Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-10 / 58. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. MÁRCIUS 10., SZERDA Szobor sors Budakalászon Aszód, 1993. március 11—14. Ki feledkezett meg Szent Istvánról? Petőfi szelleme a diákság öröksége A nemrég elhunyt Somogyi József Kos- suth-díjas szobrászművészről a Pest Megyei Hírlap is megemlékezett. A mester utolsó alkotásainak egyike, Szent István életnagyságú bronzszobra Budakalászon áll a Szent István telepi plébánia kertjében. Nemrég került a kezembe valamelyik folyóiratunkból egy összeállítás a Szent Istvánt ábrázoló szabadtéri szobrokról — a budakalászi nem szerepelt közöttük. Feltehetőleg e szobor nem ment még át a köztudatba — sem úgy, mint a Szent István kultusz egyik műtárgya, sem úgy, mint Somogyi József életművének része. 1968-ban a szentendrei HÉV Szent István telepi megállóhelye a Budakalász-felső elnevezést kapta, bár a telep továbbra is a régi nevén szerepelt a korabeli térképeken. 1988-ban a Budakalászi Baráti Kör kezdeményezésére visszakapta eredeti nevét. Szem István halálának 950. évfordulója alkalmából a BBK egy emlékművet is állított a telepi templom kertjében. Az emlékkövet 1988. augusztus 20-án avatták fel. Anyaga a kalászi mészkőbányából származik. Hogy, hogy nem, az emlékkő éppen olyan alakúra sikeredett, mint egy szobortalapzat. Ez adta az ötletet... A szervezést az erre a feladatra alakult szoborbizottság vette a kezébe. A félmilliós költség széles körű társadalmi összefogásból jött össze. Intézmények, vállalatok, az egyház és nagyrészt a lakosság adományaiból. Szent István telep csaknem minden családja hozzájárult a költségekhez, ki ötven forinttal, ki ötezerrel tehetsége szerint, de egyaránt jó szívvel. És megszületett Somogyi József munkája. A szobor felfogásában újszerű. Nem a megszokott bölcs, öreg államalapítót, törvényhozót látjuk, hanem a fiatal, trónra lépő királyt. Talán éppen most érkezett Esztergomba, az akkori fővárosba Nyitra várából, a hercegi szállásról — Géza fejedelem halálhírére. Arca komor, tudja, hogy nehéz Somogyi József: Szent István (bronz) feladat áll előtte. Egyben elszánt is, mert elhatározta, hogy nem hátrál. A szobor felavatása négy esztendeje, 1989. március 5-én volt, több ezer lelkes résztvevő jelenlétében. Az ünnepi szentmisét dr. Takács Nándor segédpüspök — mai megyéspüspökünk — mondta. Budakalász azóta hagyományosan itt ünnepli Szent István király ünnepét, és itt szegi meg a plébános az új kenyeret. A gyűjtött pénz maradékából jött létre a Budakalászi Szent István Alapítvány azzal a céllal, hogy kulturális rendezvényeket támogasson, és hogy a szegény sorsú diákok továbbtanulását elősegítse. És nem utolsósorban azért, hogy meg ne feledkezzünk sem Szent Istvánról, sem a nagy királyunkat ábrázoló művészi alkotásokról. Dr. Vámos Attila Márciusi hangverseny a Vigadóban A Nemzeti Filharmónia ünnepi hangversenyt rendez március 15-én este fél nyolc órakor a Pesti Vigadóban —- az 1848-as márciusi ifjakra emlékezve. A hangversenyen Liszt, Weiner, Hubay, Csiky Boldizsár és Bartók művei szerepelnek. Fellép a Camerata Transsylvanica zenekar Sel- meczi György vezényletével. Közreműködik Selmeczi János. S Érdi ünnepi rendezvények Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc áll a középpontjában annak a rendezvény- sorozatnak, amelyet Érd város önkormányzata hirdetett meg a napokban március 15-ére. Délelőtt fél 10-kor Érdligeten megkoszorúzzák az 1848-as emlékművet. Eőry Örs, önkormányzati képviselő ünnepi beszédét követően a Székely Versmondókör tagjai szavalnak. Délután 3-tól ünnepi megemlékezésre kerül sor a Magyar Földrajzi Múzeum kertjében. Köszöntőt