás meghozta gyümölcsét Alkoholmegvonás mellékhatások nélkül Múltidéző Luppis János Magyar tudomány Puskás Tivadar- centenárium Puskás Tivadar halálának századik évfordulóján, március 16-án tudományos emlékülést rendeznek a Gcllért Szállóban. A ta­nácskozáson megemlékez­nek Puskás Tivadar életmű­véről, majd szó lesz a ma­gyar távközlés jelenéről és jövőjéről is. Ezen a napon vehetik át az arra érdeme­sek a Híradástechnikai Tu­dományos Egyesület leg­rangosabb kitüntetését, a Puskás Tivadar Díjat. A centenárium alkalmá­ból már februárban meg­nyílt a telefonhírmondó ki­állítás a Postamúzeumban, amely április 30-áig tart nyitva. Ugyancsak április­ban Budapest ad otthont az EBU rádiós programbi­zottság ülésének, ahol szin­tén megemlékeznek az év­fordulóról. Piactól a profitig Holnap fejeződik be az MP' 93 Piactól a profitig című konferencia Hajdú­szoboszlón. A nemzetközi tanácskozás a piacgazda­ság kialakulásához szüksé­ges információkkal szolgál üzletembereknek, mene­dzsereknek és vállalkozók­nak. A tanácskozás főbb té­mái között szerepel: piac és vállalkozás — piacinfor­matika; képzés és kutatás- fejlesztés; szabvány és mi­nőségbiztosítás — gyártha­tósági finanszírozás és pro­fit — befektetések finanszí­rozása. A vegyipar átalakulása Fenti címmel rendeznek ankétot március 19-én Za­laegerszegen, ahol dr. Bo­tos Balázs (IKM) A vegy­ipar helye az iparpolitiká­ban címmel tart előadást. Rákos Péter az ÁVÜ, Len­gyel Zoltán az ÉV Rt. és Kármán Gábor az Inter-Eu- rópa Bank Rt. szemszögé­ből fejti ki álláspontját a vegyipari cégek átalakítá­sáról. Előadások hangza­nak majd el a gyógyszer- ipar, a kozmetika és ház­tartási vegyipari, műanyag- ipari, műtrágyaipari átala­kulási törekvésekről és ta­pasztalatokról. A külkeres­kedelem átalakulásáról pe­dig dr. Gombocz Zoltán (Chemol Rt.) ad tájékozta­tást. Nyilván mindenki emlékszik még rá, milyen reklámhadjá­rat előzte meg a Bánfi haj­szesz, majd később a Cél lá­dám készítményt. Már hóna­pokkal piacra kerülésük előtt hangos volt a sajtó, pro és kontra vitatkoztak a szakér­tők. Rövidesen egy újabb gyógytermék kerül forgalom­ba VITION néven, minden hírverés nélkül, pedig a készít­ményt kifejlesztő orvosnak és kollégáinak eredményei re­ményt keltőek. A VITION szellemi „atyja” dr. Sikter András belgyógyász és kardiológus, a Pest Megyei Budagyöngye Kórház főorvo­sa. A 47 éves belgyógyász nem tartozik a látványosan si­keres orvosok közé, nevét, eredményeit eddig csak kollé­gái, betegei és barátai ismerik. A VITION létrehozásában ti­zenhét év kemény munkája sű­rűsödik. Laikus számára a kutatás alapjául szolgáló elmélet meg­lehetősen bonyolult: a sejten belüli ionok és nyomelemek, valamint azok kölcsönhatása az anyagcserére. A lényeg megértése céljából beszélge­tésre kértük fel Sikter főorvost. — Induljunk ki abból az alapvető tudnivalóból, hogy egy sejtben minden megtalál­ható és minden végbemegy, ami a szervezet egészében, le­gyen bár az emberi, állati vagy növényi. A „beteg sejt szindrómát" (= tünetegyüt­test) az orvostudomány évtize­dek óta ismeri. Ezt igyekez­tem továbbfejleszteni és a gyó­gyításban felhasználni. A sejt energiát hordoz. Egy élő sejt annál egészségesebb, minél több energiával bír. Egy beteg­ség felléptével, majd annak sú­lyosbodásával arányosan csök­ken a sejtek energiatartalma. • Mi a „beteg sejt szind­róma” lényege? — A beteg sejtekben egya­zon vagy nagyon hasonló je­lenségek játszódnak le, ameny- nyiben a biológiai energia (ATP) csökkenésétől elvá­laszthatatlanul megváltozik a sejtek ionösszetctele. A beteg sejtek káliumot, magnéziu­mot, foszfort és gyakran cin­ket veszítenek, miközben kal­cium, nátrium-klorid, kadmi- um, ólom és egyéb nehézfé­mek szaporodnak fel bennük. Ezzel a megváltozott sóössze- tétellel tovább csökken a sejt energiatermelő képessége. Még pontosabban egyensúly- zavar áll be a sejtháztartás­ban, amit ha nem sikerül meg­állítani, a sejt elpusztul. • Tehát ezt a leépülést kell meggátolni, s az eredeti egyensúlyt helyreállítani? — Pontosan. Erre azonban csak