Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-10 / 58. szám

É PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1993. MÁRCIUS 10.. SZERDA 7 Bővül a megyei Iparkamara Bővíteni szeretné a tagságot a közelmúltban megalakult Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Saját tevé­kenységét népszerűsítendő „Nyitott Napot” szervez 1993. március 24-re, szerdá­ra, a Kamara székhelyén (V. kér., Akadémia utca 1.) az első emeleti Tükör terembe. A rendezvényre várják a tag­vállalatok, megyei és telepü­lési önkormányzatok, szak­mai szervezetek, társkama­rák képviselőit. A program délelőtt 9 órakor kezdődik. A résztvevők a többi között tájékoztatást kapnak a Füg­getlen Államok Közösségé­ben végzett felmérésről, az ott folytatható kereskedelem lehetőségeiről, és a lízinggel való privatizációról. (T-f) Minőségellenőrzés Vizsgázik a mosópor A háztartásvegyipar területén a hazai gyártmányokat egyre inkább kiszorítják a külföldi receptek alapján gyártott ter­mékek. A Henkel és a Tiszai Vegyi Művek, valamint az Unilever és a Növényolajipa­ri és Mosószergyártó Vállalat fúziója után gyakorlatilag Az MO-ás autópálya Nagytétényi utat keresztező' közúti felüljáróján a hídpillérek beemelését kezdték meg a napokban. A közel húsz méteres áthidalót speciális daruval helyezik az oszlopok­ra. A munkálatok ideje alatt a forgalmat leállítja a rendőrség Vimola Károly felvétele Helyzetkép a megye városairól (2.) Lakáshelyzet, közművek Sorozatunk első részében — a KSH Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságának ki­adványa alapján — a me­gye városainak lakónépessé­gére vonatkozó adatokat is­mertettük. Ezúttal a lakásál­lomány megoszlását, a köz­műellátás szintjét kifejező számokat adjuk közre. Pest megye városainak polgárai 1991 végén 121 ezer 340 lakásban laktak. A városokban található la­kások száma a megye la­kásállományának harminc­öt százaléka, amely meg­egyezik a városok népessé­gének részarányával a me­gyében. A gazdasági kör­nyezet változásával a lakás­építések üteme 1986-tól erőteljesen lelassult, csak­úgy, mint az ország más te­rületein. A megye városai­ban 1991-ben 1731 lakás épült, ami harmincnyolc százalékkal több az egy év­vel korábbinál, de még min­dig 17 százalékkal alatta marad az 1988-as adatnak. Az 1991-ben átadott laká­sok kétharmada a húszezer­nél több lakost számláló vá­rosokban épült. Legélén­kebb volt az építési kedv Dunakeszin, Szentendrén, Érden, valamint Sziget- szentmiklóson és Gödöllőn. A Pest megyei városok többségében a csökkenő ütem ellenére is élénkebb volt az építési kedv, mint az ország más városaiban. A lakásállomány öszetéte- lénék eltolódása a nagyobb alapterületű lakások felé 1991-ben is folytatódott. A három és több szobás laká­sok aránya magasabb az 59 százalékos országos vidéki átlagnál. A legtöbb nagymé­retű lakás Budaörsön (84%), Vácott (75%), Ceglé­den (74%) és Dunakeszin (73%) található. Az új laká­sok alapterülete is nagyobb, mint másutt az országban. Budaörsön 111, Aszódon 105, Dabason és Nagykőrö­sön 104 négyzetméteres la­kások épülnek átlagosan. A víz- és csatornaellátás két ellentmondást rejt magá­ban. Egyrészt nagy különb­ségek vannak a nagyobb és kisebb települések közműel­látása között, másrészt, a csatornahálózat kiépítettsé­ge messze elmarad a vízhá­lózat mögött. A városi laká­sok 62 