dr. Kovács László országgyűlési képviselő mond; közreműködnek Rács Ferenc színművész, valamint a helyi Vörösmarty Mihály Gimnázium diákjai. Ezzel párhuzamosan a Földrajzi Múzeum konferenciatermében plakátkiállítás nyílik — az Országos Széchényi Könyvtár 1848—49-et idéző archívumából, amely március 31-éig tart nyitva. Batik-kiállítás Dunakeszin Jámborné Balogh Tünde Erdélyi kálvária című ba- tik-kiállítása március 12-én, pénteken délután hat órakor nyílik a dunakeszi Körösi Csorna Sándor Általános Iskolában. Megnyitó beszédet Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet igazgatója mond. Közreműködik a Kicsinyek kórusa Brundáné, Juhász Éva vezényletével, a Nap és Hold táncegyüttes, valamint Maczkó Mária népdalénekes. A kiállítás március 16-áig, 8—18 óráig tekinthető meg. Széchenyi 1848-ban Széchenyi István gróf 1848-ban címen dr. Simon Péter történész tart előadást a budakeszi Erkel Ferenc Művelődési Házban ma, március 10-én délután hat órakor. A rendezvényt a Széchenyi Társaság szervezi. A Honvéd Férfikar fellépése Nemzeti ünnepünk előestéjén, március 14-én este hét órakor a kőbányai Szent László Plébániatemplomban tartja egyházzenei koncertjének nyitóhangversenyét a Honvéd Együttes Férfikara. Az együttest Tóth András vezényli. Orgonán közreműködik Bódis Tamás. Műsorukon gregorián dallamok, valamint Liszt Ferenc és Eszterházy Miklós művei szerepelnek. A Petőfi Társaság 1987-ben elhatározta, hogy felkarolja és támogatja a Petőfi nevét viselő iskolák addig alkalom- szerű találkozásait, és javasolta az évenkénti rendszeres találkozókat. Úgy látták, hogy kitűnő alkalmak arra. hogy egy-egy iskola — kötődését Petőfi szelleméhez — megoszthassa a többivel és egyben ő is gazdagodhasson. Örömmel csatlakoztunk a kezdeményezéshez, és iskolánk az elmúlt években igen eredményesen szerepelt ezeken a találkozókon. Ebben az évben Aszódon a sor, hogy helyt adjon és fogadja az ország különböző városaiból érkező diákokat és kísérőiket. Külön kötelez minket erre az a tény, hogy Aszódon kívül nincs még egy olyan hely, ahol a költő emberré válása szempontjából ilyen fontos szakaszt töltött volna. Ő maga írta Aszódról, hogy itt kezdett verseket csinálni, itt volt először szerelmes, és itt tette első esküvését, hogy életének egy fő célja lesz; a zsarnokság ellen küzdeni. Nem tagadom, számomra október 6. mindig többet mondott, mint március 15. Mert elkezdeni, belefogni valamibe mindig gyönyörűen tudtunk. De végigcsinálni, legyőzni a hétköznapokat, áldozatot hozni nap mint nap — ez ritkán sikerül. £ Igen, Aradon a zsarnokság, a gonosz állt szembe a szabadsággal, a jóval. Olyan magyarokkal, akiket nem a származás vagy a nyelv, hanem az érzelmek és a tettek köteleztek el életre-hafálra egy szebb, emberibb életért. Mert minden érzés csak annyit ér, amennyi áldozatot hajlandók vagyunk hozni érte. Mert szép dolog a lelkesedés és nagyon megható könnyes szeműtekkel énekelni a Szózatot vagy a Himnuszt, de ezek önmagában csak illúziók, magunk és egymás becsapása, ha nem követik a tettek. Őrizni kell hát emléküket! Tudom, nem lehet mindenki Petőfi vagy aradi vértanú. De kell, nagyon kellene, hogy példájuk hasson életünkre. Örülnék, ha városunk Petőfi lelkületéből megőrzött volna valamit, és ebből nyújtani is tudna az ideérkező fiataloknak. Frajna Miklós Az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola látja vendégül ebben az évben Petőfi nevét viselő iskolák diákságát. Ebből az alkalomból közöljük a vendéglátó gimnázium igazgatójának az Aszódi Tükör legutóbbi számában megjelent Ajánlás-ál. A rendezvényről a Pest Megyei Hírlap ünnep utáni számaiban bővebben beszámolunk. (A szerk.) Ki mit tud? Gödöllőn A minőség dicsérte Hadd kezdjem a végén. Azzal, hogy a zsűri — melynek elnöke Hars György, az előbbi Ki mit tud?-ok főszerkesztője, tagjai Fenyő Gábor, a fesztiválzenekar szólamvezetője, a Szentendrei Kamarazenekar karnagya, Pálffy Gyula folklórkutató, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének munkatársa, Berki Tamás dzsesszzenész, Nagy András László rendező voltak — eredményt hirdetett. Ennek értelmében a gödöllői területi válogatóról Pest megye Ki mit tud? döntőjére a következők mennek: Darnyik Agnes versmondó, a Tantrum rockegyüttes, Kun Anita táncdal- énekes, a G. Pont dzsesszegyüttes, a Lungodrum cigány népzenei együttes, Balta Tünde táncdalénekes, a Műcsarnok rockegyüttes, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem néptáncegyüttese, Baráth Nóra. aki oboán játszott, a Raider Boy’s együttes, Koltai Judit operaénekes, a Fix Stimm zenekar — a nevükből ki gondolná, hogy magyar népzenét játszottak — és a Vakvágány együttes. A harminckét fellépőből, fellépő csoportból tizenhármán jutottak tovább. Remek arány. És lehet még jobb is, mivel rajtuk kívül még öt szereplő továbbjutását a megye másik négy helyszínén zajló válogatók eredményétől tették függővé. Például, ha máshol nem jeleskednek annyira a versmondók, mint Gödöllőn, további két versmondót hívnak a megyei döntőre az itteniek közül. És most térjünk vissza az elejére. A művelődési ház színházterme nézőterére alig lehetett beférni. Nem csalódtak az érdeklődők: izgalmas versenyben, s kitűnő szórakozásban lehetett részük ezen a vasárnap délutánon. Alig-alig volt halvány produkció, mely alatt érezhetően egy kis unalom lengett át a termen, annál több a felpezsdítő, a nézősereget izgalomba hozó. Milyen remek volt a Tantrum együttes, a dinamikus kemény rockkal, melyet nem csupán eljátszott, de a zenéhez illő viselkedéssel, külsőségekkel, a keménység mögött fiatalos ártatlanságot, sebezhetőséget érzékeltetve előadott. Darnyik Ágnes, aki még csak 8. osztályos, Petőfi Sándor A király esküje című költeményét mondta. Egyszerűen, tisztán — nagyhatásún. Bállá Tünde igazán lázba hozta a közönséget. Nemcsak énekével, nemcsak mozgásával—bár, ameny- nyire meg tudom ítélni, ezek sem hagytak kívánnivalót maguk után —, de valami különös, nem mindennapi, erős egyéniséget sejtetett a fellépése. Koltai Judit Händel-operából, tehát mondhatni az ismeretlenségből választott áriát. Biztosan nem egy népszerű operadallammal ért el hatást, hanem hangjának szépségével, finom, kulturált előadásmódjával. A Lungodrum együttes zenészei, énekesei külsejük alapján le is tagadhatnák cigány származásukat. Hátat fordíthatnának mindannak, amit egy cigány érezhet, s talán éppen azért, mert ennek ellenére felvállalják, közvetíthetett olyan ősi, mély fájdalmat az énekesnőjük, s lehetett olyan jellegzetes az énekesük. Mikor a zsűri által legjobbaknak ítélteket felsoroltam, nem véletlenül nem írtam oda a Raider Boy’s együttes és a Vakvágány együttes elnevezése mellé, hogy mit is csináltak. Mert az nem olyan egyszerű. A két Raider Boy's, Bene Sándor és Oláh József táncolt. Mit? Azt ők találták ki. Rap — határozták meg a táncuk nevét. A Vakvágány együttes pedig légy volt. Igazi légy, ami olyan bosszantó tud lenni, ha a szobába repül. Agyon is ütötték. Mindezt saját zenével, énekkel, mozgással. Az ifjúság fantáziája, kedve alaposan működésbe jött ennél a két együttesnél. Ha más ima erről a Ki mit tud? műsorról, nyilván másokat emelne ki, másokat próbálna jellemezni. Tőlem ez telt ki. De tudják, ízlések... Hát, további sok sikert! Izgulunk, drukkolunk — van kikért. Nádudvari Anna A Grassalkovich-kastély főhomlokzata (XIX. sz.-i metsz.et)