maga a beteg sejt, a be­teg szervezet képes, amennyi­ben a szükséges építőanyagok rendelkezésre állnak. A szer­vezet természetes megújhodá­si készségét használjuk fel: megfelelő mennyiségben, egy­idejűleg kínáljuk fel a beteg sejteknek azokat a sókat, ame­lyek belőlük hiányoznak. Káli­umot és magnéziumot már na­gyon régen kiterjedten alkal­maz az orvostudomány. Cink alapanyagú készítményt is hu­szonöt különböző betegség­ben alkalmaztak már sikere­sen. Az én készítményemben az az újdonság, hogy a káliu­mot, a magnéziumot és a cin­ket együttesen adagolom, hoz­záadva a foszfort is. • Melyek azok a betegsé­gek, melyek gyógyításánál a VITION-t sikeresen alkal­mazta? — Mondjuk úgy, jelentős sikereket értünk el az alkoho­listák gyógyításában a VITI- ON-ban is szereplő négy ion együttes alkalmazásával. (Ma­gát a VITION-t még nem ad­hattuk, minthogy még nincs forgalomban). Az alkohol tud­valevőleg elsősorban a májat támadja meg, duzzadást idéz elő, majd később fellép a zsu­gorodás. Az alkoholról való leszoktatás igen kényes fel­adat, minthogy a hirtelen meg­vonással felborul az amúgy is nagyon labilis anyagcsere egyensúly és legtöbbször ilyenkor következik be az úgy­nevezett „delirium tremens”. 9 Hol kezdődik az az álla­pot, amikor valaki alkoholis­tának minősül? — Ezt nehéz meghatároz­ni. Az alkohol hatása egyénen­ként változik és lényegesen függ az egyén fizikai állapotá­tól. A végeredmény viszont azonos: reszketés, súlyos ér­zékcsalódások, depressziós ál­lapot, teljes fizikai és szellemi leépülés, amit nem mindig si­kerül megállítani. Orvosi segít­ség nélkül szinte soha. 9 Ennek leküzdésére ed­dig is gyógyszereket alkal­maztak... — Igen. Csakhogy az alkal­mazott módszerek sok kelle­metlenséget, szenvedést okoz­tak a pácienseknek. Például hányingert idéznek elő, amit a betegek nem szívesen vállal­nak. A mi módszerünknél a beteg nem szenved. Tapaszta­latunk szerint gyorsan megszű­nik az alkohol utáni vágy és a beteg kellő együttműködése esetén jó esély van a teljes gyógyulásra. Mellékhatást nem észleltünk, arra számíta­ni nem kell. 0 A drogfogyasztás vagy a dohányzás szintén káros szenvedély. Ezek leküzdésé­re is alkalmas lesz a VITI- ON? — Ki kellene próbálni. Mi magunk nem próbáltuk. A VITION nevű gyógytermé- ket legjobb tudásom szerint állítottam össze, melyben benne van nemcsak a saját, hanem sok száz más kutató tapasztalata is (amit az orvo­si irodalomból merítettem). Hogy pontosan milyen beteg­ségekben és milyen mérték­ben lesz hasznos, azt ma még csak sejtem. Igen na­gyok a vele szembeni elvárá­saim. Remélem, hogy előbb- utóbb sikerül majd a VITI­ON széles körű klinikai ki­próbálásához és gyógyszerré fejlesztéséhez önzetlen vagy önző mecénásokat találni. 9 Ha jól tudom, ön a kardiológiában is alkalmaz­ta a „négy iont”. — Igen, mert az említett sejtregeneráció része az is, hogy a megduzzadt sejtekben helyreállítván az ionegyen­súlyt, vízhajtó hatása is van, legalábbis fokozza a vízhaj- tók hatását és csökkenti azok mellékhatásait. Ez esetben vi­szont ajánlatos kikérni a keze­lő orvos tanácsát, már csak azért is, mert az orvosnak tud­nia kell, milyen készítménye­ket szed a betege. 9 Milyen lehetőségek rej­lenek még az ú j készítmény­ben? — Az ion-kombináció gyakran hatásos neurotikus betegeknél. Felbecsülhetet­len elméleti jelentősége len­ne, ha minden kétséget kizá­róan bizonyítani lehetne, hogy a neurotikus betegek szervi panaszai hátterében anyagcsere- és ionzavar áll. Befejezésül a sósszájúak és a fogyni vágyók figyelmét is felhívjuk a VITION-ra. A túlzott konyhasófogyasztás káros az egészségre, mert csökkenti a sejt ionkészletét. Ugyanez a következménye a nem szakszerű fogyókúrának is. Viszont a Sikter-féle gyógytermék kellően pótolja az ionok hiányát és ellensú­lyozza a konyhasófogyasz- tást, elég naponta két-három kiskanál VITION-t beszedni. Matula Gy. Oszkár Talán kevesen tudják, hogy a „háborgó” tengerek félelmetes szörnyetege, a torpedó, ez a víz alatt haladó, saját motorjá­val hajtott, az ellenséges hajók elpusztítására szolgáló fegyver magyar találmány. Szülőatyja Luppis János száznyolcvan év­vel ezelőtt született Fiúméban, ahol apja tengerészkapitány volt. A tengeri csaták iránt kü­lönös érdeklődést mutató fiúcs­ka felnőve sem maradt hűtlen kamaszkori álmaihoz, s szám­talan kísérletezés után egy olyan szerkezetet alkotott, amely elméletileg lehetővé tet­te az ellenséges hajók gyors megsemmisítését. Első kísérlete egy az orrán gyújtószerkezettel és robbanó­töltettel ellátott kis parafacsó­nak volt, amelyet sűrített leve­gővel meghajtott hajócsavar hozott mozgásba, és a partról mozgatott zsinórokkal lehetett irányítani. A szerkezet akkor robbant, ha a célnak ütközött. Luppis bemutatta találmányát, A gyöngybagoly a bagolyfaj közepes nagyságú példánya. Európa középső tájain kultúra­követő, ugyanis szinte kizáró­lag épületekben, hazánkban pe­dig elsősorban templomtor­nyokban költ. A párok télen is a költőhelyen maradnak, a fia­talok Dél-Európáig is vonul­hatnak. A gyöngybagoly hazai állománya az utóbbi időben megfogyatkozott. Ebben szere­pet játszhattak a hideg telek, a templomtornyok felújítás miat­ti lezárása, vagy az elszaporo­dott nyestek, illetve rágcsálók miatt végzett mérgezések. A táplálékkínálattól függő­en az év minden szakaszában lehetnek fiókáik. Fészkel nem építenek, négy-hét tojásuk a puszta aljzaton fekszik. A to­jók egyedül kotlának, párjuk eteti őket, eleinte a hímek hordják a táplálékot a har­minc-negyven nap múlva kike­lő fiókáknak is. A zsákmányt a tojók tépik apró darabokra, így etetik meg a kicsinyeket. A fiatal gyöngybaglyok kéthó­napos korukban már repülnek, de csak további egy hónap illetve ennek tervét a hadügy­minisztériumban, de az örök békében reménykedő hadveze­tés nem támogatta annak meg­valósítását. Luppis később egy angol tervezővel és hajógyá­rossal társult, s ennek fiumei üzemében teljesen önállóan al­kotta meg két magyar társa, Obry Lajos és Gessztesy Já­nos segédletével a már korsze­rűsített félelmetes fegyvert. Tö­kéletesített változatában ez, amellett, hogy megnövekedett a sebessége és pontosabbá vált célbajuttatása, már repülőgép­ről is irányíthatóvá vált. A vizek rémére azonnal fel­figyeltek a tengeri hatalmak. Anglia, Németország, Olaszor­szág, Franciaország, Japán és Oroszország rendeltek belőle hatalmas mennyiségeket. Leg­nagyobb „sikerre” az orosz— japán háborúban (1904) tett szert. múltán válnak teljesen önállók­ká. Egy-egy gyöngybagoly pár zsákmányolási körzete év­szakonként és a táplálék meny- nyiségének arányában változó, de elérheti az ötszáz-ezerkét- száz méteres sugarú kört is. Hazánkban elsősorban mezei pockokat, de más rágcsálókat is fognak. Télen előszeretettel zsákmányolnak verebeket. A fiókák számára mindig sok tar­talékot hordanak, ezt a kirepü­lésük után, a múmiákká aszaló­don pocok-, verébtetemek bi­zonyítják. Védett madarak. —Jisz— Fejtörő Az előző játék kérdéseire adott helyes v álaszok a követ­kezése: 1. Kettőre. A három milliárd évvel ezelőtt kezdődött archaikumra, amelyet egymilliárd évvel ezelőtt a pre- kámhrium követett. 2. Ötre. 520 millió évvel ezelőtt kezdődött a kámbri- um, 440-nel a szilur, 320-szal a devon, 265-teI a karbon, 210 millió évvel ezelőtt a perm. 3. Három korszakra. A triász kezdete 185, a jóra kez­dete 155, a kréta kezdete 130 millió évvel ezelőtt volt. Játékunk e heti fordulójának kérdései: 1. A jégkorszak melyik földtörténeti korra esik? 2. Milyen korszak előzte meg a jégkorszakot? 3. Hány jégkorszak volt és honnan kapták elnevezé­süket? A helyes megfejtést beküldő játékosaink között 3 da­rab 300 forintos vásárlási utalványt sorolunk ki. A válaszokat a jövő hét csütörtökig kérjük beküldeni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ. Postacímünk: Pest Megyei Hírlap Szerkesztősége, Budapest, Pf. 311. Irá­ny ítószám: 1446. A múlt heti játékunk helyes megfejtői: Petrovits László Vác, Nagy Katalin Nagykőrös, Sári Antal Érd. Luppis találmányáért ma­gyar nemesi rangot kapott. (p) Madarakról — mindenkinek A gyöngybagoly

Next

/
Oldalképek
Tartalom