százalékában van kö­züzemi víz, de csak 36 szá­zalékuk csatlakozik közcsa­tornához. A víz- és a csatornaháló­zat eltérő mértékű kiépítése egyre nagyobb veszélyfor­rást jelent a települések kör­nyezetére. A megye városai közül mindössze Százha­lombatta és Vác közművesí- tettsége tekinthető kielégítő­nek, ahol a hálózati vízveze­tékre és a közcsatorna-háló­zatra kapcsolt lakások szá­ma egyaránt majdnem száz százalékos. Ezzel szemben a hálózati vízellátás Érden 85, Nagykátán 72, Rácke­vén 71 százalékos, ugyanak­kor a lakásoknak kevesebb mint 20 százaléka csatlako­zik a csatornahálózatra. Összeállította: Z. B. Városok népességnagysága A lakásállomány Az épített lakások A lakó- népesség megoszlása, % száma megoszlása, % száma megoszlása, % 5 000— 9 999 5 135 4.2 46 2,7 4,2 10 000—14 999 10 040 8,3 104 6.0 8.0 15 000—19 999 19 627 16,2 339 19,6 16.3 20 000—29 999 44 421 36,6 769 44,4 36,9 30 000 és feletti 42 117 34,7 473 27,3 34,6 Összesen 121 340 100,0 1731 100,0 100,0 megszűnt a hazai önálló mo­sószergyártás — állapította meg legutóbbi vizsgálatai so­rán a Kereskedelmi és Minő­ségellenőrző Intézet. Az európainak tekinthető választékban és reklámban való eligazodás elősegítésére a Kenni a közelmúltban mo­sóportesztet készített. Ebben 19 féle itthon kapható mosó­por tulajdonságait vizsgálták, illetve értékelték. A teszt so­rán megállapították azt is, hogy a tradicionális magyar gyártók termékei mellett jó minőséget képviselnek az új magyar gyártók, például a Henkel és az Unilever, vala­mint a közvetlen importból származó nyugat-európai mo­sóporok is. A korábbról ismert, Bio- pon, Biomix, Perlux, Unilux összetételét módosították, vagy alapvetően megváltoz­tatták, az így létrejött új ter­mékek viszont gyengébb mi­nőségűek lettek. A Biopon és a Biomix mosópor helyett például áztatószert hoztak for­galomba. A Kermi megállapítása sze­rint a mosó- és öblítőszerek fejlesztésében új irányzatot képviselnek a koncentrátu- mok, amelyek inaktív töltő­anyagot nem tartalmaznak, ezért gazdaságosabbak, kisebb súly és kisebb térfogat, vala­mint kisebb környezetszennye­ző hatás mellett. Az intézet el­lenőrei azonban találkoztak olyan import mosószerekkel is, amelyek koncentrált megne­vezésre hivatkoznak, ám bél­tartalmuk a hazai normál mo­sószereknél is gyengébb. A textilöblítő koncentrátu- mok is egyre inkább teret hódí­tanak, a régi négyliteres flako­nok helyett több gyártó áttért az egyliteres kiszerelésre, ame­lyek a korábbi négy liternek megfelelő hatóanyagot tartal­mazzák. A költségvetés helyzete február végén A központi költségvetésben az év első két hónapjában 25,8 milliárd forint hiány ala­kult ki. Mindez úgy jött létre, hogy a bevételek 144,4 milli­árd forintot értek el, a kiadá­sok összege pedig 170,2 mil­liárd forint volt. Februárban 8.4 milliárd forinttal növeke­dett a deficit, amely jelentő­sen. mintegy 1 I milliárd fo­rinttal elmarad a tavalyitól. Az ipari termelés az év első hónapjaiban a szakértői becslések szerint kis mérték­ben növekedett. Ennek hatása még a társasági adóbevételek­nél nem érzékelhető, de várha­tóan a következő hónapokban jelentkezik. A gazdálkodó szervek számára a költségve­tés 9,4 milliárd forint támoga­tást folyósított. Ebből 3 milli­árd forintot utaltak át a MÁV-nak kormánydöntés alapján. Az agrárpiaci támoga­tás összességében megközelí­tette a 2,2 milliárd forintot. A lakosság befizetései a vá­rakozásoknak megfelelően alakultak. Február végéig ösz- szesen 44,5 milliárd forint személyi jövedelemadót fizet­tek be. A költségvetés adósság- szolgálatra az első két hónap­ban nettó értékben 6,4 milli­árd forintot fordított. A Pénz­ügyminisztérium szerint a februári eredményekből mesz- szemenő következtetést még nem lehet levonni. A 25,8 milliárd forintos hiány ki­sebb a vártnál, de március­ban még számottevő adó-visz- szaigénylések várhatók. V alutaárfolyamok Pénznem vételi árfolyam 1 eladási l egységre, forintban Angol font 123.64 126.44 Ausztrál dollár 60.81 62,05 Belga frank (100) 252,29 256,95 Dán korona 13,49 13,75 Finn márka 14,20 14,60 Francia frank 15,26 15,54 (Jörög drachma (100) 38,24 39,08 Holland forint 46.01 46,87 ír font 125,55 128,15 Japán yen (100) 73,59 74,79 Kanadai dollár 69,22 70,62 Kuvaiti dinár 280,71 286,21 Német márka 51,75 52,71 Norvég korona 12.21 12,45 Olasz líra (1000) 54.02 55,30 Osztrák schilling (100) 735,13 748,73 Portugál escudo (100) 56,08 57,18 Spanyol peseta (100) 72,29 73,81 Svájci frank 55,97 57,05 Svéd korona 11,12 11,38 USA-dollár 86,30 87,86 ECU (Közös Piac) 100,50 102.46 Rövid hírek A Győri Agroker MRP-szer- vezete vásárolhatja meg a cég részvényeinek 52 százalé­kát. Az erről szóló szerződést napokon belül megkötik, így a március végi közgyűlésen az MRP-szervezet már tulaj­donosként vehet részt, * Az Elektrosoft Kft. vásárolta meg a Verseghy Nyomdát. A 38 millió forintos vételár kiegyenlítéséhez Egziszten­cia-hitelt és kárpótlási jegyet használtak fel. A vételárból a helyi önkormányzat is ré­szesedik. * Részvénytársasággá alakult a Ravill Kereskedelmi Válla­lat. Az ÁVÜ.e döntésével le­zárult az átalakításról folyta­tott vita. A Ravill 6 boltjá­nak elvonása után a maradék üzleteket és a nagykereske­delmi raktárát vitte a rész­vénytársaságba. A hálózat egyben tartásával így konku­renciája támadt a jelenleg egyeduralkodó Keravillnak a háztartási elektromos beren­dezések és a szórakoztató elektronika kereskedelmi for­galmazásában. A Ravill Rt. privatizációjára a közeljövő­ben kerül sor. Az Igazgatóta­nács döntése alapján a pályá­zat meghirdetésekor lehetősé­get kell teremteni a decentra­lizált, illetőleg az egyben tör­ténő eladásra. * A Kutasi Állami Gazdaság elkészítette decentralizációs, privatizációs tervét, és annak alapján máris megkezdte a kijelölt vagyontárgyak érté­kesítését. Legutóbb a Nemze­ti Lóverseny Kft.-ben lévő üzletrészüket adták el. A vevő a Szerencsejáték Rt. * Magánvállalkozó vásárolta meg a Füzesabonyi Állami Gazdaság Húsüzemét. Az ál­lami gazdaság a decentrali­zált privatizáció, keretében több kisebb egységét bocsát­ja értékesítésre. * A munkavállalókból alakult Habitat Kft. vásárolta meg a Lakó- és Kommunális Épüle­teket Tervező Kft. egy ré­szét. A vételár 6 millió 900 ezer forint volt. * Az Autófenntartó- és Ipari Termelő Rt. napokban tartot­ta közgyűlését. A részvénye­sek elhatározták, hogy a tár­saság részvénycsomagjának egy részét eladják. A társa­ság 53 millió 460 ezer forint névértékű, a Győri Autószer­viz Rt.-ben lévő tulajdonré­szét adja el a Piákét Kft. és az Univeraimpex cég által al­kotott konzorciumnak. A be­vétel felhasználásáról ké­sőbb döntenek. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom